Pest Megyei Hírlap, 1969. október (13. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-16 / 240. szám
1969. OKTÓBER 16.. .CSÜTÖRTÖK "v/(ííi*fap Paraffin-variánsok A különböző kristályszerkezetű paraffinok keveredésével és kémiai anyagok hozzáadásával szinte korlátlan területet biztosítottak a kőolajból visszamaradó paraffin gazdaságos felhasználására a Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézet kutatói. Az új tudományos eredmény értékét elsősorban növekvő kőolajfelhasználásunk, továbbá a Szeged környéki paraffin s kőolaj feltárása adja meg. Hasznosítására a Kőolajipari Vállalattal együttműködve Nyír- bogdányban speciális üzemet hoznak létre. A MAFKI receptúrája szerint készülő paraffinok iránt máris rendkívül nagy az érdeklődés. Az ipar, a kereskedelem, a gyógyászat és a mezőgazdaság kér mintát az intézettől kipróbálásra. Az intézet tizenöt variánssal szolgál. Találhatók közöttük kiválóan hajlítható, formálható, de ugyanakkor rendkívül szilárd anyagok is. Az élelmiszeripar például a sajtok szigetelésére, mirelit burkolatok készítésére, a gyógyszeripar felületek légmentes elzárására, a Badacsonyi Állami Gazdaság pedig a szőlőoltványok oltásfelületének védelmére kívánja fel- haszriálni a paraffint. Azonnali szállításra ELADÁSRA KÍNÁLUNK 20 tonna hidegen vont acélcsövet (fekete, 0 16x1 mm) 39600 db műanyag végelzárót (20 mm-es, 20-as cső végeire alkalmas) ’ 35000 db műanyagtalpat (sátorvázak végeihez) Anyagbeszerzők szives érdeklődését kéri a GYÁLl VAS ÉS VEGYES KTSZ Áruforgalmi osztálya (Knáb Mária) Telefon: Gyál 2. Kőműves, ács, asztalos, tetőfedő, bádogos, víz- és fűtésszerelő, villanyszerelő, festő, parkettás, parkettacsiszolás..lakat?? (ay?gdüas is), autó- i szerelő szakmunkásokat, ' E.302. kotrógépkezelőt, tehergépkocsivezetőket, kubikosokat, rakodómunkásokat, raktári segédmunkásokat, kőműves segédmunkásokat (16. évet betöltött fiúkat is), takarítónőket és nyugdíjas éjjeliőröket azonnali belépéssel | felveszünk. Munkásszállás díjtalan. Rendelet szerinti hazautazási költséget térítünk. JELENTKEZNI LEHET A PROSPERITÁS KTSZ MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN Budapest IX., Viola u. 45. sz. alatt Árengedményes hmxms vas-kiárusítás 1969. október 15-től december 31-ig A Pest, Bács és Nógrád megyei MÉH Vállalat telepem és átvevőhelyein 15—20%-os árengedmény! Haszonvas és II. a. kivitelű, I és U gerendák, szögvasak; finom- és durvalemezek; lágy, horganyzott huzalok; melegen vont csövek 180 rrim átmérőtől; betonvasak és köracélok; hidegen hajlított, zárt és nyitott szelvények; műanyaggal bevont kerítésfonatok. Vagontételes rendelés esetén a vállalat az árut díjtalanul vagonba rakja. KÖZPONT: Budapest XIII., Rajk László u. 32. Telefon: 494—390. TELEPEK ÉS ÁTVEVŐHELYEK; Aszód, Budaörs, Cegléd, Dunaharasztí, Érd, Gödöllő, Pécel, Isaszeg, Monor, Nagykáta, Kiskunlacháza, Nagykőrös, Pilisvörösvár, Vác, Szentendre, Szob, Alsónémedi. A szövőlepke „szövődményei" Turistaszálló a boldogkői várban Az elmúlt hetekben a gyümölcstermelőknek főképpen azért gyűlt meg a bajuk az egyik legveszedelmesebb, növényi kártevővel, az amerikai fehér szövőlepkével, mert a kiskert-tulajdonosok sok helyen elmulasztották a kötelező védekezést. A szövőlepke második nemzedéke emiatt nagy mennyiségben rajzott ki. keretein belül növényvédelmi brigádokat kellene létrehozni, amelyek a tsz-ek segítségével — megfelelő díjszabás ellenében vagy a kiskert-tulajdonosok széleskörű összefogásával — elvégeznék a kötelező, mindenki számára fontos védekezést. Barlang-bemutatóterem Aggteleken Borsod megye történelmi ] tőségek jobb kihasználásár:: emlékű tájait, a Bükk és á j most fejlesztési tervet dol- zempléni hegyek vadregé- j goztak ki. Eszerint Miskolc- nyes vidékeit évről évre na- j Tapolcán a már épülő új szál- gyobb számban „fedezik fel” lodán kívül 120 személyes a hazai és a külföldi turis- motelt alakítanak ki, ták. Az idegenforgalmi lehe- I a nyéki tavak partján hor- ____________________________ gásztanyát és vízikempinget létesítenek. F ennállt a veszélye annak, hogy az elhanyagolt kiskertek megfertőzik az előzőleg növényvédelemben részesített, féltve gondozott nagyüzemi gyümölcsösöket is. A kártevő elszaporodását — mint a MÉM vizsgálata megállapította —, elősegítette, hogy a fertőzésveszély első időszakában a községi szák- igazgatási szervek nem léptek fel kellő eréllyel a védekezést elmulasztó egyénekkel szemben. A növényvédő állomások például egyes megyékben napok alatt 30—10 feljelentést tettek, a községi szakigazgatási szervek azonban minden esetben felmentő ítéletet hoztak. A MÉM illetékesei elmondották : az utóbbi időben már volt foganatja a védekezési felhívásoknak. Az or rágósán megtett, mintegy ezer szabálysértési feljelentés nyomán nagyot javult a helyzet. A mulasztókat 100^-300 forinttal bírságolták meg, és kötelezték őket arra, hogy fertőtlenítsék fáikat, növényeiket. Sajnálatos azonban, hogy a háztáji kertek, udvarok és víkendtelkek tulajdonosai eléggé későn ocsúdtak - fel, és emiatt őket is kár éri, hiszen a védekezés nagyobb területeken kívánni valót hagy maga után. Ennek a következménye a jövő év májusában mutatkozik majd meg, amikor a bábalakban átteielő szövőlepke első nemzedéke jelenik majd meg. 1970-ben nagyon gondos, szakszerű irányításra lesz szükség, Tellenkező esetben a termés egy része veszélybe kerül. Az őszi amerikai fehér szövőlepke-ügy végére azonban még nem tettek pontot. A MÉM-ben most vizsgálják annak a lehetőségét, miképpen lehetne kisgépekkel és kis csomgalású növényvédőszerekkel hatékonyabbá tenni a háztáji növényvédelmet. Szakemberek szerint a SZÖVOSZ vagy földművesszövetkezetek Fán terem a dinnye Virágzik a miniorcliidea Beérett a dinnyefa termése az Állatkertben. Ez az első eset, hogy az Amerika trópusi tájain honos, különös gyümölcsű növény termést hozott nálunk. A fán termett dinnye ehető gyümölcs, amelynek „tejnedve” it van. Ez azonban olyan különleges „tej", amely az igazi tejet megolvasztja. Ugyancsak most virágzott ki a pálmaház egyik különlegessége, egy mip.i-orchidea. Az egész növény mindössze öt centiméter magas és arasznyi fakéregdarabon él. Magának a virágnak az átmérője csupán öt milliméter, de éppen olyan díszes, fodros mézajka és kellemes illata van, mint a többi, jobban megtermett orchideának. Metafizika Látod, ezek a bordó szirmok hogy pipiskédnek? Néha úgy érzem, megmozdul a levegő és szétrepíti őket, mint a magvaslábú pitypangpelyheket az utcán. De nem. Térülsz- fordulsz a szobában, odanézel még egyszer és meglátod, hogy ezek a virágok beteljesülésre várnak. Éhesen. Ott ülnek a száruk tetején, mint óriási haragvó darazsak. Billeg a szárnyuk. Valaki erre jöhetne már, hogy beleszúrhassák kihegyezett fullánkjaikat. Nem megyek arra! Elfordulok és gépelek. Kis idő múlva úgy tűnik, zavarja őket a kopogás. Visszanézek:, Három nőnemű szomorúság ácsorog a vázában és töpreng elhibázott életén. Mivégre születni, kiterebélyesedni, ha nincs kinek? Csak kiabálni élénk színekkel a I méhek után, akik mindig más- | nak a kelyhében kotorásznak, — mire való? Duzzognak. Egészen ■ belelilul,,.«»<nyakuk. Azért nyújtogatják körbe-kör- be, hátha, mégis ... — Ugyan már! — intem le őket gondolatban. — A szobában nincsenek méhek. Hogyhogy nem vettétek észre? Lenyiszálták a száraitokat, elhoztak nekem, — és kész. Eddig tartott. Napfény, kert, föld csak voltak. Most én vagyok és semmi dolgotok, csak szépnek lenni. Nem elég ez?! Te jó ég! Ezek még mindig ( azt hiszik — és joggal —, magvakat érlelni születtek. — Hiába a törvény? — Hiába kedveskéim. És hiába nyújtogatjátok szépséges üres szirmaitokat a napnak. Soha nem tudjátok meg, hogy becsaptak titeket. A találékony ! ember fütyül a törvényre, ké- nyére-kedvére új törvényt teremt és meghatározta egyetlen létjogosultságotok: Szépnek lenni! Felkapcsolom a villanyt és kiderül; minden eddigi gondolatom tévedés. Ezek a virágok a fényben méltósággal magasra tartják az arcukat. Megközelíthetetlen, izolált világukat nem láthatom át. Visszatart egy furcsa bűntudat is, amit akkor érzünk, ha gyengéket látunk erősek által kisemmizetten. Egy biztos: Nem várnak. ezek senkire, a maguk gyönyörűségére illatoznak és ezt a magányt megzavarni nem illik. Nem formálhat ehhez a fenséghez senki jogot, esetleg alázattal szolgálhatjuk. Ezt teszi a kristályváza is, amit személy szerint nekik álmodott egy tervező és fáradt munkások nekik csiszolták. Különben is: Régen megtermé- • kenyültek, bár magasláb.ú szirmaikat nem hordja szét a szél. Attól olyan duzzadok. Ónody Éva Hasonló tábor építését tervezik a jövőre feltöltésre kerülő lázbérci mesterséges tónál. A boldogkői várban 50 személyes turistaszállót rendeznek be. Borsod egyik leglátogatottabb idegenforgalmi vidékén, Aggteleken a régi barlangszállót átalakítják és abban 100 személy elhelyezésére alkalmas szállót, földszintjén pedig kiállítótermet nyitók. A teremben bemutatják a barlangi ősember emlékéit, munkaeszközeit és használati tárgyait, valamint a környéken talált különböző cseppköveket. Jósvafön, a gyógyító hatású Béke barlang mellett 250 ágyas gyógyszanatórium építését tervezik. A tervek valóráváltását máris megkezdték. A történelmi nevezetességű boldogítói várban hozzáláttak a turista- szálló kialakításához. LISZT - SZEKSZÁRDON Megjelent a szekszárdi levéltár: „Tanulmányok Tolna megye történetéből” című monográfiájának második kötete. A 335 oldalas könyv kiemelkedő érdekessége ár. Hadnagy Albertnek, a Tolna megyei levéltár néhány évvel ezelőtt elhunyt igazgatójának csaknem félszáz oldalas posthumus dolgozata, amelyben 28 eredeti levélből és sok más dokumentumból merítve, Liszt Ferenc négy szekszárdi tartózkodásának történetét írta meg. A kötet először hozza njtüxár-osságra Liszt szekszárdi volt vendéglátó barátja: báró Augusz Antal alispán 18 éves leányának, Annának francia nyelven írt, 21 oldalas naplóját a világhírű zeneszerző nyolcnapos szekszárdi tartózkodásáról 1865 szeptemberében. A történeti forrásmunkának tekinthető napló Liszten kívül képet fest á zeneköltő Cosima nevű lányáról is. Verőfényes szombat délután. Hátam mögött a nyűgös szolgálat, előttem a testet-lelket frissítő kerti munka. Éppen a terebélyes diófám alatt szuszmakoltam, kapával igazgatva a nyári heverésre szolgáló pázsit és a zöldséges között megvont határmezsgyét, amikor arra lettem figyelmes, hogy a major felől lármás verébhad lódult meg a falu felé. S mint valami fekete felhő, úgy közeledett á szárnyas légió, majd surrogó repüléssel leereszkedett’a diófa hatalmas lombsátrába. Agyvelőt hasogató csiripelés verte fel a kert csendjét; rengett a levegő az egetverő csirregéstől. Ingerülten suhintottam a nyiherászi had felé. Suhintásomtól megrebbemt a csivitelő sereg, s már röppent is tova, szélsebesen. Ügyszólván, elkotródott valamennyi, csak egy szürkezekés veréb maradt vissza, bocsánatkérőn bil- lengette meg magát. — Bocsásson meg, uram! — emelkedett ég felé a pemzlire emlékeztető farktollazata. — Az a tokfilkó társam, amelyik előbb legazolta, fióka korában erősen nélkülözte a szülői fészek melegét. Szülei mindig a faluvégi csárda udvarán lopták az isten drága idejét, s ritka volt az a nap, amikor józan állapotban repültek haza. Megbocsátón bólintottam. — Higgye el — csivogta megkönnyebbülten —, a most felcseperedő verébnemzedéknek fogalma nincs a valamikori nyomorúságokról, amikor a veréb csapatokba verődve követte a paraszt gebéjét, hogy csekélyke élelemhez jusson. A megboldogultaknak kijáró sóhajjal csipogta: — Szegény jó atyám, míg le nem csúzlizták a gyerekek, sokat elcsiripelte: Hja, kérem, manapság jól megy a verébnek! Csak zabái a majorság szérűjén, kihízza a tolláit, s maholnap nem bír repülni. Néhány pillanatra abbahagyta a csi- ripelést. A szünetben megigazgatta magán a szerény kivitelezésű tollazatot, kétszer belebukfencezett a levegőVerébkeservek be, rendszeres edzés végett, majd elhelyezkedve újra az ágon, ismét tiszteletteljes meghajlásra emelkedett a farktollazata. — Ha nem veszi rossznéven — mutatkozott be lekötelező reverenciával —, nevem: Csirip Tódor. Még két vagy három könnyű tornászmozdulatot tett, miközben így csi- vogott: — Prédakutatás a tisztségem. Hat- ezerhétszáz madár élelmének a felderítéséről kell gondoskodnom jó előre, s ezért állandóan utón vagyok. Havonta kétszer berepülöm Pest, Heves és Szolnok megye minden zegét-zugát, mert csak akkor vagyok nyugodt, ha a prédaterületeknek a felderítését határidő előtt teljesíteni tudom. Meghökkenve pillantottam fel a verébtársadalom nem is éppen szürke képviselőjére. — Igen — rázta magán a tollrokkot. — Kissé túl vagyok terhelve. Sok a kiszállás, a napidíj meg kevés, ámbár én a tisztségemet hivatásnak érzem ... A major felé fordulva cserregte: — Még az a szerencse, hogy a majorban akad még egy-két nemtörődöm ember, aki lelkiismeretfurdalás nélkül pocsékolja az abraktakarmányt. Mert addig minket nem zavar a tatár. S hogy őszinte legyek: nekünk bőségesen elegendő fél szakajtó dara, elszórva, vagy némi maradék a sertés- vályúkban hagyott ivósmoslék sűrejé- ből. Ezért, ne csodálkozzék uram, ha a mindennapi szérűfohászt imigyen zengjük: Csiribé, csiribá, üdvöz légy, emberi butaság! Derűlátó csiripelés /váratlanul csapott át a szorongó csipogásba. — Sajnos, ez a hejehuja, ami eddig volt, erősen mólóban van. Ügy hírlik — biccentett ismét a major felé —, itt is közelednek az ötvenforintos munkaegységhez. S ha a szakvezetésnek még nagyobb önállóságot biztosítanak — a . termelés előrelendítője a tervszerű, szakszerű irányítás —, akkor el is érik. Ha pedig ez bekövetkezik, akkor nekünk befellegzett, mert tapasztalatunk szerint: amelyik téeszben az általunk észlelt értékhatárt elérik a környéken, ott az emberi közösség megszi- lárdulóban, a mi közösségünk meg széthullóban van. Bizonyos mértékig felvidultam a hallottakon. Aztán meg az lepett meg, hogy az újdonsült madárismerősöni, nem is akármilyen madár. Hiszen olyan dolgokat csiripelt a fülembe, amelyek azt bizonyították: szaktekintély a madarak társadalmában. Csirip Tódor, mintha csak a vesémbe látott volna, tovább csiripelt. — Fiatalságom a gödöllői agráregyetem környékén telt el. Nyáridőben a nagy előadóterem nyitott ablakaiba;! hallgattuk mi is az előadásokat, s némi ismeretanyag az én fejemben is megragadt. Ezt a bejelentést is el kellett fogadnom. Márcsak azért is, mert az előbbi magyarázatai, ahogy a létfenntartás egymásra ható tényezőinek törvény- szerűségét megmagyarázta, mindenképpen alátámasztották az egyeterri* körül eltöltött idő hasznosságát. Szomorúsága a bűcsúzás perceiben sem engedett fel. — Mostanában egyre jobban megkínoz a létbizonytalanság nyomasztó érzése. Kiszállásaim alkalmával azt kell látnom, különösen a Galga menti falvakban, hogy prédára semmi kilátás nincsen. A Zagyván túl? Avagy a Jászságban? Tudja a fészkes fene! Mindenfele, amerre csak megfordulok, mindenütt fellendülőben a dolgok rendje. És ez valósággal kétségbeejt. Két tűhegynyi könnycsepp buggyant ki a két szeme sarkán. S én, aki mindig meghallgatja a madarak keserveit, nagyon megsajnáltam a verebek sorsáért annyira aggódó prédakutatót. És ezért, amikor a búcsúzásnál gálánsán előrebillent, jómagam is tisztelettudóan biccentettem. Megadtam azt a tiszteletet, ami egy jól tájékozott madárnak kijár. Püspöki Mihály