Pest Megyei Hírlap, 1969. augusztus (13. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-17 / 190. szám
1969. AUGUSZTUS 17., VASÄRNAP 9 Van már mit a tejbe aprítani“ Néhány gondolat egy község fejlődéséről, lakéinak törekvéséről Veresegyház nagy község, hiszen az összes kereső ember száma eléri a 2500-at. A községből 1700-an az iparba járnak dolgozni, a „Vörös Csillag” Szakszövetkezetbe pedig 400-an. A helyben dolgozók száma 200, egyéb bedolgozó 200 fő. Pártunk IX. kongresszusának határozatai között — fontos helyen — szerepelt a parasztság életnívójának a munkásokhoz való közelítése”, egy szintre hozása”. Hogyan sikerült ez Pest megyében? Ezt kutattam többek között Veresegyházon. Mit mond x szakszövetkezet elnöke? Markó István szerint a szakszövetkezet az utóbbi években sokat gyarapodott. A 2400 holdas határból 1425 holdon már közös művelést folytatnak. Száz holdas kertészetük ve- teményei közül különösen a spárga és az uborka hozott jó hasznot. Ma már a víznyerési lehetőséget kutatják — különböző próbafúrásokkal —, hogy a földeket öntözni tudják. A szakszövetkezet állattenyésztése is fejlett, 240 anyabirkájuk van, és annak szaporulatát nevelik. A régi, elavult szarvasmarha-tartason egy új major és benne új istállók felépítésével változtatnak. A kiegészítő tevékenységen belül famegmunkálással, gépjavítással foglalkoznak, de folytatnak lakatosipari tevékenységet is. A melléküzemekben átlagosan havonta 3.5 ezer forintot keresnek az ott dolgozók, a traktorosok 2.5 ezertől 3.5 ezer forintig, ami nagyon szép jövedelem. A kertészeti dolgozók — itt főleg nőket alkalmaznak — 7 forintos órabérért veteményeznek, kapálnak vagy árut szednek. Átlagos keresetük havonta eléri az 1500 forintot. — Tagjaink jól élnek, elégedettek — mondja az elnök. — Szépen fejlesztik otthoni gazdaságukat is, a szakszövetkezet ilyen célra kedvezményeket nyújt. Hallgassunk meg egy szövetkezeti tagot! Som József azelőtt 17 holdon gazdálkodott. Most fele földjét a szakszövetkezet rendelkezésére bocsátotta. A föld másik részén felesége, anyósa és 18 éves lánya dolgozik. — Főleg szamóca, juliska- bab, zeller, uborka, paprika termesztésevei foglalkoznak az asszonyok. Hogy ügyesek, arra elmondhatom — meséli büszkén Som József — évente 60 ezer forintot vesznek be kertészetükből. Igaz, adót is kell fizetni, meg évente 4500 forintot a szakszövetkezetnek a különböző juttatásokért, egy lovat is kell tartani, ami évente 10 ezer forintba kerül, de még így is jó hasznot érnek el. — Szokott-e ön is otthon dolgozni? — kérdezem, mire tagadólag rázza a fejét. Neki teljes idejét leköti a szakszövetkezet. Nyáron 16 órát, télen átlagosan naponta 10 órát dolgozik. Havi fixfizetése 2900 forint. Som József brigádvezető, jó gazda, a szakszövetkezet ügyeit is lelkiismeretesen intézi, amíg otthon a család kertészkedik. Som József 4 szobás, fürdőszobás lakását teljesen gépesítette, és vásárolt egy személygépkocsit is. — Jól élünk, elégedettek vagyunk — támasztja alá Markó István szavait. És a tanácselnök? A község „gazdája” is kedvezőnek találja az utóbbi évek gyarapodását. Pásztor Béla tanácselnök azt a felmérést mutatja, amelyet a Gödöllői Járási Pártbizottság kérésére végeztek a faluban. A felmérés szerint az egy családtagra jutó átlagos havi jövedelem 600 forint alatt 2200 embernél van, 600-tól 800 forintig 1600 főnél, 800—1000 forintig 900 i ember keres, illetve annyi ösz- szeg jut egy családtagjára, 1000 forint felett jut 800 családtagnak. Az egy családtagra jutó jövedelem az elmúlt tíz év alatt 300 forinttal nőtt. Élelemre átlagosan havi 600 forintot költenek az emberek, amíg öltözködésre átlagosan havonta 530 forint jut. A jövedelmek növekedése elősegítette az építési kedvet. Szinte minden család építkezésre gyűjt. Uj házakat emelnek, vagy a régit tatarozzák. A lakások berendezése az utóbbi 10 év alatt kicserélődött. A régi bútorok helyett modern, világos, kényelmes bútorokat vásároltak. — Hány televízió van a faluban? — Hétszázhatvanegy és ezer- kettőszázhetven rádió — mondja az elnök. Évente könyvre 400 forintot költ egy- egy család. „Nem túl szép ♦ a menyasszony?“ Rózsai Lászlóné tanácstitkár már az általánosan kedvező helyzet mellett a gondokat is megemlíti. Kevés az óvodai helyek száma. (110) Valójában 130 gyereket vettek föl és mintegy 50 gyerek vár még elhelyezésre. A községben bölcsőde nincs. A nagyon jó fizetések, az anyagi gyarapodás mellett is gondot okoznak az öregek. A — A kisiparosok, mint ma- gánkezdeményezők azt hiszem a közérdek miatt és szolgálatában tevékenykednek, annyira nélkülözhetetlenek, hogy mostanában még rendeletileg ösztönzik is az embereket, hogy váltsanak iparengedélyt. így kezdjük a beszélgetést a KIOSZ gödöllői helyi csoportjának titkárával, Kovács Józseffel. Ö hozzáfűzi: — Igen, rendelet van rá, hogy a „fehér foltokat” fel kell számolni, és ezek főleg vidéken, a falvakban, vagy a kisvárosok, például Gödöllő, peremrészein vannak. Ebben az évben csak Gödöllőn 26 új iparengedélyt adtunk ki. A járásban — Aszódot, Pécelt és Veresegyházat nem számolva, mert ezeken a helyeken külön csoport működik — csaknem községben 7 állandó szociális segélyezett van. Idősek, nincs nyugdíjuk. Tizenketten hadi- gondozási segélyre szorulnak. A szakszövetkezetnek 90—100 olyan tagja van, akik idősek, átadták a földjeiket és ezért földjáradékot ugyan kapnak, de megélhetésük nehéz. A tervek szerint jövőre már a szak- szövetkezet kb 150—200 ezer forintos szociális alapot képez majd és támogatja öreg tagjait. — Vannak a községben nagy családosok, mint például Terelik Mihály, akinek 10 gyereke van — mondja a tanácstitkár asszony. — Terdikné nem dolgozik. Bizony elkel náluk az időnkénti segély. — Ki a falu legszegényebb, munkaképes embere? — kérdezem a tanácsi vezetőktől, akik azt állítják: ilyen ember a faluban nincs. Aki dolgozni tud, az megél, méghozzá nem is rosszul. Hogyan lehet az általános jólétet észrevenni az embereken Veresegyházon? Elsősorban a sok, színes, szép és tágas házon, az új bútorokon, a sok televízió- és rádiókészüléken. a motorokon és a jól öltözött embereken. Hogyan sugározzák vissza ezt a jó életszínvonalat? Pásztor Béla szerint rendkívül megnövekedett társadalmi aktivitással. Veresegyházon nem lehet úgy társadalmi munkát hirdetni, hogy arra ne többen jelentkezzenek, mint ahányan kellenek. Ezért is tudnak iskolát, törpe vízmüvet, utakat építeni. Jóleső érzéssel hallgattam a községi „patriótákat”, megértem büszkeségüket. Csak azt se feledjék: az öregekről soha nem tudunk eleggé gondoskodni ... Szüts I. Dénes 450 kisiparos tevékenykedik. — Elegendő ez a szám? Bizonyára egyes szakmákban igen, máshol nem? — Villanyszerelő, asztalos, bádogos, fuvaros, festő, műszerész elég sok van. A belterületen cipész is, fodrász is, szabó is van elég, de a peremrészeken bizony már hiányoznák. Kevés viszont mindenhol az autószerelő, a tetőfedő, a kályhás, a kárpitos, a tisztító, a szemfelszedő, a szikvizes, a vízvezetékszerelő, a rádió- és tv-javító. — Mi a helyzet az utánpótlással? — Néhány szakmában egyáltalán nincs utánpótlás — az idejétmúlt szakmákat nem is számítva —, mert nem szívesen jelentkeznek asztalos, kályhás, kőműves, szabó és cipész tanulóknak. A divatos Indonézia és a Gabon Köztársaság nemzeti ünnepe Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Péter János külügyminiszter táviratban fejezte ki jókívánságait Suharto elnöknek és Malik külügyminiszternek Indonézia nemzeti ünnepe alkalmából. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Albert-Bernard Bongo köztársasági elnököt, a Gabon Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából. SZOLNOK Iskolahálózat-bővítés Szolnokon a város lakosságának állandó gyarapodásával egyidejűleg fejlesztik az iskolai hálózatot, s bölcsődei ellátást. A harmadik ötéves tervben huszonkét általános iskolai tanterem épült, s az új tanévre további hat osztály- termet adnak át. Megkezdték a tizenhat tantermes új vegyipari szakközépiskola építését, s rövidesen elkészül a korszerű, százötvennégy személyes szakközépiskolai diákotthon. A nevelők elhelyezésére még az idén átadják a megye első pedagógusszállóját. Az óvodai hálózat ez évben ötven férőhellyel bővül, s jövőre adják át a Mátyás király úti új lakótelep százszemélyes óvodáját. 374 autó a gépköcsi-oycrcményéetéteyvek mamiim 2d-i sorsolásán Az Országos Takarékpénztár augusztus 20-án Dunaújvárosban rendezi a gépkocsi- nyereménybetétkönyvek 33. sorsolását. A Budapesten váltott betétkönyveket délelőtt 9 órai kezdettel a Bartók Béla művelődési házban, a vidéki betétkönyveket pedig clélu tán 5 órai kezdettél a Vidám Park szabadtéri színpadán húzzák. A sorsoláson az április 30-ig váltott és július 31-én még érvényben volt betétkönyvek vesznek részt. Köztük összesen 374 gépkocsit sorsolnak ki. A „szerencse-kocsik” között jónéhány olyan különlegesség is van, amelyet a Budapesti Nemzetközi Vásáron vett az OTP. A dunaújvárosi húzáson 123 Wartburg, 103 Trabant, 77 Moszkvics, 23 Renault, 19 Volkswagen, 10 Ford, 8 Skoda, 3 Fiat, 3 Fonda, 2 Zastava és 1—1 Peugeot, Simca és War- sawa gépkocsi talál gazdára. Ezekkel együtt 6280-ra növekszik a betétkönyvvel nyert személygépkocsik száma. szakma még mindig és egyre fokozottabban a rádió-, tvés autószerelő, és a fodrász. Ebben az évben eddig a tavalyi tanulószerződések számának csak a 70 százalékát értük el. Pedig erőfeszítéseket teszünk, hogy növeljük a kisiparos utánpótlást. Ezt néhány rendelet is segíti, például a kisebb falvakban, vagy a külterületeken, a mesterlevéllel nem rendelkezők is kaphatnak iparengedélyt, ha hároméves gyakorlatot igazolnak. — Tudnak vállalni újabb és újabb munkákat a meglévő kisiparosok, megbirkóznak a megnövekedett feladatokkal? — A javításoknál igen, persze csak úgy, hogy szinte nem ismernek munkaidőt. Viszont az építőiparosok, a kőművesek, de az asztalosok is, már csak a jövő évre tudnak vállalni, például családi ház építkezést. Ezenkívül egyre több kisiparost bíznak meg állami Reprezentatív kiállítás Az ország egyik legszebb művelődési házában, a tatai művelődési központban, reprezentatív kiállításra készülnek. A Magyar Képzőművészek Szövetsége észak-dunántúli területi szervezetének rendezésében szeptember elején öt megye — Vas, Cyőr-Sopron, Komárom, Fejér és Veszprém— képzőművészeinek seregszemléjére kerül sor. A nagyszabású tárlatra 45 művész vonultatja fel legszebb alkotásait. A demonstratív kiállításra 300 művet küldtek az észak-dunántúli, megyékből Tatára. A zsűrizés már megtörtént: 120 művet, grafikát, táblaképet, kisplasztikát állítanak majd ki. AZ ALKOTMÁNY NYOMÁBAN A kisipar nélkiilö „A magántulajdon és a magánkezdeményezés a közérdeket nem sértheti.” (Alkotmány, 8 § (2). Víztorony- víz nélkül Percenként 6009 liter vizet „iszik meg” a Nagykőrösi Konzervgyár. Ha ez nem sikerül, máris akadozik a termelés. Sajnos, a víznyomás nem egyenletes, mivel a vezeték közvetlenül a kutakból kapja az utánpótlást. Nem egy üzemzavar forrása éppen a vízhiány vagy az alacsony nyomás. A múlt év őszén ezért kezdték meg a 600 köbméteres víztorony építését. Október végére elkészül, s a torony garantálja az egyenletes, 4 at- moszférás nyomást. A gyár rekonstrukciós tervéhez kapcsolódó munka 2 és fél millió forintba kerül. Hiába, a vizet sem adják ingyen ... A házi víztorony építészeti érdekessége: az a vasváz, ami most lenn látható, miután bezsaluzták, speciális emelődaruk segítségével a vékony betonhenger tetejére kerül. A vasszerkezetet bebetonozzák, ez lesz a tartály. Magassága meghaladja a 40 métert is, a város egyik legmagasabb építménye lesz. Büszkén nézhet ma jd le a környékre ... Szöveg: Paládi — Foto: Kiss vállalatok részfeladatokkal, főleg műszerészeket — én például a Kisipari Termeltető Vállalatnak dolgozom csupán. — A közvélemény úgy tartja, hogy a kisiparosok, a maszekok jól keresnek. — A maszek szót egyre ritkábban használják. Ennek volt valami gúnyos, megkülönböztető éle. Hogy jól keresnek? Pest megyében a legutóbbi statisztika szerint 2800—3000 forint között. A megye elég rossz helyet foglal el a többihez képest. Minden szakmának szinte szezonja van. Ilyenkor valóban jól keresnek a kisiparosok, de van holt szezon is, amikor viszont rosz- szul keresnek. A legjobban az építőiparosok keresnek, ugyanakkor vannak szakmák, például egyes cipészek, akik elég rosszul. Tehát nagy a szóródás. — A keresetbevallásnak, az adózásnak hogyan tesznek eleget? — Az ellenőrzés szigorú: fél évenként betekintenek a pénztárkönyvbe. Ha csak egy adat is hiányzik, vagy manipulációt vesznek észre, akkor az egész pénztárkönyvet semmisnek tekintik és kalkulációval vetik ki az adót. — Ki tudja azt, hogy valamifajta javításnál menynyit számolt a kisiparos és beírta-e ezt a pénztár- könyvbe? — Ezért kell mindig számla- másolatot kérni a kifizetett összegről, sőt száz forinton felül a kisiparos köteles kalkulációt is készíteni és ezt bemutatni a javíttatónak. — Vannak visszaélések, például háztartási gépeknél, tv-nél, gépkocsinál, amikor a tulajdonos nem ismeri a hibát és ezt kihasználva a szerelő „azt mond és azt kér, amit akar”? — Kevés. Ugyanis ilyenkor a kisiparos saját maga ellen dolgozik, mert a csalás előbb- utóbb kiderül és olyan rossz hírnévre tesz szert, hogy a lakosság bojkottálja. — Hogyan tekintenek a kisiparosokra az emberek, milyen helyzetet foglalnak el egy-egy városban, faluban? — Ma már mindenki elismeri azt, hogy a kisiparosok tevékenysége nélkülözhetetlen, hézagpótló. Ebből kiindulva zömük közmegbecsülésnek örvend, mint általában minden olyan ember, aki hasznos munkát végez. Berkovits György
