Pest Megyei Hírlap, 1969. szeptember (13. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-20 / 218. szám
»CST UECV El JeJCirlap 1969. SZEPTEMBER 20., SZOMBAT KÉPSOROZAT KÉSZÜL LENIN ÉLETÉRŐL a Kossuth Könyvkiadó gondozásában Lenin születésének 100. évfordulójára. A ..Lenin 1870—1970” c. összeállítás — a forradalmár életének főbb állomásait mutatja be. A képsorozat feleleveníti Lenin ifjúkorát, bemutatja Gorkij társaságában és a forradalom időszakában. lEiaBaD omaT Ezen a héten ismét elnézést kell kérnem kedves Olvasóimtól, de a múlt héthez hasonlóan kénytelen vagyok megint a Dunakanyarral foglalkozni. A szentendrei napok keretében ma este 19 órakor a „Mindenki kedvére” című rendezvényre kerül sor, a paro- disták mérik össze majd erejüket. Vasárnap pedig horgászverseny, természetjáró túra, sakkszimultán, aszfalt- rajzverseny, és városnéző séta lesz. Este 19 órakor kezdődik a virágbál, s ezzel ér véget a Dunakanyar egyik ünnep- séksorozata, hogy azonnal helyt adjon egy másiknak, amit viszont Visegrádon rendeznek. A „Száz éves a Dunakanyar idegenforgalma” jubileum keretében Visegrád múltjával, jelenével és jövőjével foglalkozó ankétok lesznek* Most már valóban úgy érSOK RENDEZVÉNY A DUNAKANYARBAN A VASUTASOK ÜNNEPELNEK CEGLÉDEN AZ OTTHON MARADÓKNAK RÁDIÓ ÉS TV IMPRESSZIÓK Iskola a hegyekben Királyrét csodálatos vidék, hegyek, völgyek, erdei vasút, forrás, patak , — egyszóval minden, ami szép a természetben, itt, egy helyen megtalálható. A fővárosi tanács üdülőjétől nem messze van egy iskola. Fiatalok építenék sok-sok óra társadalmi munkával — fiataloknak. Ez a Pest megyei KISZ-bizottság Braun Éva vezetőképző iskolája. Kísérlet „Tanítottam már gimnáziumban, így nagyon jól tudom, mit jelent a kötelező olvasmány. A diákok többsége vonakodik, azt hiszi azért kötelező, mert nehéz, fárasztó és érdektelen a könyv. ' Persze, miután végiglapozzák az oldalakat, többnyire rájönnek a tévedésre, de hiába: a következőnél megint vonakodnak. Tudtuk ezt mi is, mégis ebben az évben felvettünk a tantervbe egy kötelező olvasmányt. Féltünk, hátha ... De ilyen eredményre nem is számítottunk. Gyurkó László Lenin októbere című könyvét már az első nap elkezdték olvasni és estére vita-vitát követett. Maguk a fiatalok észre sem vették, hogy ezt a könyvet kellett olvasni...” (Balassi István tanár) Cél „Azt szeretnénk, ha valamennyi tanítványunk, aki itt a királyréti iskolában megfordul, valóban hasznos és aktív tagja legyen az ifjúsági mozgalomnak. Hét éve működik már az iskola s ennyi idő alatt meggyőződhettünk róla. hogy nem hiába. Végzett hallgatóink kilencvenegy- nehány százaléka ma már KISZ-vezető, és munkáját valóban becsülettel végzi. A javasló KISZ-vezetőség mindig alaposan átgondolja, kit küld el hozzánk, ezért ritkán fordul elő, hogy alkalmatlan ember érkezik az iskolába. Pedig, úgy érzem, nem is olyan könnyű itt az élét: komoly — néha naigyon fárasztó a munka..(Simon János iskolavezető.) Tanítás „Egy-egy „évfolyam” időtartama változó. Vannak, akik egy hétig vannak itt, de többnyire háromhetes a tanítási idő. A programban az előadások mellett "jelentős szerepet kap a sport, a művelődés és a szórakozás is. Miért mondhatta Simon János azt, hogy fárasztó néha a munka? Sokszor van olyan nap, amikor 9 órán át tartunk előadásokat, összehasonlításul csak annyit: a gimnáziumokban nehéz napnak számít, amikor hat 54 perces óra van egy délelőtt. Viszont érdemes meghallgatni az’ előadásokat. Az iskolában nemcsak a két függetlenített tanár neveli a fiatalokat, hanem sokszor máshonnan is hívnak rangos előadót.” (Popon Sándor gazdasági vezető) Emlék „Senki nem hiszi el, hogy a KlSZ-iskolábam ilyen jól éreztem magam. Mikor elmentem, magam sem gondoltam volna. De az a légkör, az a sok fiatal és az a sok érdekesség, mindent megmagyaráz. Aztán itt a mozgalommal tényleg úgy foglalkoztunk, ahogy kell: meghallgattak minket, vitatkozhattunk, és a vitákban mi is győzhettünk ...” (Egy volt hallgató) Mészáros Sándor Pedagógiai múzeum A szombathelyi tanítóképzőben pedagógiai múzeum nyílik. Dr. Regős János igazgató- helyettes irányításával az intézet hallgatói több száz dokumentumot gyűjtöttek ösz- sze a magyar népoktatásról, egészen az 1868-ban megjelent első népoktatási törvény megjelenését követő időkig. Régi szemléltető eszközök, tanszerek, tankönyvek, útmutatók, rendtartások, oklevelek, úgynevezett hivá- nyok (meghívók), újságcikkek láthatók majd az intézeti napok keretében rövidesen megnyíló múzeumban. FELESLEGES RAKTÁRKÉSZLETÜNKBŐL 30 százesi^Si&s úrcng&tltnénnffol ÚJ MÍZÜGAZÖASÁGS GÉPALKATRÉSZEKET ADUNK EL a Monori Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat alábbi állomásain. MTZ-5 -ös I sz. Állomás, Aszód, tel.: 40. üi: Kardics Béla í SZK—3—4-es RS-09-es 2. sz. Állomás, Bpest XVII., Pesti út 5—7. tel.: 480—342. üi.: Legény Miklós Különböző erő- és munkagépek 3. sz. Állomás, Bugyi, tel.: 3. üi.: Szőke István 0 OT_54.es ( 4. sz. Állomás, Cegléd, SZK—3—4-es f 4. s: ( tel.: 259. üi.: Fülöp Gyula Zetor—3011 -es Zetor—K—25 -ös Zetor—Super 5. sz. Állomás, Érd, tel.: 12. üi.: Hollós Győző A legbecsesebb dokumentumok egyike az első népiskolai tanterv eredeti példánya, amelyet 1869-ben Eötvös adott a magyar tanítók kezébe. zem, megyénk más tájaival is foglalkozni kell, mert programban ott sincs hiány. A megye északi részéről ugorjunk délre, egészen Nagykőrösig, ahol a Róna Vendéglátóipari Vállalat rendezésében szombaton és vasárnap kerül sor a külföldi együttesek, valamint dzsesszszakemberek részvételével megrendezett dzsessz-- fesztiválra. A vetélkedőn nemcsak az együttesek mutatják be majd tudásukat, hanem a szakemberek a dzsessz oktatás lehetőségeiről is tárgyalni fognak. Cegléden, ma, szombaton lesz a Ceglédi Vasutas Szak- szervezeti Énekkar fennállásának 50 éves jubileumi ünnepsége. A jubileumi közgyűlés után kerül sor a díszhangversenyre. Nem tehetek róla, de ismét a Dunakanyarral kell folytatnom, igaz, hogy a másik oldalon. Vácott szeptember 20-án és 21-én a Madách Imre művelődési központ mozitermében vetítik a színes román— NSZK koprodukcióban készült történelmi film, a Traia- nus oszlopa mindkét részét. Úgy vélem, nem szabad megfeledkeznem a gazdag megyei program mellett a rádió- és televízió éjszakai műsoráról sem. A Kossuth rádió szombaton 20.17-kor sugározza a szolnoki Szigligeti Színház előadását, Fehér Klára: Csak egy telefon című háromfelvo- násos vígjátékát. Természetesen ezután 22.50-kor kezdődik a szokásos szombat esti „Tán. coliunk!” műsor. A Petőfi rádió 23.10_kor a zene kedvelőinek ritkán hallott operákból állított össze áriaműsort. A tv pedig 20.20-kor vetíti Kállai István és Dobos Attila: Ilyennek hazudtalak című három- felvonásos zenés komédiáját. A darab alapszituációja: a férje és udvarlója között ingadozó asszony bonyodalma, s .hogy ez, hogy oldódik meg, azt majd a képernyőn láthatjuk. Ugyancsak szombaton 22.30-kor kerül sor a tv közvéleménykutatása alapján kívánt Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki... című amerikai film vetítésére. Nem kevésbé lesz tartalmas a rádió és a tv vasárnapi műsora. A Kossuth adó 20.03-kor sugározza a Rádiószínház bemutatójaként Tolsztoj: Elő holttest című színművének rádióváltozatát. 23.04 perckor pedig Szeptember ... címmel aktuális sanzon-összeállítással kedveskedik a hallgatóknak. A televízió 20.20-kor a Gál István három novellájából készült Triptichon című tévéfilmet vetíti majd. Mint láthatják kedves olvasóim, gazdag hétvégi program áll rendelkezésükre, melyből mindenki kiválaszthatja magának a legmegfelelőbbet, melyhez jó szórakozást kíván Karácsonyi István Pataki diákok ajándéka... Sárospatakon régi hagyomány, hogy a volt diákok gondját viselik hajdani városuknak, és ha módjuk van rá, segítik annak szépítését, fejlesztését. Az egykori hírés kollégiumban berendezett kis múzeumban például már több mint tizenötezer olyan értékes emléktárgyat őriznek, amelyeknek nagyobb részét a volt pataki diákok ajándékozták szeretett iskolájuknak. Az elmúlt évben az ő kezdeményezésükre nyílt meg a város első képtára is. Az idén újabb adományozó jelentkezett, Czinke Ferenc Munkácsy-díjas grafikusművész, aki iskolai tanulmányait Patakon végezte, felajánlotta a városnak a Tanácsköztársaság évfordulójára készített, nagydíjat nyert zománc faliképét. A szép ajándékot Sárospatak, fel- szabadulásának 25.. évfordulóján, december 16-án, a ta- nácsháza dísztermének főfalon helyezik eL Művésztelep Cegléden ? Stúdió októbertől Országos hírű már a szentendrei, a nagymarosi és a zebegényi művésztelep. És talán országos hírűvé válhat évek múlva az a kezdeményezés is, mely most van születőben Cegléden. A jövő hónapban ugyanis a Dél-Pest megyei festőművészeknek is megnyílik a képzőművészeti stúdiójuk. A kéthetenként, szombaton sorra kerülő foglalkozásokig a Pest megyei Tanács modellről, előadóról — tiszteletdíjukról — gondoskodik. Sőt — a messzebbről bejárók útiköltségét is biztosítja. A stúdió a Kossuth Művelődési Központban kapott helyet, vezetője Somodi László. — Mikor lesz az első találkozó? — Október 11-én kezdi munkáját a stúdió, melyre minden érdeklődőt és a képzőművészet iránt vonzalmat érző fiatalt szeretettel várunk. — A festők.honnan érkeznek? I — Ceglédről, a ceglédi járásból és Nagykőrösről. — Mikorra tervezik az első kiállítást? — A felszabadulás 25. évfordulójára rendezett tárlatot már a stúdió égisze alatt szeretnénk megnyitni novemberben. SZEPTEMBER 26-28: Színjátszó napok Szeptember végén három napig a színjátszók és irodalmi színpadok „fellegvára” lesz Visegrád. Tíz együttes tizenkét műsorát láthatják ez idő alatt az érdeklődők. A rendezvények színhelye: az őrtorony irodalmi presz- szó, a királyi vár oroszlános kútja, illetve a Salamon-to- rony, és a királyi palota pincéje. A gazdag, sokszínű program szeptember 26-án este nyolc órakor az őrtorony presszóban kezdődik, ahol a visegrádi Mátyás király Művelődési Ház irodalmi szakköre Jelentés a völgyből címmel Áp- rily Lajos műveiből mutat be irodalmi összeállítást. Ha most valaki megkérdezné tőlem — de régen kérdezték! —, hogy mi szeretnék lenni, gondolkodás nélkül válaszolnám: jegesmedve. Igen, jegesmedve szeretnék lenni Magyarországon, szocialista* viszonyok között. Mert nálunk rengeteget foglalkoznak, rengeteget törődnek a jegesmedvékkel. Amióta a Budapesti Állatkertben hozzákezdtek a fehér - bundás mackók szállásának tatarozásához, csaknem valamennyi újság foglalkozott a dologgal. Ami engem legjobban megragadott, az a sajnálkozó, együttérző hang, ahogyan a tudósítók a jegesmedvék jelenlegi helyzetéről szóltak. ' Érezni lehetett a sorok mögött, hogy az újságíró őszinte könnyeket hullatott, amikor leírta: „Fgy időre most barlangfogságba kényszerültek a Budapesti Állatkert jegesmedvéi. Amíg a kifutójukat javítják, nem jöhetnek ki a napvilágra.” Valóban borzalmas lehet a ’ jegesmedvéknek, ahogy kuksolnak a sötét barlang mélyén, s az építőiparra hagyatkozva, kiszolgáltatottan várják: mikor készül már el az a kifutó. De legalább velük törődik valaki, foglalkoznak velük az újságok. A jegesmedvéknek megadják a rangot. Nem az itt a baj, hogy én kimegyek az Állatkertbe, s nem látom a jegesmedvéket, mert éppen a barlangjukban vannak. Dehogy! A lapok a jegesmedvék szempontjából vizsgálják a kérdést, hogy szegények nem jöhetnek ki a kifutóra. És ezt a gyöngéd törődést irigyelem én a jegesmedvéktől. Mert amikor nálunk a nagyszobában leszakadt a stukatúr, nyolctagú családommal egy barlangfélébe kényszerültünk mi is, amit szanálási lakás címen utalt ki a tanács. Itt sem volt kifutó, ide sem sütött be a napvilág... De ki törődött ezzel? A jegesmedvék bizonyára nem szóltak be a szerkesztőségekbe, hogy küldjenek már ki valakit — az isten áldja meg magukat —, s nézzék meg, hogy miféle helyzetben vagyunk mi itt! Az újságírók mentek azonnal, maguktól. Amikor népes családommal immáron egy esztendeje laktunk a kifutó nélküli odúnkban, én nem átallottam levelet írni a különböző sajtóorgánumoknak. Kértem, hogy foglalkozzanak sanyarú sorsunkkal... A medvékkel kapcsolatban most megírták, hogy íme láthatja mindenki, hogy azok a „fehér sziklák” az Állatkertben nem is igazi sziklák, s hogy megette őket az idő, mert nem valami „jaj de szilárd” agyagból készültek, ráadásul a háború is megviselte ezeket a mesterséges szírieket... Szóval: éppen ideje, hogy felújítsák az egészet. A szerkesztőségekbe küldött leveleimben hasonlók álltak. Nevezetesen, hogy lakásunk, amelynek nagyszobájában leszakadt a stukatúr, valójában az sem igazi lakás, megette az idő, mert annak idején bizonyára kilopták belőle a jó anyagot, s mállik szét az egész. Ráadásul a háború is megviselte. Éppen ideje volna, hogy most már sürgősen felújítsák ... Rólunk azonban nem jelent meg egyetlen sor sem. Hiába vártuk a nyilvános, vigasztaló, együttérző szavakat. Ilyen válaszokat kaptunk: „Ügyét áttettük az illetéltes tanácshoz”, „Panaszával forduljon a házkezelőség- hez”, „Lakásügyekben — sajnos — nincs módunk intézkedni”, és így tovább... Mit tehettem? Bezzeg, ha jegesmedve lennék...! (d. kiss) Szeptember 27-én , délután négy,, órakor - „folytatódik a program. A királyi palotában a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Ház irodalmi színpada Júlia szép lány című ballada-összeállításával szerepel. Délután öt órakor a palota pincéjében a nagy- kátai járási könyvtár irodalmi színpada előbb Fábián Zoltán , műveiből összeállított Három kiáltás, majd Gal- góczi Erzsébet műveiből összeállított Kegyetlen sugarak című műsorát mutatja be. Este hét órakor a Salamon-torony- ban az üllői Jókai együttes Darvas József: Térképen riem található című riportdrámájának pódiumváltozatát láthatja a közönség. Fél' nyolckor ugyanitt kerül bemutatásra a tatabányai Bányász Színpad előadásában H. Barta Lajos: Békesség, ámen című dokumentumjátéka. A találkozó harmadik napján, vasárnap délelőtt tíz órakor a pécsváradi művelődési központ irodalmi színpada Kelj fel és járj címmel Retőfi Sándor műveiből készült összeállítását mutatja be az Őrtorony presz- szóban. Ezt követően a Műszaki Egyetem kollégiumának irodalmi pódiuma szerepel Hát ahogyan a csodák jönnek című Ady-műsorá- val. A délelőtt programját a kaposvári Fonómunkás Kis Színpad Emberfejek ■közt még egy emberarc című József Attila műsora zárja. Délután a királyi palotában folytatódik a műsor. Először a pécsi városi művelődési ház irodalmi színpada mutatja be Cristopher Fry: Nem ritka főnix című darabját, majd pedig a tolnai kulturális intézmények színjátszó csoportja Varga Balázs: Mézes fazék című történelmi komédiáját és a Kocsonya Mihály házassága című mesejátékot adja elő. Este nyolc órakor értékeléssel és díjkiosztással fejeződnek be az első visegrádi színjátszó napok. — p — « ( 1 4
