Pest Megyei Hírlap, 1969. szeptember (13. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-23 / 220. szám
1SK59. SZEPTEMBER 23., KEDD PEST HEHE ti 3 Az első a megyeben Szökőkút az új téren A szigetmonostori utcák szépsége évek óta felvenné a versenyt a legszebben, gondozott fővárosi parkkal Virágok nyílnak, füves sávok vidámít- ják a szemet. Tavaly megnyerték a „Virágos Dunakanyar” mozgalom első díját. Idén csak a másodikok lettek, talán azért, mert tavaly óta virágok helyett árkok szelnek át sok utat. A járástól mégis dicséretet kaptak és a 30 ezer forintos különjutalmat, köz- s égszépítésre. A virágpalánták hozzávetőleg nyolcezer forintba kerültek. Bármennyire is szépek azonban, csak egy nyáron át virítanak. Az ősszel már évelőket telepítenek. Az úttörők felajánlották, vadrózsabokrokat hoznak az erdőből, ameny- nyi csak kell, egy fiatalasz- szony pedig a tsz-kertészetből, vállalta: beoltja őket nemes szemmeL Ami pedig az árkokat illeti, köztudott, hogy a Szentendreiszigeten bevezetik a fővárosi vizet. A csőfektetés, a vezetékek elhelyezése sok munkával' és nagy felfordulással jár. A Pest: megyei Moziüzemi Vállalat a legkorszerűbb igényeknek megfelelően, szélesvásznúra építtette át a Kossuth téri mozit. Jelenleg ez a falu kul- túrcentruma. Eléje teret építenek, közepére szökőkúttal. Ügy tudják, ez lesz az első a járásban, de még lehet, hogy a megyében is. Április negyedikére, felszabadulásunk 25. évfordulójának tiszteletére fog működni. A múlt évben egy felnőtt lakosra 223 forint értékű társadalmi munka jutott. Ha eladták a négyszögölenként 150—Í30 forintos árú 130 telket, az abból befolyó jövedelmet is a község fejlesztésére költik. Igénylőben nincs hiány, leg- álíibbTőO' telékkérőt tartanak nyilván.'Miután azonban kicsi az óvoda, ebből a pénzből, állami hozzájárulásból és a lakosság további segítségéből, újat építenek a nagyiskola mellett k. m. A megyei kórház kulisszái mögül Az ébredés szobája Életre visszahívó emberek és gépek — Megszabadulni a fájdalomtól, az embernek évszázez- redek óta ez a vágya — kezdi a beszélgetésit csendes, szánté színtelen hangon dr. Lencz László, a megyei Semmelweis kórház anaesthesiológiai osztályának vezetője. — Mi itt az érzéstelenítés tudományát ültetjük át a gyakorlatba, leküzdeni a gyógyító kés okozta fájdalmat, ez a feladatunk. Nálunk mindössze egy évtizede kezdték önálló orvosi szakmának tekinteni és némelyik kórház külön osztályt is állított fel. A Semmelweis kórházban öt éve működik, azóta főorvosa az osztálynak dr. Lencz. Régen műtétnél az asszisztáló egyik sebészorvos átitatott. Ma már általában, külön szakorvos, aki a beteget elő is készíti a műtétre. Alkalmas időben, még mielőtt a műtőbe gurítanák, gyorsan ható, bódulatot előidéző szert fecskendez a beteg testébe. Aztán a műtőasztalon az altatókészülékkel tartós álomba meríti és közben állandóan figyeli állapotát, hogy ha kell, bármely pillanatban közbeléphessen. Postoperativ osztály Műtét után a még alvó beteg visszakerül az érzéstelenítő osztályra, amely postoperativ is és egyben intenzív terápiái osztály — így mondja dr. Lencz. Orvos, asszisztensnő, ápolónő áll a páciens ágya mellett, minden moccanására ügyelnek, várják ébredését. Arra is vigyáznak, ne nyúljon túl hosz- szúra az álma. A gépek, készülékek, műszerek, orvosszerek mind készenlétijén. A műtét sikerült, itt most arra vigyáznak, hogy semmi se ronthassa le a sikert. De legfőképpen, hogy a betegnek ne legyen fájdalma. — Az öt év alatt, mióta itt vagyok, előadódott egy-egy nehezebb eset, de általában csak múló, leküzdhető zavar — mondja a főorvos és hozzáteszi: — szerencsére. Nem, dehogy, már hogyan is Ne minden áron! Talán nem lokálpatrióta! büszkélkedés, ha azt állítjuk: örvendetes tény, hogy míg országosan az ipar termelése az év eddigi időszakában alig több, mint egy százalékkal emelkedett, a Pest megyében levő