Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-09 / 156. szám

PEST MEGYEI HÍPLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS É3 CEflufeD VÁROS RÉSZÉRE Xin. ÉVFOLYAM, 156. SZÁM 1969. JÜLIUS 9., SZERDA Veszik, eszik Száz tojásból nyolcvankilenc csibe Több kelt, mint tavaly — Maglódi tojások A fogyasztók panaszkodnak, hogy az idén kevesebb a rán­tani való csibe a ceglédi pia­con. Mi ennek az oka? Talán kevesebbet keltettek? A kocséri Petőfi Termelő- szövetkezet kezelésében levő ceglédi keltetöállomás látja el a környéket naposcsibével, az elosztást végző ÁFÉSZ útján. — Ezért Sztanek Lászlónét, a keltető vezetőjét kérdeztem meg a „csibeproblémáról”. — Az idén inkább több, mint kevesebb csibét kel­tettünk, mint az előző esztendőben. Nyilvántartásunk szerint, eb­ben az évben a kecskeméti BOV Vállalat eddig 373 ezer naposcsibét szállított el tő­lünk, elosztásra. Hogy keve­sebb a csibe a piacon? Annak más a magyarázata. A terme­lőszövetkezetek még nem ren­dezkedtek be a teljes szükség­let kielégítésére. A háztáji csibeneveléssel foglalkozó tsz- tagok és egyéb apró jószágtar­tóik, a felnevelt baromfinak egyre nagyobb százalékát fo­gyasztják el saját maguk és családjaik, annál is inkább, mert friss husihoz sokszor ne­hezen lehet hozzájutni. A múltban sok tanyai jószágtar­tónál nagy ünnep volt, ha csi­bét vágtak, ma már ez is másképp van. A ceglédi keltető eredmé­nyesen dolgozik. Átlagos keltetési eredményünk 88,9 százalék. — Milyen fajtákat keltet­nek? — Miként tavaly, az idén is a vörös New Hampshire-i faj­tát, amely hús és tojás terme­lésre elismert, kiváló fajta. A keltető tojást a 6—7000 tojó­tyúkkal rendelkező maglódi Micsurin Tsz-től kapjuk —, fejezte be nyilatkozatát a kel­tető vezetője. <k: l.) MAJD CSAK ÁTADJÁK... Szép látvány a lebukó nap vöröslő fényében ke­csesen ívelő felüljáró szi­luettje, amely mint egy kar, védőn áll a város vé­gén. E költői megfogalma­zásnak prózaibb kifejezé­sét a Szűcs-telepi sorom­pónál hallhatjuk a gépjár­művezetők szájából, akik szemrehányó pillantásokat lövellnek a „kecsesen ívelő felüljáró” felé, amely csak ível, és ki tudja meddig? Mert járni még most sem lehet rajta! Pedig az át­adási határidő már lejárt. Kétszer. Reméljük, már harmadszor nem „ível” át a kitűzött időponton! Vegyszerhadiárat a kártevők ellen Nyolcvanöt egyéni - termelő­nél végezték el tsz-ek és álla­mi gazdaságok gépeivel a gyü­mölcsösök permetezését a ceg­lédi járásban. A növényvéde­lem elmulasztása miatt 15 al­kalommal indítottak szabály­sértési eljárást. KINEK A HIBÁJA? Mikor lesz rend a téglagyár környékén? Kirándulás Cserkeszül lőre A ceglédi Alkotmány Termelőszövetkezetből ötven asz- szony utazott jutalomkirándulásra Cserkeszőllőre. A tsz kilenc szocialista brigádja közül három nőbrigád. Munkájukat példamutatóan látják el, ezért szervezték meg ezt a hangulatos kirándulást. Az asszonyok elhatározták, hogy igyekeznek mindenben élen maradni: bekapcsolódnak a hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmára induló munkaver­senybe. Berda Józsefre emlékeztek Berda József emlékére hamarosan „Berda kocs­ma” nyílik Cegléden: olyan helyet neveztek el róla, ahol szívesen tartóz­kodott, mikor a városunk­ban járt. Július 5-én, Berda József költő halálának harmadik évfordulóján, emlékező tisztelettel keresték fel a Farkasréti temetőben sír­ját ceglédi barátai és tisz­telői a Kárpáti Aurél Iro- dalombarátok Társasága tagjai. Felgyújtotta a gazdaság góréját egy nyolcéves kisfiú B. Pisti nyolcéves kisfiú úgy tölti iskolai szünidejét, mint hasonló korú társai. Segít ott­hon a háztartásban, egyéb te­endőkben. Szereti a tv-t nézni az állami gazdaság központ­jában. Múltkoriban különösen megragadta figyelmét az út­törő tűzoltók nagyszabású ve­télkedője. > — Ezeket aztán ország-vi­lág megcsodálja — gondolta magában. Mind többet foglalkoztatta a tűzoltás gondolata. Az el­gondolás elhatározássá érett): tűzoltási bemutatót kell tarta­ni a tanyabelieknek. A gazda­ság színültig telt kukoricagó- rája melletti nádrakás meg­gyújtása volt a cél. A mun­kásszállás környékén gyufát is talált, így jöhetett a nagy tett. Rövidesen lángba borult a nádrakás és góré eleje. A kör­nyékről odasereglő munkások és a vezetők csöppet sem vol­tak elragadtatva Pisti csele­kedetétől. Vederrel, lapáttal láttak hozzá az oltáshoz. A nagy füstfelhő feltűnt az. aratás idején éberen figyelő határnak. Csengett a telefon, tüzet jelzett a vasút, alkalmi autósok, motorosok rohantak a tűzoltóságért. — Gabona ég — így látta a vasúti őr. — Műtrágya- és vegyi raktár — vélték mások, és még egész sor lehetőséget jelentettek. A tűzrendészet! parancsnok­ság ügyeletese maga is zavar­ban volt, hiszen az egységük éppen Abony határában, egy másik bejelentés színhelyén volt. Szerencsére az URH-s összeköttetés révén így sem sok késedelem származott. A nagyméretű kukoricagórénak mintegy negyedrészét károsí­totta a tűz, a többi része ép­ségben maradt. írta és fényképezte: Jakab Mentik, ami menthető Cegléd és Budapest között nincs egyetlen téglagyár sem. Talán énnek köszönhető, hogy a ceglédi gyárban nem isme­rik a munkaerő-hiányt. A környék igényt tart az évi 20 millió téglára, Kecskeméttől Vecsésig hordják termékei­ket. Az üzletfelek nem távoz­hatnak rossz benyomásokkal a gyárból, a régi kemencék mellett már láthatják a legkor­szerűbb csatorna-műszá- rítót is. De ha távozóban szétnéznek a gyár falain kívül, szemügyre veszik egy kicsit a környéket, bizony csóválgathatják a fe­jüket. Balra bűzös, beteme­tetten régi agyagbánya, jobb­ra az út mellett, néhány száz méteren 50 centiméter magas nyárfatuskók, az árokparton hatalmas fű, gaz terebélyese­dik. — Valóban nem a legszebb látvány a téglagyár környéke — mondja Varga Ferenc gyárvezető. Bár az épületek egy része modern, nem muta­tós az 1901-ben épült régi ége­tőkemence öreg tetőszerkezete sem. De a legcsúmyább ez a mo­csaras tó, a szúnyogok, ro­varok tanyája. Néhány évig ezt a bányát a város szemétlerakó helynek használta, de már lezárták. Most ott magasodnak a sze­métkupacok. Tenni kellene velük valamit. Kérjük a vá­rosi tanácsot, simítsák el, te­messék be végleg ezt a sze­méttelepet, mert a magunk erejéből ezt nem tudjuk meg­oldani. Az út mellett álló fűzfatus- kók sem kellenek senkinek. A vasút villamosítása alkalmá­val magasan vágták el a tör­zsüket, azóta is úgy állnak ott. — Végül is tehát minden marad úgy, ahogy volt? — Dolgozik néhány embe­rünk a gyár környékének ren­dezésén, de ezzel csak a ta­vasszal leszünk készen. Ha igaz, még újabb területet ka­punk a gyárhoz, a kisajátítás már folyamatban van. Ha az­tán a tervünk valóra válik, az út mellett kiépítjük a gyárat, más emlékekkel távozhat a látogató. Mielőbb szeretnénk mi is kellemes emlékekkel távozó látogatók lenni. (szabó) Vendégeket vár a strand — Az utóbbi tíz évben nem volt olyan szép és gon­dozott a strand környéke, mint az idén — mondja kérdésünk­re Tauber György. — Május elejétől a tanév végéig itt folyt az általános iskolások úszóoktatása. A ne­velők irányításával 130—140 gyerek tanult meg úszni. De most a vakációban is szerve­zünk 1—1' hónapos úszótan­folyamot gyerekek és felnőt­tek számára egyaránt. Ezen a nyáron még 60 gyereket és 20 felnőttet tanítunk meg úszni. — Növelte-e a látogatottsá­got a szebb környezet? — A nyitás óta még kevés napon volt igazi strandidő. Hétfőn 800 vendégünk volt, de számítunk ennél sokkal több­re is. A közös öltözők átalakí­tásával 1200 férőhelyünk van. Kijavították a kabinokat, be­lül is tatarozták, korszerűsí­tették a gyógyfürdőt. Több fekvőpadunk van, mint ta­valy, négy új mérleghintát szereltünk fel a gyerekeknek. Nagyon sokat segített a vá­rosi tanács 300 ezer forintja, hogy szebb, kulturáltabb kör­nyezetben fogadhassuk régi és új vendégeinket. Cegléd szépe tíz nap múlva Viragsaüret a t&a-ben A ceglédi Alkotmány Ter­melőszövetkezet gyümölcsésze- ti agronómusa; Boda János, a szakszerű gyümölcstermelés mellett, régóta foglalkozik a virágkertészkedéssel, amelybe az idén termelőszövetkezetét is bekapcsolta. A tavaszon 11 ezer darab fehér és rózsaszínű kardvirág­gumót adott a tsz-nek, ame­lyet részes alapon, fólia alatt neveltek, az agronómus szak- irányítása mellett. A virágter­melés jól sikerült és most százszámra szállítják a szép kardvirágot Pestre, ahol a virágüzletek és árusok darab­ját 2—3—4 forintos áron vá­sárolják. % A tsz virágkertészetében a napokban végignéztük a virág­szüretet. A legszebb virágokat Boda János kiválogatta, s Szentpéteri Sándorné és Szűcs Sándorné tsz-tagok kötötték tízes csomókba. — A tsz gyümölcsöseiben mi tyjság? — Őszi barackból és téli al­mából szép termésünk van, — mondotta Petrányi Dániel, aki az idős agronómusnak a gyü­mölcstermelés irányításában segédkezik. „Cegléd szépe” őszibarackunkat július 20. kö­rül kezdjük szedni, és 20 hol­das őszibarackosunk termésé­nek legnagyobb részét a körösi konzervgyárnak szállítjuk. K. L. Illésék itt jártak a. wrf Vastag keretes szemüvegű, kis termetű fiú énekel a szín­padon. A hangja iskolázott, kellemes. Évekkel ezelőtt még arról volt nevezetes, hogy szinte csak „függöny mögül” mert énekelni, és fülig pirult, ha kilépett, hogy a tapsorkánt megköszönje. — Ez Szörényi Levente —, a fiatalok „Leven­téje”. SauHífirtoeT Vasárnap Cegléden járt az Illés együttes, Koncz Zsuzsá­val. Hangulatos, változatos és igen kulturált műsort hoztak. Az erősítőknek csak másodla­gos szerepük volt a zenekar és az énekesek mellett. Szót érdemel az is, hogy nem fé­kevesztett közönség előtt kel­lett szerepelniük, hanem olya­nok előtt, akik tényleg az ő hangjukra, előadásukra voltak kíváncsiak, nem pedig saját lármázásukra. Előadás után elsiettek, mert este még másutt is várták őket. Azoknak, akik hiába áll­tak sorban autogramért, Szö­rényi Levente — Orbán Edit linómetszetével — üdvözletét küldte. ízlik a tinedzsermenü A ceglédi Kossuth étterem­ben az utóbbi időben egyre több diák ebédel. A szokásos felnőtt adagok a kamasz ven­dégek számára sokszor kevés­nek bizonyultak, ezért szüle­tett az ötlet: a kamaszoknak tinédzsermenüt kell készíteni, ami nem sokkal drágább az előfizetéses menünél, de több. A tinédzsermenüben a köret­adag tekintélyesebb. Az új szolgáltatást öröm­mel vették tudomásul a jó ét-. vágyú diákok és szüleik is. Még az „éhesebb” vendégek is osztoztak ebben az öröm­ben, mivel felnőttek is kérhe­tik a tinédzserebédet. Kétszázhatvan négyzetméter alapterületű lesz az albertirsai Dimitrov Tsz most készülő gépesítési központja. Benne szerelőcsarnokot, műhelyszár­nyat és 22 személyes öltözőt, mosdót rendeznek be. Trabcsi vagy Mercedes ? A család terve­zett: jó lenne egy kis Trabcsi a ház­nál ... Aztán két­napos kalkulálás után megszületett a döntés: „ha zsí­ros kenyeret eszünk két évig, meg is lesz...” Ették, és meglett. Amikor pedig eljött az az idő­szak, hogy beszál­láskor nem kellett a „szatyorban hor­dozható” lábtör­lő^ lecsutakolni az utasok lábát, a kamaszfiú is vo­lánhoz ülhetett. Aztán, mikor az első karcolások láttán nem kapott szívgörcsöt a kis masina gazdája, engedett a fiú ké­résének, aki „majd én megmu­tatom, hogy kell vezetni” jelszóval részt vehetett egy ügyességi verse­nyen. A kocsiban két­száz forint értékű kár keletkezett, de a volánon egy 76 forintos, második díjért kapott Vo­lánvédő dicséri a versenyző ügyes­ségét. Aztán egy harmadik helyezés bizonyította: nem volt hiábavaló, hogy tönkrement a fékberendezés, harmadik helyen végzett a vásártéri ügyességi verse­nyen. Ennek híre elhallatszott egé­szen a MERKUR- ig. Azóta a tőlük jött levél a szoba­asztalon hivalko­dik : „Amennyi­ben a prospek­tusban feltüntetett kocsik bármelyü­kére .szüksége len­ne, azt önnek so­ron kívül a ren­delkezésére bo­csátjuk.” Lázas lapozga­tás. Hát ezt az igényt még soká nem tehet benyúj­tani! A prospek­tusban ugyanis gyönyörű, színes lapokon a Merce­des kocsik, sport, túra, luxus kivite­lű gyártmányai közül lehetne vá­logatni. Ki tud egy életen át zsí­ros kenyéren meg­lenni? De megvan az illúzió! Ha akarná, soron kí­vül lehetne egy Mercedese! Hogy oda ne poroszkál- jon — a kis Trab- csival! (csat-)

Next

/
Thumbnails
Contents