Pest Megyei Hírlap, 1969. szeptember (13. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-26 / 223. szám
\ AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XIII. ÉVFOLYAM, 223. SZÄM ÁRA BO FILLER I960. SZEPTEMBER 26., PÉNTEK Befejeződött az országgyűlés szeptemberi ülésszaka Törvény a szakmunkásképzésről és a gázenergiáról Komócsin Zoltán előadása a moszkvai tanácskozásról A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Akadémiájának előadássorozatában Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön előadást tartott a kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozásáról. A Zeneművészeti Főiskola nagytermében' megtartott előadáson részt vett az MSZMP Központi Bizottságának és az Elnöki Tanácsnak több tagja, politikai és társadalmi életünk számos ismert személyisége. Az előadás anyagát a Kossuth Könyvkiadó füzet alakban megjelenteti. Odera-Neisse 69 Páncéloscsata „ÉSZAKIAK" ÉS „DÉLIEK" A szovjet, csehszlovák, lengyel és NDK-beli csapatok Odera—Neisse 69 fedőnevű közös őszi hadgyakorlatán Lengyelország nyugati, északi és központi körzeteiben nagyszabású páncéloscsata bontakozott ki, amely méreteit, harcászati és hadműveleti feladatait tekintve, minden eddigi lengyel- országi nagygyakorlatot felülmúl — írja a csütörtöki Trybuna L udu. Mint a lap beszámolójából kitűnik, a páncélosütközetet az „északi” erők indították a „déliek” ellen. A támadást a légi bombázás vezette be, majd az előkészítő akciót a L1M 6 A /T ft MUNKASOROK KITÜNTETÉSE A kitüntetetteket Arató Jenő, a megyei rancsnoka üdvözölte. munkásőrség paBensőséges hangulatú ünnepségre került sor tegnap délután a megyei pártbizottság székházában, ahol a fegyveres erők napja alkalmából mun- kásőr-k i t ü n tetőseket osztottak ki. Az ünnepségen megjelent Arató Jenő ezredes, a munkásőrség megyei parancsnoka, valamint Koritál Ferenc, a megyei pártbizottság munkatársa. Az üdvözlő szavak után Arató Jenő nyújtotta át a kitüntetéseket az ünnepeiteknek. A Haza szolgálatáért érdemérem arany fokozatát Gölles Jenő kiképzési munkatárs, az ezüst fokozatot Dörtiök Antal szá- zadparancsnok-helyettes, a bronz fokozatot Bogdán József munkásőr kapta. A fegyverbarátság elmélyítése érdekében végzett munkájukért, a munkásőrséggel való együttműködés elismeréseként mun- kásőr-emlékjelvényt vehetett át Bakó István, a Ráckevei Szerszámipari Művek szervezési titkára, Jenes József, a Szobi Járási Pártbizottság osztályvezetője, Mikulás Endre, a DCM üzemvezetője' Huszka János rendőr alezredes, Kormos István honvéd őrnagy, Somogyi Pál rendőr őrnagy, Be- nyó János rendőr százados, Papp Bálint rendőr hadnagy, Vitovszki János rendőr hadnagy, Eszes Imre rendőr főtörzsőrmester és Berzsenyi (Folytatás a 3. oldalon) TELNEK MÁR A TÉLI RAKTÁRAK • Elegendő káposzta • Kevés hagyma • Burgonya-,,import“ Ingujjra vetkőztető meleggel kényeztet bennünket a „vénasszonyok nyara”, de már közeledik a hűvösebb időszak. Ha aztán a dér megcsípi, a még kint maradt, kényesebb terményeket, vége szákad a paradicsom-, meg a paprika- 'szezonnak. Igyekeznek is a kertészek, hogy minél kisebb kárt okozhassanak majd a korai fagyok. A burgonyaföldeken is szaporán halad a munka, szedik, válogatják, szállítják a téli raktárakba a termést. A MÉK 1000 vagon burgonyát szándékozik biztonságba helyezni a téli hónapokra, a megyei ellátáshoz. Eddig 300 vagonnal vásároltak a kirendeltségek. Ha a tervezett mennyiség nem jönne össze szűkebb hazánkból, más me(Folytatás a 2. oldalon.) repülőegységek, , a lengyel légierő legütőképesebb erői folytatták. Az „északiak” előnyomuló T—55-ös harckocsijait a „déliek” páncélelhárító rakétákkal, automata lövegekkelés modernizált „katyusákkal” fogadták, majd az utóbbiak ellentámadásba mentek át. A műveletekbe ekkor beavatkoztak a helikopterek. Miután az „északi” csapatok sikerrel visszaverték a „déliek” ellen- támadását, az elaknásított terepen előretörtek a „déliek” állásaiba. A Trybuna Ludu megálla-- pítja, hogy a hadgyakorlatokon — amelyeket szerdán Wladys- law Gomulka, Marian Spy- chalski és Jozef Cyrankiewicz vezetésével megtekintettek a lengyel párt- és állami vezetők — a négy szövetséges hadsereg egységei kitűnően együttműködtek, és a gyakorlat a Varsói Szerződés hadseregeinek szilárd erejét bizonyítja. Szergej Borzenko, a Pravda különtudósítója, színes riportban számol be a négy szövetséges hadsereg „Odera—Neisse 69” fedőnevet viselő nagy őszi hadgyakorlatról. Azon a területen, ahol negyed századdal ezelőtt a szovjet csapatok harcoltak a fasiszta hadsereggel, most ,,északiak” és „déliek” támadják egymást A két „ellenséges” hadsereg két órán át tartó tankcsatát vívott egymással. A tankcsata megmutatta a szovjet csapatok magas fokú felkészültségét, és nagy hatást tett a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetőire, a lengyel kormány tagjaira, a szocialista országok honvédelmi minisztereire és több más, a hadgyakorlaton jelen levő vendégre. Rendkívül komoly feladat volt a hadgyakorlat szervezettségének és összehangolásának a megoldása. Ebben a katonai vezetők segítségére sietett az elektronika. Ugyanazt a feladatot, amelyen néhány évvel ezelőtt a vezérkari tisztek egész kollektívája több órán át törte a fejét, most az elektronikus számológépek néhány perc alatt oldják meg. Kádár János, Biszku Béla és Gáspár Sándor az ülésteremben. Az országgyűlés csütörtökön a szakmunkásképzésről ^beterjesztett . törvényjavaslatról folytatta a vitát, és bár szerdán 14-en szóltak hozzá a javaslathoz, még “további 16 képviselő neve szerepelt a hozzászólásra jelentkezettek listáján. Ez önmagában is bizonyítja a tervezett törvény időszerűségét, közérdekű voltát. Kiemelkedett a reflexiók sorából Gáspár Sándornakt a Politikai Bizottság tagjának, a SZOT főtitkárának felszólalása, aki felhasználta^ az alkalmat, hogy a termelés és különösben a'' munkamorál néhány különösen fontos jelenségéről is véleményt mondjon. A szakmunkásképzés reformja ugyanis véleménye szerint messzemenően alkalmas arra, hogy visszaszerezze a szakmunka nagyobb megbecsülését. Fel kell ugyanis figyelni arra — hangsúlyozta a szakszervezetek főtitkára —, hogy bizonyos termelő munkakörök társadalmi értéke deválválódott, és a munkafegyelem; érzékelhetően romlott. A szakmunka igazi értékének helyreállítását azonban nem a régi adminisztratív módszerek felújításával vagy a régi Munka Törvénykönyve visszaállításával kívánják megvalósítani. A munkásosztály pozitív tulajdonságait kell érvényre juttatni a szakmunkásnevelésben és ez az ösztönzési rendszer szükséges felülvizsVersenyben a jubileum tiszteletére 90 vagon tartósított áru — Konzerv telep télen-nyáron — Akárhogy vesszük, nem kis tétel, amivel tartóink: 90 vagon konzerváruval kevesebb készült eddig. A gyümölcs- és főzelékkonzervgyár dunakeszi központjában mondták el ezt tegnap. Ennyi a dunakeszi, a mosonmagyaróvári és a pesti gyár tartozása. Természetes, hogy ezek után az okok érdekeltek. — A leglényegesebb a krónikus munkáshiány. S ezen még az sem segített, hogy nyáron iskolásgyerekek dolgoztak nálunk. — Mi a megoldás? * — Négy előkészítő telepünkön hosszabb ideig biztosítani a munkalehetőséget. Három telepen december végéig, a negyediken egész évben dolgoznak majd az aszŐSZI VETÉS szonyok. A téliesítés feltételeit most teremtjük meg. Zöldséget válogatnak, a félkész meggyet magozzák és így tovább. Ez érkezik majd a központi gyáregységbe. Mindez már jelentős segítség lesz. Mint ahogy sokat számít a rövidesen üzembe lépő zakuszka-előfőzőgép; műszakonként 6 embert helyettesít, azaz naponta 18 személyt. Ennyivel növekszik a termelékenység és gyorsul a tempó. — Mindezt az országos versenyfelhíváshoz csatlakozva, a most . érkező felajánlások segítségével akarjuk kivitelezni. Nemcsak reményeink vannak rá, de biztosak vagyunk abban, hogy a jubileumi verseny mérsékli vagy teljes mértékben eltünteti pillanatnyi adósságunkat;' T. Gy. A tököli Petőfi Tsz 500 holdon megkezdte az őszi búza vetését. A jó időt kihasználva, minden szabad erőgépet mozgósitottak a munka minél gyorsabb és jobb elvégzésére. A tervek szerint október első hetében — és az esős időszak beállta előtt — befejezik az ősziek vetését. gálásával együtt bizonyára a munkafegyelem terén is érezteti majd kedvező hatását. A reform alapjában véve bevált, mondotta Gáspár Sándor, a szabályozórendszerrel és ezen belül az anyagi ösztönzéssel kapcsolatos megalapozott intézkedések segítségével azonban határozottabban szembe kell szállni a túlzott munkaerő-vándorlással, bérlicitálással, az anyagellátás és a munkaszervezés lazaságaival, a fegyelmezetlen munkával, mindazzal, amiből a termelékenység jelenlegi stagnálása származik. El kell érnünk, hogy a tervszerűség, a korábbinál magasabb fokon érvényesüljön, és ennek érdekében határozottabban meg kell vonni a helyi, a vállalati és a személyi érdekek, azaz a részérdekek és a közérdek határait. Érdekes módon, bár igen sok kérdést érintettek a felszólalók, bizonyos gondolatok visz- sza-visszatértek, a hozzászólásokban. Minden bizonnyal a szakmunkáshiánnyal kapcsolatos problémák elemzése az egyik legfontosabb ezek közül. Az utánpótlás szervezett megoldása szempontjából kell elsősorban megítélni a törvény- javaslatot — mondotta Gács Miklós miskolci képviselő, mert az eddigi szakmunkás- képzés mértéke, minősége és helytelen földrajzi megoszlása az egyik fő oka ma a szakmunkáshiánynak. R iss4 Jenő budapesti képviselő a vállalatok érdekét vizsgálva ugyanezt a problémát érintette, mond-, ván, hogy amikor a képzés vagy a csábítás között kell választani az üzemeknek, ma még többnyire az utóbbit választják, mert a képzés költségesebb. Számos ferdeségre rámutatott ezzel kapcsolatban, így a többi között arra, hogy a kisiparos adókedvezményt kap, ha tanulót alkalmaz, az állami vállalat viszont hátrányt szenved. Nagy figyelem kísérte dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter hozzászólását, • hiszen a tárcájához tartozó iparágban nem kevesebb, mint 90 ezer ipari tanuló képzése folyik, sok szakmában, így a lakatosoknál, forgácsolóknál, mégis kevés az utánpótlás. A miniszter nagy fontosságot tulajdonít az úgynevezett emelt szintű képzésnek, amely jobban kielégíti majd az ipar növekvő igényeit; ezenfelül meg- oldandónak tartja a szakmunkások intézményes továbbképzését is, hogy folyamatosan megismerjék az új gépeket és technológiai eljárásokat. Különösen szemléltetően mutatta be az ipar munkaerő- és utánpótlási gondjait Marton János győri képviselő. Számításai szerint 1975-ben a megyében — ha a jelenlegi beiskolázási arányok a szakmunkás- képzés és a más típusú középfokú iskolák között nem változnak — a szükséges 4000 szakmunkástanuló helyett csupán 1500-zal lehet számolni. Éppen ezért nagyon megfontolandónak tartja az általános iskolát végzettek továbbtanulási (Folytatás a 2. oldalon.)
