Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-30 / 174. szám

1969. JÚLIUS 30., SZERDA PEST HEGYEI cMívlav Árnyak és fények a Csepel Autógyárban (7J Ahol minden régi 1 Jó, hogy kísérőt adtak mellém, bolyonghattam vol­na esteiig. S még szerencsém is van: közlékeny fiatalasz- szony a kísérőm. — Látja, mindenütt épül va­rrni új — tart szóval, míg, homokkupacokat, frissen asz­faltozott útrészeket, darukat és járműveket kerülgetve, a munkavédelmi iroda felé po- roszkálunk. — Kukkantson csak be amoda. Azok az üzem­anyag-, cement- és sörszállí­tó gépkocsik a mi gyártmá­nyaink. És nálunk készülnek a két-, négy- és hathengeres Diesel-motorok is, részben sa­ját kocsijainkba, részint az Ikarus autóbuszaiba és a Vö­rös Csillag Traktorgyár ma­sináiba. Egyébként gyárunk az idén ünnepli fennállásá­nak huszadik évfordulóját. Húsz év múltán Czunyi Károly munkabiz­tonsági osztályvezető, anél­kül, hogy tudna róla, ott foly­tatja, ahol kísérőm abba­hagyta : — Ez a mi gyárunk, a Cse­pel Autógyár az elmúlt húsz ev alatt, noha gépi beren­dezése, illetve termelő te­rülete csak mintegy másfél- szeresével nőtt, termelését megháromszorozta. Nyilván­való, hogy jelenlegi eszkö­zeivel eredményeit tovább már nem fokozhatja. Kinőtte a kamaszruhákat. Hozzá is lógtunk 1967-ben, egyrészt a közúti járműprogram megva­lósítása révén, másrészt sa­ját erőnkből, gyárunk lép­csőzetes rekonstrukciójához, bővítéséhez. Elsőként a mo­torgyártás körül próbáltunk rendet teremteni. S ma már befejezése felé közeledik ez a rendteremtés. Uj motorgyár született, de, jelentős változ­tatásokkal, a régi is megma­radt Esetleg nézzük meg mindkettőt. Gépek dzsungele t Mi tagadás, ez a régi, ez valósággal őserdő: gépek dzsungele. A forgattyúsház megmunkáló üzemben szinte ■lépni alig lehet. Az olajtól síkos padlózat amúgy-is nagy- nagy óvatosságra int. — Jóformán naponta törté­nik itt baleset — önti ki kese­rűségét Pécze Tibor üzem­vezető. — Nyolcvan százalé­kát a rosszul konstruált, ro­zoga görgők okozzák. Elakad rajtuk a forgattyúsház, ámi- Jcor a munkás megrántja, ló­dul, odacsapódik az előtte le­vőhöz, és zúzódik a köröm, meg az ujj. A figyelmetlenek kalapáccsal roncsolják szét a praclijukat. Kiss József se­gédmunkás járt pórul leg­utóbb. Nehéz munkát végez­nek az emberek itt, ahol min­den ragad a piszoktól, de fize­tésük ugyanannyi, mint a tiszta műhelycsarnokbelieké. Nem csoda hát, hogy sokan elpártoltak tőlünk, örökös gond a létszámhiány. Kelemen István fúrógép­munkás csapágysor rögzítő furattal küszködik. — Az emelésnél kell vigyáz­nom — mondja —, nyolcvan- százhúsz kiló egy-egy for­gattyúsház, sziszeghet, akinek odacsípi a kezét. Négy éve dolgozom itt, de még egyszer sem sérültem meg. Figyelmes vagyok, ennyi az egész. Szűk, piszkos bádogfallal körülkerített négyszögben, tó­csában tocsogva egy motor­házat vesz kezdetleges mó­don víznyomáspróba alá Mos István és Kópiás László, az idős gépmunkás és pelybedző állú tanítványa. Amúgy sem \ férünk, és még ezt a hordó ■ repceolajat is iderakták, pa­naszkodnak. Szidják a fém­forgácsot, amit ők spénnek neveznek, az olajos vizet, és folyton arra ügyelnek, csak valahogy hanyatt ne vágódja­nak. Mit kerteljünk — Amint látja, már megje­lentek a nagy, zöld célgépek — kapja el pillantásomat Ap­pel János művezető. — Ki­sebb helyet foglalnak el, ter­melékenyebbek, mint az uni­verzális gépek, melyeket fel­váltanak. Szép tervekről hal­lottunk, várva várjuk a meg­valósulásukat. Reméljük, az év végére sokminden megvál­tozik. Az üzemvezető kevésbé de­rűlátó. A célgépeken nem végezték el a megelőző kar­bantartást, úgy érkeztek a műhelybe. Állandó javítga­tásra szorulnak. Gyakran órá­kat állnak. Volt, hogy hat óra múlva jött csak a villany- szerelő. Kevesen vannak a javítók is. Egy részük tsz- ekhez szegődött el, magasabb órabért ígértek nekik. — Mikor már nem győzöm cérnával, magam nyúlok bele a gépbe, pedig tilos — szór szikrát a szeme. A nyers és megmunkált f or- gattyúsházak szinte burjá- nozva, kúszónövényként lep­nek el minden talpalatnyi helyet: 600—650 gyártás alatt, 400—500 készen az út mellett. Ez utóbbiakat újabban az emeletre hordják, így enyhí­tenek valamelyest a helyze­ten. — Nem sokáig tarthatók már ezek az állapotok, utolsó erőink emésztődnek fel — a jó ügy féltése csendül ki $z üzemvezető szavaiból. Igaza van, mit kerteljünk. Amerre a szem ellát, min­den arra figyelmeztet: itt sürgősen megnyugtató rendet kell teremteni. Átlucskosodott ingben lépek ki a füllesztő levegőjű, elha­nyagolt, fülsiketítőén zajos csarnokból, és elindulok az új motorgyár felé. Polgár István (Befejező rész a követ­ező számban.) Tanács épít 9 miilio forintos költséggel 8 tantermes iskolát létesítenek Veresegyházon 1969. március elsején ala­kították meg Veresegyházon a községi tanács úgynevezett költségvetési üzemét. A 40 alkalmazottal, közöttük szak­munkásokkal dolgozó üzemet építészmérnök irányítja. Első és legfontosabb mun­kájuk a 8 tantermes álta­lános iskola lesz, amely­nek beruházási összege el­éri a 9 millió forintot. Az építkezést 1969 májusában kezdték el, és a tanítás 1970. szeptember elsején már meg­kezdődhet az új iskolában. Távvezeték a Duna felett (Foto: MTI) A BRIGÁDVEZETŐ NE VÁRJON SZEPTEMBERIG! 1 júliusi határ olyan, mintha egy óriási gyár lenne — gépek zakatolnak mindenütt. Kombájnok, rend- revágók, teherautók és trak­torok dübörögnek, vágják és hordják a föld gazdag termé­sét. Nemcsak a gabonaföldek hangosak Kerepesen. A kerté­szet is az. Teljes a nagyüzem. A paradicsomot, uborkát sze­dő, tarka kendős asszonycsa­patból messze kimagaslik egy fehér hajú „óriás”, Csernák Mihály brigádvezető, akinek az elröppent ötvenkilenc esz­tendő sem tudta megtörni szálfatermetét, pedig két há­borút megélt s közte is, azóta is, sok vihart. — Legutóbb a Budapest— Szófia repülőúton — kezdi tréfálkozva a beszélgetést — a TU 104-es pilótája jól ki­babrált velünk, alaposan meg­dobált, összerázott a levegő­ben. Persze, az is lehet, csak nekem volt szokatlan, mint­hogy most ültem először re­pülőgépen. (A területi szövet­ség szervezte a nyolcnapos bulgáriai kirándulást, amely­re a jó munka jutalmaként küldte el a szövetkezet Cser­nák Mihályt.) Mondtam is Já­nosnak, az agronómusnak: én már csak a földön érzem jól magam... f'azdaember volt az apja, ^ nagyapja, dédapja, min­denki, akire csak emlékezik. A parókia anyakönyveiben háromszáz évre visszamenően megtalálható a Csernákok ne­ve. — A földbe születtem, nem tudok, én már elképzelni más munkát magamnak. A föld az föld. Azt vagy szereti az ember és akkor öröm bánni vele, vagy szedje a sátorfáját és vissza se nézzen rá. II úszónkét esztendeje még ** huszonkét holdon gaz­dálkodott. — Az apámtól örököltem. Így lettem kulák. Nem a leg­szabályosabban, mert papír szerint ahhoz huszonöt hold kellett. Jól emlékszem arra a napra. Kint dolgoztam a ha­tárban. Már csak fél holdam volt felszántatlan, amikor fel­tűnt az úton Perger Ferenc, a főjegyző (ma a helyi Haza­fias Népfront elnöke), megállt mellettem, nem szólt, én meg nem kérdeztem, mi járatban, kimondja úgy is, ha már utá­nam jött. „Most már ellenség vagy, Mihály”, mondta ki ne­hezen. Hát így tudtam meg, milyen sorsra ítéltettem. Megvonja a vállát, régen túltette magát a régi sérel­men. Hogy mégsem felejtette el? Nemcsak a jó, a rossz is megmarad az ember emléke­zetében. — Az ember élete csak úgy teljes, ha mindenre emlékezik — mondja tűnődve. a hetvenkét hold a „bir­toka”. — Nehéz emberként tartot­tak számon a szervezés ide­jén. Pedig nem vagyok az. In­kább reális, mindent kétszer megfontoló. Amikor először jöttek el hozzám, nem mutat­tam ajtót, de nem is írtam alá a nyilatkozatot. Nem ké­rek mást, mondtam a vezető­jüknek, csak egy kis türelmet. Ha a fél falu aláírja a belé­pést, magamtól is elmegyek. Ismertek, nem zaklattak töb­bet, mert tudták: állom a M szavam. Magamtól váltam meg az apám, a nagyapám, a dédapám és az ükapám föld­jétől. Cserébe brigádvezetősé­get kaptam s hozzá sok gon­dot, bajt. És a szégyent önma­gam előtt: hiába minden jó szándékú igyekezet, nem ju­tunk semmire. Az első év vé­gére tíz forint ötvenet ért egy munkaegység. Kilenc év a „múltja” a kö­zös gazdaságban. Sok vagy kevés? Számokkal felel igen vagy nem helyett. — Tisztességgel megfizet­nek. Tavaly havi háromezer forint volt a keresetem. S hozzá, az esztendő végén, mert közel háromszázezer forinttal túlteljesítettük a kertészet tervét: a fizetés hatvan száza­léka prémiumként. Nincs okom elhallgatni: ötvenhét- ezerhatszáz forintot kerestem egy év alatt a gazdaságban. S hozzá a háztáji haszna, meg a földjáradék. A kérdés akaratlan: ezek szerint nem bánta meg, hogy feladta az ősi földet, az egyéni gazdálkodást s egy nagy kö­zösség tagja lett? — Két esztendeje megkap­tam a mezőgazdaság kiváló dolgozója kitüntetést. Azóta nemcsak a kertészet brigádvezetője. A foga- tosoké is. És azok is százezer forinttal többet hoztak a gaz­daság konyhájára a tervezett­nél, az elmúlt esztendőben. Ez Csernák. Mihály érdeme? Az övé és mindazoké, akik ma már nem azt mondják, hogy ez vagy az a parcella volt az enyém, hanem azt: amit itt lát, az a mi gazdaságunk. p. P. A költségvetési üzem azon­ban nemcsak az iskolát, ha­nem más- létesítményeket is épít, például a községi sport­kör számára öltözőt, a teme­tőben ravatalozót. Amikor a költségvetési üzemnek már nem lesz munkája a község­ben, a gödöllői járás területén folytat majd kivitelezéseket. Erre azonban egyelőre nem lesz szükség. A községben építési láz ütötte fel a fejét: keverőtelepet létesítenek, ahol járdaszegélyeket gyártanak majd — sokkal olcsóbban —, és utak burkolóanyagát ké­szítik. A lakosság társadalmi munkájának segítségével 50 nap alatt készítették el a ben­zinkutat, s ugyancsak gyors befejezést szánnak a községi vízműnek, ahonnan az új is­kolát ellátják ivóvízzel. Elkészült és a napokban adták át az úgynevezett szolgáltatóházat, amelyet 1,5 millióért építettek. A szolgáltatóházban női-férfi fodrászat, cipészrészleg, fény­képészműterem áll majd a la­kosság rendelkezésére. A MEKOFÉM Ktsz (mecha­nikai fémtömegcikkeket, kése­ket, 'ollókat gyárt) telepet szándékozik a községben léte­síteni, ahol 3—400 asszony, férfi talál majd munkát. Az építkezést már idén elkezdik. A községfejlesztés nagyszerű tempóját az 1969-ben életre hívott költségvetési üzem to­vább fogja gyorsítani. — sz — d Összerakható, szétszedhető Különféleképpen összerak­ható és könnyen szétszedhető varia kisgarázsokat hoz for­galomba a Szegedi Építőipari Vállalat. Az érdeklődők 18 havi részletre, OTP-hitellevél- re is megvásárolhatják. A vál­lalat' egy másik újdonsága a folyók árterületeire telepíthe­tő víkendház. A variagarázs elemeiből szerelhető össze, s 3 méteres acéllábakra állítható, így a folyó áradása nem tesz kárt benne. Nagyobb önállóság megyei segítséggel Rendelkezés az I. fokú iparhatósági jogkör leadásáról A helyi tanácsok jogköre fokozatosan növekszik: ennek tanúi lehetünk napjainkban. Legutóbb egy elnöki utasítás végrehajtásával jutottunk kö­zelebb a célhoz. Az utasítás értelmében e hónap elsejétől első fokú iparhatósági jogkört gya­korolnak, illetve ipari szakigazgatási feladatokat látnak el a községi taná­csok szakigazgatási szer­vei. Ez a hivatalos fogalmazás mindenki számára közérthe­tően és egyszerűen annyit je­lent, hogy helyi ügyekben nem a megyei tanács ipari osztá­lya, hanem az illetékes taná­csok hivatottak dönteni, illet­ve ellenőrizni. A megyei tanács ipari osz­tálya különböző előadásokon, tanfolyamokon készítette fel az érdekelteket. Hasonló se­gítséget nyújtott a másodfokú iparhatósági jogkör gyakorlói­nak. Egyúttal felhívták az er­re illetékes járási vezetők fi­gyelmét arra, hogy júliusban keressék fel a hozzájuk tartozó vala­mennyi községet, segítsé­get nyújtva a benyújtott kérelmek intézésében, il­letve az adminisztrációs teendők megfelelő lebo­nyolításában. Fél éven át a segítségnyújtás és ellenőrzés kettős feladatát vállalta magára a megyei ta­nács ipari osztálya is. EXPRESS 17 000 forintért japán út Bejárhatják Európát, meg­csodálhatják Egyiptomot s még Japánt is elérhetik, ösz- szesen 21 országba, 80-féle út­vonalon juthatnak el a ma­gyar fiatalok az Express Ifjú­sági és Diákutazási Iroda szervezésében. Jelenleg 354 külföldi uta­zási irodával és szervezettel áll kapcsolatban az Express. Elsősorban a kis pénzű ta­nulóknak és a más népek földjére, életére kívácsi mun­kásfiataloknak tesz szolgála­tot, ugyanakkor a hozzánk érkező turistáknak mindent elintéző házigazdájaként dol­gozik. Kiutazáskor zömmel 800 és 4000 forintba kerülő prog­ramok közül lehet választa­ni. Négy és fél napos út Prá­gába 800 forint, ebben a teljes ellátás is benne van, csak' úgy, mint valamennyi Express-ár- ban. Vonattal kezdődő, repü­lőgéppel folytatódó 20 napos kirándulás Jereván—Szocsi— Kijav vonalon 4200 forintba kerül. Valamennyi európai szocialista ország szerepel « választható uticélok között ezenkívül Ausztriától kezdve Angliába, Olaszországba Franciaországba, Svájcba, Dá­niába, Svédországba is indí­tanak csoportokat. Egyiptom Tunisz. Libanon is lehet uti- cél. Életre szóló élmény Ja­pánba utazni; ez a legdrá­gább Express-út oda-visszs repülőgéppel körülbelül 17 00C forintba kerül. Hold-dóm katalógus Az úgynevezett dómok a holdfel­színnek olyan képződményei, amelyeknek kelet­kezését a tudósok egyöntetűen vul­kanikus folyama­tokra vezetik vissza. Átmérőjük néhány kilométer­től mintegy 80— 100 kilométerig változik. Alakjuk felülnézetből kor­szerű vagy ellip­tikus. Lejtőjük lankás, tetőrészü­kön kicsiny akna látható. Egészében véve a dómok a hawaii tűzhá­nyókhoz hasonlít­hatók. Megfigyelésük nem könnyű fel­adat. Csak olyan­kor láthatók, ha a Nap egészen kö­zel van a holdbéli táj horizontjához és féloldalról vi­lágítja meg őket. Észlelésükhöz leg­alább 20 centimé­ter átmérőjű te­leszkóp szükséges. K. J. Delano, is­mert amerikai amatőr csillagász nemrégiben kata­logizálta az általa és más kutatók által biztosan fel­ismert dómokat, összesen 134 ilyen típusú képződ­mény pontos ko­ordinátáit, mére­tét és rövid alak­tani leírását adta meg. Az új kata­lógus nagy segít­séget nyújt a Hold kutatóinak az égitest eddig kevéssé ismert, különleges felszíni alakzatainak to- további tanulmá­nyozásához.

Next

/
Thumbnails
Contents