Pest Megyei Hírlap, 1969. szeptember (13. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-28 / 225. szám

FfcS I MEC kMÚHíIP t969. SZEPTEMBER 38:, VASÄRNAP Alagi gyepen Történelem festményeken Hermann interpellál A nagy akadályra csak egyszer — Ha annyi forintom volna, ahány olyan ember él a világon, aki nem tudja, mi Budapest, azt tudja, mi Alag! — így valaki a Lósport Válla­lat alagi telepéről. A szomszédos Foton viszont több olyan helybeli értelmi­ségivel beszélek, akiknek io-i galmuk sincs, miről neveze­tes Alag? A ma már csak négyszáz holdon elterülő telep Euró­pának a harmadik vagy ne­gyedik legjobb lovas-tréning- teiepe. Mintegy háromszáz, esikókorukban, állami méne­sekből átadott lovat idomíta­nak itt, hazánkban csak itt, lóversenyekre. Persze, a célra az általuk trenírozott lovaknak csupán egy része válik be, a többit átadják, rendszerint sportlovaglásra. Körülbelül kétszáz alkalma­zott dolgozik ezen a helyen, köztük tizenkét idomár, s ugyanennyi első lovas — zsoké. Munkájuk eredménye dicsőségben, fordntban-valu- tában fizetett versenydíjak­ban, s az itthoni lóverseny­pályák nézőtéri, fogadási be­vételeiben méretik. Tevékeny­ségük ezenkívül a hazai lóte­nyésztést, s az exportot virá- goztatja: a kezük alól kike­rült legjobb anyag, kiöreged­vén a versenyekről, a tenyész- állományt gazdagítja. A telep legszebb régi épü­letének legreprezentatívabb termében négy képre hívják fel a látogató figyel­mét. Széchenyi István portré­jára. Az ő kezdeményezésére indult meg a hazai versenyló- tenyésztés, jöttek létre a pesti és vidéki lóversenyek, me­lyek pár évtized múltán a magyar versenylósport szá- zadvégi-századeleji aranyko­rához vezettek... Blaskovich Ernő képére, az aranykor egyik nevezetes te­nyésztőjére^ ■ aki •,tápió$zei}j;-., mártani, nem is túl jó lege­lőjén, nem is,, túl nagy állo­mányából több hírességgel együtt a világon leghíreseb­bet. Kincsemet adta a ma­gyar versenyzésnek. Egy rézkarcra, mely Kin­csem idomítóját ábrázolja. Ki volt Hesp Róbert? Angliából szerződött Magyarországra. Meghonosodott: feljegyezték, 1849-ben élete kockáztatásá­val csempészte ki az ország­ból halálra keresett gazdáját, Batthyányi. Évtizedekkel ké­sőbb, már mint híres idomár, Gödön bérelt istállókat. A homok, a Duna-menti pára nevelte jó gyep, a* dombok nyújtotta szél védelem tette kiválóan alkalmassá ezt a helyet tréningezésre. Itt Gö­dön került keze alá Kincsem is — amelyet Idomítója csak egy hónappal élt túl. De Hesp utódai, az alagi lovasdinasz­tia tagjai, sok mindennel gazdagították egész a mai na­pig a honi lovaskultúrát. S végül Kincsem olaj!ké­pére. Ötvennégyszer futott, soha nem verték meg. Gaz­dájának, Blaskovichnak Reál­tanoda utcai házát Kincsem palotának, a legszebbnek tar­tott pesti hölgyet Kincsem grófnőnek, az első magyar pezsgőt Kincsem pezsgőnek nevezték el róla. S máris a magyar versenyló aranykorába értünk. 1890-ben a Magyar Lovar- egylet kétezernyolcszáz holdon megalapítja az alagi tréning- és versenypályát, ahol azontúl — később már 13 telepen — a legnagyobb futtatók bérelnek istállót. Egy év múlva kitört egy hazánkban azóta is páratlan zsokcbotrány, amelynek kapcsán nagy tisz­togatás kezdődött a túrion, több lovast diszkvalifikáltak.