Pest Megyei Hírlap, 1969. augusztus (13. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-15 / 188. szám

Furcsa dolgok vágynak e világban Nem tudok úgy elmenni a I ceglédi frissen festett város- 1 háza mellett, hogy ne vessek rá bárha egy futó pillantást is. 'Amikor először pillantottam meg, megálltam és bámultam, csak bámultam. Még később is nyílt, őszinte csodálattal szem­léltem, s most is, és mindegy­re, mindegyre megnézem. Valami egészen ritka, külö­nös látvány. Meg kell hagy­ni, hogy aki a színek össze­állítását megtervezte, nem volt híján a fantáziá­nak. Ezen a hatalmas műemlék épületen most a kö­vetkező színek találkátok: fe­hér, sötétszürke, sárga, sötét­barna és — no, az ötödik szín pontos meghatározása nem könnyű, talán úgy mondhat­nám: eper-(málna?) fagylalt szín. Ez is valami már, öt szín egy épületben, de ez még semmi! Az igazi különlegesség az, hogy az emeleti részen köröskörül egymás mellé került a sötét­barna és a fagylalt szín. Az eper (málna?), vagy ördög tud­ja milyen szín. Aki ezt így megtervezte, vé­leményem szerint kivágta a rezet! Meg mernék esküdni, hogy még egy ilyen színtársí- tású középület nincs széles e hazában. Egyedülálló, igazi ku­riózummal dicsekedhetünk hát. A nyár, az idegenforgal­mi idény közepén. Nem is rossz. Üzleti szempontból ki kel­lene használni. Persze, ez év­ben nemigen megy. Hatásos propaganda kell hozzá, színes prospektusok, négy nyelvű szö­veg ... Na, majd jövőre! Maga a tünet, a valóság en­gem nem elégít ki. Keresem, kutatom az okát a különleges festékezésnek. Több magyará­zattal szolgálhatok. Vegyük mindjárt elsőnek: a ceglédi festéküzletben csak sötétszür­ke, sárga, sötétbarna és eper- (málna?) fagylalt színű festék volt az időben, többféle nem. (A fehéret most hagyjuk, az lehet, sőt valószínű, hogy mész.) Ha többféle lett volna... képzeljük csak el. Egy másik lehetséges magya­rázat: a színösszeállítás meg­tervező je a jövőre gondolt. (!) Nagyon jól ismerheti ugyanis a magyar falfestékeket. Tudja, hogy ami ma sötétbarna, az egy év múlva a falon krém­színre változik, ami ma eper- (málna?) fagylalt szín, az jö­vőre pasztellzöld lesz. Tehát egy év múlva olyan összhatást kapunk, hogy abba még az új­ság sem tud belekötni. Ha így lesz, meghajtjuk fes­tékgyártó iparunk s meste­reink előtt az elismerés zász­laját. Van egy harmadik feltétele­zés. Mivel a városháza műem­lék épület, valószínű, hogy a színösszeállítás „műemléki szempontok” szerint készült. Hát itt aztán óvatosan ... E feltételezéshez adalékkal is szolgálhatok. Mintegy tíz éve történt, műemlékekben nem szegény dunántúli kisvá­rosunkban. Renováltak égy szép barokk épületet, és a vá­roska lakói igencsak megle­pődve figyelték, amint a fes­tők koromfeketére kenték be a hatalmas fakaput, és a szép­számú ablakkeretet. Elkészül­vén a ház úgy nézett ki, mint a temetőben a ravatalozó. Felhá­borodás, újságcikk, irónia, gúny — mígnem válaszolt a műemlékvédelem központja: igenis, az épület abszolút kor­hű, stílusos, nyugodjon meg nündenki, úgy jó az, ahogy vttn. Igaz, ami igaz, a ceglédi vá­rosháza külső képe nem sugall nyomasztó hangulatokat. In­kább, aki ránéz, jókedvre ke­rekedik. £ Valaki a minap azt mondta, át kell festeni az egész épüle­tet. No, azért ne csináljunk ebből nemzeti ügyet. Álmatlan éjszakák se legyenek miatta. Bízunk abban, hogy az idő vas­foga tompít majd a színek élénkségén, közelebb hozza egymáshoz a sötétbarnát és az ep er-(málna?) fagylalt színt. Az viszont igaz, hogy az ille­tékesek ilyen esetben jobban figyelembe vehetnék a mai kor ízlését, a város házainak összhangulatát, és ehhez al­kalmazkodhatnának. Nem ör- döngős dolog ez, számtalan példa van rá, sőt!, szinte csak ilyen példa van város-, fővá­ros-, országszerte. (d. g.) Tízéves az Alkotmány Tsz A tíz évvel ezelőtt alakult ceglédi Alkotmány Termelő­szövetkezet holnap, szombaton, délelőtt 11 órakor tartja jubi­leumi ünnepségét. A közös gazdaság eddigi eredményeiről Bódizs Antal, a tsz elnöke tart beszámolót, majd a jubileumi emlókjelvé- nyeket osztják ki. Olvasóink írják; így is lehet? — kérdezi Borsai Endre al- bertinsai pedagógus, aki leve­lében ezeket írta: „A napokban megjelentek a DÉMÁSZ dolgozói a község­ben, akik — a lakosság örömé­re — a jobb energiaellátás ér­dekében megkezdték a magas- feszültségű hálózat építését. Mi, pedagógusok is örülnénk ennek, ha: az anyaggal meg­rakott teherautók nem járták volna keresztül-kasul a szép termést ígérő illetmény-kuko­ricaföldünket," „Vandál mó­don letarolva a kukorica — nagyon rosszul esett* a lát­vány." Kérdezi: „Nem lehetett vol- na-e ezt a munkát a betakarí­tás után elkezdeni? Látvány­nak is csúnya, nem beszélve az anyagi kárról.. HÍREK •— A ceglédi Alkotmány Tsz-ben minden évben meg­rendezik az öregek napját a 92 nyugdíjas részére. Megsegíté­sükre évenként 2000 forintot fordítanak a szociális alapból. — öt új pedagógus (három tanár és két tanító) teszi le ma a hivatali esküt a városi ta­nács' művelődésügyi osztályán. Szeptembertől Cegléden taní­tanak. — Megváltozik a ceglédi to- to-Iottó kirendeltség nyitva tartása augusztus 20-án. A ki­rendeltség reggel 8-tól este 8-ig áll a fogadók rendelke­zésére. Cél: a szakma és a nyelv elsajátítása Az NDK-ba készül huszonegy fiatal Egy évvel ezelőtt indult a Német Demokratikus Köztár­saságba a ceglédi fiatalok el­ső csoportja. Három évre kö­töttek munkaszerződést a különböző gyáraikkal, üze­meikkel. Azóta többször kap­tunk hírt róluk: jóil élnek kint, megtalálták számításai­kat. Néhány hét múlva vonatra száll a második csoport is. Huszonegy fiatal készül • iz­gatottan a nagy útra. Rövid beszélgetésre kértünk közülük hármat. Klement Olga az „egyszem” lány a kiutazó fi­úk társaságában, a Pest me­gyei .Zöldség- és Gyümölcs- íeldolgozó Vállalat ceglédi gyáregységénél adminisztrá­tor. Szabics Lajos a Vízkutató telepen í esztergályos, Illyés Tibor pedig a Bács megyei Állami Építőipari Vállalatnál dolgozik. — Jártak-e már az NDK- ban? — Egyedül én voltam még csak kint, 1968-ban — mond­ja Szabics Lajos. — Elégedetlenek az itthoni munkával? — Nem, megfelelő körülmé­nyek között dolgozunk — vá­laszolják a fiúk. — Én viszont eddig még nem értem el a célomat — veszi át a szót Klement Ol­ga. — Jelenleg irodai mun­kát végzek, papírügyekkel foglalkozom egész nap. Ez nem elégít ki. Szakmát sze­retnék tanulni. Inkább vál­lalom a fizikai munkát. Illyés Tibor mondja: — Hazatérés után közleke­dési szakközépiskolába sze­retnék járni. A felvételin döntő egy-két idegen nyelv alapos ismerete. Én elsősor­ban azért jelentkeztem a né­metországi útra, hogy három év alatt tökéletesen megta­nuljam a német nyelvet. Szabics Lajost — A szakmai tudást szeret­ném elmélyíteni, kibővíteni. Szerepet játszott elhatározá­somban ezen kívül a romanti­kus csábítás is. Fiatalok va­gyunk ilyenkor nagy kedv­vel indul az ember „világot látni”. A külföld mindig él­mény: új táj, új nép, új szo­kások. Ha ezt megismerjük, gazdag tapasztalatokkal tér­hetünk haza. Az elmúlt évben komoly gondot jelentett, hogy az itt­honi vállalatok nem szívesen járultak hozzá fiatal dolgo­zóik kiutazásához. Aggodal­muk érthető volt: a három évig hiányzik a munkaerő. Az is előfordult, hogy kint nem a szakmájában helyez­kedett el a fiatal, hazatérve a vállalat semmi előnyt nem élvezhet majd kinttartózkodá- I sábói. J^z idén megváltozott a helyzet. A három évre távozó fiatalok itthoni munkaviszo­nyát nem lehet felbontani, a vállalat köteles majd vissza­venni őket. Jelentős az is, hogy az' NDK-iban még jobb lehetőségek vannak a szak­mai továbbképzésre. Ezek után: — Nem akadályozták munkahelyükön a kiutazást? — Ellenkezőleg. Támogat­ják elhatározásunkat, visz- szavárnak. — Hogyan készülnek az út­ra? — A legfontosabb a nyelv- tanulás. Most két hónapig tar­tó előkészítő. tanfolyamon ve­szünk részt. Heti négy órá­ban tanuljuk a németet. Sok könyvet vásárolunk: német útleírásokat, irodalmat olva­sunk. Bekerülnek a bőröndbe a szótárak, a nyelvkönyvek, a szakmai anyagok. (kohhnayer) PICT MEGYEI HIPIAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 188. SZÄM 1969. AUGUSZTUS 15., PÉNTEK A jász karaj enői Uj Barázdából Mm&& ragon gabona a felrásárlóielepr íj istálló épül Tbc-inciites állatállomány A 6133 holdon gazdálkodó jászkarajenői Uj Barázda Tsz- ben július 28-án fejezték be az aratást. A közel 850 hold ke­nyérgabona a tervezett ter­mésátlagokat adta. Kisebb géphibáktól elte­kintve, jól ment az ara­tás, a tsz-tagság derekasan dolgozott. Húsz vagon ga­bonát a íelvásárlótelepre szállítottak, harmincat pe­dig tárolnak. Jelenleg a kertészetre és a zöldség értékesítésére irányul a figyelem. 85 hold paprika, 40 hold paradicsom és 30 hold vegyes kertészetükben javá­ban szüretelnek. Paradicsom­ból naponta 300—400 mázsát szállítanak, és előreláthatólag még mintegy 50—60 vagon­nyit tudnak értékesíteni. Leg­főbb vásárlójuk a Nagykőrösi Konzervgyár, de szerződésük van jelentős mennyiségre a Hungarofructtal, ellátnak né­hány üzletet és a pestiek is megvehetik a piacokon a karai terményeket. Négy és fél mil­lió forint bevételt terveztek a kertészetből, remélik meg is lesz. Jelentős ' helyet fóglál 'el a szövetkezet életében az állat- tenyésztés. 316 férőhelyes sza­kosított tehenészeti telepün­kön 550 szarvasmarha, ezen belül 200 tehén van. Korszerű borjúnevelőjükben 106 borjúit gondoznak. Az a tervük, hogy két-há- rom éven belül 850—900­ra növeljék szarvasmarha­Mindazoknak a rokonainknak, ismerőseinknek, szomszédaink­nak ezúton mondunk hálás kö- szönetet. akik szeretett jó fér­jem. édesapánk, nagyapánk, testvérünk: id. Hoffer Károly temetésén megjelentek, részvé­tükkel nagy bánatunkban osz­toztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek, özv. id. Hoffer Ká- rolyné és a gyászoló család. Fájó szívvel mondunk hálás kö­szönetét mindazoknak a roko­nainknak, ismerőseinknek, akik felejthetetlen emlékű, drá­ga édesanyánk, nagyanyánk és dédanyám: özv. Gál Józsefné, szül. Pákozdi Zsófia elhunyta alkalmából részvétükkel bána­tunkban osztoztak, a temeté­sén megjelentek, sírjára koszo­rút. virágot helyeztek. A gyá­szoló család. Fájó szívvel mondunk köszöne­tét rokonainknak, ismerőseink­nek, szomszédainknak, a Vadász Társaság vezetőinek és tagjai­nak, aikik drága jó férjem, sze­retett édesapánk, nagyapánk és testvérünk: Vida József elhúny- ta alkalmából részvétükkel nagy bánatunkban osztoztak, a temetésén megjelentek, sírjára koszorút. virágot helyeztek, bzv. Vida Józsefné és a gyá­szoló család. : CEGLÉDI APROHIRDETESEK Eladó a Felház utca 25. szám alatti ház, esetleg két részben is, beköltözhető, _________ E ladó Pesti út 70. sz. ház. — Érdeklődni: ugyanott.______________ E ladó Bacsó Béla ut­ca 24. számú ház. Ér­deklődni: Bajcsy-Zsi- linszky utca 28. szám alatt._______,__________ T akarító, mosónőt ke­resünk, napi 5 órás munkára. Cím: Ceglé­dl Allatkórház._______ Üzemképes Simson Moped eladó, Táncsics Mihály utca 13. sz. Hátsóépület. Megte­kinthető mindennap 2 órától._______________ C egléd, Gerjetelen 10. számú ház beköltöz­hetően eladó. Haidú. Nyolcszáz négyszögöl szőlő, szoba-konyhás, borházas épülettel és három 700 literes bo­roshordó eladó. Ér­deklődni: Cegléd, Pus­kin u. 40. Egy szoba, konyhás, beköltözhető, kórház­hoz közeli kis házat vennék 50 ezer kész­pénzzel, esetleg élet­járadékkal. — Cím: a Ceglédi Nyomdában. Szerkezeti lakatost, üzemlakatost, hegesz­tőt és segéűmunkíst felvesz a Ceglédi Vas­ipari Ktsz. Jelentkez­ni lehet: Déli út 23. sz, alatti részlegnél 8 —10 óráig, _____________ V ennék 8—10 hektoli­teres szüretelő kádat. III., Reggel utca 10. Két tanulőkislány részére bútorozott szo­ba kiadó. Kazinczy utca 23. ______________ B udapesti főbérleti lakásomat ceglédi la­kásra cserélném. — Cegléd. Beloiannisz utca 16. szám._______ Sajtó utca 16. számú ház beköltözhetően el­adó. Nagy spalettás abla­kok és egy nagy. dup­la ajtó eladó. Puska- poros utca 18, alatt. Két szoba összkom­fortos lakás mellék- épületekkel. kerttel eladó. Osgyáni Fe­renc. Cegléd. XIV.. kér. Kenderföld 31. sz. Az utca a Kátai útról nyílik, a vasút­tal párhuzamosan. állományukat. Egyébként az idén készül a har­madik, 108 férőhelyes is­tállójuk. Ha ezzel elkészülnek, a telep szomszédságában egy korszerű tejházat építenek. Szarvasmarháik már máso­dik éve tbc-mentesek. Mint Kudelich Géza elnök elmondotta, a tejtermelés csak tbc-mentes felárral jövedelme­ző, úgy-ahogy. Arra töreksze­nek, hogy tehenenként elérjék legalább a 3000 literes hoza­mot Jelenleg 2500 liternél tartanak. Számottevő a hízómarha-ér­tékesítésük. Évente háromszáz állatot adnak el, az alacsony fel- vásárlási árak miatt azon­ban nincsenek ezzel túlsá­gosan megelégedve. Az elnök szerint legalább húsz százalékkal magasabb árak mellett térülnének meg az elő­állítási és járulékos költségek. (Gyuráki) CEGLED HATARABAN Ez az okos gép a telefonkábel árkát ássa. Foto: Péterffy Minden bornak külön tölcsér A város túlsó végéről is — Jobb lenne a központban „Van az Árpád utca sar­kán ..no, nem egy palota,, de egy nagyon tiszta, kellemes kis helyiség: a ceglédi Kossuth T sz borkóstolója. Kívülről ugyan egyszerű, kirakata nincs, mindössze egy táblács­ka jelzi létezését. Itt igaz, hogy „jó bornak nem kell cégér”. A helyiség igazi hangulatát házi szőttes térítők, pirosra festett, csapra vert hordók, csillogóra törölt poharak és nagyon ked­ves eladó adja meg. Jó pár éve viszik innen a környék lakói a vasárnapi ebédhez való kadarkát, zöld- szilvánít és a muskotályt. De ide térnek be munka után az emberek is, egy kis kóstolóra. Mert arra vigyáznak a bolt fe­lelősei, hogy a „kóstoló" való­ban csak kóstoló legyen. Ré­szeg, vagy duhajkodó embe­reknek itt nincs helye. Persze vannak törzsvendégek is, ezek mindennap megisznak egy po­hárkával. Azt mondják, a jó bor zamatét nehéz elfelejteni. — Nemcsak a környékből, hanem a város végéről is sok a vendégünk — mondja a bolt vezetője. — Különösen nagy a forgalom a piacos napokon és vasárnap. Vannak vendégeink között komoly borszakértők is,, akik szinte fokra megmondják a bor minőségét. Ezért minden fajtát külön tölcsérrel mérünk, hogy mellékíz nélkül, valódi zamatú bort adhassunk. A Kossuth Tsz-nek igazán jó a bora, erről tanúskodnak az oklevelek. Nem egy orszá­gos, sőt nemzetközi borverse­nyen nyertek első, illetve má­sodik díjat. Kár, hogy e népszerű bor­kóstoló itt kinn kapott helyet. El lehetne képzelni a város központjában is. (Csat—)

Next

/
Thumbnails
Contents