Pest Megyei Hírlap, 1969. szeptember (13. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-06 / 206. szám

Egyenszatyor Reggelenként — megszo­kott kép ez már szeptem­ber elseje után — kék kö­penyes, fehér térdzoknis "űíákhad özönlik a város is­kolái felé. Az egyenruhás sereg divatja — az Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vál­lalat jóvoltából — ezekben a napokban most új szín­folttal gazdagodott: a kék, pifos emblémával ellátott bevásárló szatyorral, amelyben jól megfér a tornacipő, az uzsonna... Az már nincs ráírva, hogy egy-egy ilyen alkalmatos­ságért mennyit kellett har­colni a mamával, hogy úgy állítsa össze a vennivalót, hogy az legalább elérje a 20 forint 20 fillért. S ha éppen üres volt a kis sport- krémes labdacs? — A mé­regtől kipirult arcocskák­nak nagyon jót tesz, ha a benne levő spórtkrémet vé­kony rétegben, lassú moz­dulatokkal, lefelé, mindig csak egy irányban kenik rájuk... PEST HEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CBOUi XIII. ÉVFOLYAM, 206. SZÁM 1969. SZEPTEMBER 6., SZOMBAT Viszik mát az égetni valót Legnépszerűbb a berentei — Vevőre várnak a farakások A TÜZÉP Vállalat ceglédi telepének udvarán magas szénhegyek, gúlába rakott fa­kupacok magasodnak, mint­egy bíztatásul: jöhet a tél, lesz elegendő tüzelője a vá­ros lakosságának. A kapu előtt mégis, nap mint nap A föld felé se nézelt Elszelelt az alkalmi kaszás A 45 éves alkalmi munkás, j Kozma János bűncselekmé- ' nyeit hosszan sorolhatnánk. Legutóbbi büntetéséből feb­ruárban szabadult. Elhelyezé­séről a börtön gondoskodott. Ö azonban munkahelyét ott­hagyta, mert — úgymond — 1400 forintos havi fizetésért nem dolgozik. Alkalmi mun­kát végzett; de ezt sem rend­szeresen. És italozott. Júniusban felesége bársony­ruhái át eladta, az asszony be­leegyezése nélkül, aki ezután kiutasította a közös lakásból, így hát rendes lakóhelye sincs; csavarog. Még ugyan­ebben a hónapban elvállalta . .fgyik ismerőse kukpricaföld- "sjiét megmunkálásra; Átvett .két kapát és 50 kiló pétisót, egy kerékpárt és egy esőköpenyt. A kukoricaföld felé sem né­zett. A kerékpárt még aznap eladta, a pétisót zálogba tette, a két kapát elvesztette. Júliusban Kozma János az egyik csemői lakosnál jelent­kezett alkalmi munkára. Vál­lalta a háztáji rét lekaszálá­sát. A gazda 100 forint előle­get adott a kaszásnak, és a kerékpárját is kölcsönözte. Az alkalmi segítség el is indult — italozni. Ittasságában csak­hamar elhagyta a kölcsön- kerékpárt. (A nyomozás során találtak rá, a hátsó kerék és az első kerék gumija már hiányzott.) A bíróság jogerősen, kétévi börtönre és a közügyektől való két évi eltiltásra ítélte. gyarapodik a sorbanállók szá­ma. — Mi ennek az oka ? — kérdeztük a telep vezetőjétől. — A legnépszerűbb szén­fajták közé tartozik a be­rentei — mondotta —, s nem ok nél­kül: jó kalóriájú és viszonylag olcsó. Sajnos, ebből kapunk a legkevesebbet, s ezért ez a „téli” kép a kapunk előtt. Háromfajta brikett áll a vá­sárlók rendelkezésére, korlát­lan mennyiségben. Jelenleg ötféle olcsóbb fajta szenet tartunk. — Szeptember 1-től má­zsánként 5 forinttal olcsóbb lett a fa. Kérdés: vajon lesz-e elegendő belőle? — Megnyugtatásul közölhe­tem, minden igényt ki tudunk elégíteni. — A vásárló a befizetett fuvardíj ellenében két-három napon belül megkapja a tü­zelőjét. ■ Egyre viszont felhí­vom a figyelmet: a zökkenő- mentes szállításhoz az is kell, hogy időben, tehát nem a téli csúcsforgalom idején jöjjenek a megrendelőink. Ez vonatkozik az utalvánnyal rendelkezőkre is. (CK.) KEDYEZMENYES JEGYEK a Budapesti Őszi Vásárra Igen sok vidéki érdeklődő készülődik hetek óta arra, hogy megtekinthesse a Buda­pesti őszi Vásárt. A kíváncsi­ak igen sokat várnak ettől a bemutatótól — már csak azért is, mert nem a „min­dent a szemnek” alapon ren­dezték meg, hanem rendelni, vásárolni is lehet. Mint tavasszal a BNV-re, most is 33 Százalékos utazási kedvezményt ad a MÁV azok­nak, akik ez alkalomból a fő­városba látogatnak. Vásári belépőjegyet és kedvezményes vasúti jegyet Cegléden az IBUSZ kirendeltsége is áru­sít, a'Kossuth Szállóban. Érthető lesz minden szava A ceglédi vasútállomáson — az ország sok más vasútállo­másához hasonlóan — gyak­ran szidják az utasok a han- go-sbemondót; hangját hol a vonatzaj, hol egyéb lárma miatt alig hallani. A ceglédi állomás hangos­bemondó berendezését korsze­rűsítik, átépítik. A munka jó ütemben folyik, előrelátható­lag szeptember végére el is készülnék vele. — Ezerkétszáz vendéget várnak városunkba a KPVDSZ kulturális naptok őszi eseményeire, amelyek színhelye egy alkalommal Cegléd lesz. Káposztázó szőlősök Abonyban a József Attila Termelőszövetkezet egyik női brigádja Dobó Katica nevét viseli. Ez a szőlészbrigád sa­ját tervein felül vállalta, hogy 3 holdnyi másodvetésű káposz­tát és 5 hold másodvetésű uborkát termeszt. A szorgalmas asszonyok természetesen továbbra is gondosan foglalkoznak a sző­lővel is, és készülődnek a szü­retre. A tőkék jó termést ígér­nek és ha nem esőt, hanem még több napsugarat kapnak, a cukorfok is megfelelőbb lesz a tavalyinál. Szabad szombat — de hol töltsék? Ebédelnek az autók A 4-es műűt mentén, Cegléd határában, az éjjel-nappal üzemelő benzinkútnál. Foto: Péterffy Egyre több azoknak a szá­ma, akik a hét hat napja kö­zül csak öt munkanapon dol­goznak. Egy-egy szabad szom­baton sokan keresnek felüdü­lést, pihenőhelyet a város kör­nyékén. Sajnos, ilyen lehető­ségekben i nem bővelkedünk. Egy tíz évvel ezelőtt kiadott, Ceglédet ismertető idegenfor­galmi füzetben a város kör­nyékének érdekes látnivalói között a szőkehalmi dűlőt (ceglédi kiserdők) és az ólas- kerteket jelöli meg a szerző. Nincs a környéken hegy, pa­tak, folyó, kevés az erdő. Hol töltse a hét végét, hol kapcso- lód.ion ki igazán -■ : í a szabadszombato« dolgozó? Hol találhat telket a víkendházának? Vizet és erdőt keresnek az emberek. A mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályon korábban már el­mondták, hogy készül a terv a város zöldövezetének kiala­kítására. Több mint kétmillió különböző fajtájú facsemete kerül a földbe, 1113 katasztrá- lis holdon. A horgászok nem sok vizet találnak a közelben, öt-hat mázsa halat telepít a Ceglédi Horgász Egyesület az új tégla­gyári gödör vizébe, hogy a 189 Budai papa, a soros kertész AZ ALFÖLDRE vásározni járó régi ceglédiek honosították. meg a városban a {anya elnevezést. Dédapáink, ük­apáink a tanyát addig kertnek mond­ták, a hozzá tartozó földdel egybeértve. A tanyasi elnevezést már át sem vet­tük az alföldiektől. Mindig tanyait mondtunk helyette. A tanyák eredeti kert nevére emlékeztetnek bennünket a Cifrakert, Postakert néven ismert határrészéink, valamint az akkor még más- jelentésű kertész szó is. Pest vármegye legjobb szántóföld­jét, a határunk északnyugati részén levő, közel 1G00 holdat, több mint öt­ven tanyaépülettel a XIX. század má­sodik és a XX. század első félében a ceglédberceliek, vásárolták meg. Józa­nul élő, szorgalmas berceli szomszé­daink a zsugoriságig vitt takarékos­sággal és a pedánsságig vitt rendszere- . tettel addig gyűjtögették a krajcárokat a harisnyaszárba, amíg nemcsak jó be­rendezésű, szép házakat építgettek ma­guknak, hanem ezen felül családon­ként 15—20 hold tanyásföldet is el- kanyarítottak a ceglédiektől. A ceg­lédi gazda pedig az eladott földje he­lyett más határban háromszor akkorát vett, ami ugyan nagyobb rangot adott neki, de a jó piac és jó vasúti forga­lom hiányában kevesebb jövedelmet hozott. Amíg a fenti környéken fekvő Banai- féle mintagazdaság évente holdanként jóval több mint 1000 liter tejet szállí­tott Budapestre, és ugyanazon tájon egy ceglédi kisbérlő homokos talajon, 8 méter mély talajvízállás mellett hol­danként 50—60 mázsa kukoricát ter­melt, addig a berceliek kezére került. gazdaságok termelése erősen lemaradt,. Nem tudták megszokni a viszontagsá­gos, de jobb gazdálkodási lehetőseget nyújtó tanyai életet. Tanyájukra, a la- luba be nem vitt ökrök és borjak gon­dozására íélig-meddig kommenciós cselédnek számító, úgynevezett ker­tészt fogadtak, aki a növénytermelés­ben is segédkezett, bizonyos részese­désért. Lakbér fejében pedig robotot töltött a gazda házánál, vagy szőlőjé­ben. NAGYAPÁINK ELBESZÉLÉSE sze­rint, akkor még a kisebb birtokú ceg­lédiek is behúzódtak télire a város­ba. A tanyán maradt 'jószág gondozá­sát a család legény tagjai hetenként váltakozva, mint „soros kertész”-ek vé­gezték, mihelyt annyira felcsepered­tek, hogy a jegenyéből vájt itatóvályút meg bírták húzni vízzel, g a bogrács­ban meg tudták főzni a laskalevest. Früstökre meg el tudták készíteni a két oldalról megzsirozott „piritus”-t, amit néha azok a „pazarló kölykök” jó ízű házi kenyérből olyan vastagra szeg­tek, hogy a piritus megállt a saját ol­dalán. Az elmúlt hetekben Budai mama a távol élő rokonok meglátogatására szánta magát. Nyugdíjas férjét meg­bízta a soros kertész szolgálattal. — Ma már az nem nagy feladat, ha tanyán lakunk is — mondta, — Gázon fő­zünk, nem kemencében. Villannyal vi­lágítunk, nem mécsessel. Mint óvatos gazdaasszony, elutazás előtt azonban minden, a háznál levő növényvédő és takarító vegyszert jól elrejtett, mivel hallott már olyant, hogy férfi társaság trisóval sózta meg a nyúlpörköltet. A SZALMAÖZVEGYEN maradt Bu­dai papát már az első nap több kellet metlenség érte. Első reggel a tanya összes villanylámpája kialudt. Viszont a gáztűzhely az ebéd melegítésénél olyan készséggel gyulladt meg — mivel elő­zőleg rosszul zárta el a sütő csapját —, hogy bajusza féloldalról megpörkölő- dött. Amit azután a szimmetria ked­véért a másik oldalon is utána nyírt. Lesz most már mit ráfogni a borbélyra. Bár így rá lehetne fogni valakire a lég­nyomás által betört ablaküveget is! Közben odakint záporeső kerekedett. Alig volt benne néhány szem jég, mégis agyonvert kettőt a kinnrekedt kis li­bákból. Mindezen bajok tetejére, este a Virág tehén a szokott 8 liter tej he­lyett csak 4-et volt hajlandó adni. MÁSNAP REGGEL Budai papa fel­vette a felesége pongyoláját és tarka nylonkendővel bekötötte a fejét. Gon­dolja csak a Virág, hogy a gazdasszony feji, ha már annak szívesebben leadja a tejet. A Virág most már teleadta a nagysajtárt, közben barátságosan meg is nyalogatta a Budai- papát. Érdes nyelvével lesodorta az öreg gazda fejé­ről a tarka nylonkendőt, olyan gyor­san, hogy mire Budai papa a tele saj­tárt biztonságba helyezte, Virág a ken­dőt le is nyelte. — Legjobban a sok kár közül az bánt, hogy nem találom a tarka nylonkendő­met — panaszkodott a hazaérkezett Budai mama, amikor egy kattintással visszaállította a két napja kikapcsoló­dott villanyautomatát. — Sose sajnáld anyukám — vigasz­talta életepárja. — Kiment az már a színéből! Neved napjára veszek szeb­bet. Csak soros kertésznek ne nevezz ki többet! Egy tanyai öreg paraszt egyesületi tag szenvedélyét. kielégíthesse A ceglédi horgászok így is megtalálhatók a Tiszától a Balatonig, a Körösöktől a Dunáig. Hogy szebb, vonzóbb legyen a halastó környéke, az egyesület szívesen szépítené, gondozná, fákat is ültetne, s ott nemcsak a horgászok, ha­nem mások is nyugalomra ta­lálnának. A vízjogot megkap­ták a MÉM-től, évi 340 forint bérleti díjat fizetnek érte. A tó környéke azonban nem az övék. A téglagyár központj a most felajánlotta megvételre a horgásaegyesülétnek a tó környékét, a régi,,nadrágszíj”- parcellákat. Az . egyesület azonban nem vehet földet — nem is tudna, hiszen a tagsági díjakon kívül más bevétele nincs. Hiába szeretné fásítani, szé­píteni; .rendezni a tó környé­két, nincs rá lehetőség. Pedig ez lenne a város közelében az egyetlen hely, ahol felüdülést, kikapcsolódást találnának az emberek. A hor­gászok még nem nyugodtak bele. Olyan szervet keresnek (tsz, tanács), amely megvenné a gyártól a tó környékét, ők pedig szívesen átvennék tőlük kezelésre. Eddig ültettek ©daliákat, de. akkor rendeznék az egész környékét, kulturált pihenőhelyet teremtenének. (sz—ó) Fiatal edző - fiatal úszók Ezen a nyáron vízilabdá­zóink kitűnő szereplése mel­lett többet olvashattunk a ceglédi úszók eredményeiről is. Gáti Károly szakoktatót, akit az úszók igen tiszteltek és szerettek, fiatal úszóedző: a 25 éves Takács Antal vál­totta fel. Mint Karcsi bácsi, ő is a fővárosból jött a ceglé­diekhez. A halk szavú, keveset beszélő fiatalembert szigorú­sága és lelkiismeretessége miatt hamar megszerette az egész uszoda. Tudását elisme­rik, tanácsait elfogadják. A tizenkét éves gyerekek, fiúk, lányok, akik' napi 4—5 ezer métert „hajtanak” keményen, már eredményeket is tudnak felmutatni. Minden verse­nyen számolni lehet szereplé­sükkel. Szinte biztosra vehető, hogy ilyen 1 irányítás mellett — ha továbbra is ennyire cél­tudatosan edzenek, jó néhá- nyan feljutnak a hármas do­bogó legfelső fokára. (beck) Hét végi műsorkalauz A Kossuth Művelődé« Köz­pontban ma este tánc, holnap tánczenei koktél. MOZIMŰSOR Szabadság: ma és holnap: Háború és béke IV. (szovjet). Kossuth: vasárnap: Háború és béke II. (szovjet). Dózsa: va­sárnap: Sarokba szorítva (francia). Sport Teke: ma délután 3 órakor, az Építők négyes tekepályáján, a Ceglédi Építők—KISTEXT NB Il-es csapata játszik. Vasárnap: Kézilabda: az Építők pályá­ján délelőtt fél 10 órakor kez­dődik a Ceglédi Építők—Nagy­kőrösi Kinizsi ifjúsági mérkő­zés. Utána a Bem SE és a Nagykőrös felnőtt csapata mérkőzik. Atlétika: A KISZ Kupa ver­senyei délután fél kettőkor kezdődnek a Vasutas-pályán. Labdarúgás: A Vasutas­sportpályán délután 4-kor ke­rül sor a Ceglédi VSE—MGM Debrecen NB II-es mérkőzés­re. A szolnoki rádió műsora Szeptember 8-tól 15-ig Hétfő: Alföldi krónika. Muzeális népzenei felvételeinkből. A tűz gyermekei. Zenés autóstop. Sport. Kedd: Alföldi krónika. Operett­kettősök. A lakosság szolgálatá­ban. Évadnyitás előtt. Magyar tán­cok. Üttörők fóruma. Zenés ki mit kér. Szerda: Alföldi krónika. Vála­szol a Jogász. Balázs Árpád dalai. Kis forgalom, nagy haszon. Beat- fórum. Csütörtök: Alföldi krónika. Pár perc dzsessz. Vendéglátás Szolno­kon. Cigánydalok. Szakmunkás- képzés. Hogy tetszik? Sporthíradó. Péntek. Alföldi krónika. Nóta- csokor. Fogadóóra a tiszafüredi já­rási tanácson. Késmárki Marika énekel. Szombat: Hétvégi kaleidoszkóp. Amiről beszélünk. Az okos barát. Zenés ki mit kér. Vasárnap: Vasárnapi magazin. Az Alföld szerelmesei. Sport. Az adásokat mindennap a 222-es hullámhosszon sugározzuk. <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents