Pest Megyei Hírlap, 1969. október (13. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-21 / 244. szám

PEST megyei v/fiHíiP 1969. OKTÓBER 21., KEDD Csehszlovák perl­és állami delegáció Moszkvában Nixon Vietnamról tanácskozik Camp Davidben m- ** ■ Csehszlovák párt- és kormányküldöttség érkezése a Vmikovoi repülőtérre: (jobbról) fc. Svoboda, G. Husák, O. Cernik, N. Podgornij, U Brezsnyev és A. Koszigin. A világ legtöbb lapja, rá- j dió- és tv-állomása vezető helyen közölte, hogy szovjet meghívásra Moszkvába érke­zett a Csehszlovák Szocialista'- Köztársaság párt- és állami SZ0LŐOSZLOP­KIÁKUSÍIÁS A kerítésoszlopnak alkalmas 230x15x10 cm-es szőlőoszlop darabja 69 Ft helyett 40 Ft. VÁC ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ betonáru üzeme, Vác (a Gumigyár mellett) küldöttsége. A szovjet fővá­ros ünnepélyes fogadtatásban részesítette a hivatalos baráti látogatását megkezdő delegá­ciót: a repülőtéren a vendé­geket üdvözlő moszkvaiak él­tették a CSKP-t és az SZKP-t, a csehszlovák és a szovjet nép megbonthatatlan barátságát. A küldöttség utazása nem véletlenül áll a nemzetközi érdeklődés homlokterében. Csehszlovákia az utóbbi idő­ben egészséges, örvendetesen gyorsuló folyamat, a szocialis­ta konszolidáció színhelye. A jobboldali .erőik, amelyek jó­idéig szinte háborítatlanul veszélyeztették a szocialista építés jövőjét, valamint azok az opportunista csoportok, amelyek ebben objektíve se­gítették a reakciót, deffenzí- vába szorultak. Eisenhower elnök idején, legalábbis néhai tábornok or- száglásának egy szakaszában, Camp David a nemzetközi enyhülés fogalmával azono­sult. Az amerikai elnökök e nyaralójában most olyan megbeszélések folvnak, ame­lyek kimenetelétől nem kis mértékben függ a nemzetközi helyzet további alakulása. Az amerikai nép hatalmas tiltakozó mozgalmának leg­újabb állomása, a vietnami moratórium nyilvánvalóan ar­ra kényszerítette Richard Nixont, hogy megbeszélje leg­közelebbi munkatársaival a Délkelet-Ázsiával kapcsolatos további teendőket. A Camp David körüli titok­tartás egyelőre teljes — leg­alábbis hivatalosan. Ugyanak­kor két nagy újság, a Wa­shington Post és a Newsweek című hetilap is olyan informá­ciót közöl, amely szerint a tár­gyalásokon 300 000 amerikai katona 1970-es kivonását latol­gatják. Pillanatnyilag állítólag annak módozatait kutatják, hogyan vehetné át a saigoni rezsim az eddig amerikai csa­patok által ellenőrzött terüle­teket. A valószínű válasz: sehogy Napirenden: a KSSZ-oktatás (Folytatás az 1. oldalról.) és az aktuális politikai esemé­nyekről is. Maróthy László elmondotta, hogy az idei oktatás előkészí­tése, indítása eltér az eddigi gyakorlattól. Ez az első okta­tási év, melyet szervezetileg, s részben tartalmilag is, az elő­ző oktatási évben készítettek elő. A KISZ egyik legnagyobb feladata a politikai oktatás es nevelés. A szemináriumok, vi­takörök, vagy előadások szín­vonalán emelni kell, hogy az ifjúság szívesen járjon el az oktatásokra. A meggyőzést vi­tákon, példákon keresztül kell elérni, így nem tehetik fel majd sok:.n a kérdést: „Mi hasznom van belőle?” Meglát­tatni és éreztetni kell az okta­tás konkrét céljait, azt a hasz­not, amit a fiatalok közvetle­nül profitálnak. Az oktatásnak legfőbb feladata a KISZ-tagok politikai gondolkodásra való nevelése, ezt azonban úgy kell elérni, hogy közben tényisme­reteket is adjanak az előadók és vitakör-vezetők. Pest megye minden járásá­ban megtartják a propagan­dista-konferenciát, hogy a 69— 70-es tanévben megyénk közel ezer oktatási körében zökkenő- mentesen, fennakadás nélkül indulhasson idén is a politikai nevelő munka. T. E. Az SZKP KB jelmondatai a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 52. évfordulójára Forr a murci (Folytatás az 1. oldalról.) alapján —, hogy a tervezett­nél két-három százalékkal növelheti a közös gazdaság a bevételét. Fontos eleme a fel­ajánlásoknak: a minőségi munka. Ugyanakkor nem fe­ledkeznek meg a jubileumi vetélkedő során a szövetkeze­ti tagok kulturális, szakmai és politikai oktatásáról sem. A téli hónapokban 11 alka­lommal rendeznek előadást, emellett szakmai továbbkép­zést is indítanak. A szövetkezet verseny- bizottsága figyelemmel kí­séri és rendszeresen érté­keli a vetélkedőt. Első alkalommal ez év végén, majd jövő tavasszal, április 4. előtt kerül sor a legjobbak ju­talmazására. — sp — Az SZKP Központi Bizott­sága kiadta jelmondatait a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő 52. év­fordulójára. Az egyik jelmondat sürgeti a világ kommunistái egységé­nek és összefogásának erősí­tését, a marxizmus—Ieniniz- mus és a proletár nemzetkö­ziség alapján. Az SZKP Központi Bizott­sága testvéri üdvözletét kül­di a szocialista országok né­peinek. „Fejlődjék és erősöd­jék a szocialista világrend- szer, a nemzetközi munkás- mozgalom történelmi vívmá­nya, az aniiimperialista harc döntő ereje!’* — hangzik a vasárnapi moszkvai lapokban megjelent 57 jelmondat egyi­ke. „Szocialista országok dolgo­zói! Harcoljatok a barátság és az egység erősítéséért, a test­véri kölcsönös kapcsolatok to­vábbi fejlesztéséért! Legyetek éberek a szocializmus ellensé­geinek fondorlataival szem­ben ! Emeljétek magasabbra a proletár nemzetköziség zász­laját!” A felhívások dicsőítik a nagy októbert, amely meg­nyitotta a kapitalizmusból a szocializmusba vezető átme­net korszakát, Leninnek, a nemzetközi munkásosztály ve­zetőjének nevét. Az SZKP Központi Bizottsá­ga testvéri üdvözletét küld „a kommunista és munkáspár­toknak, a munkásosztály és valamennyi dolgozó harcos marxista-leninista élcsapatai­nak, amelyek állhatatosan küzdenek az imperializmus ellen, az emberiség ragyogó álma, a kommunizmus meg­valósításáért”. Testvéri üdvözlet szól a bá­tor vietnami népnek, amely hősiesen harcolt az amerikai imperializmus agressziója el­len, hazája szabadságáért es függetlenségéért. Az SZKP Központi Bizott­sága felhívással fordul a világ népeihez, küzdjenek az Egye­sült Államok vietnami, Izrael, közel-keleti agressziójának megszüntetéséért. Egy másik felhívás sürgeti, hogy a világ népei küzdjenek a Német Szövetségi Köztársa­ságban mutatkozó revansiz- mus és neofasizmus ellen, akadályozzák meg, hogy az európai biztonságot és a bé­két veszélyeztető nyugatnémet militaristák hozzáférközzenek a nukleáris fegyverekhez. „Európai országok népei! Fokozzátok a harcot egy ha­tékony európai kollektív biz­tonsági rendszer megteremté­séért” —, mondja egy továb­bi felhívás. „Világ népei! Követeljétek a nukleáris, a vegyi és bakté­riumfegyverek minden fajtá­jának eltiltását! Küzdjetek az általános és teljes leszere­lésért, a nemzetközi biztonság megszilárdításáért!” A jelmondatok üdvözlik a tőkésországok munkásosztá­lyát, a gyarmati elnyomás láncaitól megszabadult népe­ket, a gyarmati é$ függő or­szágok népeit. „Szocialista or­szágok, tőkés országok prole­tárjai és demokratikus erői, felszabadult és elnyomott né­pek, fogjatok össze közös harcban az imperializmus el­len, a békéért, a nemzeti füg­getlenségért, a demokráciá­ért és a szocializmusért!” »»Éljen a Szovjetunió Kom­munista Pártja, amely bizto­san vezeti a szovjet népet a lenini úton, a kommunizmus győzelméhez!** — hangzik egy felhívás. További jelmondatok éltetik a párt és a nép nagy és megbonthatatlan egységét. Az SZKP Központi Bizottsá­ga felszólítja a Szovjetunió dolgozóit, köszöntsék Lenin születésének 100. évfordulóját, a kommunista építés újabb eredményeivel, az ötéves terv határidő előtti teljesítésére irányuló verseny kibontakoz­tatásával. „Éljen a kommunizmus, az egész emberiség ragyogó jö­vője” — fejeződik be a fel­hívások sora. N. A. SELJEPiN FELSZÓLALÁSA (Folytatás az 1. oldalról.) ben a KGST tagországainak nemzeti jövedelme 93 száza­lékkal emelkedett, ugyanak­kor a fejlett kapitalista álla­mok nemzeti jövedelme 63 százalékos növekedést muta­tott. A békéért folytatott világ­méretű harc — mondotta ez­után — az agresszorok ellen közös fellépést követel. Ma különösen fontos a hős viet­nami néppel való nemzetkö­zi szolidaritás kiterjesztése, a szovjet szakszervezetek egyetértenek az SZVSZ ilyen irányú kezdeményezésével. A nemzetközi szakszerveze­ti mozgalom helyzetéről szól­va megemlítette, hogy a szak- szervezetek világszerte több, mint 230 millió dolgozót tö­mörítenék, s mind nemzeti, mind nemzetközi vonatkozás­ban élénkülnek a kapcsolatok a különböző irányzatú szak- szervezetek között Ősszel is—télen is Felöltő, átmeneti és télikaháf - mm különlegességek nágy választékban az ÁFÉSZ ÁRUHAZAKBAN és BOLTOKBAN Raktárkészletünkből megvételre ajánlunk nagy mennyiségben különböző alkatrészeket RS—09 traktorhoz, valamint SZK—3 és —4 kombájnhoz 30—50%- OS ÁRENGEDMÉNY. Az 1970. évre is áthúzódó részletfizetési kedvezményi MEZŐGAZDASÁGI GÉPJAVÍTÓ VÁLLALAT MONORI 2. SZ. ÁLLOMÁSA, . > «, Anyaggazdálkodás, Budapest XVII., Pesti 0. 5—7. Telefon: 343—945, 280—286, 480—342. (16) Csak az járt a fejében hogy most kell kihasznál­ni, amíg ingyen van. Ilyen sem fordult elő még, hogy va­laki ne dolgozzék, mégis kap­ja a fizetését. Igaz, nem az egészet, csak táppénzt, de ez is több, mint amit az átképzési idő alatt kapott. Néhá arra gondolt, hogy jó lenne leg­alább még egy évig itt marad­ni, addigra összejönne annyi pénze, amennyiből három disz­nó ára kitelne és a lábát is meg tudná operáltatni. Ha jó lenne a lába, nem szánakoznának rajta, mert erős volna és ugyanúgy tudna dolgozni, mint mindenki más. Soha' nem tudta megmagya­rázni, hogy miért volt jöhet- nékje, amikor a kórházból ki­engedték. Alig tudta ledolgozni a két hetet, ami a fizetésig hiányzott. Mindenáron haza akart menni. Nem törődött az­zal, hogy nem lesz elég a pén­ze disznóra és operációra. Nem baj, marad a lába így, amíg meg nem híznak a disznók, mert azt mindenképpen venni akart a pénzből. Egy év alatt kevés levelet váltottak egymással. Ezek a levelek is rövidek voltak, ar­ra szorítkoztak, bogy közöljék egymással a legfontosabbat: „Jól vagyok, amit neked is .szívemből kívánok”. Anyád, vagy Manci. Búcsú nélkül hagyta ott a gyárat. Csak az járt az eszé­ben, hogy hazamegy és pénzt visz az anyjának. Bözsi néni­nek már az első fizetéséből megadta az adósságát. Négy­ezer kilencszáz forintot ku- porgatott össze. Senki nem kérdezte, miért nem maradt Pesten, örültek, hogy hazament és pénzt vitt. Anyja harmados kukoricát vállalt, a törésben már ő is segített neki, s ahogy kiszámí­tották, három süldőt vígan meg tudnak hizlalni belőle. Bözsi néni segített a vételben. Sikerült jószágok voltak, et­tek és gyarapodtak. Manci eb­ben az időben olyan jó erő­ben volt, hogy nagyobb fá­radság nélkül bírta a mosást, takarítást, amit még mindig a bábaasszony szerzett nekik. Az iskolában megtanult kézi­munkázni, és Bözsi néni segít­ségével kelengyéket hímzett, monogramozott, amibe még a kishúga is be tudott segíteni. Amikor Erzsi néni üzent érte, hogy vendégek jönnek, min­dent abbahagyott, tudta, mi­vel tartozik pártfogójának. Mivel ők akkor még a falu másik felében laktak, meg­esett, hogy ha későn végzett a mosogatással nem ment ha­za éjszakára. Abban a kis szobában aludt, amelyikben most Piriké. Bözsi néni lánya már férjhez ment. Korábban az ő szobája volt a Mancié. A kórházról sokáig nem be­szélt. Pestet csak úgy emleget­te, hogy itthon sokkal jobb. Évekkel később mondta el, hogy mi történt vele. Bözsi néni nagyon sajnálta, hogy nem írta meg, mert segített volna rajta. A bábaasszony akkoriban még gyakran járt be a megye- székhelyre hivatalos ügyek­ben, és a nagy vendégségek­hez bevásárolni. Ilyenkor gyakran magával vitte Manci­kát is. Már éppen esedékes lett volna számára az új cipő, amikor a megyeszékhelyen jártak és a kirakatot nézeget­ték. Mancika kicsi korától kezdve fűzős cipőt hordott Befelé álló lábfejét még ezek a készen vett, magasszárú ci­pők sem tartották eléggé. Uj korában mindegyikben szen­vedett, amíg nem idomult úgy, ahogy beteg lába megkí­vánta. Amikor Bözsi néni meg akarta venni számára a soron levő fűzős cipőt, a fiatal lány elsírta magát. — Ne tessék nekem többé olyan cipőt venni. Van ezer forintom. Egyszer tetszett mondani, hogy meg lehetne operáltatni... Ha többe ke­rül, ledolgozom ... Nem tet­szik tudni elképzelni milyen érzés az, hogy minden lány szép cipőben járhat, csak ne­kem kell mindig magasszárút hordanom... Bödők Margit lábát Bözsi néni professzora megoperálta. Hónapokig tanult járni, mert a belül összezsugorodott inak­nak időre volt szükségük ah­hoz, hogy megnyúljanak, s engedjék, hogy ne a láb kül­ső felén, hanem a talpon tud­jon végre állni, menni. Man­cika legyűrte az újrajárást kí­sérő fájdalmakat. Egyetlen célja volt, hogy olyan legyen, mint a többi tizenhat éves kislány. Hogy ha elmegy a kirakat előtt, ne okozzon fáj­dalmat azoknak a szép ci­pőknek a látása, amelyeket másoknak készítettek. Eleinte még szüksége volt a fűzős ci­pőkre, sőt később is azt hasz­nálta munkába, de csak azért, hogy ha vasárnap felöltözik, könnyedén viselhesse a fél- és körömcipőket. Akik sántának ismerték, hamar elfelejtették gyermek­kori testi hibáját, akik operá­ció után látták, szinte észre sem vették. Csak Mancika érezte élete végéig a születése óta viselt testi hibát. Nem a lábában. A lelkében. Mert ugyan már senki nem kiabál­ta utána, hogy „Hej sárelő, sárelő, sánta Beke állj elő”, de régen kiabálták. Gyerek­korában. Azt pedig mindenki elfelejthette, de ő soha nem tudta. Abban az időben sokszor fordult meg Bözsi néninél, egy fiatal hadnagy. Mancika már nemcsak a vendégvacso­rák előkészítésében, a moso­gatásnál és takarításnál se­gédkezett, hanem fehér ken­dővel a fején, fehér kötény­ben a felszolgálásánál is. Elő­fordult, hogy olyan társaság verődött össze, amelynek ci­gány is kellett. Ilyenkor meg­táncoltatták Bözsi nénit, meg Mancikát is. Ezek a táncos esték még akkor is boldoggá tették, ha utána s'ajgott a lá­ba. Sápadt, szomorkás arca kipirult. Ha anyjával otthon mostak, vagy takarítani men­tek valahová, de kézimunká- zás közben is, ezek a táncos emlékek feledtették el vele élete egyhangúságát. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents