Pest Megyei Hírlap, 1969. augusztus (13. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-15 / 188. szám
PESt HEGYEI 1969. AUGUSZTUS 15., PÉNTEK 3 Duna-járás két zsilip között A z öreg hajó csöndes víztükröt szel. Különjárat, nem megszokott kép a Kis- Duna-ágon, amely a kvassai zsiliptől kezdődik és a tassi zsilipig tart. Már a reggel is forró, s a hosszú útra indulók egyre jobban érezték, hogy csalogat egy kis csónakázásra, vagy úszásra a víz. S ahogy elhagytuk a pesti környéket, egyre jobban kibontakozott a vidék szépsége. A hullámverés nádast, sást, vízirózsákat himbál, itt-ott egy-egy csónak siklik el mellettünk. Nekik jelez mélyet dudálva a Tahi. Sok volt az utas. Az sem gyakran fordul elő, hogy ény- nyi fontos poszton álló ember töltsön együtt több órát a fedélzeten. Csak néhányat említünk sokuk közül: Lendvai István, a Pest megyei Pártbizottság titkára, Horn Dezső KPM miniszterhelyettes, Márkus István, igazgató-főmérnök, a Középdunavölgyi Vízügyi ne rontsuk el, ellenkezőleg tovább gazdagítsuk a vidék szépségét. A résztvevőktől ehhez kérünk segítséget... Az első titkár elmondja, hogy 220 ezer lakos él a Duna- ágat kísérő településeken. A két partot és szigeteket számolva 140 kilométeres vízmenti rész áll rendelkezésre. (Csaknem a Balaton partja.) A táj változatos, itt-ott kis erdők, ligetek, s víz, víz mindenütt, méghozzá kellemes, majdnem álló, fürdésre kitűnően alkalmas víz. Van ahol csak 80 méter széles, van ahol szétnyílik 350 méterre. Hajózható is, hiszen két és fél métertől nyolc méterig mérik a mélységét. Még a nádas, zsombé- kos paratszakasz is köny- nyen elérhető, mindenekelőtt a horgászoknak, akik jó párezren rándulnak ki ide, a zsákmány ígéretével, de ha ez nem sikerül, mindenképpen a Igazgatóság vezetője, S. Hegedűs László megyei népfronttitkár, intézmények, minisztériumok, vezető beosztású tisztviselői, újságírók, televíziósok, rádiósok. S a vendéglátók: dr. Dobrai Lajos, a Ráckevei Járási Pártbizottság első titkára, s a járás vb-elnöke, Szabó József, s folytathatnánk a sort. Több mint nyolcvanan keltek útra a Duna-ági települések vezetői kezdeményezte kiránduláson. Hogy mi volt a célja, arról a ráckevei járási első titkár beszélt, miközben a hajó egymásután hagyta maga mögött a szebbnél szebb partrészleteket. — Ez a vidék a környékbeli és a pesti kisemberek üdülő zónája. Olyan egyedülálló természeti szépségekkel és adottságokkal rendelkezik, amely a Balaton, a Dunakanyar után megérdemli a figyelmet, az anyagi-erkölcsi támogatást egyaránt. Hogy valóban üdülőhely legyen, ahhoz megfelelő programot, építészeti, elrendezési elképzeléseket kell csokorba kötni, megfogalmazni, hogy megakadályozzuk az összevisz- szaságot, a rendszertelenséget, szenvedélyért, a pihentető csendért. Hozzá kell számítani a vízhez a közeli Apaj-pusztát, ahol kis Hortobágyot lát a kiránduló, pusztával, lovas-pásztor hagyományokkal. S mindez közel a fővároshoz, közel a hívogató Dunához. Az első titkár korábban Hortobágyon élt, az ottani gazdaság igazgatóhelyetteseként jól megismerte azt a tájékot, s így összehasonlító s méltató szavai hitelesek. Mindezt csak azért említjük, mert a kirándulás nem vezethetett a pusztába. De elvitt Ráckevére, amelyet vízhez épült városnak, kis Velencének is becéznek. Partmenti házsorai valóban a folyóba nyúlnak, visszatükrözve a rotnantikus, régi építményeket. A sok nevezetesség közül megnéztük az ottani szerb templomot, amely európai ritkaság, hiszen különböző építészeti stílusok ötvöződnek itt, s kezdete részben az Árpád korra, részben Mátyás király idejére nyúlik vissza. De úgy ahogy van, az egész település is vonzó, csaknem középkori kisvárosra emlékeztető. Ismét hangzik a hajókürt, ismét szeljük a hullámokat. S közben meghalfjuk az elképzeléseket, amelyekről természetesen még sokat fognak vitatkozni. Lehet — a mostani, rend- szertelenül telepített kis nyaralók, horgásztanyák, üdülők világát fenntartani, s hagyni, hogy továbbra is spontán módon gyarapodjanak újakkal. Ezt kívánjuk legkevésbé. Lehetne a tervezők elképzelése nyomán egy-egy nagyobb település-centrumot kialakítani, óm a hosszú part, s a közvetlen vízigény ellentmond ennek az elképzelésnek. Sokkal inkább kell gondolkozni azon, hogy a parti sáv mentén kisebb centrumokkal, camping-telepekkel, helyhez kötött és mozgó kereskedelmi szolgálattal megfelelő előírások szerint fejlesszék a parti sávot. Nem szórakozó kombinátok és autópályák világa ez, hanem a csöndes, olcsó, de korszerű körülmények mellett pihenést biztosító üdülőzónáé. Elengedhetetlen, hogy ne alakuljon egy akcióképes intéző bizottság, amely a két zsilip közötti rész fejlesztését egy kézbe teszi le, összevonva a fővárosi és különböző vízparti települések érdekeit ... Elismerő fejbólintások, váltakoznak csodáló elismerésekkel; ha lehet, (még szebb a vidék Ráckeve alatt. Szót kérnek egymásután a részvevők is. Lendvai István, a Pest. megyei Pártbizottság titkára , arra hívta fel a figyelmet, hogy az állami segítséget a társadalmi segítséggel kell ötvözni. Aki itt egy-egy kis telket kap, vesz, szívesen kapcsolódik önkéntesen a fejlesztő akciókba. A nagyösz- szegű beruházás vágyálom. A lépcsőzetes fejlesztés közös erővel a járható, és kívánatos út A miniszterhelyettes — a horgászás tántoríthatatlan híve — többre becsüli a kis- Duna-ágat itt, mint a visegrádit. A Horgászszövetség képviselője óvatosságra intett, szerinte nem lehet jelentősen növelni a mostani tábort, csak akkor, ha újabb tenyésztele- peket létesítenek s ivadékokat helyeznek a vízibe. S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront megyei titkára azt kérte, tempósan készüljön el a terv, hogy azt minél előbb a kormány illetékesei elé terjeszthessék. Mire az öreg hajó a tassi zsiliphez ért, már sok minden kirajzolódott. Bebizonyosodott, hogy egyöntetű támogatásra számíthat az az elképzelés, amely mindenekelőtt a kispénzű emberek horgászparadicsomát, üdülőhelyét akarja itten tervszerűen építeni. Nem álom a 20 ezer vi- kendház, illetve kis telek, vagy nagyobb telep létesítése, s az, hogy 70—80 ezer embert fogadhasson a Duna-ág, amely a soroksári helyett inkább és joggal viselhetné a ráckevei nevet. Parcellázni való telek még bőven van. A megfelelő program elkészítése érdekében rövidesen pályázatot hirdetnek. Ez is hozzásegít majd egy tervszerű és reális program kialakításához. S hogy nemcsak eszmét cseréltek a hajó utasai, azt örvendetesen jelezte egy bejelentés, a KISZ Központi Bizottságának elképzelését tolmácsolva. Megállapították ugyanis, hogy itt a legkedvezőbbek a feltételek egy országos vízi úttörő központ létrehozásához. A KISZ KB mása* felajánlott egy emeletes pavilont és azt, hogy a nagyméretű ifjúsági sporttelepet ellátja a szükséges vízijármá- vekkel és eszközökkel. Tassnál a hajó útja véget ért. És egy nagyszabású program elkezdődött Szöveg: Tóth György Fotó: Urban Tamás