Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-04 / 152. szám

”%fCívIap 1969. JÚLIUS 4., PÉNTEK Folytatta munkáját az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) élet egésze egészségesen fej­lődjék. Bírálta azonban a Nemze­ti Bank egyes hitelintéz­kedéseit, amelyek a könyvkiadásban és más kulturális ágazatokban kedvezőtlenül hatnak. Hivatkozva rá, hogy a kép­viselők módosító indítványt nem nyújtottak be a vita so­rán, Vályi Péter pénzügymi­niszter röviden összefoglalta a tanácskozás tanulságait. A kü­lönböző kereskedelmi és kul­turális célokra indítványozott nagyobb költségvetési hozzájá­rulással kapcsolatban ígéretet tett, hogy a kormány megvizs­gálja a teljesítés lehetőségét. A reálbérek és reáljövedelmek nem kielégítő aránya vélemé­nye szerint a termelékenység kedvezőtlen alakulásával kap­csolatos. Ennek helyes irányú változása ösztönzőleg hat majd a reálbérek emelkedésére is. Nincs szükség különleges ala­pokra, a változást magával az ösztönzési rendszerrel kell elő­segíteni. A válasz tudomásul­vétele után az országgyűlés elfogadta a múlt évi költségvetés végrehajtásáról benyújtott törvényjavaslatot, majd áttért a vízgazdálkodás helyzetének megtárgya­lására. ban nem tölti be hivatását, s olyan munkálatokra van szük­ség, amelyek lehetővé teszik a vízátvezetést a Drávából a Balaton vízszintjének kielégí­tőbb szabályozásához. A témához hozzászólók többsége a mezőgazdaság szemszögéből vizsgálta a víz- gazdálkodást. Böhm József So­mogy megyei képviselő, a me­zőgazdasági vízberuházások igen gyors megtérülését bizo­nyította, hasonlóképpen dr. Mészöly Gyula, Bács megyei képviselő is. aki főleg a Bégen Imre által is említett Duna— Tisza csatorna tervével foglal­kozott. Ez az évszázados terv, hangsúlyozta a képviselő, megszüntetné a Duna— Tisza közének krónikus vízhiányát, lehetővé tenné a tápéi olaj­kincs gazdaságosabb hasznosí­tását, a belvízi hajózás fejlesz­tését. Megtérülése, véleménye szerint, a tiszalöki duzzasztó­mű adataiból ítélhető meg, amely 15 év alatt a mintegy | kétmilliárdos költséggel szem­ben ötmilliárdot hozott a nép­gazdaságnak. A hatalmas munka előkészítése természe­tesen sok időt igényel, ezért mielőbb hozzá kellene kezde­ni. Dr. Baskay-Tóth Bertalan, Pest megye képviselője, a gödöllői Agrártudományi Egyetem professzora, a belvízrendezéssel kapcso­latban felhívta a figyelmet az árokhálózat karbantar­tásának fontosságára. Említést tett a savanyúfüves rétek vízrendezéséről is, amit a szarvasmarhatenyésztési program sikeres végrehajtása miatt sem szabad elhanyagol­ni. A tapasztalatok szerint ugyanis egyszerű, nyílt árok­hálózattal ezek a területek 3— 4 év alatt édesfűvel benőtt, le­geltetésre alkalmas gyeppé alakulnak át. A vízgazdálkodás egyik köz­ponti kérdéseként említette az öntözést. Elmondta, hogy egye­temük lcultúrtechnikai tanszé­ke hosszabb ideje foglalkozik az öntöző munka termelékeny­ségét növelő műanyagtömlős öntözőcsövekkel, amelyek fel­tekerhetek s könnyen szállít­hatók. Javasolta, hogy a szé­lesebb körű alkalmazás érde­kében a tömlőket gyártó két üzem — a Tiszavidéki Vegyi­kombinát és a Győri Pamut- szövő- és Műbőrgyár — a ha­zai szükségletnek megfelelő átmérőjű és falvastagságú tömlőket gyártson. A Vas, Békés, Szolnok, Veszprém és Hajdú megyét képviselő hozzászólók a to­vábbiakban számos tapaszta­lattal gazdagították a vitát, amely péntek délelőtt a víz- gazdálkodásról folytatódik, ezt követően kerül sor az inter­pellációkra. APOLLO 11 Sikeres- - íó/# ró hon Műszakilag rajtra kész az Apollo 11 hordozórakétája a Kennedy-fokon levő starthe­lyen. A technikai személyzet befejezte az utolsó teljes rajt­próbát, amelynek során vala­mennyi berendezést ellenőriz­ték. A műszaki próbán csak egy kisebb hibát észleltek, amelyet rövid idő alatt sike­rült elhárítani. A hordozóraké­tát feltöltötték üzemanyaggal. A három űrhajós időközben rendkívül intenzív edzést foly­tat a szükséges műveletek tel­jes begyakorlására, beleértve a Holdra szállás körülményeit is. A „főpróba” eddig kiválóan si­került. Az Apollo 11 rajtját július 16-ra tervezik. F-8 A CSENDES ÓCEÁNBAN A harmadik fokozat nem gyulladt be... Az Európa Űrrakéta Fej­lesztési Szervezet (ELDO) Europa F—8. típusú űrraké­tája 13 perccel a csütörtö­kön hajnalban történt ki­lövése után a Csendes-óceán­ba zuhant. A száztonnás ra­kéta angol, illetve francia gyártmányú első és második fokozata jól működött, ezzel szemben a nyugatnémet gyárt­mányú harmadik fokozat nem gyulladt be. Találkozó Zagorszkban Különböző val­lások papjai nagyszabású bé­kekonferenciát rendeztek a szovjetunióbeli Zagorszkban, Moszkva közelében. Képünkön (balról jobbra) E. Bulika, B. Barauskasz és P. Bakshisz, a Litván Szovjet Szocialista Köz­társaság római katolikus egyházának képviselői és Louis Dion római katolikus pap az Egyesült Államokból. CSAK RÖVIDEN... A CSEHSZLOVÁK SZAK- SZERVEZETI SAJTÓORGÁ­NUM, a Prace főszerkesztői­jévé, a szakszervezetek el­méleti folyóiratának volt főszerkesztőjét, Kacireket ne­vezték ki. GENFBEN felújította mun­káját a Mongólia és Japán felvételével időközben 19 ha­talmivá nőtt leszerelési érte­kezlet. NUREDDIN ATASSZI szír államfő párt- és kormány- küldöttség élén Moszkvába érkezett. HÁROM ÉS FÉL ÉV UTÁN első ízben tengeri összetűzés­re került sor a csangkajse- kisták és Kína között a taj­vani szorosban. LONDONBAN bemutatták Jancsó Miklós: Csend és kiál­tás című filmjét. Mire emlékeztet a függetlenségi nap? (Folytatás az 1. oldalról.) rikai főparancsnokság koráb­bi állításaival ellentétben, ez­úttal beismerte, hogy tüzér­séggel lőtte és repülőkkel bombázta Kambodzsa terüle­tét. Ismeretes, hány tiltakozó jegyzéket küldött már a soro­zatos amerikai agressziók miatt Kambodzsa, de az Egye­sült Államok ezt eddig min­den alkalommal visszautasí­totta. A nap egy harmadik híre is azt dokumentálja, hogy való­jában kik sorakoznak fel a béke és a humanizmus olda­lán a délkelet-ázsiai övezet­ben. A VDK kormánya jelen­tette be, hógy július 4-re, az Egyesült Államok legnagyobb nemzeti ünnepe alkalmából Halál az úszómedencében ismét szabadon bocsát három, a VDK területén elfogott ame­rikai katonát. Mint ismeretes, ezek a katonák a VDK elleni törvénytelen agresszió elköve­tése közben kerültek fogság­ba. Ezen a napon és ebből az alkalomból talán elgon­dolkodnak kissé a történe­lem fordulatain. Ez a nap — a függetlenségi nap — arra emlékeztet min­den amerikait, hogy elődeik, George Washington vezetésé­vel, annak idején sikeresen szálltak szembe az akkori idők betolakodó kolonialistái- val és elnyomóival, az ango­lokkal, és kiűzték őket hazá­jukból. Most ők kerültek ab­ba a helyzetbe, amelyben egy­kor az angolok voltak, nincs tehát semmi csodálkoznivaló­juk azon, hogy a hős vietna­mi nép viszont itt és most kívánja elűzni a földjére be­tolakodó idegen csapatokat és a mai neokolonialistákat. Gyülekeznek a világ minden tájáról az USA-ba az egyes országok szépségkirálynői a ,világszépc”-választásra. MARGÓ Egy adat mindent megmagyaráz hát, amit a Primera Plana cí­mű argentin folyóirat állít: „Latin-Amerika nyújt fejlesz­tési segélyt a fejlett országok­nak, és közöttük is első he­lyen az Egyesült Államok­nak.” Latin-Amerika nyugtalansá­ga, a népek fokozódó elégedet­lensége a jenki imperializ­mussal, azaz az amerikai im­perializmussal szembeni nö­vekvő ellenszenve közismert az újságolvasó előtt, hiszen Rockefeller dicsőnek távolról sem nevezhető körútja napról napra az újságok oldalain sze­repelt. Érthető tehát, ha a nyugati folyóiratok nagy fi­gyelmet s terjedelmet szentel­nek a latin-amerikai problé­máknak, s így például a Der Spiegel júniusi első számában hosszú tanulmányban — nem titkolt kárörömmel — foglal­kozik azokkal a problémákkal, melyekkel ezekben az orszá­gokban az Egyesült Államok­nak szembe kell néznie. A kárörvendő hangba ugyanakkor némi elégedetlen­ség is vegyül. Nem sok, csu­pán annak nosztalgikus emle­getése, hogy volt idő, amikor a „nagyokkal” aligha mert huzakodni egy „kicsi”. Gon­doljon mindenki, amit akar... A Der Spiegel e kettős fel­hangok ellenére, a tényeket illetően a realitást mutatja meg. Idézi például Enrique Krauss chilei gazdaságügyi minisztert, aki megállapítot­ta : „Helyzetünk rosszabb, mint tíz évvel ezelőtt. Mesz- szebb vagyunk az iparosított világtól, mint akkor.” Ho­gyan? Hiszen az Egyesült Ál­lamok látványos segélyprog­ramokkal támogatta — támo­gatja — ezeket az országokat?! E „segélyek” körül azonban valami baj van. Nemcsak mi mondjuk ezt, a Der Spiegel is állítja. Azt írja: „Az ameri­kai kongresszus évről évre megnyirbálta a segélyprogra­mot: az 1967. évi 506 millió dollárról 1968-ban 470 millió dollárra, és végül 1969-re 336 millióra.” Pedig az amerikai hon­atyáknak igazán nem kellene aggályoskodniuk. Hiszen — a Spiegel szavaival folytatva — „az amerikai dollárokat — el­térően az Európának nyújtott háború utáni amerikai segély nagy részétől — nem ajándék­ként kapták, vissza kell a se­gélyt fizetni. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy Latin-Amerika külföldi adósságai 1960 óta majdnem húszmilliárd dollár­ra duplázódtak meg.” A nagy szívvel adott dollá­rokat azonban nemcsak visz- szafizetni kell, hanem akár­mit nem is lehet vásárolni azokért. A nagy szívű segé­lyező ugyanis kikötötte, hogy a pénzből — s ismét a Der Spiegel szavaival folytatjuk — „anyagot vagy felszerelési cikkeket kellett vásárolniuk az Egyesült Államokban, gyak­ran húsz százalékkal drágáb­ban, mint Japánban vagy Európában vehették volna; hazai építkezéseik kivitelezé­sével amerikai társaságokat kellett megbízniuk; a megvá­sárolt áruk legalább ötven százalékát amerikai hajókon kellett szállítaniuk” Ezt ismerve rögtön érthe­tőbbnek tűnik, miért oly fon­tos az Egyesült Államoknak mindaz, ami Latin-Ameriká- ban történik. Nem túlzás te­Mert a „segélyprogramok” mellett másféle támogatást is élveznek ezek az országok. 1960—66. között a külföldi — döntően amerikai — vállala­tok beruházása 2,75 milliárd dollár volt ezekben az orszá­gokban. Miért ez a mérhetetlen nagyszívűség? Miért a sokol­dalú támogatás? A latin-amerikai országok ugyanez idő alatt az adóssá­gok törlesztése, s kamatok cí­mén 8,33 milliárd dollárt fi­zettek ki... ! így már rögtön érthető a ,buzgalom. Hát még ha azt is hozzátesszük, hogy évi átlag­ban minden, Európában be­fektetett száz amerikai dol­lár 6,7 dollár hasznot hoz, La­tin-Amerikában viszont 11,8 dollárt... ! Ez az egy adat mindent — Rockefeller-látogatást, segé­lyeket, beruházásokat — meg­magyaráz ... (m) A 22 éves Brian Jonest, a „The Rolling Stones” angol beat-együttes volt tagját ba­rátai csütörtökön kora haj­nalban holtan találták hart- fieldi lakásának úszómeden­céjében. Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal el­nöke a vízgazdálkodás célki­tűzéseinek átfogó ismertetése során számos meglepő adattal, ténnyel illusztrálta a feladat nagyságát és bonyolultságát. Az .ipari vízszükségjet,,.megöt­szöröződött a .felszabadulás óta, es az ivóvíz-felhasználás is rendkívüli mértékben növe­kedett. Tény, hogy 800 faluban működik már vezetékes vízmű, és a városok többségében is sikerült a korábbi rendszeres vízhiányt megszüntetni. A to­vábbiakban azonban az ipar­nak nagyobb mértékben kell hozzájárulnia a rendkívül költ­séges vízműberuházásokhoz. Miután pedig az összes ipari- víz-felhasználásnak 84 száza­léka olyan területre jut, ahol kevés a víz, ebből a szempont­ból is jobban meg kell fontol­ni az ipartelepítéseket. Kitért az országban meg­lehetős bőségben fellelhe­tő gyógy- és hévizek ki­használásának lehetősé­geire, a mezőgazdaság vízgazdálko­dására, ezen belül a sokat fej­lődött üzemi öntözésre, ame­lyet véleménye szerint főleg ott kell továbbfejleszteni, ahol az a legkevesebb járulékos beruházással megoldható. Megnyugtatóan hatott, amit az árvízvédelem évről évre fejlődő munkálatairól ~ mon­dott az államtitkár és amivel az egész ágazat dinamikus fej­lődését jellemezte. Már ebben a bevezetőben szó került a Balaton sajátos vízgazdálkodási következmé­nyeiről, amelyre hamarosan elkészül az összefüggő prog­ram. Dr. Radnóti István Veszprém megyei képviselő felszólalásának nagy részét en­nek a problémának szentelte, hangsúlyozva, hogy a Sió mint a Balaton jelenlegi egyetlen vízszabályozója mai állapotá­FELVÉTELRE KERESÜNK FÉRFI MUNKAERŐKET 17 éves kortól textilfestő és kikészítő munkakörbe betanított munkásoknak. Magas kereseti lehetőség Albérleti szobáról gondoskodunk Jelentkezés levélben: HAZAI PAMUTSZÖVŐGYÁR Budapest IV., Baross u. 99.

Next

/
Thumbnails
Contents