Pest Megyei Hírlap, 1969. szeptember (13. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-16 / 214. szám

Mai UBQYF.i kMwUhí 1969. SZEPTEMBER 16., KEDD Ki­sik­lott Ha­la­dás szél­lé­me ::§||| Sidneytől 70 i. mérföldnyire ki­siklott a Haladás szelleme nevű Melbourne-ból Sydneybe tartó expresszvonat. Incidens az iráni-iraki határon Harcok törtek ki szombaton Irán és Irak határán — közöl­te vasárnap reggel a bagdadi rádió. A híradás szerint iráni reguláris erők megpróbálták átszivárogni az ország terüle­tére, de ezt az iraki katonaság „döntő csapással” meghiúsí­totta. Mint a bagdadi rádió közli, harminc iráni katona az összecsapásban elesett és 14-et foglyul ejtettek. A foglyokat a bagdadi televízió vezérigazga­tója interjúvolta meg, és nyi­latkozatukból kiviláglott, hogy a hadsereg tagjai voltak. A te­levízió bemutatta a zsákmá­nyolt fegyvereket és híradás- technikai felszereléseket. Az incidensért Irak a szom­szédos Iránt tette felelőssé, amelynek vezetőit „reakció­soknak, az imperializmus és Magyar kulturális napok Kazahsztánban (Folytatás az 1. oldalról.) pok szeptember 17-én kezdődő eseménysorozatán. A küldött­séggel együtt elutazott Alma Atába a Budapest Táncegyüt­tes, hogy viszonozza az ez év áprilisában hazánkban meg­rendezett Kazah Kulturális Napok vendégművészeinek lá­togatását. A küldöttséget és a művé­szeket a Ferihegyi repülőtéren dr. Mihályfi Ernő, az MSZBT- elnöke, Nagy Mária, a társaság főtitkára és Monori István, a Külügyminisztérium főosz­tályvezetője búcsúztatta. Ott voltak Sz. Sz. Szatucsin és J. V. Ponomarjov, a budapesti szovjet nagykövetség taná­csosai. A lengyel parlamenti küldöttség Kiskunlaeházán (Folytatás az 1. oldalról.) szerűen etetik a jószágot. Megtekintették a hízómarha-, baromfi- és juhállományt is. Különlegesség volt számukra a fólia alatti csirketenyésztés. A fácán- és fogolyszaporítás magában is ritkaság, hozzá ügyes megoldás, hogy a kü­lönböző betegségek ellen vé­dőszereket is kevernek a táp­ba. Gyorsan peregtek a percek, indulni kellett hazafelé. A rö­vid idő is elegendő volt azon­ban arra, hogy gyors képet alkothassanak a megye, s a meglátogatott téesz gazdasá­ENSZTnyitány (Folytatás az 1. oldalról.) gyelország és az NSZK vi­szonyáról nyilatkozott a Né­met Kommunista Párt Var­sóban járt elnöke, Kurt Bach­mann is. Az ő véleménye sze­rint is csak akkor van lehe­tőség e kapcsolatok rende­zésére, ha Bonn lemond az egész német nép képviseleté­re támasztott igényéről — ami ismét csak egyet jelent azzal, amit Albertz mondott: nem lehet megkerülni az NDK-t. A harmadik hír: tudományos értekezleten foglalkoztak a lengyelországi Zaganban a Wehrmacht (a hitleri hadse­reg) lengyelországi háborús bűntetteivel. A második vi­lágháború első 55 napjában Lengyelországban minden ha­talmat a Wehrmacht gyako­rolt s dokumentumok bizo­nyítják, hogy ugyanúgy, mint az SS- és a Gesíapo-alakula- tok, a Wehrmacht egységei is súlyos háborús bűntetteket követtek el. Ezt is figyelem­be kell vennie az NSZK-nak, ha csakugyan ,,ú) keleti poli­tikát” óhajtana folytatni. gának fejlődéséről. A szejm elnöke búcsúzóul meghívta a vendéglátókat a lengyel nagykövetség fogadására. _______ t. gy. Újabb amerikai katonák hazahívása Dél Vietnamból Ronald Ziegler, a Fehér Ház szóvivője hétfőn sajtóér­tekezleten erősítette meg az amerikai csapatkivonás beje­lentéséről szóló saigoni hírt. Korábban Ky dél-vietnami alelnök közölte, hogy az Egyesült Államok kedden hi­vatalosan. bejelenti újabb 40 ezer amerikai katona hazahí­vását. Ziegler megerősítette a bejelentés előrejelzését, de a számadatokra vonatkozóan nem nyilatkozott. Mindez kedden Nixon elnök nyilatko­zatából fog kiderülni — mon­dotta. Izrael ügynökeinek, az iraki lázadók támogatóinak” nevez­te. Az iráni külügyminiszté­rium vasárnap délután cáfolta azokat az iraki jelentéseket, amelyek szerint reguláris iráni egységek behatoltak Irakba, majd miután 30 halottat és 14 sebesültet vesztettek, vissza­vonultak. A külügyminiszté­rium közleménye szerint az iraki bejelentés „teljesen lég­bal kapott”. A közlemény szerint azon­ban „lehetséges, hogy a határ­övezetekben élő lakosság egyes elemei esetleg részt vettek e harcokban az iráni kormány tudomása nélkül, de ezért nem lehet a% iráni kormányt fele­lőssé tenni, mivel semmi eset­re sincs szó reguláris iráni csapatok beavatkozásáról.” A teheráni magyarázat szerint az e határvidéken élő iránia­kat csaknem naponta bombáz­zák és lövik az iraki erők, amelyek ebben a térségben Barzani kurd vezető csapatai­val állnak harcban. Előzőleg viszont az iraki rá­dió azt jelentette, hogy a ha­tárincidens abból adódott, hogy iráni részről támogatni próbálták az iraki központi kormánnyal harcban álló kurd felkelőket. Nyitva áll az „észak-nyugati átjáró“ A Manhattan nevű ameri­kai olajszállító hajó vasár­nap kiszabadult jégbörtönéből és zavartalanul hajózik az alaszkai partok felé. Ily mó­don megnyílt az út az Egye­sült Államok keleti kikötői és Alaszka rendkívül gazdag olaj lelőhelyei között. GOMULKA—HUSÁK talál­kozóra került sor hétfőn Ost- ravában. COSTA E SILVA brazil ein"’: egyik oldalára továbbra is h - nult és nem tud beszélni. Verity ißzsäp... Vasárnap a Ba- hama-szigetekre érkezett hatméte­res vitorlás csó­nakján William Verity, 43 éves ír antropológus, aki egyedül szelte át az Atlanti óceánt lélekvesztőjén. Az ír kutató a VI. századbeli ír vitorlások mintá­jára építette meg hajóját, mivel be akarta bizonyíta­ni, hogy elődei át­kelhettek az óceá­non. Verity május 22-én indult el, szerencsésen el­kerülte a Debbie hurrikánt, s noha vitorlásának kor- mányrúdja egy íz­ben eltört, azt az óceánon egy arra haladó hajó le­génységének se­gítségével ki tud­ta javítani és jó egészségben ér­kezett meg a Ba- hama-szig etekre. mw •: év../:*■ Miss International 1969 Tokióban a Budokan-csarnokban az angol Valeria Susan Holmest választották meg „Miss Inter­national 1969”-nek. A képen az új szépségkirálynő „udvarhölgyeivel”: (balról) a svájci Jeanette Biffiger, a 4. helyezett, a finn Satu Ostring, a 2., Susan Holmes, a győztes, a nicaraguai Maria Laeayo a 3. és a thaiföldi Usanel Phenphimol, az 5. helyezett. Az új szépségkirálynőnek geszte nyebarna szeme van, mell- és csípőbősége 94 centiméter, derékban 58 centiméter, testsúlya 55 kilogramm. MOLNÁR KAROLY: Korzikától Szent Honáig XIII. Waterloo „Ne sirassátok az én sorsomat*’. (Napóleon) A CEMENT ÉS MÉSZ MÜVEK VÁCI GYÁRA FELVÉTELRE KERES férfi és női SEGÉDMUNKASOKAI és SZAKMUNKASOKAT. A zsáküzemben és a csomagolóban hatórás munkaidőre is alkalmaz FIATALKORÚAKAT és NŐI SEGÉDMUNKÁSOKAT Ami ezután következik, az már "a napóleoni dráma har­madik felvonásának a végéhez tartozik. 1814. március huszonhatodi- kán a császár rádöbbent, hogy a szövetségesek egyenesen Pá­rizs felé nyomulnak. Még egy­szer, de nem utoljára, el akar­ta hárítani a teljes összeom­lást. Gyors meneteléssel had­osztályaival a fővárosba akart jutni, megelőzve az ellensé­get. Katonái emberfeletti ener­giával haladtak előre. <5 mégis lassúnak találta. Hintóba ült, amelyet váltott lovak röpítet­tek előre. Március harmincadi­kén már ötórai út választotta el a fővárostól. Ekkor hallotta meg a megdöbbentő hírt: „Pá­rizs elesett!” Minden elveszett, elkésett tehát. Április elsején Talleyrand vezetésével ideigle­nes kormány alakult, amely kimondta, hogy Napóleont megfosztják a hatalmától. Az eseményeket már nem tudta megállítani. Három nappal ké­sőbb aláírta azt a nyilatkoza­tát, amelyben kijelentette: kész elhagyni az országot és a fia javára lemondani a trón­ról. Korzika, Elba vagy Korfu? A szövetségesek arról tana­kodtak, hogy hová száműzzék „Európa veszélyes emberét”. Napóleon kívánságát, hogy el­búcsúzhasson leghűbb katonái­tól, ellenfelei teljesítették. Az edzett, sok viszontagságon át­ment emberek sírtak, vezérük pedig ezt mondta: — Éljetek boldogul gyerme­keim és tartsatok meg emléke­zetetekben ... Május negyedikén Elba szi­getén kikötött vele az Untauin- ted nevű angol hajó. Négyszáz gárdistája kísérte. Kezdetben a száműzetésben egyhangúan teltek napjai. Mintha beletörődött volna sor­sába, azonban néhány hónap múlva egyre többet foglalko­zott a kontinensről, főleg a Párizsból érkező hírekkel. Mi­niatűr hadsereget is szervez, mintegy ezer embere van, aki­ket rendszeresen gyakorlatoz­ta! London. Becs és Berlin tud erről, azonban nem nyugtalan­kodik. Franciaországban Na­póleont a trónon követő XVIII. Lajos egyre népszerűt­lenebbé vált, mert igaz volt Talleyrand mondása, hogy „a Bourbonok semmit sem tanul­taik és mindent elfelejtettek”. Növekedett az országban a ki­rállyal szembeni elégedetlen­ség és mindezt Napóleon is jól tudta Elba szigetén. Ez báto­rította föl, hogy ezer emberé­vel titokban hajóra szálljon és visszatérjen egykori dicsősége színhelyére. 1815. március elsején ismét francia földön van. Megindul Párizs felé és vakmerőén szembenéz XVIII. Lajos seb­tében ellene küldött csapatai­val. Széttárja köpenyét és így szól: — Akinek van bátorsága császárját megölni, ám te­gye... 4 A * Mególjenzik, a király egysé­gei mellé állnak és Napóleon megállíthatatlanul halad Pá­rizs, de egyúttal a teljes kato­nai és politikai megsemmisü­lés felé. Egyre többen csatlakoznak hozzá, kiderül órák alatt, hogy „királyi hadsereg” nincs Fran­ciaországban, csak a császár­nak vannak katonái. Diadal­masan visszatér Párizsba, újra elfoglalja palotáját, de máso­dik uralma történelmileg rö­vid ideig, mindössze száz na­pig tartott. A szövetségesek eleinte hin­ni sem akartak a Napóleon visszatéréséről szóló híreszte­léseknek, azután fölocsudtak. Jól érzékelteti az akkori hely­zetet Metternich esete, aki 1815. március ötödikén levelet kapott a génuai konzultól, hogy a „császár eltűnt Elba szigetéről”. A kancellárnak sejtelme sincs, mit tartalmaz a pecsétes boríték és csak más­nap bontja föl. A bécsi kong­resszus tagjai, akik fényes ün­nepélyek egész sorozatával pe­csételik meg közös győzélmü- ket (innen a nevezetes mon­dás, hogy „táncol a kongresz- szus”) egy káprázatos udvari bálon értesülnek Napóleon visszatéréséről. A szövetsége­sek törvényen kívül helyezik a francia császárt, követeiket visszarendelik Párizsból és egymillió embert indítanak az elpusztíthatatlannak látszó el­lenség megsemmisítésére. Napóleon nagy energiával szervezi hadseregét — utolsó háborújára. 