Pest Megyei Hírlap, 1969. szeptember (13. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-20 / 218. szám

1««9. SZEPTEMBER 20., SZOMBAT PEST MEGJEI YtCMisn 3 100 éve született Marcel Cachin A FRANCIA KOMMUNIS­TA PART egyik kiemelkedő alakja, Marcel Cachin szüle­tésének 100. évfordulójáról emlékezik ma a nemzetközi '(munkásmozgalom. Marcel Cachin már több mint 11 éve halott, de élete, a haladó mozgalomért végzett munkássága ma is példamuta­tó, tanulságokkal teli. 1869. szeptember 20-án egy kis breton halászfaluban szüle­tett, ahol a halászok az éjsza­kai órákban az apállyal száll­tak tengerre és hajnalban az új dagállyal tértek meg. Szülő­falujának küzdelmes, a tenger­rel vívott kemény élete for­málta Cachin szilárd, küzdeni tudó jellemét. Középiskolai tanulmányai élvégzése után került a bor- deaux-i egyetemre filozófiát tanulni. Itt lépett be 1891-ben a munkáspártba, és a szocia­lista diákcsoportba. Mint. aktív párttag bekerült a bordeaux-i városi tanács vezetőségébe, újságíró lett, majd a munkás­párt megyei titkára. A nemzet­közi munkáskonferenciákon megismerkedik az akkori idők legkiválóbb munkásvezetőivel, Bebellei, Clara Zetkinnel, Ro­sa Luxemburggal és másokkal. Szoros barátságba kerül Jau- res-zal, a francia munkásmoz­galom lánglelkű harcosával, a L’Humanité főszerkesztőjével, akit háborúellenes szónokla­taiért meggyilkoltatott a hábo­rúra készülő burzsoázia. Ca- chint barátja elvesztése még határozottabban irányítja a háborúellenes, munkásérdeke- , két védelmező harcra. 1917 ELEJÉN a Nagy Októ- lberb Szocialista Forradalom évében mint egy francia kül­ügyi bizottság tagja Oroszor­szágban jár. Tapasztalatairól gyűléseken szinte egész Fran­ciaországnak beszámolt: „Lát­tam az orosz forradalmat, ve­le vagyok!” — hirdette Cachin. Szakít az áruló II. Intemacio- náléval, majd Moszkvába ér­kezik, ahol részt vesz a Kom­munista ínternacíonálé máso­dik kongresszusán, tárgyal Leninnel. Hazatérve, mint a szovjethatalom lelkes propa­gandistája járja Franciaorszá­got és ismerteti, népszerűsíti a nagy történelmi eseményt, az első szocialista forradalom győ­zelmét. Tevékenységével jelentősen hozzájárult a Francia Kommu­nista Párt megalakításához.' A L’Humaniténak, a francia kom­munisták szócsövének 1918-tól volt a főszerkesztője. Mint a Francia Kommunista Bárt alapító tagja, kitűnő szó­noka, ragyogó tollú újságírója és nagy műveltségű filozófusa harcol a pártért, amelyet kí­vülről a burzsoázia erőszak­szervezeteinek szüntelen tá­madásai, belülről az opportu­nisták, majd a besúgók próbál­tak bomlasztani. CACHINT A PARTÉRT, á francia munkásosztályért foly­tatott rendíthetetlen harca köz­ben a húszas években együtt börtönzik be egy fiatal újság­íróval, Gabriel Périvel, a má­sodik világháborúban a náci megszállók által kivégzett lánglelkű forradalmárral. Ta­lálkozásuk mindhalálig tartó barátsággá fejlődött. Gabriel Péri így vallott erről halála előtt írt búcsúlevelében: „Azért tudok bátran szembe­nézni a halállal, mert Marcel Cachin volt az én jó meste­rem.” Cachin több mint 70 éves kora ellenére aktívan részt vett a hitleri megszállók elle­ni ellenállási mozgalomban. A második világháború után is­mét elfoglalta posztját a l’Humanité élén és a párt ve­zetésében. Életének utolsó órái is a munka jegyében zajlottak le. Szíve minden dobbanása és tehetségének minden szikrája, munkásságának idején naggyá lett pártját, az FKP-t szolgál­ta. Haláláig kitartott a prole­tár internacionalizmus mellett, és hű védelmezője volt a kom­munista eszméknek, a szocia­lista rendszernek. SZÜLETÉSÉNEK 100. ÉV­FORDULÓJÁN mi, magyarok, is kegyelettel emlékezünk meg Maróéi Caohinről, aki több­ször járt hazánkban. Forradal­már élete, a munkásmozgalo­mért kifejtett fáradhatatlán te­vékenysége példakép a nem­zetközi munkásmozgalom min­den aktivistája, a haladás min­den híve számára Kovács István. SÖRÜK VALÓ Benépesültek az Ujszilvási Ál­lami Gazdaság hatalmas kom­lóültetvényei, szedik a lányok és az asszonyok a sörgyártás e nélkülözhetetlen alapanyagát. Sajnos, a termés kevesebb lesz, mint amennyire számítot­tak, a jégverés ugyanis meg­tizedelte az ültetvényt, ügy számítanak, hogy a hónap vé­gére befejezik a komlószüreíct. (Foto: Gábor) ERŐS MÉREG! A növényvédelemről szóló törvényerejű rendelet ki­mondja, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekben 1970. március 1-től „Erős méreg” jelzésű nö­vényvédő szer csak növényvé­delmi szaktechnikus vagy szakmérnök ' irányításával használható fel. Megfelelő szakemberrel azonban még nem minden nagyüzem rendel­kezik, és előfordulhat, hogy a jelzett időpontig nem is tud­ják biztosítani a gazdaságok kellő számú technikus, illetve mérnök Munkába állítását. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter most utasí­tást adott ki, amelyben arról intézkedik, hogy a nagyüzem­ben — további intézkedésig — gz ilyet? növényvédő szereket is fel lehet használni, ha a felhasználást a helyszínen közvetlenül vezető agrármér­nök a szakmérnök képzés leve­lező tagozatán növényvédelmi kémiából és munkavédelem­tanból sikeres vizsgát tett. Az irányítással olyan dolgozót is meg lehet bízni, aki felső- vagy középfokú mezőgazdasági tech­nikumi végzettséggel rendel­kezik, és elvégezte az előírt öt-, illetőleg 10 hónapos tanfolya­mot. Sokat eszünk? Pest megyei ingatlanközvetítő Vállalat Központ: Budapest V., Kálmán I. u. 13. Telefon: 112-842 FÉLFOGADÁS: MINDENNAP KIRENDEL TSÉÜEK: CEGLED VÁC NAGYKATA ÉRD DUNAHARASZTI GÖDÖLLŐ GYAL SZENTENDRE FÉLFOGADÁS: mindennap mindennap mindennap mindennap szerda, szombat kedd, csütörtök mindennap szerda, szombat DÍJMENTESEN hirdetjük eladó ingatlanát DÍJMENTESEN adunk eladó ingatlancimeket Félre ne értsenek. Nem az aranytojást tojó tyúkról aka­rok beszélni. Erről akkor esett szó, amikor még egy-egy ren­des tojás is nehezen — és drá­gán — került ki a tojófészek­ből ... Ma szerencsére e cso­dálatos tyúkocska helyett ar­ról beszélünk, miként gazdál­kodhatnánk jobban meglévő lehetőségeinkkel, országosan, s egyéni értelemben is. Ez utób­bira gondoltam, amikor egy számadatot jegyeztem föl. Azt, hogy a múlt évben Pest me. gyében 2 657 000 000 forintot, azaz majd’ két és háromnegyed milliárdot adtak ki a boltok­ban élelmiszerekre. Ha ehhez hozzáadom a vendéglátóipar több, mint egymilliárdot ki­tevő forgalmát, valamint a piacokon vásárolt élelemért fi­zetett forintokat, meghökken­tően nagy összeg kerekedik belőle. Hiszen csak a boltok­ban vásárolt élelmiszerért az összes vásárlási kiadások 39,7 százalékát szurkolta le a me­gye lakossága! „Nemzeti hajlandóság" Érdemes visszapillantani a múltba. Nem feledve persze, hogy növekedett a megye la­kossága is, tehát ennek is sze­repe van a kiadások emelke­désében. 1952-ben a megyében 739 millió forintért vásároltak a boltokban élelmiszert. 1960- ban már 1374 millióért, 1965- ben 1981, s mint föntebb ír­tam, 1968-ban 2657 millióért. Csak utalni tudok rá1: a falu életének átalakulása csökken­tette a saját termelésű, s nö­velte a vásárolt élelmiszerek fogyasztását; a forgalom emel­kedésében szerepe van az ár­változásoknak; a jobb'kereseti lehetőségek az élelmiszerfo­gyasztásban, is éreztetik hatá­sukat stb., stb. Mindezek elle­nére a számok, melyek az emelkedést fejezik ki, figye­lemre méltók. Az előző évhez mérten 1966-ban 178, 1967-ben 212, 1988-ban 286 millió forin­tot tett.ki,a bolti, élelmiszerek forgalmának • n6ve®808& í?®® Valaki, akivel a téma isme­rőiéként beszélgettem, azt mondta: „nemzeti hajlandó­ság, hogy a kelleténél többet költsünk élelemre, s nagyobb baj, hogy nem is a megfelelő, meri egészséges fogyasztás nö­velésére.” Az országos adatok e tréfásan fogalmazott „nem­zeti hajlandóságot” a me­gyeieknél is jobban igazolják, hiszen országosan a lélekszám emelkedése nem játszik közre, mint a megye esetében. 1968- ban 38 227 millió forintot tett ki az élelmiszerek bolti for­galma az országban, 3176 mil­lióval többet, mint 1967-ben. A háztartásstatisztika, me­lyet ún. reprezentatív alapon, tehát állandóan megfigyelt családok adatai alapján vezet­nek, még inkább igazolja a fönti állítást. A muukásalkal- mazotti háztartásokban az évi átlagos bruttó jövedelem, egy főre számítva, az előző évhez mérten 1967-ben 498 forinttal, 1968-ban 445 forinttal emelke­dett. Az élelmiszerekre fordí­tott kiadások ugyanebben a két esztendőben 303, illetve 242 forinttal növekedtek. A jö­vedelem többletnek tehát felé­nél is nagyobb részét az élel­mezés emészti fel. (Vagy mert többet eszünk, vagy mert az árak emelkedtek. Ez utóbbi azonban elesik, mert ,a fo­gyasztói árindex 1968-ban az 1967. évinek pontosan egyezője volt.) A „sok” mellett szól az is, hogy ugyanakkor a ruház­kodásra, háztartásra — lakbe­rendezésre — fordított, össze­gek alig változtak, sőt utób­biak, 1968-ban 1967-hez mér­ten, csökkentek. Még mindig a zsír... A korábban idézett Véle­mény másik részére, misze­rint a fogyasztás növekedése jórészt nem egészséges irányt követ, érdekes bizonyítások­kal szolgál a nemzetközi ösz- szehasonlítás. Tizenegy or­szágot alapul véve, az egy fő egy évre jutó fogyasztás­ban a zsiradékokat tekintve szilárdan tartjuk harmadik helyünket — ott álltunk 1960-ban is, s máradtunk 1968- ban —, s például az Egyesült Államokat négy kilogram­mal előzzük meg. (Ott 21,9 kg, nálunk 25,9 kg.) A hús és húskészítmények fogyasz­tásában viszont, meg, keliielár feecöuR!?' o'caÍLik héfly^T,” akárcsak a cukor esetében, a tej és -termékeknél viszont már az utolsók vagyunk ... A zöldség- és gyümölcsfo^yasz- tást tekintve sem sakkal elő­kelőbb a helyezés: kilence­dikek vagyunk. (A tizenegy) ország: Bulgária, NDK, Len­gyelország, Szovjetunió, Cseh­szlovákia, NSZK, Nagy-Bri- tannia, Egyesült Államok, rdekes cikket olvastam nemrég lapunkban a magánház-építkezések- ről, pontosabban a ter­vezésről, még pontosabban az építettők konzervatív ízlésé­nek problémáiról. A cikk szerzője alapos és meggyőző érvekkel bizonyította, hogy miközben a tervezők egymás­után álmodják pauszpapírra a korszerű, tetszetős külsejű és praktikus belső térkihasználá­sú családiházakat, aközben a megrendelők csökönyösen ra­gaszkodnak avitt vágyaikhoz: a sátortetőhöz, a manzárdhoz, az építészeti stílusegyveleghez. A cikk felébresztette ben­nem az alvó oroszlánt, s az le­gott morogni kezdett, ilyen­formán: és a tervezők ízlésé­vel nincs semmi baj? Ott minden oké?! Vegyük például azt a lakó­telepet, ahol én lakom. Ha er­kélyünkről végigpillantok a te­lepen, olyan panoráma tárul elém. mintha építőkockákból rakott játékházakat látnék. Egyforma kockákból — egy­forma házakat. A négyemele­tes, uniformizált házak egy­hangúságát csak, ipiitt-amott töri meg egy-egy kilenceme- letes toronyépület mutatóújja. Gyermekkoromban láttam ilyen tökegyforma házakat, az ONCSA-telepen. Hogy a lakók valamiképp mégis hazatalálja­nak, az egyik ház loggiáit tulipirosra pingálták, a mási­két hupikékre. Aki eztán is eltéved — az színvak. Aztán ott van a Kelenföldi lakótelep. Mint ismeretes, a fennálló rendelkezések értel­mében, 3 szobás lakása ma­napság legkevesebb öt, de in­kább hattagú családnak le­het. Ezek után csak természe­tes. hogy a tervezők a három­szobás lakásokat éléskamra MORFONDÍROZOK Ez van - ezt kell szeretni?! nélkül, s akkorka konyhács- kával tervezték, hogy ha a háziasszony tésztát gyúr, a gyerekek csak a fregolin lóg­va torkoskodhatnak. Járjon a család vendéglőbe étkezni — idővel az is lesz a telepen — vagy egyék (konzer- vet! Az a tizenkét doboz szé­kelygulyás, amely egy vacso­rára kell hat embernek, a be­épített ételszekrénykében ví­gan elfér. Este aztán ki-ki be­vonul a maga két dobozával a saját vackára, s legalább mosogatni sem kell. Vagy vegyük az úgynevezett kövérházakat. (Tervezőjük an­nak idején nívódíjat kapott, pedig egészen mást érdemelt volna.) Ez a tervező — sze­rintem — imádja a szagokat. (Istenem, ízlések és pofonok különbözőek ...) Szenvedélyé­nek azzal adta kétségbevon­hatatlan bizonyítékát, hogy a kövérházakban valamennyi konyhát, fürdőszobát, gard­róbot ablak és szellőző nyílás nélkül tervezett. Hadd járja át a lakószobákat a fokhagy­más kelkáposzta illata. A tervezői ízlés másokra oktrojálásának különös pél­dája a mennyezetvilágítás le­hetőségének kizárása is. Ar­ról van szó, hogy jónéhán.y lakótelepen egyszerűen nem lehet csillárt szerelni a pla­fonra. Nincs vezeték. A ter­vező nem szereti a csillárt, korszerűtlennek, giccsnek, egészségtelennek tartja (a nem kívánt rész törlendő), s azt akarta, hogy mások se szeressék. így aztán a lakók kénytelenek falikarokkal, reflektorokkal, álló- és hangu­latlámpákkal körberakni ma­gukat, ha azt akarják, hogy minden zugba jusson némi fény. A lakás ugyan ettől sem úszik fényárban, de két­ségkívül hangulatos: a lián­módra tekergőző kábelekben ugyanis roppant könnyű hasra- esni, s ilyenkor pompásan mulat az egész család. Ismerek olyan vidéki lakó­telepet, ahol az erkélyt akko­rára tervezték, hogy egy kemping-szék csak összecsuk­va fér el rajta. De azért er­kélynek hívják ... Láttam hatemeletes lakóházakat — gyerekkocsi ■ raktár nélkül. Hadd cipeljenek a lakók nap­ról napra gyerekkocsit a ha­todik emeletre. Igaz ami igaz, olykor a . lift is működik. Egyik megyei városunk KISZ- lakótelepén a tervező olyan szűkre álmodta a lépcsőházat, hogy a fekhelyeket csigán- kötélen kellett az ablakon át felhúzni. Igaz viszont, hogy táskarádióból kettőt is vihet­nek egyszerre a tefusok a lépcsőházban, s még mindig maradt öt centi a falig. Lát­tam sokmillió forintos költ­séggel napjainkban épült is­kolát, amelyben elfelejtettek zsibongót tervezni. Az egyik váci iskolában láttam olyan napközis ebédlőtermet, amely­nek ablakait nem tehet kinyit­ni. Váci ..specialitás” volt az az ülőkád is, amely szüntele­nül válaszút elé állítja az em­bert: vagy a víz van benne — vagy a lakó. A kettő együtt — soha! Csak ennyit akartam mo­rogni. . / — nyíri — Olaszország, Franciaország . Magyarország.) A zsír, s az úgynevezett, cereáliák fogyasztásának egészségtelenül nagy aránya, valamint az, hog^ a koráb­ban idézett megye* háztartás- statisztika tanúsága szerint a növekedésen belül is ezek részesedése emelkedik, jog­gal figyelmeztet arra, hogyha a „sok”-on esetleg vitatkozni is lehet, azon semmiképpen sem, hogy: egészségtelenül táplálkozunk. „Tömjük a ha­sat” — mondta egy orvos; ahelyett, hogy táplálnánk a szervezetet. S hogy mennyire a „tömésen” van a hangsúly, igazolja, hogy míg a zsiradé­kok fogyasztása változatlan maradt 1965—1968 között a megyében élő munkásalkal­mazottak háztartásában, ad­dig a zöldség- és' főzelékfé­léké — csökkent... (1966­ban 83.25 kg volt, 1968-ban 77,34 kg). t: Egészség meg a többi t A helytelen táplálkozásból eredő megbetegedésekre alig­ha kell különösebben kitér­ni, s ai elhízás okozta bajok sem ismeretlenek a széles nyilvánosság előtt, hiszen az orvosi tanácsok többsége ezekkel foglalkozik. Rejtet­tebb következmények is akadnak azonban szép szám­mal. Ide tartozik a lak- berendezésre, személyi higié­niára kiadott összegek rela­tív kicsisége, a kultúrára, művelődésre fordított forin­tok lassú emelkedése, mind­az tehát, amire a hason kel­lene megtakarítani a pénzt. Nem megy. Nem tartozom azok közé, akik azt hiszik, előadásokkal, újságcikkekkel dűlőre lehet vinni azt, amit más eszkö­zökkel, más úton-mó$ion nem sikerült. Az, hogy ’manapság tobzódik a vendégeskedés ürügyén űzött trakta, s a kettes, meg hármas ünne- pétikor a családok ^jó részé megcsömörlik az ételektől, ostoba divat és rossz szo­kás. Az viszont már nem. hogy a falusi gyerekek mind­össze — évente — két kilo­grammal több gyümölcsöt esznek, mint városi társaik, holott nekik igazán helyben van. Itt már szemléletről, fölfogásról, s a belőlük eredő gyhlcorlatról van szó, akár csak a városi gyerekek ese­tében, amikor „laktató” 1 tíz- I órait csomagolnak nekik is- j kólába menet. I A fölfogás és a szemlélet | változása nehézkes, s lassú folyamat. A fogyasztási szer­kezetre, a kiadások meg­oszlására jóval erőteljesebb hatást gyakorol az árpolitika, mely nem minden esetben ta­lálkozott az ilyent értelmű • kívánalmakkal. Az okosabb, ésszerűbb árpolitika, s fő­ként az erre nagy befolyást gyakorló termelés — a zöld­áruk és a gyümölcs nagy tö­mege, a hústermelés önkölt­ségének csökkentése a ba romfihús fogyasztásának elő­segítése kedvezőbb árakkal, pontosabban termelési költ­ségekkel stb. — vezethet csak addig, hogy jól táplálkozzunk, s hogy amit megeszünk, az valóban váljék egészségünk­re ... Mészáros Ottó PÉCS Mattvasovszky-palota Megújul a pécsi Mattya­sovszky-palota, amelyet a por­celángyáros Z solnay-család építtetett a századforduló után a város egyik legforgalmasabb részén. A pécsi porcelángyárat alapító Zsolnay Vilmos szob­rával szemben álló, romanti­kus külsejű ház idők folyamán megkopott, ezért most másfél­millió forint költséggel helyre­állítják. A munkálatok belső tatarozással kezdődtek. A hom­lokzat jövőre kap új köntöst. Addigra a pécsi porcelángyár­ban elkészülnek a felújításhoz szükséges eozin mázas csere­pek és pirogrónit díszítőele­mek. A tetőn ugyanis teljesen kicserélik az eozincserép-borí- tást, amelyhez 18 ezer kis ke­rámia lapra lesz szükség! i t i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents