Pest Megyei Hírlap, 1969. augusztus (13. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-30 / 201. szám

1969. AUGUSZTUS 31., VASÄRNAP HÍG) FI s-Miri *éJ 7 CIMBORÁK (Foto: Gábor) ESZTERGOM Gáztámadás Fekete szem éjszakája Negyven éve vezet turista­csoportokat Debulay Antal szekszárdi nyugdíjas főköny­velő. A legrégibb szekszárdi TIT-idegenvezető, 1929-ben vezette az első Tolna megyei kirándulócsoportot külföldre: egy ifjúsági csapattal járta be az adriai tengerpartot. Első trieszti útján megis­merkedett egy olasz kislány­nyal, akinek a Fekete szem éjszakája című dallal hódolt később levélben. A dal szöve­gének olasz fordítására Ba­bits Mihályt kérte fel, s a költő eleget is tett kívánsá­gának. Debulay Antal Ba­bits ezen levelét átadta a szekszárdi múzeumnak. Negyven év múltán újra felkereste a kedves emlékű luelyet: az idén már három IBUSZ-csoportot kalauzolt a jugoszláv tengerpartra. Különleges, hazánkban egye­dülálló műkincsvédelmi mun­kát fejeztek be pénteken az esztergomi Keresztény Mú­zeumban: gáztámadást indítot­tak a fa ellensége, a szú el­len. Az ország második leg­nagyobb képtárában levő mintegy ezer műkincsből 600 a fatabló, illetve fából készült szobor. A magyar táblafesté­szet és a középkor végi oszt­rák, német és flamand meste­rek számos remekművét őrzik itt. A több évszázados tablód kát. valamint az olajfestmé­nyek fakereteit azonban nagy veszély fenyegette, mert be­fészkelte magát a szú. Ezek a parányi kártevők miniatűr barlanglabirintu- sok százait vájják ki ma­guknak. Az Olaszországból néhány éve hozott injekciós preparálási technológiával sem tudtak el­leniek elég gyorsan, elég hat­fpari kemencével rendelkező vállalatok! Alacsony nyomású, lev^gőporlasztásos, tüzelő- és fűtőolajokra készült, KÉZI, BELSŐ ARÁNYSZABÁLYOZÁSÚ OLAJÉGŐK TELJESÍTMÉNYOK: P, típus: — 1,12 — 2,1 kg/ó P2 típus: — 2,4 — 7,1 kg/ó P, típus: — 9 — 22,5 kg/ó P5 típus: — 16,5 — 40 kg/ó P, típus: — 40 — 95 kg/ó Izzító, hőkezelő, szárító, lágyító (nem hűtött tűzterű) kemencéknél a „P” égők alkalmazása kiváló hatásfokú, biztonságos, ezenkívül garantáltan gazdaságos, jelentős költségmegtakarítást eredményez. RÉGI, ROSSZ HATÁSFOKÚ ÉGŐIKET CSERÉLJÉK KI „P" ÉGŐRE! SZERVIZSZOLGÁLAT Peslvidéki Gépgyár, Szigethalom Kereskedelmi Főoszály Felvilágosítást ad: Bajla Ilona, telefon: 278—453, 140—432, 128-as mellék A nád és a víz mozdulatlan Takarékos szövetkezeti gazdák Túrkevén új kezdeményezés született a takarékossági mozgalom szélesítésére. A Táncsics Termelőszövetkezet­ben pénteken megalakult a takarékos szövetkezeti gaz­dák csoportja. A csoportban részt vevő több mint negy­ven tsz-tag havi keresetéből, a megállapodás alapján fel­ajánlott összeget a tsz köz­vetlenül az OTP-neik utalja át a tsz-gazdák betétköny­vébe. A takarékban ily mó­don elhelyezett pénzösszeget a tulajdonosok bármikor ki­vehetik. CHICAGO A lift foglya Egy 58 éves chicagói hölgy, házának emeletén liftbe szállt, hogy teájához citromot hoz­zon földszinti konyhájából, öt nap múlva szabadították ki a két emelet között meg­akadt liftből. Az étlen-szom- jan eltöltött napokat még ne­hezebbé tette, hogy a rendkí­vül szűk liftben még lefeküd­ni, vagy leülni sem tudott. A hölgy 100 000 dollár kárté­rítést követel a felvonótársa- ságtól. — szú ellen hatásán védekezni. Ezért á múzeum felkérésére az Orszá­gos Közegészségügyi Intézet kidolgozta a korábban már kismértékben használt diklór- foszgáz „nagyüzemi” alkalma­zásának módszerét. A folyé­kony anyagot különleges be­rendezésekben porlasztották, s így árasztották el vele a mú­zeum hatalmas termeit, a rak­tárakat, a folyosókat, összesen mintegy ötezer légköbmétert. A 3 napos munka során na­ponta kétszer ellenőrizték a műtárgyakat. Előzőleg ügyan laboratóriumi kísréletékkél meggyőződtek arról, hogy a vegyileg közömbös gáz a ter­mekben levő anyagokra, így például a vászonfestményekre vagy papírmetszetekre nincs káros hatással, és még az ara­nyozásnak sem árt A nagy nemzeti értéket képviselő műkincseket így sikerült megóvni. Ma már ismét fogadja a mú­zeum az Esztergomot hétről hétre nagy számban felkereső látogatókat. TOKIÓ A világ legnagyobb városa Tokió, amelynek augusztus 1-én elővárosok nélkül 11 455 376 lakosa volt. Hivata­los adatok szerint Tokióban 5.8 millió férfi és több mint 5,6 millió nő lakik. Hét napig voltam közöttük. Hét napig játszottam a játé­kaikat, míg bizalmukba fo­gadtak. A kastély gyerekei nehezen barátkoznak, de akit megszeretnek, ahhoz nagyon ragaszkodnak. így van ez más gyereknél is, de különösen azokra jellemző, akik állami gondozottak. A tiszadobi kastélyban, ilyen gyerekek vannak. Gyerekek, akiket szüleik nehéz anyagi helyzete, vagy azok felelőtlen élete juttatott ide. Míg itt él­nek, befejezik az általános is­kolát és megtanulnak egy szakmát. Számukra ez a kastély éle­tük alapjait jelenti A tágas szoba ablaka fran­cia kertre néz. Túl azon nyár­faerdő lotmbkoronája. Itt ülünk és beszélgetünk Kele­men Lajos igazgatóval. Közös ismerősökről, kezdeti tervez- getéseiről hallok tőle először. Rokonszenves és nagyon ha­tározott ember körvonalai raj­zódnak ki szavaiból. Mozdu­latai, arcjátéka, szeme is ezt hangsúlyozza. A gyerekekről így beszél: — Lehet, hogy banálisán hangzik, de legfőbb pedagó­giai „módszerem” az: nagyon szeretem a gyerekeket. Egyéb­ként is tudom, hogy. a pedagó­gusnak szeretnie kell a gyere­keket. Azokat, akik itt van­nak, különösen, ők korábban nem kapták meg azokat a tá­jékozódási pontokat, melyeket normális körülmények között, normális környezetben meg kellett volna kapniuk. — Csak szeretni a gyereket, kevés lehet. — Kevés is. Megfelelő hang­nem is kell. A parancsnak kérésként való feltüntetése, igazságos döntések. És olyan légkör megteremtése, melyben a gyerek mer beszélni gond­jairól, félelmeiről; vitatkozik és kitárulkozik, mert tudja, hogy nem élnek vissza vele. Hallottam előzőleg, hogy itt olyan gyerekek is vannak, 'akik hajlamosak a bűnözésre. Ázt is mondták: néha itt is elkövetnek kisebbfajta bűnté­nyeket. — Kritikus esetekben mi­lyen büntetést alkalmaz? — Ha valaki csiibészséget csinál, természetesen, meg­büntetem. De nem egyszerűen csak büntetek. Úgy tartom az a büntetési mód helyes, mely­ben a gyerek az okozott kárt megtéríti vagy helyrehozza, közben felszabadulhat a bű­nösség tudata alól. — De itt több pedagógus van. Ők is ítélkeznek. Hason­lóan, mint ön? Sokáig hallgat, majd ezt mondja: — Nézze, vannak, akik pa­rancsolnak és katonásdit ját­szanak. Ezt nem szeretem. Képzett és végzett pedagógu­sok, de nem áll elég közel hozzájuk a gyerek. Voltak ne­kem itt olyan képesítés nél­küli pedagógusaim, akik a maximális jót ki tudták hozni a gyerekből. Aki itt a gyerek­városban dolgozik, mindegy mit csinál, köze van a gyere­kekhez, felelős értük. Faggattam a gyerekeket: Kiket szeretnek? Neveket I mondtak, ki ezt, ki azt. De valamennyien megemlítették I a Gugya házaspárt. Idős em­berek és ott laknak a gyerek­város mellett, kertjük lenyú­lik a Holt-Tiszáig. Gugya néni a konyhán dolgozik, Gugya bácsi az udvaron tesz-vesz. Ha odahaza vannak, mindig bemegy hozzájuk egy-két gye­rek zsíros kenyérért, körtéért, egy tányér levesért, vagy egy szelet szalonnáért. Egyik nap este felé náluk voltam. Ültünk a szőlőlugas mellett, égett a tűz, a szolga­fán lógó bográcsban főtt a slámbuc. Bor is volt, hiszen a legifjabb Gugya-unoka szü­letését ünnepeltük. — Hány gyereke volt Gu­gya néni? — Kilenc, És . a kilenc közül egy sincs már idehaza. Láto­gatóba járnak hozzánk. Olyan csendes lett a házunk. Azelőtt tele volt az ámbitus meg az udvar, hiszen a gyerekeim ba­rátai a gyerekvárosi fiúk vol­tak. Két gyerek nézi most is a rotyogó borgácsot. Feléjük intek. — Most is jönnek. Gugya néni látható szeretet­tel nézi őket. — Szegénykék. Én meg az uram nagyon szeretjük őket. Ha tehetem, török nekik a kenyeremből. De tudja-e, olyan hálásak. Amikor elke­rülnek, évek múlva is szakí­tanak annyi időt, hogy vissza­jöjjenek. Bejönnek, megcsó­kolnak, mintha az anyjuk lennék és mesélnek. Elmon­danak mindent, némelyik úgy panaszkodik, hogy megfájdul az ember szíve. — Magukról mit szoktak mondani leggyakrabban ? Kezét összekulcsolva nyug­tatja az ölében. Ráncolja a homlokát: — Azt mind, mondja, hogy ^G.üg^á népi, rhágü'k oly-an jö émbevgk“v"'-ÉS tudjá. nem ér­tem. Hát olyan nagy dotog-éz? Nagy. Leonhard Frank könyvet is írt róla: „Az ember jó”. Egy volt tanítvány, egy volt gyermekvárosi lakó: Hat- kó József. Nagy káliéban könyvtáros és József Attila díjas költő. Itt volt. Hozta a családját: feleségét és három apró gyermeket is. És egy ké­szülő verskötetet, melyet itt, a „tiszadobi” csendben rende­zett. és készített sajtó alá. Pi­henő idejében régi ismerősö­ket keresett meg, vagy kiült a Tisza partjára, horgászott. Egyik este ott kuporogtunk a nádasban horgainkkal pontyra várva. Jóska így szólt: — Tudod, hogy éveket töl­töttem itt, mint lakó és mint nevelő? — Hallottam. — Tudod, mennyi minden változott azóta? — Nem. — AmiKor itt laktam, még úgy néztes ránk a iaiusias., mint a „lelencekre”. Most meg fogj ók ősét, a lányok szei étik, ha gyerekvárosi ud­varol nekik, mert pesti. Ti- szadobon most az „iparos” az isten. — Ez nem rossz. Legalább gyökeret „ereszt” a gyerek. Csend. Nincs szel, a nád és a víz mozdulatlan. — De nem is jó. Tudok ese­teket mondani, amikor tönk­reteszik a gyereket. Itt tanul egy kicsit, szakmája lesz, pénzt is gyűjt, aztán benősül a faluba es már elvált, mert rászedték. Sajnos, ezt egyik nevelő sem tudja megakadá­lyozni. Ez olyan ügy. Nem szólt többet. Másnap láttam bolyongani az erdőben. Mint, aki keres valamit. Kér­deztem is: — Mit vesztettél el? Nevetett. — Semmit. Annak idején volt „kincsünk”. Golyó, koc­ka, színes rongydarab, geszte­nye, kártyalap. Titokban elás­tuk, ezek voltak a mi nagy kincseink. Most megkerestem az egyik dughelyemet, de nem volt benne semmi, csak egy réz órakerék. 0 A kis Kopasz, Tarkó, Vad­kacsa, Morzsi és még jónéhá- nyan a.végén barátaim lettek. Ha ültünk a parton, a domb­oldalon, vagy sétáltunk a fák közt, mindig szó esett a szü­lőkről, az itteni emberekről és arról: Mi lesz, ha elmennek onnan. Kopasz azt mondta: — Veszek anyámnak egy kendőt. Vadkacsa lehajtotta fejét, Morzsi meg így szólt: — A Jóskáért tavaly eljött az anyja. Hét évig nem is tu­dott róla. Elvitte, de Jóska visszajött. Azt mondta: piál a muter és minden pénzt el­lop tőle. Még a ruháját is el­adta, ­-Ml • lesz velük, -belőlük? Ilyen válaszokat adtak. — Dolgozok és - veszek égj’ házat. — Én rögtön megnősülök. — Jelentkezek tengerész­nek. — Én nem leszek ács. Van egy ismerősöm Hortobágyon, az bevesz csikósnak. — Megyek Miskolcra vagy Pestre. Az első fizetésemből küldök egy nyakkendőt a Ke­lemen Lajos bácsinak. — Én félek. Már beszéltem a dirivel, hogy hagyjon itt maradni. Mindig itt akarok élni. Nem akarok haza kerül­ni, mert gyenge vagyok és meg kellene verni apámat. Rugdossa a mamát. A lombokon átragyog a nap. Vakító felhők, árnyas helyek váltják egymást, Az ember megszédül a fény és az árnyék ilyen erőteljes játéká­tól. A játék főszereplője azon­ban nem a nap! A tiszadobi gyerekember. Hankóczi Sándor Kőműves, ács, asztalos, tetőfedő, épület- és diszműbádogos, víz-fűtésszerelő, lakatos, villanyszerelő, festő, parkettás, parkettacsiszoló, autószerelő szakmunkásokat, tehergépkocsivezetőket, kubikosokat, rakodómunkásokat, raktári segédmunkásokat, kőműves segédmunkásokat (16. évet betöltött fiúkat is) AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK Munkásszállás díjtalan. Rendelet szerinti hazautazási költséget térítünk: Jelentkezni lehet a „Prosperitás” Ktsz munkaügyi osztályán. Budapest IX., Viola u. 45. JÖ.JJÖX DOLGOZ ÍV | A H \ /. G YÁ It II \! 44 órás munkahét! Kiemelt bérezés! Munka- és védőruhaellátás, üzemi étkeztetés. Vidékiek részére munkásszállás. Kéthetenkénti szabad szombat. Télen is kedvező munkafeltételek. Felvételre kémünk: elemgyártó szakmunkásokat, betanított és segédmunkásokat, villanyszerelőket, lakatosokat, vasbetonszerelő szak- és betanított munkásokat. 2. sz. Ferencvárosi Házgyárban Budapest IX.. Gyáli út 37 Megközelíthető: 13, 51 es villamossal, 54-es autóbusszal.

Next

/
Thumbnails
Contents