198 000 embere volt ekkor. Kétféle lehetőség között ingadozott: bevárja a szövetségeseket Párizs előtt és megütközik velük, vagy meg­előzi őket és Flandriában meg­támadja Anglia és Poroszor­szág hadosztályait, még mi­előtt az osztrákok, az oroszok és a többi hadak odaérkeznek. Úgy döntött, hogy lehetőleg külön-külön veszi fel a küz­delmet. így érkezett el Water­loo. A császár az angol hadse­reget nem legyőzni, hanem megsemmisíteni akarta. 1815. június tizennyolcadi- kán reggel nyolctól este hét óráig tartott az ütközet. Wel­lington seregei már meginog­tak, mert megállás nélkül ro­hamozta katonáinak sorait a francia lovasság. Ney tábor­nagy, Napóleon egyik legvak­merőbb alvezére haláltmegve- tő bátorsággal vezette a soro­zatos támadósoka! öt lovat lőttek ki alóla, de hiába koc­káztatta életét. Ez sem segít­hette győzelemre a franciákat. Fél nyolckor a császár paran­csot adott, hogy a világhírű gárdája is induljon rohamra az angolok ellen. A döntő pil­lanatban megjelent a csataté­ren Blücher és megtámadta a franciák jobbszámyát. Eldőlt a küzdelem és ezzel hosszú időre Európa sorsa. Napóleon legtapasztaltabb katonái’ is el­vesztették fejüket és pániksze­rűen menekültek, mert két tűz közé kerültek. A császárt kö­rülvették a leghűségesebb emberei és szinte erőszakkal vitték magúkkal a gyilkos go­lyózáporból, miközben Napó­leon talán megadóan arra várt, hogy őt is megölik. — Nem, önt nem ölik meg, hanem foglyul ejtik — mond­ták a császárnak az őt körül­vevő katonái. Ez volt a híres Waterloo, ami azóta is foglalkoztatja a ; történészeket, a katonai szak­értőket. Azóta is elemzik, ku­tatják, hogyan alakulhatott volna másképpen a csata. Két­ségtelen azonban, hogy ha ott győz is Napóleon, azután, ké­sőbb másutt vereséget szenve­dett volna, mert a szövetsége­sek számbeli fölénye olyan nagy volt. Bonaparte drámája ezután gyorsan véget ért. Waterloo után Párizsba sietett, a fia ja­vára lemondott a trónról, majd elhagyta a fővárost, a tenger­parton hajóra szállt és Anglia „nagylelkűségére” bízta magát A szövetségesek ezalatt bevo­nultak a francia fővárosba és kijelentették, hogy nem isme­rik el II. Napóleon jogát a trónra. A lemondott császárt pedig mint foglyot Szent Ilona szi­getére szállították. 1821. május ötödikén halt meg. Utolsó szavait lázálmá­ban, önkívületi állapotban mondja: — Sietek hős barátaimhoz.« Kiéber, Dessaix, Masséna, Du- roc, Ney vár engem ... Elén* jönnek és újra kijut nekik az emberi dicsőségből... Ismét beszélünk tetteinkről, megbe­széljük hadművészetünket Nagy Frigyessel, Ju'ius Caesar­ral, Hannibállal, Nagy Sán­dorral. A haláltusája olyan, mint az élete. Odakint Szent Ilona szigetén vihar tombol. Kiugrik az ágyából és ki akar rohan­ná a szabadba, összeesik. Már csak egyszer tér magához. Az orvosok szófoszlányokat vél­nek hallani: — Fiam... a hadsereg... fiam ... a hadsereg. Ajkán ezzel a két szóval hall meg. Az óceán távoli szigeté­ről már csak a holtteste tért vissza Párizsba. De ez is csak tizenkilenc esztendővel a halá­la után. Vége

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents