Pest Megyei Hírlap, 1969. szeptember (13. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-02 / 202. szám

1969. SZEPTEMBER 2., KEDD PEST MECVEI :&Ctrlap n \ Riadó — békében Hozzászólnak az illetékesek II. Fedőneve: Sirály A konzervipar véleménye SZOMBATON DÉLI 12 ÓRAKOR SZŰCS ZOLTÁN, NAGYKÖRÖS VB-ELNÖKE ÉS POLGÁRI VÉDELMI PA­RANCSNOKA RIASZTOTTA A SZOLGÁLATPARANCSNO­KOKAT ÉS TÖRZSEKET. A „FŐHADISZÁLLÁSNÁL” MOZ­GÓSÍTOTT ÉS IRÁNYÍTOTT EGYSÉGEK KÉSZENLÉTBEN VÁRTÁK A PARANCSOKAT. EZZEL KEZDŐDÖTT NAGY­KÖRÖS KÉTNAPOS POLGÁRI VÉDELMI GYAKORLATA. AZ AKCIÓ FEDŐNEVE: SIRÁLY. VASÁRNAP REGGEL, 6 ÚR A 15 PERC, Arany János Művelődési Ház. A várostér­kép előtt Szűcs Zoltán tart tájékoztatót a vendégeknek. Köztük látjuk Cservenka Fe­renciéi, az MSZMP KB tag­ját, országgyűlési képvise­lőt, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Mondok Pált, a megyei tanács vfb-elnökét és több munkatársukat. Ott vannak a megyei fegyveres erők képviselői, több járási és városi pártbizottság, valamint tanács, s Nagykőrös vezetői. Részlet a tájékoztatóból: „Fel- tételezés szerint Budapestet ma reggel atomcsapás éri. Nagykőrös polgári védelmé­nek feladata: az atomrobba­nás radioaktív felhője, s a nyomában kialakuló másod­lagos hatások elleni védeke­zés, illetve a csapás következ­ményeinek felszámolása”. 7 ÓRA 30 PERC. Vasútál­lomás. Különböző pontjain géppisztolyos rendőrök, mun­kásőrök. Áz egyik sínpár men­tén asztalok, élelmiszercso­Ktsz-nél látott üzemi óvó­hely. 9 ÓRA 20 PERC. Élesebb hangszínt, tompával válto­gatva, sziréna vijjog fel a vá­ros felett. Teljes készültség. Elzárkózás. A II. és III. ke­rület utcái ^ürülnek. A ka­puk zárva, az ablakok, ajtók elfedve. Rendőrautó vágtat a poros úton, szirénája harsam A kocsiban ülők, s a házak előtt cirkáló rendfenntartó szolgálat tagjain gázálarc, vé­dőruha. 10 ÓRA. Az áruház és a Népbolt mögötti térségen élel­miszereket mentesítenek. A földes, zsákos, ládás árukat műszerekkel vizsgálják. A megsemmisítendő áruk he­lyét, a szennyezett területet táblák, sárga zászlócskák jel­zik. Kádakban mosva, éppen burgonyát, hagymát mentesí­tenek a radioaktív szennyezés­től. 10 ÓRA 30 PERC. Nagykő­rösi Állami Gazdaság, közpon­ti major. A feltételezés szerint itt járművek, egy rideg-gulya s takarmány szennyeződött. ják, ennek az „atomtemető­ben” van helye. 11 ÓRA 30 PERC. Szolnoki út. A városnak ez a része „ve­gyi támadást” szenvedett. Az utakon járművek vonulnak, széles sávban fehér porfelhőt tolva maguk előtt, fertőtlenítő­szert permeteznek. Nyomuk­ban a vegyvédelmi szolgálato­sok serege. Még zúgnak a gé­pek, mikor az egészségügyiek hordágyakon elszállítják a há­zakból a „sérülteket”. Sátor­ban orvosok, ápolók várják őket, mentők, teher- és sze­mélygépkocsik iramodnak ve­lük a kórház felé... 12 ÓRÁTÓL 13 ÓRÁIG. Hő­sök tere. Járműmentesítő állo­más: a teherautók vízsugarak kapuján át haladva tisztulnak meg a vegyi szennyeződéstől. A strandon személymentesítő állomás működik. A széles mű­anyag sátorban, zuhanyok ró­zsái alatt, vegyi vagy sugár- szennyeződést szenvedett em­berek. Ruháikat üstökben, for­ró vízben mossák át 13 ÓRA 15 PERC. Iskola, szükségkórház. Csak a fekete táblák emlékeztetnek a tan­termekre, amelyek most kór­teremmé, laboratóriummá, gyógyszerraktárrá alakultak át. Fehér köpenyes orvosok, ápolók veszik körül az ágy­ban fekvő „betegeket”. Csen­nepségeken mindenütt kü- t lön köszöntötték idősebb társaik a Iegfiatalabbakat, az elsősöket, akik 124 ezren most lépték át először aZ iskola küszöbét Az ünnepségeken az igazgatók tá­jékoztatták a diákokat és a szülőket az iskolai élet tartal­mi és szervezeti kérdéseivel összefüggő legfontosabb tud­nivalókról. A tanítás kedden kezdődik. Ami az oktatási év „menet­rendjét” illeti: a művelődés- ügyi miniszter utasítása értel­mében a tanulók első félévi osztályzatait a téli szünidőben sorra kerülő osztályozó érte­kezleten zárják le és a szünet után első tanítási napon hoz­zák a szülők tudomására. A népszámlálás miatt a téli szünidő a szokásosnál hosszabb lesz: 1969. de­cember 2-től 1970. január 14-ig tart. A Sirály-akció főhadiszállásán a tijbb mint hétszáz „kitelepítettet”. Foto: tlrbán Tamás Az írásbeli érettségit, képe­sítő vizsgákat valamennyi középiskolában nappali tago­zaton 1970. május 11 és 13-a között tartják. magokkal teli ládák sora­koznak, mellettük az élelme­zési szolgálat tagjai. Szürke füstpamaccsal kéménye fe­lett, vonat dohog az állo­másra. A budapesti „kitelepí- tetteket” ceglédi lakosok jel­képezik. Több mint hétszá- zan. Asszonyok, gyerekek, férfiak. A hatalmas tömeget percek alatt rendezik, az em­beráradat hosszú sorokban kí­gyózik a város felé. Műszerrel ellenőrzik, dús víz­zel mossák az állatokat, fel­cserek segítségével orvos dön­ti el, melyik szorul kezelésre, vagy kerül kényszervágásra. Tűző napon, védőruha alatt iz­zadva dolgoznak a kazlakon a szolgálat többi tagjai. A „szennyeződött” kérget lehánt­det kérünk! — szólnak — műtőben operálnak. 14 ÓRÁTÓL 15 ÓRÁIG. Hu­nyadi Tsz. A „biológiai táma­dás” az állatok tömeges meg­betegedését okozta. Orvosi el­lenőrző állomást, kényszervá- góhidat állítottak fel, a gyógy­8 ÓRA 15 PERC. A „vezér­kar” és a vendégek kocsika­ravánja, a II. és III. kerület­ben kanyarog. A „befogadott” ceglédieket több száz lakó­házban helyezik el. Mindenütt várják már őket. Tiszta szo­bával, élelemmel, barátságos mosollyal, mint Koselák Jó­zsef lakatos portáján is, aho­va Cservenka Ferencné is el­látogat, Takács Jenő, a vá­rosi pártbizottság titkárá­nak és dr. Orosz Zoltán al­ezredes, a polgári védelem megyei törzsparancsnokának társaságában. 8 ÓRA 50 PERC. Mintakert. A kerítéssel övezett területen három óvóhelyet épített fel a műszaki mentőszolgálat. A föld alatti, föld feletti, és elő­regyártott elemekből készült óvóhelyek a polgári védelmi oktatás illusztrációi. Most emberek szoronganak bent. Nem kényelmes rejtekhelyek ugyan, de nem is hosszú tar­tózkodásra tervezték, s a má­sodlagos hatások ellen biztos védelmet nyújtanak. Csakúgy, mint a Lakáskarbantartó A nagykőrösi pályaudvaron az élelmezési szolgálat várta Készenlétben a vegyvédelmi szolgálat. A különös készülék rendeltetése: fertőtlenítő per­metezés. kezelésre szánt állatokat kü­lön istállóban helyezték el. A „szennyezett” földterületet traktorok szántják, a felszín­ről a mélybe temetve a mérge­ző anyagokat. Konzervgyár. Az üzem egyik pontján járműve­ket mentesítenek, itt nyers­anyagból vesznek mintákat, másutt egy ládahegynél az elkülönített árukat vizsgálják. A savanyítóüzem falára klór- mészt szór egy traktor vontat­ta gép, bent a szállítószalagon vízsugarak permetezik a kon- zervesüvegeket. A „biológiai támadás” ellenére a gyár dol­gozik, élelemmel kell ellátnia a lakosságot... 15 ÓRA. A Sirály-akció, Nagykőrös első polgári védel­mi gyakorlata véget £rt. Rend­kívüli apparátust pertínyi pon­tossággal mozgatva, az irá­nyítók, a szakszolgálatok min­den tagja s a város két kerü­letének lakói elismerésre mél­tóan, kitűnőre vizsgáztak egy mindannyiunk számára fontos tárgyból: a tömegpusztító fegyverek elleni védekezésből. Mert nem felejthetjük el: ezek a fegyvereit, tragédiát rejtő terhükkel, ma még a világ sok pontján állnak bevetésre ké­szen, békés millióknak most csendes ellenfeleként. De — a védekezés technikáját fejleszt­ve — arra is fel kell készül­nünk, amit sosem kívánunk. A gyakorlat csak bemutató volt. De illusztrálta annak kö­vetkezményeit is, ami ellen vétót emel a józan emberi ész. A Sirály-akció annak jegyé­ben is történt, hogy ilyen ria­dókra csak békében kerülhes­sen sor. Szitnyai Jenő Minden jelentés és kom­mentár egyetért abban, hogy a mezőgazdasági üzemek saját termékfeldolgozó tevékenysé­ge szükséges, hasznos. Ennek a munkának azonban. mind a mennyisége, mind a részará­nya alacsony. A fejlődést azonban okbjektív nehézségek is gátolják. Kovács Lászlót, a Konzerv­ipari Tröszt vezérigazgatóját kerestük fel ebben a téma­körben. Véleményét az aláb­biakban közöljük. — Gondolom, az érdekeltek, valamint az egyszerű olvasóik is megértik, hogy ml erről a helyről a tevékenységet a kon­zervipar szempontjai szerint vizsgáljuk. — A mi törekvésünk az, hogy konzerviparunk mind a hazai, mind a világpiacon ver­senyképes árukkal jelentkez­hessen, minél eredményeseb­ben segítse realizálni hazai adottságainkat — A konzervgyártás azon­ban gyakorlatilag már az egyes gyümölcs- és zöldségfaj­ták nemesítésével kezdődik, folytatódik a nyersanyagter­melés megfelelő méreteinek, választékának, minőségének biztosításával, és csupán ennek a folyamatnak egy üteme az, ami gyárainkban történik. Ezért mi a termelőszövetkeze­tek tevékenységét a teljes fo­lyamat hatékonyabbá tétele, önköltségéneik csökkentése, versenyképességének javítása szempontjából vizsgáljuk. tünk ki tehát a tsz-ekbe, ame­lyek a mindenestől lekaszált növényből csépelik ki a magot. Ez nekünk fuvarmegtakarítás; a tsz-nek pedig azt jelenti, hogy nagy tömegű, értékes ta­karmányhoz jut. — Ezen az úton már tovább is haladtunk. Barackfelező- magkiemelő, valamint para- dicsomlé-kinyerő gépsorokat helyezünk ki a mezőgazdasági nagyüzemekbe. Ez a szövetke­zeteiknek munkaalkalmat, be­vételnövekedést jelent, nekünk pedig a versenyképességet. Ezen az úton tovább kívánunk haladni. Ahol ennek feltételei megteremtődnek, ott kiépítjük ezt a kapcsolatot és egyáltalán nem ragaszkodunk ahhoz, hogy a tsz-ek ezeket a felsze­reléseket kifizessék. Ha azon­ban akarják, előnyös feltételek mellett meg is vásárolhatják. — Az elmúlt évek jelentős előrehaladást hoztak. Kialakult nagyüzemi nyersanyagtermelő bázisunk és mi ma már min- denígtyíilaölcSfit zöldséget közvetlenül a termelőktől vá­sárolunk. — Termelési kooperációnk, szoros és jó kapcsolataink fej­lődéséneik természetes követ­kezménye volt az a lépcsőfok, ami a tsz-ek szempontjából már kiegészítő tevékenység­nek is minősíthető. A nagy táblákon termelt zöldborsót ugyanis már pazarlás lett vol­na beszállítani a gyárba, hogy itt szedjük ki a magvakat a hüvelyekből. Gépeket helyez­Egy-egy konzervgyár akkor gazdaságos, ha optimálisan nagyüzem. Ez azonban nem minden cikkre vonatkozik. A savanyúság, az aszalt gyü­mölcs, a savanyú káposzta például jellegezetesen kisüze­mi termék. Valaha az aszaló természetes tartozéka volt egy valamire való gyümölcsösnek. Én nagyon hasznosnak tarta­nám, ha a tsz-ék ilyen irányú termelésüket fejlesztenék. Az ilyen cikkek nagyüzemeinkben való termelése és különösen a forgalmazása többnyire nem is kifizetődő, viszont a fogyasz­tók kívánják. A tsz-üzemek elláthatnák saját körzetüket, de bizonyos cikkeket akár ex­portra is termelhetnek. Amit tudunk, mi szívesen segítünk. Aki hozzánk fordul, annak adunk göngyölegeket, bizonyos segédanyagokat — például üvegzáró lapkákat — kutató intézetünk pedig méltányos té­rítés ellenében, igen értékes ■szaktanács afcfcal szolgál. — Nem a féltékenység dik­tálja azt, amit befejezésül mondani szeretnék. Inkább a tsz-ek érdekeinek féltése. Ta­pasztaljuk ugyanis, hogy a tsz-ek esetenként olyan kon­zervipari tevékenységbe is be­lekezdenek, ami még nekünk se mindig sikerül. Én nagyobb óvatosságot javasolnék. A vál­lalkozás könnyen súlyos csa­lódáshoz, a tagok érdekeit sér­tő veszteséghez vezethet. F. B. Megkezdődött az 1969—70-es oktatási év Hétfőn az ország 5700 általá- j Iájában ünnepélyes ltülsősé- nos és mintegy 580 középisko- | gek között megnyitották az 1969—70-es tanévet. Az általános iskolai ün-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents