Pest Megyei Hírlap, 1969. augusztus (13. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-13 / 186. szám

1969. AUGUSZTUS 13., SZERDA HK,YH </Ui‘iap Az építkezés mindennapos hibái (1) Más megtervezni — más benne élni Á kiskunlacházi Munkácsi úti áltaiános iskola tetszetős, (modern kinézetű épület; nyu- jgodtan mondhatnánk, hogy a 'község egyik büszkesége. Bár "nyugodtan mondhatnánk! De egy épület — akárcsak a há­zasság — lakva mutatkozik meg teljességében. Közelebb­ről nézve itt például fél órán -belül kiderül, hogy egyet-mást nagyon szűkösre méreteztek úgy, mintha egyetlenegyszer sem gondolta volna bele ma­igát a tervező, hogy ebben az épületben zsibongani, mozog­ni, tanítani, dolgozni, főzni, ta­karítani, fűteni, lakni — élni fognak. Megtervezte az isko­laépületet — hideg tervezői fejjel. De vajon funkcióit át- g'ondofla-e? Nem a hely kevés; valami más hiányzik. Érzelgő­sen hangzik, de igazság: akik emberi lakóhelyeket, munka­helyeket, középületeket, isko­lákat terveznek — szívvel is kellene gondolkozniuk. Egyetlen közös helyiségbe szorult ebben az iskolában a fizikai-biológiai, kémiai-föld- rajzj-politechnikai — vala­mennyi szertár és raktár. Ere­detileg ugyanitt kínlódott a gondnok is; vegyszerek, kris­tályok és kitömött baglyok kö­zött jártak-keltek az iparosok mindaddig, amíg szakfelügye­lői közbenjárással más helyet nem kapott a gondnok és az élelmezésvezető. Innen két kilométernyire. Semmiféle tárolóhely nincs, kimustrált vagy javítandó pa­dok, bútorok, úttörősátrak és egyéb újszerű és hagyományos, minden időben minden iskolá­ban szükségszerűen fölgyü- lemlő tárgyak számára. Nincs a napliözinek és a konyhának tüzem^otívja. Emiatt a sza­kácsnő a kbé-lőó kiló szenet (tíz-tizenöt: vedernyi mennyi­séget) ötven méter távolságról cipeli naponta a tűzhelyekhez, meiegvíztárolókhoz. Megeről­tető és piszkos munka; plusz­munkát is okoz: az udvar mindennap végigszóródik szénporral. Nincs hol zsibon- gania, mozognia a gyerekek­nek. A tantestülettel együtt közel hatszázan élnek és mo­zognak ebben az egyemeletes épületben. Az e célra szaba­don hagyott terület körülbelül kétszer nyolc méteres sáv. Itt legfeljebb vigyázzállásban zsúfolódhatnak össze. A kínos kényelmetlenségeket okozó hibák felfedezése, szám­ba vétele közben megfordul velem a világ. Azaz az épület. Nem — nem kacsalábon fo­rog. Egyszerű paraszti logi­kám, akaratomtól függetlenül igyekezett helyreállítani, amit lehetett. Például hogy ne északra néz­zen az igazgatói lakás szobá­jának és konyhájának ablaka; hogy (ha már északra néz) ne a sivár hidroforházra nyíljon „panorámája” —, hogy ha már északi és tűzfalra néz — ha már a fákat és a napfényt ki­küszöbölte, küszöbölt volna ki még valamit az elhelyezés: a látvány mellett a szagot is. Az igazgatói lakás szobájának és konyhájának ablaka előtt, öt­méternyire ugyanis az emész­tőgödör kapott ideális helyet. Az igazgató megkockáztatta á kérdést: miért csak ilyen gondossággal tették „lakályos­sá” leendő otthonát. Az egyik épitő azt felelte': — Csak gond­noki lakásnak szántuk!” Eny- nyivel is okosabb lettem. Ed­dig azt hittem, az északi fek­vés a zuzmók és mohok élet­igénye, az emberek — foglal­kozásukra való tekintet nélkül a napfényt szeretik... A hidroforház, mint kide­rült, nem téma. Úgyis lebont­ják. Ha nem: automatikusan átkerül az utca túlsó oldalára. A két, ma közös udvaron le­vő, együvé tartozó épület közé ugyanis nemsokára az 51-es útról leágazó forgalmas út ke­rül. Pedig volt a hidroforház­zal elég bonyodalom enélkül is: a csöpögő víz állandóan áztatta a villanykábeleket, örökös életveszélyt okozva a gyerekek által is könnyen megközelíthető épületben.) Nincs ennek a típusterv sze­rint épült iskolának végzetes hibája. De ami van: kissé soknak látszik első látásra... Vajon módosítottak-e „menetközben” a típuster­ven? Ellenpéldát is láttam. Egy terven menetközben ezt-azt megváltoztattak, de bár ne tették volna! A Ráckevei Járási Tanács mellett fölépült 18 lakásos házba május elején költöztek be a boldog lakók. Lehettek volna még boldogabbak is. Ha az egynémelyikük ablaka elé épített otromba kémény — az ő épületük központi fűtésének füstjét vezeti el. A sem nem korszerű, sem nem épületes látványt nyújtó, külön ékte­lenkedő kémény szebb így sem lett volna — de az „esz­mei tartalma” pozitívabb. Ez a maga nemében is egyedül­álló kémény ugyanis — az ét­eliedben régebben elkezdett, de máig is épülőfélben levő ABC-áru'ház központi fűtésé­nek füstjét vezeti el. Majd ha fagy — azaz jövő télen. Egyik épületé a központi fűtés —, a másiké a füstje... A Ráckevei Járási Tanács hivatali szobájában pedig a következő színorgiát jegyez­tem le. Az egyik szekrény egyik ajtaja citromsárga, a másik ajtaja ciklámenszín, a mellette, levő ajtó'tokja szür­ke. az ajtószárny búzavirág- kék: a másik szekrény pára- dicsompiros. — Hogy mit szólunk elvhez? — legyint dr. Bíró Gábor, a járási tanács titkárságának vezetője. — Még a szobák nagyságába vagy elrendezésé­be sem szólhattunk bele. Akiknek épült, akik használni fogják — azokat senki sem kérdezte. Ha megkérdeztek volna, eláruljuk: az olyan ab­lakot például semmiképpen sem szereti egyikünk sem, amelyet egyáltalán nem lehet kinyitni... Épületek és funkcióik ösz- szehangolása megbízók, terve­zők, elfogadók és kivitelezők összmunkájának eredménye. Hogy olykor talányos jelensé­geket produkál ez az ossz­munka — talán az egyes rész­felelősségek atomizáltságán múlik, talán az egyes felelős­ségi határok elmosódottságán. Kiderítéséhez némi oknyomo­zás szükséges. Péreli Gabriella Magyar szakenáerek négy országban Az idén ősszel a magyar műszaki szakemberek részvé­telével négy országban rendez­nek magyar tudományos és műszaki napokat, míg Buda­pestre két ország szakemberei látogatnak el hasonló céllal. Az első ilyen esemény színhe­lye Csehszlovákia lesz. Októ­ber 6. és 18. között Moszkvá­ban, Kijevben és Leningrád- ban „mutatkozik be” a ma­gyar műszaki tudomány. Az október végén Becsben tartandó tudományos és mű­szaki napok fővédnöke dr. Lé­váról Ferenc, nehézipari mi­niszter lesz. A külföldi magyar műszaki napok idei sorozata Szófiában zárul november 24. és decem­ber 3. között. Itt a bcí gár part­nerek, kívánságára 31 problé­makörről adnak beszámolókat a magyar szakemberek. A külföldiek első őszi vi- szontlátogatása alkalmával ok­tóber 8. és 16. között a holland műszaki élet reprezentánsai tartanak előadássorozatot a budapesti Technika Házában. Október utolsó és november első napjaiban olasz műszaki hét lesz Budapesten. Új gépkocsi-támaszpont Pest megyének Űj telepet épít az 1. sz. AKÖV a Mogyoródi út és a Mexikói út sarkán. A mintegy 120 millió forintos költséggel készülő „gépkocsi-fa maszpontot” minden korszerű eszközzel felsze­relnek, és előreláthatólag az idén már felavatják. Az épületkombinát részei a tízszintes iro­daház, a 270 méter hosszú segédműhelysor, 4150 négyzetméteres szerelőcsarnok, a hatalmas kocsimosó, a forgalmi épületek és az üzemany ag-kimérő állomás. A telephely legnagyobb ré­sze már elkészült, jelenleg a belső szerelési munkákon dolgoznak. Az új irodaház a műhelycsarnok felöl. Foto: MTI AZ ALKOTMÁNY NYOMÁBAN JO­Három kereső nő „A Magyar Népköztársaságban a nők a férfiakkal egyenlő jogokat élveznek. (Alkotmány VIIL fejezet, 50 § (1). Tanulás A Központi Statisztikai Hi­vatal a próbaszámlálás alap­ján megállapította, hogy a szellemi dolgozók között a nők vannak többségben. El­nőiesedett a pedagógus- és a gyógyszerészpálya. Sok a nő a közgazdászok, a jogászok, az orvosok között is. Az iro­dai dolgozók 70 százaléka, a tudományos, kulturális és egészségügyi irányítók és szakalkalmazottak 61 százalé­ka a nők közül kerül ki. Dr. Kampfl Piroska egy éve végezte el az orvosi egyete­met, most a megyei Semmel- weis-kórház III. belgyógyá­szati osztályán dolgozik. — Egyformán kezeltek ben­nünket az egyetemen a fiúk­kal. Szerintem egyetlenegy tanár vagy professzor sem tett különbséget. Sokszor a nők jobb eredményeket is ér­tek el, úgy gondolom, ezt ha­gyományosan nagyobb szor­galmuknak köszönhetik. — Azt hiszem, több nő jár jelenleg orvosegyetemre, mint férfi, mi erről a véleménye? — Ha több nő érdemli meg, miért ne vegyék fel őket — válaszol azonnal rendkívül szigorúan és becsvággyal. Egy 19 éves lány, B. M„ a Váci Finomfonóból, csupán úgy volt hajlandó megszólal­ni, ha nem írom ki a nevét. — Jártam egy évig gimibe, kimaradtam, nem ment. A nővérem is a fonóban dolgo­zik, eljöttem én is. Ennek Há­rom éve — közben állandóan mosolyog, szédületesen nyu­godt. Kalecz Istvánná: — 1939 óta dolgozom a Váci Fonóban, csak négy osztályt végezhettem. Később sem ta­nulhattam, 10 gyereket szül­tem. De a munka minden egyes fortélyát ismerem az összes gépegységen, ezért már évek óta oktatom az ipari ta­nulókat. Munka Kaleczné jókedélyű, meg­nyerő asszony. — Akkoriban úgy kerül­tem a gyárba, hogy hússzor is eljöttem a kapu elé, amíg egyáltalán szóba álltak velem. Egyszercsak megszólított a portás, a Kelemen, hogy „na, kis Mészáros, akar jönni?” A gyűrűsfonodában akkoriban német lányok dolgoztak, mi­vel nem értettem őket, úgy kellett ellesnem mindent a szememmel. B. M., aki állandóan kedvű: — A munka elég jó. Ki lehet bírni. Csak a hulladék­szedést nem széretem. 1400— 1500-at keresek. Édesanyám­nak adom, takarékba teszi, mert ha férjhez megyek, keli a pénz a stafirungra. A KNEB felmérése szerint, országosan a keresők 40 szá­zaléka nő. 60 százalékkal több nő dolgozik ma, mint 1949- ben. A kereső nők több mint 50 százaléka az iparban dol­gozik. Csaknem 20 százaléka szellemi dolgozó. Dr. Kampfl Piroska: — Érzésem szerint, a bete­gek a férfi orvosokat sem fo­gadják másképp, mint ben­nünket: Vannak azért még előítéletek, például egyes kli­nikákon évek óta nem alkal­maznak női orvosokat. Idegen­kednek a nőktől a műtéti szak­mákban, persze bizonyos szempontból — például több, nehezebb fizikai munka, meg­terhelés — okkal is. De a gye­rekgyógyászatban a nők előnyt élveznek. Otthon B. M. a jelen pillanatban táncolni szeret legjobban, fő­leg keringőt. Túra Tárj ónba Ma délelőtt találkoznak a váci hajóáilomáson azok a Pest megyei fiatalok, akik egy héten át túráznak majd külön­böző vidékeken, erdőkön-me- zőkön, hogy útjuk végső állo­mására, Salgótarjánba érkez­hessenek alkotmányunk ünne­pe előtt egy nappal. Jubileumi emléktúrát az or­szágban öt városban ren­deznek. Ide indulnak a kör­nyező megyékből a fiatalok, hogy végigkísérhessék a har­cosok útját, hogy találkozó­jukkal reprezentálhassák al­kotmányunk ünnepét. Heves, Nógrád és Pest megye a bu­dapesti fiatalokkal együtt Sal­gótarjánba indul. Az iparvá­rosba 19-én érkeznek, és részt vesznek azon a négynapos ün­nepségsorozaton, mely egyben a tanácsköztársasági szemle országos bemutatójának pó­diuma is. A 25 Pest megyei fiatal út­ját mi is figyelemmel kísér­jük, túrájukon követjük őket. T. E. Átépítik Gyái villanyhálózatát Egy éven belül átépítik Gyál villanyhálózatát, a köz­ség közvilágítási gondjait ez­zel végérvényesen megszünte­tik. — Évek óta egyetlen közvi­lágítási lámpát sem lehetett rákötni a már amúgy is túl­terhelt, eleve szűk keresztmet­szetű vonalra, közvilágítás- hálózat-bővítést nálunk nem engedélyeztek — mondja Kis- csák Róbertné vb-titkár. — A Nagykőrösi úton például, ezen a fontos főútvonalon, egyálta­lán nem volt közvilágítás. De most már az oszlopok is a he­lyükön állnak, Gyálnak kor­szerű közvilágítása lesz. Csak még a posta intézkedését vár­juk. Amíg ugyanis a jelenleg még a magasban, a villany- hálózathoz közel húzódó táv­beszélő-vezetékek a földbe nem kerülnek, az elektromo­sok nem adhatnak áramot. ■ fitt Csemó sem marad el Tisztaság és virágok Csemő lakóinak nagy része bekapcsolódott a Vöröskereszt szervezte „Tiszta udvar, ren­des ház”, három termelőszö­vetkezete pedig a „Tiszta termelőszövetkezet” elnevezé­sű mozgalomba. A községi tanácsnak így lehetősége nyílt arra, hogy a „Virágos falu” címért verse­nyezhessen. A feltételek tel­jesítésének megszervezése el­kezdődött. Itt említjük meg, hogy a csemői Szabad Föld Tsz kor­szerű szociális létesítményt épített tagjainak és dolgozói­nak. — Munka után hazamegyek, ha kell segítek valamit, utána felöltözöm, találkozom a vőle­gényemmel, elmegyünk fagy- laltozni, vagy moziba. Sokat napoztam is ezen a nyáron. Kálecz Istvánná: — A tízből hat gyereket ne­veltem fel. De most is van egy kicsim, az egyik unokám árva maradt, én nevelem. A legjob­ban dolgozni szeretek, meg az unokámmal foglalkozni. Dr. Kampfl Piroska: — A férjem szobrász, az 6 munkája sokkal kötetlenebb, akkor csinál magának szabad időt, amikor akar. Általában S takarít, én főzök, mindenben megosztjuk a munkát. Amíg gyerek nincs könnyebb, addig a munkáin kívül jut idő más­ra is. A KNEB felmérése szerint a kereső nők hetente 35—40 órát fordítanak a család és az otthon ellátására. Az otthoni munkában töltött órák 90 szá­zalékát a háztartás veszi igénybe, csaknem felét a be­vásárlás és a főzés, 40 száza­lékát a takarítás és a mosás. Így csak tíz százalék marad a gyermekeknek. Pihenésre, művelődésre kevés idő jut. Berkovits György

Next

/
Thumbnails
Contents