ipari üzemek hét százalékkal termeltek többet a múlt évinél. Örvendetes az is, hogy — bár az arány még mindig távol áll az egészségestől — a termelésnövekedésnek 59,8 százalékát a termelékenység emelkedése fedezte, s csak a kisebb hányad alapja volt a létszámbővítés. A kedvező és örvendetes eredmények, tények fényét azonban csökkentik kedvezőtlenek, s kevésbé örvendetesek. így például a túlórák számának növekedése. A múlt évben 2 702 000 túlórát használtak fel a megyében működő ipari üzemek, s ebből a legnagyobb arányban a minisztériumi vállalatok részesedtek 2 181 000 órával. Lapunkban több ízben is szóvá tettük azt a túl nagy „rugalmasságot”, amellyel az üzemek egy részében a túlórák fel- használását kezelték, s a meg- bíráltaktől érkezett is válasz, miszerint „igaz... de”. S olvashattuk a magyarázatot nem várt rendelések gyors teljesítéséről, akadályokról az anyagellátásban s így tovább. Talán mondanunk sem kell: a válaszok, az indokok nem tudták megváltoztatni véleményünket, miszerint a túlórák nagy többsége szervezetlenségre, kapkodásra mutat, s nem mentheti, magyarázhatja semmi sem. Még akkor sem változtattunk véleményünkör amikor kaptunk néhány levelet, melyek írói szerint „ne sajnáljuk a munkásembertől a pénzt” ... Nem sajnáljuk, de tizenkét-ti- zenhat órázás árán ne keressen senki többet, mert annak kárát látja szervezete, megfizet érte. Nem változott tehát véleményünk, de úgy látszik, az üzemeké sem. Mert ebben az évben is sorra halljuk: túlórázunk. Szabad szombatok helyett (!) túlóráztak a Híradástechnikai Anyagok Gyárában, a Május 1 Ruhagyár ceglédi gyáregységében, 18 ezer túlórát használtak fel egyetlen hónapban a Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnál s így tovább, sajnos, bőséges a példatár. S ami a legrosszabb benne: a túlórák indokaként a gyárak, vállalatok többségénél a gazdasági mechanizmus reformja szerepel! Mi köze a gazdaságirányítás mai rendjének a túlórákhoz? Mi köze az ésszerű, hatékony gazdálkodásnak ahhoz, hogy az üzemekben sorra-rendre túlórákat rendelnek el, s szabad szombat helyett gépek mellé állítják a munkásasszonyokat, ákiknek éppen elég dolga van odahaza, akiknek — sajnos — dehogy szabad a szabad szombat!? Semmi köze nincs hozzá! A termelésnek, a biztonságos árukibocsátásnak, karbantartásnak természetes és szükséges velejárója az ún. időalap tartalék, a túlóra. Egy leállt berendezést, melynek alapvető szerepe van a termelésben, azonnal javítani kell s így tovább. Am termelni azért, mert néhány napja nem volt anyag, mert a kereskedelmi osztály nem tudott fölhajtani rendelést, túlórában termelni mindezért aligha járható út! Mert ha elfogadjuk járható "útnak, akkor holnap, meg holnapután is így lesz. Ahol minden áron a nyereséget kívánják növelni, nem törődve más semmivel, ott egy idő után gyors egymásutánban kell majd elkönyvelni a — veszteségeket... M. O. lenne'babonás, ám ha sehol máshol, ezen az osztályon tudják, hogy élelben-halálban milyen nagy szerepe lehet a véletlennek. Még akkor is, ha az adott betegség csaknem teljes biztonsággal gyógyítható és ellenkezőleg, ha remény tel ennek látszó, aikkor is. Kevesebb ágy, mint orvos Eddig egyetlen négyágyas szobából állt dr. Lencz osztálya és a négy ágy mellett vele együtt öt orvos, hat különleges képzettségű asszisztensnő és nyolc ápolónő teljesít három műszákban szolgálatot. A többi osztály ellátottságához viszonyítva, meglepően nagy számok ezek. — Csakhogy nálunk a beteg jóformán égy percre sem hagyható magára, legalábbis, amíg az altatás után fel nem ébred, de még ‘ akikor is folyton figyelni kell. Most falakat törnek és húznak, néhány héten belül két négyágyas szobája lesz az osztálynak. — Ha nem volt hely nálunk, szükség esetén munkánkat a többi osztály kórtermeiben végeztük, vagyis ide-oda szaladgáltunk, cipekedtünk. Hát ez most megszűnik, vagy legalábbis csökken! A fájdalmat legyőzzük Miért választja az orvos az érzéstelenítés szakmát? ... Mert üres státus hiányában egyszerűen beosztják? Vagy mert... — Ami engem illet, gyermekkori élményem miatt, ötödik gimnazista voltam 42-ben és vakbélgyulladásom támadt. Altatással operáltak. Irtózatosan szenvedtem a felébredés után, a belélegzett étertől háborgott a gyomron. Ez a fájdalmas élmény indított az orvosi pályára, gyerekfejjel elhatároztam, hogy megszüntetem a műtét utáni szenvedést. Szigorlóorvos koromban, 1953-ban, a IV. számú Sebészeti Klinikán rájöttem, megelőzted Már nemcsak éterrel nem altatnak, de egyéb rpódon is igyekeznek megszüntetni a műtét utáni fájdalmakat. Dehogy bántam, hogy mások felfedezték, amit én szerettem volna. Őszintén mondom, nem dicsőségre pályáztam, hanem csak segíteni akartam. Sebészszakorvos lett. mellkassebész, de amint kialakult az érzéstelenítő szakma, megszerezte ebben is a képesítést és évtizednél régebben gyakorolja. Emellett a reanimatió- val, az életrekeltés tudományával is foglalkozik, természetesen a kórházi gyakorlatban. A halottak feltámadnak... Dr. Lencz osztálya tehát holtak életrekeltésével is foglalkozik. \ — Erről vigyázva írjon, nehogy az emberek azt higgyék, hogy valami csoda révén és minden esetben. Az élet bizony nem tart örökké, de ha az alapbetegség nem indokolja a halált, megpróbálkozunk a reanimatióval, az életrekeltés- sel, hátha legyőzzük a halált Ez is öröktől fogva élő vágya az emberiségnek. Annyi biztos, hogy már Hy- pokratesz foglalkozott az újraélesztés problémáival, az Ötes- tamentuim is leírja, hogyan lehelt szájával lelket egy anya halott gyermeke szájába. Vagyis a régi emberek is sejtették vagy tudták, hogy még a halálnak is lehet orvossága. Köztudott, hogy áramütésnél a szájból-szájba lélegzés és a szívmasszázs néhány esetben már segített. Más eseteknél olykor a mesterséges lélegeztetés. —t Tulajdonképpen hasonló eljárással csak éppen megfelelő készülékekkel és orvos- szerekkel próbálkozunk mi is, de csak ha a szívműködés megszűnte utáni percekben hozzákezdhetünk az élesztési kísérlethez. Öt percig tart a klinikai halál állapota. Ha ennél hosszabb ideig szünetel az agy vérellátása, nincs segítség. Sok küzdelem, kevés eredmény öt év alatt dr. Lencz osztályán nyolcszor került sor élesztési kísérletre. Az élet mezsgyéjén túlról azonban csak három embert sikerült visszahozni. Saját lábukon hágyták el a kórházat. — Úgy három éve lehetett, egy fiatal leány, nyakütőér- sérülése volt, elvérzett, de még jókor került hozzánk. Vérátömlesztéssel, légzőkészülékkel és sok. más eszközzel hosszú órákon át próbálkoztunk. Kétségbeesett' vőlegénye ez alatt kint ült az udvari pádon mozdulatlanul. Amikor behívtuk és megmutattuk élő menyasz- szonyát, sírvafakadt. Azóta összeházasodtak, gyerekük is született, 'be Is hozták megmutatni. Boldog voltam. — Csodálatos történet. — Nagyon kérem, írja meg, nem vagyunk csodatevők, nincs abban semmi természet- feletti, amit csinálunk. És sajnos, legfeljebb az esetek húsz százalékában érünk el tartós eredményt. — Fiatal még az életrekeltés tudománya... — Magam is úgy gondolom, hogy idővel az orvosi beavatkozás több eredménnyel jár és gyakrabban küzdi le a klinikai halált. De végülis a halál elkerülhetetlen. Még ez a mondata sem komor, derűlátás jellemzi ezt az embert, másképpen hogyan is indulhatna naponta csatába életekért. Szokoly Endre 31. sz. Állami Építőipari Vállalat budapesti munkahelyeire 5 napos munkahéttel, azonnali FELVÉTELRE KERES: 9 FESTŐ 9 BURKOLÓ • SZIGETELŐ SZAKMUNKASOKAT • SEGÉDMUNKÁSOKAT Bérezés megegyezés szerint. A vállalat szállásról, étkezésről és hazautazásról gondoskodik. JELENTKEZÉS: Budapest III., (Óbuda) Harrer Pál u. 19. sz. ÉS A szabadság kapuja A sok ezer magyar község közül Battonya egyike azoknak, amelyeknek nevéhez a magyar történelem jelentős eseményei fűződnek. Az 1891-es június 21-i bat- tonyai földmunkásfelkelés fontos állomása a magyar parasztság forradalmi megmozdulásainak. 1944-ben Battonya volt a szabadság kapuja. Történelmi tény, hogy a szovjet hadsereg 18. páncélos hadtestének katonái — Brjukov hadnagy és bajtársai — 1944. szeptember 23-án Battonyánál léptek először magyar földre, és a községet szeptember 23-án délutánra teljes egészében felszabadítottá k. A község nevét mesék és legendák övezik. Egyesek szerint itt halt meg Batu kán. A hiteles dokumentumok 1200 körüli időpontban jelölik a település alapítását. Jelenleg a 25 000 kataszteri hold területű Battonyának 9800 lakosa van. A község határában négy termelőszövetkezet működik. Iparát a Nagyalföldi Kőolaj és Föld- gáztermelő Vállalat új telepe, a kenyér- és téglagyár, a tésztaüzem jelenti. A község lakosai magyarok, délszlávok és románok. A nemzetiségeknek külön iskolájuk van. 1947 óta működik a faluban a Mikes Kelemen Gimnázium, 1962-ben mezőgazdasági gépszerelő és állattenyésztési szakközépiskolát létesítettek. A József Attila Művelődési Ház a zeneiskolának és a nemzetiségi táncegyüttesnek ad otthont. A jelenlegi Battonya a felszabadulás óta eltelt 25 év fakifejlődésének eleven dokumentuma. A battonyai Dózsa Tsz jelenlegi brigádvezetője, Rockov György — a képen az álló sorban jobbról az első —, Steinmetz Miklós kapitány magyar szakaszának volt egyik harcosa. Az ülő sorban jobbról Steinmetz kapitány látható, akit a Budapest körüli harcok idején parlamenterként a német fasiszták meggyilkoltak. Jogásznapok a Dunakanyarban (Folytatás az 1. oldaról.) tette a megjelentekkel megyénk jelenlegi helyzetét. — Amint önök is tudják — mondotta többek között — Pest megye az ország legnagyobb lélekszámú megyéje, jelenleg 900 ezer lakossal. Beszámolójában ismertette, hogy az emberek jelenleg 173 községben és 5 városban élnek. A községek átlagos lélekszáma 4200. De van a megyében több olyan község is, amelyben a lakók száma meghaladja a 15 ezret. Érd, mint község, Európában egyedülálló 34 000 lakosával. Ezután a tanácselnök beszámolt a lakosság ellátottságáról, a lakáskérdésről, az oktatási és egészségügyi helyzetről, valamint a megye kereskedelméről. Elmondotta, hogy nagymértékű bevándorlás következtében a megye fejlődése az általános fejlődés ütemétől elmaradt. A továbbiakban arról beszélt, hogy a megyében évenként 5000 lakás épül, de ennek ellenére egyes településeken 100 lakásra még mindig 380—400 ember jut. Ezen a helyzeten a negyedik 5 éves terv végrehajtása fog segíteni, amikoris mintegy 30 ezer család jut majd új otthonhoz. A megye - távlati fejlesztési koncepciójáról a tanácselnök elmondotta, hogy egész területét nem léhet azonos ütemben és profillal fejleszteni, ‘ éppen ezért három fő területre osztották. Az első az agglomerációs övezet, amely 45 Pest környéki községet foglal magában, 350 ezer lakossal. Második a déli, alföldi jellegű — mezőgazdasági terület, ahol 410 ezer fő él. A harmadik a Dunakanyar üdülőterülete, amelynek lakossága a két part mentén 110 ezer ember. — Fő törekvésünk — folytatta a tanácselnök —, hogy az agglomeráció fejlődését, a település koncentrációgyorsítását jelentősebb új ipari bázisok létrehozása nélkül oldjuk meg. A déli mezőgazdasági terület vette át a fővárost ellátó funkciót. Éppen ezért az élelmiszer- gazdaság komplex verükum- má való szervezése elengedhetetlen. A Dunakanyarról mondotta a tanácselnök, hogy a leglátogatottabb területekre vonatkozóan nagyvonalú tervek születtek, amelyeket az anyagi erőkhöz mérten gyorsított- ütemben kívánnak majd megvalósítani. Dr. Mondok Pál előadása szervesen kapcsolódott a jogásznapok jogi vonatkozású előadásaihoz, azokat a megye mindennapi életéből vett konkrét példákkal egészítette ki. A tanácskozás után a részvevők ellátogattak a Pokolcsárdába, utána megtekintették Vác város kulturális, történelmi nevezetességeit és műemlékeit. (K. I.)