Pest Megyei Hírlap, 1969. október (13. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-21 / 244. szám
PEST megyei v/fiHíiP 1969. OKTÓBER 21., KEDD Csehszlovák perlés állami delegáció Moszkvában Nixon Vietnamról tanácskozik Camp Davidben m- ** ■ Csehszlovák párt- és kormányküldöttség érkezése a Vmikovoi repülőtérre: (jobbról) fc. Svoboda, G. Husák, O. Cernik, N. Podgornij, U Brezsnyev és A. Koszigin. A világ legtöbb lapja, rá- j dió- és tv-állomása vezető helyen közölte, hogy szovjet meghívásra Moszkvába érkezett a Csehszlovák Szocialista'- Köztársaság párt- és állami SZ0LŐOSZLOPKIÁKUSÍIÁS A kerítésoszlopnak alkalmas 230x15x10 cm-es szőlőoszlop darabja 69 Ft helyett 40 Ft. VÁC ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ betonáru üzeme, Vác (a Gumigyár mellett) küldöttsége. A szovjet főváros ünnepélyes fogadtatásban részesítette a hivatalos baráti látogatását megkezdő delegációt: a repülőtéren a vendégeket üdvözlő moszkvaiak éltették a CSKP-t és az SZKP-t, a csehszlovák és a szovjet nép megbonthatatlan barátságát. A küldöttség utazása nem véletlenül áll a nemzetközi érdeklődés homlokterében. Csehszlovákia az utóbbi időben egészséges, örvendetesen gyorsuló folyamat, a szocialista konszolidáció színhelye. A jobboldali .erőik, amelyek jóidéig szinte háborítatlanul veszélyeztették a szocialista építés jövőjét, valamint azok az opportunista csoportok, amelyek ebben objektíve segítették a reakciót, deffenzí- vába szorultak. Eisenhower elnök idején, legalábbis néhai tábornok or- száglásának egy szakaszában, Camp David a nemzetközi enyhülés fogalmával azonosult. Az amerikai elnökök e nyaralójában most olyan megbeszélések folvnak, amelyek kimenetelétől nem kis mértékben függ a nemzetközi helyzet további alakulása. Az amerikai nép hatalmas tiltakozó mozgalmának legújabb állomása, a vietnami moratórium nyilvánvalóan arra kényszerítette Richard Nixont, hogy megbeszélje legközelebbi munkatársaival a Délkelet-Ázsiával kapcsolatos további teendőket. A Camp David körüli titoktartás egyelőre teljes — legalábbis hivatalosan. Ugyanakkor két nagy újság, a Washington Post és a Newsweek című hetilap is olyan információt közöl, amely szerint a tárgyalásokon 300 000 amerikai katona 1970-es kivonását latolgatják. Pillanatnyilag állítólag annak módozatait kutatják, hogyan vehetné át a saigoni rezsim az eddig amerikai csapatok által ellenőrzött területeket. A valószínű válasz: sehogy Napirenden: a KSSZ-oktatás (Folytatás az 1. oldalról.) és az aktuális politikai eseményekről is. Maróthy László elmondotta, hogy az idei oktatás előkészítése, indítása eltér az eddigi gyakorlattól. Ez az első oktatási év, melyet szervezetileg, s részben tartalmilag is, az előző oktatási évben készítettek elő. A KISZ egyik legnagyobb feladata a politikai oktatás es nevelés. A szemináriumok, vitakörök, vagy előadások színvonalán emelni kell, hogy az ifjúság szívesen járjon el az oktatásokra. A meggyőzést vitákon, példákon keresztül kell elérni, így nem tehetik fel majd sok:.n a kérdést: „Mi hasznom van belőle?” Megláttatni és éreztetni kell az oktatás konkrét céljait, azt a hasznot, amit a fiatalok közvetlenül profitálnak. Az oktatásnak legfőbb feladata a KISZ-tagok politikai gondolkodásra való nevelése, ezt azonban úgy kell elérni, hogy közben tényismereteket is adjanak az előadók és vitakör-vezetők. Pest megye minden járásában megtartják a propagandista-konferenciát, hogy a 69— 70-es tanévben megyénk közel ezer oktatási körében zökkenő- mentesen, fennakadás nélkül indulhasson idén is a politikai nevelő munka. T. E. Az SZKP KB jelmondatai a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 52. évfordulójára Forr a murci (Folytatás az 1. oldalról.) alapján —, hogy a tervezettnél két-három százalékkal növelheti a közös gazdaság a bevételét. Fontos eleme a felajánlásoknak: a minőségi munka. Ugyanakkor nem feledkeznek meg a jubileumi vetélkedő során a szövetkezeti tagok kulturális, szakmai és politikai oktatásáról sem. A téli hónapokban 11 alkalommal rendeznek előadást, emellett szakmai továbbképzést is indítanak. A szövetkezet verseny- bizottsága figyelemmel kíséri és rendszeresen értékeli a vetélkedőt. Első alkalommal ez év végén, majd jövő tavasszal, április 4. előtt kerül sor a legjobbak jutalmazására. — sp — Az SZKP Központi Bizottsága kiadta jelmondatait a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő 52. évfordulójára. Az egyik jelmondat sürgeti a világ kommunistái egységének és összefogásának erősítését, a marxizmus—Ieniniz- mus és a proletár nemzetköziség alapján. Az SZKP Központi Bizottsága testvéri üdvözletét küldi a szocialista országok népeinek. „Fejlődjék és erősödjék a szocialista világrend- szer, a nemzetközi munkás- mozgalom történelmi vívmánya, az aniiimperialista harc döntő ereje!’* — hangzik a vasárnapi moszkvai lapokban megjelent 57 jelmondat egyike. „Szocialista országok dolgozói! Harcoljatok a barátság és az egység erősítéséért, a testvéri kölcsönös kapcsolatok további fejlesztéséért! Legyetek éberek a szocializmus ellenségeinek fondorlataival szemben ! Emeljétek magasabbra a proletár nemzetköziség zászlaját!” A felhívások dicsőítik a nagy októbert, amely megnyitotta a kapitalizmusból a szocializmusba vezető átmenet korszakát, Leninnek, a nemzetközi munkásosztály vezetőjének nevét. Az SZKP Központi Bizottsága testvéri üdvözletét küld „a kommunista és munkáspártoknak, a munkásosztály és valamennyi dolgozó harcos marxista-leninista élcsapatainak, amelyek állhatatosan küzdenek az imperializmus ellen, az emberiség ragyogó álma, a kommunizmus megvalósításáért”. Testvéri üdvözlet szól a bátor vietnami népnek, amely hősiesen harcolt az amerikai imperializmus agressziója ellen, hazája szabadságáért es függetlenségéért. Az SZKP Központi Bizottsága felhívással fordul a világ népeihez, küzdjenek az Egyesült Államok vietnami, Izrael, közel-keleti agressziójának megszüntetéséért. Egy másik felhívás sürgeti, hogy a világ népei küzdjenek a Német Szövetségi Köztársaságban mutatkozó revansiz- mus és neofasizmus ellen, akadályozzák meg, hogy az európai biztonságot és a békét veszélyeztető nyugatnémet militaristák hozzáférközzenek a nukleáris fegyverekhez. „Európai országok népei! Fokozzátok a harcot egy hatékony európai kollektív biztonsági rendszer megteremtéséért” —, mondja egy további felhívás. „Világ népei! Követeljétek a nukleáris, a vegyi és baktériumfegyverek minden fajtájának eltiltását! Küzdjetek az általános és teljes leszerelésért, a nemzetközi biztonság megszilárdításáért!” A jelmondatok üdvözlik a tőkésországok munkásosztályát, a gyarmati elnyomás láncaitól megszabadult népeket, a gyarmati é$ függő országok népeit. „Szocialista országok, tőkés országok proletárjai és demokratikus erői, felszabadult és elnyomott népek, fogjatok össze közös harcban az imperializmus ellen, a békéért, a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és a szocializmusért!” »»Éljen a Szovjetunió Kommunista Pártja, amely biztosan vezeti a szovjet népet a lenini úton, a kommunizmus győzelméhez!** — hangzik egy felhívás. További jelmondatok éltetik a párt és a nép nagy és megbonthatatlan egységét. Az SZKP Központi Bizottsága felszólítja a Szovjetunió dolgozóit, köszöntsék Lenin születésének 100. évfordulóját, a kommunista építés újabb eredményeivel, az ötéves terv határidő előtti teljesítésére irányuló verseny kibontakoztatásával. „Éljen a kommunizmus, az egész emberiség ragyogó jövője” — fejeződik be a felhívások sora. N. A. SELJEPiN FELSZÓLALÁSA (Folytatás az 1. oldalról.) ben a KGST tagországainak nemzeti jövedelme 93 százalékkal emelkedett, ugyanakkor a fejlett kapitalista államok nemzeti jövedelme 63 százalékos növekedést mutatott. A békéért folytatott világméretű harc — mondotta ezután — az agresszorok ellen közös fellépést követel. Ma különösen fontos a hős vietnami néppel való nemzetközi szolidaritás kiterjesztése, a szovjet szakszervezetek egyetértenek az SZVSZ ilyen irányú kezdeményezésével. A nemzetközi szakszervezeti mozgalom helyzetéről szólva megemlítette, hogy a szak- szervezetek világszerte több, mint 230 millió dolgozót tömörítenék, s mind nemzeti, mind nemzetközi vonatkozásban élénkülnek a kapcsolatok a különböző irányzatú szak- szervezetek között Ősszel is—télen is Felöltő, átmeneti és télikaháf - mm különlegességek nágy választékban az ÁFÉSZ ÁRUHAZAKBAN és BOLTOKBAN Raktárkészletünkből megvételre ajánlunk nagy mennyiségben különböző alkatrészeket RS—09 traktorhoz, valamint SZK—3 és —4 kombájnhoz 30—50%- OS ÁRENGEDMÉNY. Az 1970. évre is áthúzódó részletfizetési kedvezményi MEZŐGAZDASÁGI GÉPJAVÍTÓ VÁLLALAT MONORI 2. SZ. ÁLLOMÁSA, . > «, Anyaggazdálkodás, Budapest XVII., Pesti 0. 5—7. Telefon: 343—945, 280—286, 480—342. (16) Csak az járt a fejében hogy most kell kihasználni, amíg ingyen van. Ilyen sem fordult elő még, hogy valaki ne dolgozzék, mégis kapja a fizetését. Igaz, nem az egészet, csak táppénzt, de ez is több, mint amit az átképzési idő alatt kapott. Néhá arra gondolt, hogy jó lenne legalább még egy évig itt maradni, addigra összejönne annyi pénze, amennyiből három disznó ára kitelne és a lábát is meg tudná operáltatni. Ha jó lenne a lába, nem szánakoznának rajta, mert erős volna és ugyanúgy tudna dolgozni, mint mindenki más. Soha' nem tudta megmagyarázni, hogy miért volt jöhet- nékje, amikor a kórházból kiengedték. Alig tudta ledolgozni a két hetet, ami a fizetésig hiányzott. Mindenáron haza akart menni. Nem törődött azzal, hogy nem lesz elég a pénze disznóra és operációra. Nem baj, marad a lába így, amíg meg nem híznak a disznók, mert azt mindenképpen venni akart a pénzből. Egy év alatt kevés levelet váltottak egymással. Ezek a levelek is rövidek voltak, arra szorítkoztak, bogy közöljék egymással a legfontosabbat: „Jól vagyok, amit neked is .szívemből kívánok”. Anyád, vagy Manci. Búcsú nélkül hagyta ott a gyárat. Csak az járt az eszében, hogy hazamegy és pénzt visz az anyjának. Bözsi néninek már az első fizetéséből megadta az adósságát. Négyezer kilencszáz forintot ku- porgatott össze. Senki nem kérdezte, miért nem maradt Pesten, örültek, hogy hazament és pénzt vitt. Anyja harmados kukoricát vállalt, a törésben már ő is segített neki, s ahogy kiszámították, három süldőt vígan meg tudnak hizlalni belőle. Bözsi néni segített a vételben. Sikerült jószágok voltak, ettek és gyarapodtak. Manci ebben az időben olyan jó erőben volt, hogy nagyobb fáradság nélkül bírta a mosást, takarítást, amit még mindig a bábaasszony szerzett nekik. Az iskolában megtanult kézimunkázni, és Bözsi néni segítségével kelengyéket hímzett, monogramozott, amibe még a kishúga is be tudott segíteni. Amikor Erzsi néni üzent érte, hogy vendégek jönnek, mindent abbahagyott, tudta, mivel tartozik pártfogójának. Mivel ők akkor még a falu másik felében laktak, megesett, hogy ha későn végzett a mosogatással nem ment haza éjszakára. Abban a kis szobában aludt, amelyikben most Piriké. Bözsi néni lánya már férjhez ment. Korábban az ő szobája volt a Mancié. A kórházról sokáig nem beszélt. Pestet csak úgy emlegette, hogy itthon sokkal jobb. Évekkel később mondta el, hogy mi történt vele. Bözsi néni nagyon sajnálta, hogy nem írta meg, mert segített volna rajta. A bábaasszony akkoriban még gyakran járt be a megye- székhelyre hivatalos ügyekben, és a nagy vendégségekhez bevásárolni. Ilyenkor gyakran magával vitte Mancikát is. Már éppen esedékes lett volna számára az új cipő, amikor a megyeszékhelyen jártak és a kirakatot nézegették. Mancika kicsi korától kezdve fűzős cipőt hordott Befelé álló lábfejét még ezek a készen vett, magasszárú cipők sem tartották eléggé. Uj korában mindegyikben szenvedett, amíg nem idomult úgy, ahogy beteg lába megkívánta. Amikor Bözsi néni meg akarta venni számára a soron levő fűzős cipőt, a fiatal lány elsírta magát. — Ne tessék nekem többé olyan cipőt venni. Van ezer forintom. Egyszer tetszett mondani, hogy meg lehetne operáltatni... Ha többe kerül, ledolgozom ... Nem tetszik tudni elképzelni milyen érzés az, hogy minden lány szép cipőben járhat, csak nekem kell mindig magasszárút hordanom... Bödők Margit lábát Bözsi néni professzora megoperálta. Hónapokig tanult járni, mert a belül összezsugorodott inaknak időre volt szükségük ahhoz, hogy megnyúljanak, s engedjék, hogy ne a láb külső felén, hanem a talpon tudjon végre állni, menni. Mancika legyűrte az újrajárást kísérő fájdalmakat. Egyetlen célja volt, hogy olyan legyen, mint a többi tizenhat éves kislány. Hogy ha elmegy a kirakat előtt, ne okozzon fájdalmat azoknak a szép cipőknek a látása, amelyeket másoknak készítettek. Eleinte még szüksége volt a fűzős cipőkre, sőt később is azt használta munkába, de csak azért, hogy ha vasárnap felöltözik, könnyedén viselhesse a fél- és körömcipőket. Akik sántának ismerték, hamar elfelejtették gyermekkori testi hibáját, akik operáció után látták, szinte észre sem vették. Csak Mancika érezte élete végéig a születése óta viselt testi hibát. Nem a lábában. A lelkében. Mert ugyan már senki nem kiabálta utána, hogy „Hej sárelő, sárelő, sánta Beke állj elő”, de régen kiabálták. Gyerekkorában. Azt pedig mindenki elfelejthette, de ő soha nem tudta. Abban az időben sokszor fordult meg Bözsi néninél, egy fiatal hadnagy. Mancika már nemcsak a vendégvacsorák előkészítésében, a mosogatásnál és takarításnál segédkezett, hanem fehér kendővel a fején, fehér kötényben a felszolgálásánál is. Előfordult, hogy olyan társaság verődött össze, amelynek cigány is kellett. Ilyenkor megtáncoltatták Bözsi nénit, meg Mancikát is. Ezek a táncos esték még akkor is boldoggá tették, ha utána s'ajgott a lába. Sápadt, szomorkás arca kipirult. Ha anyjával otthon mostak, vagy takarítani mentek valahová, de kézimunká- zás közben is, ezek a táncos emlékek feledtették el vele élete egyhangúságát. (Folytatjuk.)
