Pest Megyei Hírlap, 1969. augusztus (13. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-10 / 184. szám
1969. AUGUSZTUS 10.. VASÁRNAP :Sy&TfciP I* Torzulás nélkül Valamennyi termelőszövetkezetben felülvizsgálják a kiegészítő tevékenységet Az 102511969. számú kormányhatározat végrehajtásáról tárgyaltak a megye párt- és állami vezetői Mint szombati lapszámunkban közöltük, 1969. augusztus 8-án, az MSZMP Pest megyei Bizottsága és a megyei tanács vb meghívására Pest megye városainak és járásainak — lőleg mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó — párt- és állami vezetői összejöttek, hogy megtárgyalják a 1025/1969. számú kormányhatározattal kapcsolatos tennivalókat. A tanácskozáson Dr. Pénzes János, a Pest megyei Tanács VB elnökhelyettese tartott előadást. — A mezőgazdasági nagyüzemek tevékenységi körének bővítését az 1967. évi III. törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok hozták összhangba az új gazdaságirányítási rendszer alapelveivel. A tevékenységi kör azonban csak az új gazdasági mechanizmusban kezdett szélesedni. Azóta rövid idő telt el és a tapasztalatok azt mutatják, hogy a termelőszövetkezetek kiegészítő tevékenységének nagy részét erősíteni, másik részét viszont korlátozni, illetőleg megszüntetni kell, — hangoztatta bevezetőjében Dr. Pénzes János. — A kormány ezért hozta határozatát, amelyben a mezőgazdasági üzemeli kiegészítő tevékenységének helyzetéről és az ezzel Kapcsolatos feladatokról intézkedik. A határozat megállapítja, hogy a kedvező eredmények mellett elsősorban a nem eléggé eredményes ellenőrzés következtében, a kiegészítő tevékenység néhol nem kívánatos irányba tolódott el. A kormány határozatával kapcsolatban megyénkben szélsőséges álláspontok is elhangzanak. „A mezőgazdasági üzemek visszatérnek korábbi funkcióikhoz.” Szántással-vetéssel foglalkoznak majd csak ezután. Sok szövetkezetben vita indult arról, hogyan lehetne fenntartani a jelenlegi helyzetet, eltussolni, átmenteni a törvénysértő kiegészítő tevékenység folytatását. A szerződések formai változtatásával és nem tartalmi változással kívánják a régi módszereket fenntartani. Világosan látnunk kell — folytatta a megyei tanács elnökhelyettese —, hogy a kormányhatározatnak két célja van. Először is erősíteni a helyes irányú kiegészítő tevékenységet az üzemek, a lakosság, a népgazdaság érdekében, másrészt lenyesegetni róla az időközben ránőtt vadhajtásokat. Sok jogos igény Dr. Pénzes János ezután a megye termelőszövetkezeteinek kiegészítő tevékenységét taglalta, megállapítva, hogy alapjában véve kedvező irányú, pozitív fejlődés jellemezte a megye tsz-einek kiegészítő tevékenységét. A mezógaz- aaság szocialista átszervezésével, a korszerű fejlesztés következtében a mezőgazdasági ■üzemeknél nagy arányú gépesítés valósult meg, elterjedt a kemitálás, a fejlett agrotechnika alkalmazása, és így olyan kapacitások jöttek létre, amelyeknek kihasználása érdekében szükséges volt az alaptevékenységen kívül is bizonyos munkákat elvégezni. A tsz-ekben agrármérnökök, technikusok, szakmunkások kara nőtt fel és dolgozik. Megteremtődött a mezőgazdasági tizemek korszerű fejlesztésének alapja. Létrejött a gépi szállító kapacitás, a javító bázis. A termelőszövetkezetekkel szemben a vidéki lakosságnak jogos igénye támadt, amelyeket a tsz-ek megpróbáltak kielégíteni. 1968-ban csaknem százmillió forint bérszállítást végeztek a tsz-ek, de még ez sem jelentette a lakosság szállítási igényeinek kielégítését. A korábbi években nagy probléma volt a tsz-ek beruházásainak kivitelezése. A tsz építőipari hálózat fejlődése lehetővé tette, hogy 1968-ban például 510 millió forint értékű építési munkát végezzenek el, amiből kétszázmillió forint értékűt közvetlen a mezőgazda- sági üzemek beruházásainak kivitelezése tett ki. A másik háromszáztíz millió főleg a megye kommunális és kereskedelmi építési’ igényeinek kielégítését szolgálta. A megyében tíz tsz-közi építőipari vállalat, úgynevezett TÖVÁLL működik. Vannak problémák, amelyek gátolják a helyes tevékenységet, de az nem jelenti, hogy ne fejlesszük ezt az építési kapacitást. Nagy igény jelentkezik a lakosság részéről az egyéb szolgáltatásra, mivel csökkent a falvakban a kisiparosok száma. Mindenki előtt ismeretes például a vidéki lakosság lakásépítési, vagy tatarozási igénye. Nem kevésbé fontos a kiegészítő tevékenységnek az a része, amely a megtermelt áruk feldolgozásával, értékesítésével foglalkozik. A megye ellátása több gondoskodást érdemel A tsz-ek értékesítő tevékenységéről a megyei tanács elnökhelyettese a következőket mondotta: 1968-ban 261 tsz-boltot üzemeltettek és ebből 107-et a fővárosban, míg a többit a megye területén. Nyilvánvaló, hogy a megyei ellátásra nagyobb gondot kellett volna fordítani és az a helyes, ha még több boltot nyitnak megyénkben a tsz-ek. Elismeréssel lehet szólni a kiegészítő tevékenységnek az építőanyagok termelésére irányuló munkáiról. A megye tsz-ei nagy mennyiségű sódert, követ, meszet, téglát termeltek ki, illetve állítottak elő és ezzel segítették a népgazdaság és a lakosság építőanyaggal való ellátását. Több tsz-nél vette kezdetét az élelmiszer-feldolgozás és ezt csak helyeselni lehet. Indokolt volt az iparszegény területeken az ipartelepítés, az ipari \ üzemekkel létesített kooperáció, amely lehetővé tette a munkaerő foglalkoztatását. Az említett példák is bizonyítják a Pest megyei termelőszövetkezetek kiegészítő tevékenységének szabályos és egészséges fejlődését, hasznosságát. A sok jó példa közül megemlíthetjük itt az Örkényi „Béke”, a tahitótfalui „Kék Duna” szakszövetkezeteket, a ceglédberceli „Egyetértés” termelőszövetkezet kiegészítő tevékenységét. A fejlesztést tehát a helyi lakosság szükségleteinek jobb kielégítése, a természeti adottságok hasznosítása, a tsz-tagság és a lakosság folyamatos foglalkoztatása a termelőeszközök jobb kihasználása indokolja. Mint ismeretes, megyénkben a kiegészítő tevékenység részesedése a termelőszövetkezetek összes termelési értékének 43 százalékát tették ki, bár elszámolásig olyan tevékenységet is ide soroltak, ami mezőgazdasági jellegű. Lényegesebb, hogy a kiegészítő tevékenységből származó bevételt a mezőgazdasági alapok növelésére fordították. Nagyon sok, korábban mérleghiányos tsz alapozta meg gazdaságát a helyesen végzett kiegészítő tevékenység pénzügyi eredményéből. Előadásának következő részében dr. Pénzes János a kiegészítő tevékenység torzulásaival foglalkozott. Mint mondotta, két nagy területen vannak problémák: egyik a telephelyen kívül végzett munka, a másik a munkaerőtoborzás, vagy más szóval a munkaerő átengedése más vállalatoknak. Mindkét tevékenység jogszabálysértő, kizárólag tisztességtelen haszon érdekében történik és ezért ezeknek felszámolása közös érdekünk. Ami a munkaerőátengedést illeti, ezt szeptember 1-ig fel kell számolni. A felszámolás nemcsak a tanácsi szervek és a tsz-ek feladata, hanem az ipari üzemeké is. A telephelyen kívül végzett tevékenységet 1970. január 1-ig kell beszüntetni. A megyei tanács elnökhelyettese feltette a kérdést, hogyan alakult ki ez a helyzet Pest megyében? A szakigazgatási szervek, a végrehajtó bizottságok sokszor már az engedélyek kiadásánál törvénysértően jártak el. Sok helyen nem mérlegelték a jogszabályokat. Előfordult az is, hogy kiadtak engedélyt, a tsz pedig más kiegészítő tevékenységet végzett a valóságban, mint amire engedélyt kapott — mint például a cso- mádi „Zöld Mező” vagy az ecseri „Törekvő” tsz — vagy nagyobb mértékben végezte azt a kiegészítő tevékenységet. Előfordult néhány járásban, hogy kísérleti jelleggel időszakosan adtak ki olyan kiegészítő tevékenységre engedélyt, amely törvénysértő volt és arra hivatkoztak, hogy majd a rendes mederbe terelik ezt a folyamatot. Persze, ez nem sikerült. Hiba volt a kiadott engedélyek ellenőrzésének, de magának az egész kiegészítő tevékenység ellenőrzésének elhanyagolása is. Az engedély nélkül végzett és telephelyen kívüli kiegészítő tevékenység jogszabály- ellenes, erkölcstelen. Ezt meg kell értetni a területen dolgozó emberekkel. Felülvizsgálat november 15-ig Dr. Pénzes elvtárs a döm- södi Dózsa, a ráckevei Árpád, az üllői „Kossuth” tsz-ek és a kiskunlacházi tsz-közi gépjavító vállalat példáját említette, mint amelyek több száz embert foglalkoztattak máshol. A szakigazgatási .szervek részéről — ha jogszabályellenes tevékenységet észleltek — nem volt meg a következetes felelösségrevonás. Ezért aztán olyan helyzet alakulhatott ki, hogy o tsz-ek nem is vették komolyan a korlátozó intézkedéseket. Nagy feszültségek keletkeztek a bérbeadott dolgozók bérezése és azoknak a dolgozóknak a bérezése között, akik abban az üzemben tevékenykedtek, ahová a tsz kölcsönadta tagjait. Egyértelműen el kell Ártámogatások Az előadó végezetül a helyes irányú kiegészítő tevékenység további segítéséről beszélt. Ezzel kapcsolatosan megemlítette, hogy az ipari tevékenység általában kedvezőbb volt, mint a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó feldolgozásé és az élelmiszer termelésé. Ez volt az egyik oka, hogy a feldolgozás nem fejlődött a várt ütemben. Ez a tény arra kell, hogy indítsa az illetékeseket, hogy olyan kedvezményeket adjanak a termelőszövetkezetnek a feldolgozásra, mint egyes állami vállalatoknak. A sütőiparban például ötven százalékos ártámogatást terveznek nyújtani a negyedik ötéves tervben, azoknak a tsz-eknek, amelyek itt akarnak tevékenykedni. Szó van egyéb ártámogatásokról és kedvezményekről is, amelyek kedvezően befolyásolják majd a tsz-ek erőfeszítéseit. Az előadás utáni vitában a jelenlevő járási és városi párt- és állami vezetők részéről több hozzászólás hangzott el. Egyikük megemlítette például, hogy a dunabogdányi Űttörő Tsz-ben nyugdíjasok munkakönyvét vásárolták meg és azokra fiktív kifizetéseket eszközöltek. Javasolta egyben a nem bérjellegű kifizetések felülvizsgálatát. Problémaként merült fel a hozzászólók részéről a tsz telephelyének meghatározása, a telephelyen kívül végzett egyes szerelési, javítási munkák végzése. A későbbiekben dr. Pénzes János ismertette a MÉM állásfoglalását, amely Munka nélkül senl A tanácskozás záróakkordjaként a jelenlevők megállapították — és ennek adott hangot Lendvai István, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára is —, hogy nem. 180 fokos fordulatról van szó, hanem a kiegészítő tevékenység megfelelő irányba való tereléséről. Természetesen a megyei, a járási és a városi vezetőknek az a feladatuk, hogy ítélni azt a gyakorlatot, amely a munkaerőátadás terén kialakult. A kormány határozatának végrehajtása érdekében — mondotta dr. Pénzes János — a következő feladatokat kell megoldani: minden termelőszövetkezetben felülvizsgálják a kiegészítő tevékenységet. A vizsgálat kiterjed a szakszövetkezetekre, de a halászati szövetkezetekre is. Különös figyelmet fordítanak a kiegészítő tevékenység engedélyezésére, gyakorlására, az alkalmazottak bérezésére, a munkaerő-kooperációra, a bérmunka vállalására. A felülvizsgálatok november 15-ig fejeződnek be. Az ellenőrzés közben feltárt szabálytalanságok ügyében azonban azon,- nal intézkednek. kedvezmények szerint a tsz telephelye az a község, ahol alaptevékenységét folytatja. Egyes járási vezetők szóba hozták a jelenlegi engedélyezési eljárást. Mint mondották, a KÖJÁL és a tűzoltóság a nagy, automatizált ipari feldolgozó üzemeket veszi alapul, amikor a tsz kicsiny élelmiszer-feldolgozóját vizsgálja, és a nagy üzemek normatíváit alkalmazza. (Mindjárt itt megjegyezzük: a higiénia betartása minden nagyságú üzemben kötelező.) Említést nyert a tsz-vezetők felelősségrevonása is. A törvénytelen eszközökkel dolgozó tsz-ek vezetőinek felelősségrevonása formális, nem elég hatékony, a bírságul kiszabott összeg alacsony és azt sokszor a tsz vezetősége „visszatéríti” úgymond a tsz „érdekében vétő” elnöknek. A tsz-ek kiegészítő tevékenységét tárgyaló értekezlet részvevői elemezték a tsz-ek termékfeldolgozó tevékenységét és megállapították: eddig nem ösztönözték a tsz-eket élelmiszer-feldolgozásra. Gazdaságilag egy ipari telepítés, az ipari alkatrészgyártás olcsóbb volt, mint például egy tejfeldolgozó létesítése. Ahhoz, hogy egy tsz-ben lakatokat gyártsanak, mindössze egy helyiség és munkaerő kell. Viszont egy kisebb élelmiszerfeldolgozó több százezer forint beruházást, számtalan engedély megszerzését igényli. Egyszerűbbé kell tenni az eljárásokat, anyagilag ösztönzővé kell tenni a termékfeldolgozást. ;i ne gazdagodjon! egyértelműen és egyformán értelmezzék a kormányhatározatot és megfelelően intézkedjenek a határozat érvényre jutásáért. Erősítsék a hatósági tevékenységet, az ellenőrzést. Súlyos hiba lenne azt hinni, hogy a tsz érdekét védi az a járási vezető, aki szabálytalan kiegészítő tevékenységre ad ki engedélyt. Lehet, hogy átmenetileg egy kis kollektíva réCzinege Lajos cikke A Krasznaja Zvezda, a szovjet hadsereg lapja szombati számában Czinege Lajos vezérezredes, magyar honvédelmi miniszter cikkét közli. A cikk a proletárhatalom megvédésére vonatkozó lenini tételeket fejtegeti és többek között az 1956-os magyarországi események tanulságai alapján megállapítja, hogy „egy pillanatra sem szabad csökkenteni az éberséget, a szocialista forradalmi vívmányok megvédésére irányuló készenlétet”. „A nemzetközi imperializmus egyesült erőinek valamely szocialista állam elleni cselszövényeivel szemben valamennyi szocialista országnak össze kell fognia, együttes internacionalista segítséget kell nyújtania a veszélyben forgó országnak” — emeli ki a TASZSZ-ismertető a cikkből. GYÜMÖtCSSZÁRÍTÓ Nagy munkába fogott a kis- kunlaoházi Petőfi Tsz: 400 négyzetméter alapterületű gyümölcs- és zöldségszárítót építenek, több millió forintos beruházással. A szárítóberendezések helyét pénteken már kijelölték, s az építés jó ütemben haladhat tovább. Az aszalóüzem egy hónap múlva már tető alá kerül. ÚJ MOTOROK Az elsőről már korábbi üzemi összeállításunkban tudósítottuk kedves olvasóinkat. Ez a motor lesz a lelke, mozgatója az automata mosógépeknek. Erre szerelik a szivattyút is, amely kiszívja például a már elhasznált mosófolyadékot, hogy aztán — ugyancsak automatikusan — ráeressze egyszer- kétszer — a tiszta öblítővizet. A másik a lengyel porszívómotor. Azért hívják így, mert a lengyel ipari-kereskedelmi partner kérésére született. A kisméretű berendezés egyhar- madával nagyobb teljesítményű, nagyobb szívóképes- ségü, mint eddig született elődei voltak. Mindkét gyártmány az ik- ladi Ipari Műszergyár újdonsága. (Foto: Urbán) széné magas hasznot biztosít, de ez az eljárás ellentétben áll egész társadalmunk érdekével. A közvélemény elítéli a törvénytelenül végzett kiegészítő tevékenységet, sürgeti annak megszüntetését és ennek a követelménynek mielőbb eleget teszünk! A jogszabályellenesen végzett kiegészítő tevékenység, a spekuláció, a nyerészkedés bűn és vétek, ami ellen a legszigorúbban fellépünk. A tsz-ek pártszervezetei, a falusi kommunisták harcoljanak az egyes helyen folytatott gyakorlat, a telephelyen kívül végzett tevékenység, a munkaerő bérbeadása és egyéb törvénytelen dolgok ellen. Tegyék ki a különböző helyekről — főleg a fővárosból — „kiugrott", mindent elintéző, ügyeskedő, sok pénzt ígérő kupecek szűrét. Kinek érdeke nálunk, hogy munka nélkül jussanak egyesek búsás jövedelemhez? — tette fel a kérdést a megyei pártbizottság titkára. Senkinek! Mégis sok helyen aggályoskodnak: „Ha betartatjuk a kormány határozatát, egyes tsz-ek jövedelme vissza fog esni”... Hát igen! Ha ezek a jövedelmek törvénytelenek, erkölcstelenek voltak, akkor jó is, hogy megszűnnek, forrásaik elapadnak. Egyébként akad elég munka, elég lehetőség azoknak a tsz-tagoknak vagy alkalmazottaknak számára is, akik el kell, hogy jöjjenek a bérbe vevő üzemtől. Tisztes hasznot, jó jövedelmet lehet a jogszabályokban foglalt és azok szellemében végzett kiegészítő tevékenységgel is el lehet érni. A tanácsi szervek feladatul kapták, hogy minden megyei városban, járásban, az irányításuk alá tartozó területen azonnal lássanak vizsgálatokhoz. A tsz-ek kiegészítő tevékenységéről szóló jogszabályok kiegészítésre, továbbfejlesztésre szorulnak és azokat értessék meg az emberekkel. Ennek a nagy munkának eredménye a termelőszövetkezetek alap- és kiegészítő tevékenységének erősödő kölcsönhatása lesz. Most viszont a legfontosabb feladat: Pest megyében kellő alapossággal, gonddal végrehajtani a kormány 1025/1969. számú határozatát. Szüts I. Dénes