- Az ügy kapcsán a parlament­ben a tudós Hermann Ottó or­szággyűlési képviselő — ki egy ízben komolyan tervezte, hogy politikai tiltakozásként sajátkezűleg felrobbantja a mágnások klubját — a követ­kezőképpen interpellált: „A kis sport smaneket felakaszt, ják, a nagyokat futni hagyják! Aki a magyar társadalom bi­zonyos osztályát, a bevégzett földesurakat, ezeket az előkelő fellépésű, semmittevő kétes egzisztenciákat, akiket, mivel osztrigát akarnak enni és pezs­gőt inni, az Ür Isten nem táp­lálhat a levegőből, mint az ég madarait, ismeri, az tadni fog­ja, mit jelent a sokadalom a totalisateurnél!’’ A versenyeken közben meg­jelentek az új futtatók, a Dre- herek, Becsben a Rotschildok színei. A pestiek már három helyen nézhettek versenyt: Alá gon, Kápo sztásmegy eren, s a fővárosi galopp-pályán. Bu­dapestről különvonatok indul­tak Alagra a nagy futamokra. A pályaházakban gyakran sok­kal több jegyet adtait el, mint ahány ember felfért a szerel­vényekre, a rendőrök azután leszedték az ütközőkről, lép­csőkről, szeneskocsikról a fe­lesleget. A zsúfolt alagi tribün még kisbaba születését is lát­ta... „Hol vannak Széchenyi István gróf gentlemanjei, akik egymás között fogadtak a ver­seny eshetőségeire, saját lo­vukra, amelyet maguk ültek?” — kiált fel Krúdy Gyula. A két világháború között a legnagyobb eseményt talán a hazánkban először 1921-ben Alagon futott derbyk beveze­tése jelentette. A monarchiá­ban ugyanis nem engedélyez­ték a magyarországi derbyt, azt, hogy itthon, tavasszal kü­lön fussanak a Kék Szalagért a hazai hároméves telivérek. Alagon aztán a húszas években, hogy megépült az új budapesti pálya, megszűnt a versenyzés. Az ötvenes évek közepén még megpróbálták felújítani az alagi versenye­ket, a közönség azonban köz­ben elkányelmesedvén, a máshol megszokott technikai berendezéseket sem találva itt, nem tette kifizetővé ezt a próbálkozást. 1944-ben az országban két­ezer telivérből és versenyló­ból Alagon hatszáz volt. 1945- hen csupán 57. teliy.ér maradt ’az"orSzá'áb"án''.7J"'"(Még most is folynak jóvátétel! ló- perek.) Ne ismertessük most az állomány fáradságos újra­teremtését, a lóval kapcsola­tos új hiteket és tévhiteket. Akárhogy is volt, 1962-re, a csodás Imperiál színrelépésé­vel a magyar versenyló ismét nagyhírűvé vált, s szereplése azóta is felfelé ível. A hábo­rú előtt 6—700, most 400 lo­vunk fut pályán — de javult a minőség. Persze, aranykor eredményeit nehéz túlszár­nyalni — a háromszáz év óta sebességre tenyésztett ver­senylónál már a múlt század végén elérték a maximumot, azóta tizedmásodpercekért harcolnak. Ezekért a tizedmásodpercekért dolgozik itt Alagon kétszáz ember. Gutái János, 61 éves idomár, aki több mint ezer versenyt nyert. A 72 esztendős Esch Győző, tizenháromszoros derby-nyerő, aki még 1961- ben is megnyerte az idomá­rok versenyének első díját, a fiatalok előtt, Jágó lovából jobb formát hozván ki, mint addig bárki más. Magyarosi József sokszor sérült, sokszor operált idomár, aki egykor Dreher színeiben lovagolt. Öregebb idomárok és fiatal első lovasok, a pardubicei, li­verpooli nagy akadályverse­nyek résztvevői, ahol 40 lóból általában csak tíz ér be a célba, s ahol a legnagyobb akadályt’ a versenyen veszik először, mert amelyik ló átug­rotta, még egyszer nem megy neki... Ők és a többiek. Mun­kájuk felelősségét érzékelteti, hogy egy, esetleg többszázez­ret érő ló másfél perc alatt jóvátehetetlenül elrontható... Egy emberen rengeteg mú­lik ma is ezen a pályán, bár tenyésztés, idomítás, verseny­zés rendkívül koncentrálódott. A tenyésztést tudósok irá­nyítják. Az idomítás. verseny­zés egyre inkább üzlet min­denhol. A kívánt befektetések világviszonylatban egyre na­gyobbak, azoknak meg kel’ térülni. A Szovjetunióban a tenyésztő például több millió, nálunk csak kétszázezer ló között válogathat. Ahol kon­centrált tőkével dolgoznak, ott az esélyek is nagyobbak, nemcsak egy-egy versenyt te­kintve. Az amerikai tenyész­tés például magához szívta Európából a legjobb hagyo­mányokat, az ember, generá­ciók évszázados munkájának gyümölcseit. A hazai ló ügye azonban jelenleg, és egyelőre, meglehetősen jól áll. Szerepük a mezőgazdaság­ban, szállításban, a katonaság­nál vitathatatlanul a minimá­lisra csökkent a fejlettebb or­szágokban. Miért költenek, áldoznak rájuk mégis min­denhol sokat — ha vissza is térül a befektetés? Miért bizonyosodott be, hogy igény van rájuk? A szépségnek adózik az em­ber? Egy, az alagi telepen dol­gozó ember ezt mondta ne­kem: „Mióta a fiam lovagol, jelleme előnyére változott: ido­mulnia kellett a lóhoz”. Egy másik, ki saját kocsija helyett szívesebben hajtja a telep fogatát, így indokolta választását: „A ló — vissza­néz”. Padányi Anna ILLATOS CSILLAGSZÖRÖK gyártását kezdték meg a Baranya megyei Bolyban, ahol az ország egyetlen ilyen jel­legű — szövetkezeti — üzeme működik. Az újfajta csillag- szórók szikrázás közben kellemes illatot árasztanak. Illatuk égés után is megmarad a szobában. DANY IS ELŐBBRE LEP Az ellenzők pálfordulása Szeptember 15-én kellett volna megnyílnia a dányi óvo­dának. A hosszan elnyúló, va­donatúj, rózsaszín épület nagy, fehér ablakain azonban hiába kukucskáltam be, csak üres­ségtől kongó, tágas termeket láttam, teremtett lelket sehol. — A tanács nem tudott ide­jében parkettázó szakembert keríteni, pedig a parketta már május óta itt van — világosí­tott fel egy fiatalember, aki épp a vaskapu zárjának fel­szerelésével bajlódott — Két hét múlva lesz csak a megnyi­tó— - --J‘ --------­E lveszett egy napom? Lógó orral bandukoltam az autó- buszmegálló felé. De messze volt még az indulási idő. Téb- lábolás közben szemembe tűnt a Magvető Tsz irodája. No, itt biztosan akad valami ímivaló. Hányat kei! még addig? A pénztárban öt fiatalasz- szony vonta magára a figyel­memet. Vér Jánosné, Bugyi Sándorné, Szekeres Józsefné növényápolók, Oláh Lajosné pénztáros és Kiss Józsefné könyvelő. Éppen az óvodáról beszélgettek. Hogy vasárnap nem fejezték be az ablakok, ajtók tisztítását, és a férfiak sem végeztek az udvar földjé­nek elegy enge tésé vei, jövő va­sárnap újra nekilátnak vala­mennyien. — Voltunk vagy hatvanan! Akiknek gépük van, varrják a függönyöket Szívesen tesszük. A kicsinyeink egyébként már nagyon türelmetlenek, min­dennap megkérdezik, hányat kell még aludniuk az oviba menetelig. — Most már azok a mamák is elmehetnek majd dolgozni, akik eddig a gyerek mellett, kézimunkázással töltötték az idejüket. — Szeretnénk, ha télen is egész nap az óvodában lehet­nének az apróságok. A Pestre bejárók különben is csak este vihetik őket haza. — Érdekes, hogy ma azok a legbüszkébbek, akik öt-hat éve még azt hajtogatták, minek ide óvoda, a gyerekek eddig is elvoltak a nagymamával, el­lesznek továbbra is. — hitkey Miklós, a főagro- nómusunk, is sokat tett érte. Biztosította a járműveket, gé­peket, és úgy állította össze a beosztást, hogy aki társadal­mi munkára akart menni, az mindig elmehetett Máris szűk Felvillanyozottan nyitok be Nagy András vb-elnökhöz. — Igen, Dányon is megvál­tozott a közgondolkozás, so­kat nőttek az igények az utol­só néhány év alatt — mondta, miután végighallgatott. — A legsárosabb utcákban jár­dákat 380 család részére mintegy négy kilométer hosz- szú villanyhálózatot, lakás­sal orvosi rendelőt építettünk, de a tanácsüléseken s egyéb megbeszéléseken egyre gyak­rabban hangzott el: óvoda is kellene. Nyolc-kilenc szü­lő a zsámboki óvodába já­ratta gyerekét. Az óvodások szépen beszéltek, köszöntek, kértek, kéredzkedtek, és a faluban ezt észrevették. S mind nehezebben viselte el a fül, mikor az utca vagy a nagymama neveltje azt mondta, hogy „adjál!”. Kö­vetkezésképp az óvodának i hónapról hónapra több híve lett. — Két éve határoztuk el, hogy felépítjük. Tavaly kezd­tünk hozzá. Százával segí­tettek a szülők. Némelyik apa majdnem minden vasárnap­ját társadalmi munkával töl­tötte. Nagy dolog ám ez eb­ben a katolikus faluban! A Magvető Tsz százezer forint készpénzt és százezer forint értékű társadalmi segítséget ajánlott fel. A felét ennek is, annak is már megkap­tuk tőle. Látva sikerünket, a járási és megyei tanács is a kasszájába nyúlt. A tanács­tagok hívó szavára a község kisiparosai is jelentkeztek. Krész Tibor asztalos például tíz munkanapját áldozta az óvodára, segítettek Juhász Flórián, Lázár János ácsok, Sós Flórián, Szabó András, Bugyi Lajos kőművesek, se­gített Kelemák Sándor vil­lanyszerelő és több üzemi szakmunkás is, mint Csepeli István vízvezeték- és Ku- runczi Albert villanyszerelő. — Az óvoda hattagú sze­mélyzete már tettre készen áll. Sajnos, tizenhat jelent­kezőt el kellett utasítanunk, I de még így is hatvan kicsi osztozik majd az ötven he­lyen. Belátjuk, szűkre ter­veztük új létesítményünket, hiszen itt évente körülbelül 60—70 gyerek születik. Egy füst alatt Dány, ez a nem is oly rég aggasztóan elmaradott község, most nemcsak új óvo­dájával büszkélkedhetik. Ha mar itt van, egy füst alatt hírt adhatnánk arról is — kért a tanácselnök —, hogy^ szeptember 16-án meg­kezdődött egészségügyi léte­sítményünk bővítése. A fo­gászati rendelő, a gyermek­védő intézet és a szoba-kony- hás, összkomfortos védőnői szolgálati lakás még az idén tető alá kerül, egy. év múlva pedig, amikor teljesen fel­épül, fogász szakorvos is ér­kezik a községbe. A gázcsere­telep. mely pár nap múlva működni kezd, szintén ered­mény. Csaknem négyszáz család fellélegzik: nem kell többé kerékpáron, traktoron, buszon Isaszegről, Gödöllőről, Vácszentlászlóról szállítaniuk a gázpalackokat __A tanács­t agok segítségével, ivóvíz­társulatot szerveztünk. A víz­mű előtervét megrendeltük. Körülbelül 16—18 kilométe­res vezetékhálózat épül. Leg­később három év múlva egészséges ivóvizet ihatnak a községbeliek. Polgár István Kezdeményezés- ,;kis” hibával A monori Kossuth Lajos ál­talános iskolában sok gondot okoztak az elmúlt években a túlkoros, a sokszor megbukott gyerekek. — Nem jártak be a tanításra, zavarták az órát, és őket is zavarta a náluk jóval fiatalabbak környezete. Szé- gyellték magukat — érthetően. A gyerekek számára nélkülöz­hetetlen sikerélményt ezért so­hasem kapták meg — mondja Egervári Éva fiatal pedagógus­nő. — Többségük értelmileg fej­letlenebb korosztályánál, már az első osztályban is elmarad a tanulásban, nem tudja kö­vetni a többieket — fűzi hozzá Tóth Jánosné tanítónő. De hogy ezek a gyerekek is tanul­hassanak, hogy elsajátíthassák azt a minimumot, idén, kise­gítő tagozatot indítottak szá­mukra. Három tanulócsoport­ban mintegy 50 gyereket tanít egy gyógypedagógiai szakem­ber, Lugossy Sándor és az imént idézett két tanárnő fel­ügyelete alatt. A tagozat lét­rehozásához, a járási tanács művelődési osztálya és Illés- falvi Béla, a gyömrői Gyógy­pedagógiai Intézet igazgatója nyújtott nagy segítséget. Egye­lőre alsó tagozatos tananyagot tanítanak a gyerekek értelmi képességeinek megfelelő szín­vonalon. A három pedagógus, akik az értelmi fogyatékos gyerekeket tanítják, nevelik, eszköz nélkül fogtak ehhez a munkához. Nincs tankönyvük, nincsenek speciális szemléltető eszközök. Kérésükkel hiába fordultak más intézetekhez, vagy a Tanszerellátó Vállalat­hoz, az egész országban hiány­cikk. Az iskolától, illetve a szülői munkaközösségtől is több se­gítséget várnak. Gondolunk itt a családlátogatásokra, a gyere­kek szüleinek rábeszélésére; legalább a füzeteket és ceruzá­kat vegyék meg, hogy ne kell­jen a tanítónőknek saját zse­bükből fizetni azt. Eredményes munka csak akkor képzelhető el, ha ezek az „apró hibák” nem lesznek, és hogy a gyere­kek otthonról is kapnak segít­séget. Sok munka, sok áldozat vár a három vállalkozó szelle­mű pedagógusra. Segítsenek nekik mindazok, akiknek ez módjukban áll. V. V. GODOLLO Felszabadulási emlékmű a kastélykertben Ülést tartott szombaton Gö­döllőn a városi tanács. Dr. Vrestyák József, a vá­rosi tanács vb-ti tikára tájékoz­tatójában elmondotta: a város felszabadulásának 25. éves év. í fordulójára (XII. 12-re) a re- j formátus temetőbeú a szovjet hősöknek emlékművet emel-1 nek és díszsírhelyet kapnak, f Városrendezési okokból a Sza- I badság téri emlékműveket le- I bontják, az ott nyugvó szovjet j hősöket exhumálják. Közölte továbbá, hogy a párt és tanács végrehajtó bi­zottság határozata alapján ha­zánk felszabadulásának ne­gyedszázados 'évfordulójára emlékművet avatnak, amelyet a kastélypark bejáratánál he­lyeznek el. Az Építőművészek Szövetségének négy művésze vesz részt a pályázaton, me­lyet október 2-án terjesztenek zsűri elé. 'isiba József Kettős ünnepség Dabason Ma, vasárnap délután 3 óra­kor, a községi tanáccsal szem­ben levő iskola udvarán tart­ják meg a fegyveres erők napja tiszteletére rendezett ünnepélyt. Ezután kerül sor Kossuth Lajos apja. Kossuth László új díszsírhelyének és a két sírkőn kívül, most el­helyezett emléktáblájának fel­avatására az új köztemetőben. ÁLLAMI GAZDASÁGOK, TERMELŐSZÖVETKEZETEK, MAGÁNOSOK! A Dobosi Elektráiéin Ktsz egyedi megrendelésre is SZÁLLÍT hálózati feszültség'ől dolgozó hsgesztőtra nszf ormátorokat elektródofogóvo!, testszorítóval és 2x5 m heg. kábellal 3600 Ft/db áron. . EGYÉVI JÓTÁLLÁST VÁLLALUNK. MŰSZAKI ADATOK-. Aramfelvéteh 220 V 8 A Pálcaátmérő: 1—4 mm Súlyo max.; 27 kg. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents