Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-30 / 174. szám

/ FES T UECVEi Adrian 1969. JÚLIUS 30., SZERDA A dicsőséggyűjtő Copperfield David — filmen Pilisszentkereszten lakik, szolgálati lakásban. Szabó Sándor, szenvedélyes 1 min- dentgyűjtő a Csepel Autógyár üdülőjének gondnoka. Már 29 éve lakik itt, és gyerekkorától gyűjt. A zsebei és a fiókjai már tízéves korában tele vol­tak — a szokásos gumik, spár­gák és szögek mellett — ki­tüntetésekkel, jelvényekkel, érmekkel. Szerette őket néze­getni, forgatni, szeretett róluk mesélni. Mindegyiknek tudta a történetét. Akkor ez még érthető volt valahogy, hiszen gyűjteménye nem állt még túl sok darabból. De ma is tudja a legkisebb pénzecske históriá­ját is, pedig két kis szobából álló lakásának minden zuga, a padlótól a szekrény tetejéig, kincseivel van tele. A szó szoros értelmében is kincset rejtenek Szabó Sándor lakásának falai. Nemcsak ré­giségértéke van összegyűjtött érmeinek, pénzeinek, hiszen sok köztük az arany és ezüst is. Numizmatikai értékük pe­dig felbecsülhetetlen. A gyűj­temény nagyságát talán érzé­keltetheti, hogy csak katonai kitüntetésből mintegy 15 ezer darab van. Amit most megnéz­het az érdeklődő — Szabó Sándor mindenkinek szívesen megmutatja hobbyjának „eredményeit”, s beszél róla, lelkesen, órákig is magyaráz­va — azt 25 év alatt sikerült összehozni. A háborúban ugyanis tönkrement, elpusztult az első gyűjtemény. Jó kedélyű, közlékeny em­ber. Alaposan felkészült tör­ténelemből, amit tud, azt ér­meinek, maga köré gyűjtött régi tárgyainak köszönheti. Szabadidejének minden percét a rendszerezés, utánaolvasás köti le, no meg, a gond, hogy az újonnan beszerzett holmi­kat hová is tegye? Mert hely nincs. A legfrissebb dobozok már az asztal alatt, a földön fértek csak el. Több ez már mint múzeum. Inkább egy mú­zeum raktára. Mert, hogy két fali vitrinben ott sorakozik Demjén Oszkár, hajdani világ­csúcstartó úszónk minden ér­me, egy másikban pedig a vi­lág csaknem összes vöröske­resztes jelvényfajtája, ha szo­katlan is, nem lep meg ben­nünket annyira, szenvedélyes gyűjtőről lévén szó. De az igen, hogy a fiók mélyéről gondosan papírba csomagolva előkerül az olasz korongrend, a bolgár Sándor rend, Napóleon Szent Hona szigetén híveinek ado­mányozott kitüntetései, vagy: a Rákóczi ezüst forint, V. Bé­la korabeli, római, Mátyás­kori pénzek. De meghökkené­sünk akkor éri el tetőpontját, amikor a jelvények, kitünteté­sek mellett előkerülnek a régi papírpénzek, aztán a régi könyvek, régi kardok, fegyve­rek, edények, evőeszközök, A pedagógiai viszonyról A lap pedagógiai jellegű cikkeit olvasva, úgy érzem, is­kolánk életéből hasznos észre­vételeket közölhetek. Napjainkban igen sokat vi­tatott kérdés a nevelők és a növendékek közötti viszony. E kérdés megválaszolása álta­lános feladattá lett. Társadalmunk gazdasági helyzetével együtt változtak a tanulók és maguk a nevelők is. Időszerű, hogy a korábbi jel­lemzésektől mentesen kezel­jük, formáljuk a tanulóközös­séggel együtt a nevelői közös­séget. Mindkettőnél a hivatása magaslatán álló iskolavezetés­nek kell a helyes hangot, a megfelelő érintkezési feltétele­ket és egyéni példamutatást sugallni. Fő célunk a szocialista, majd a kommunista jellemvonások­kal rendelkező gyermek neve­lése. Ennek kikovácsolásában viszont egy-egy iskola légköré­nek és ifjúsági mozgalmi kö­zösségének nagy szerepe van. Az első lépés a sok-sok fel­adat közül: szelektálással és az iskola készségének megfele­lően, lelkesedéssel ismertetni a tennivalókat, hogy azok az in­dításnál ne tűnjenek értelmet­lennek, feleslegesnek, elérhe­tetlennek vagy a nevelők szá­mára túlterhelésnek. Ezekhez azt is el kell mon­dani, hogy a közösségi nevelés elméletének hazai iskolai gya­korlatunkra történő alkalma­zásáról szóló művekéi, cikkek­kel iskolánk rendelkezik. Ezek mellett viszont égetően fontos a növendékek részére javítani az iskolai könyvtárak állomá­nyát, illetve még jobb kapcso­latot kiépíteni a városi, közsé­gi könyvtárak és az iskolai könyvtárak között. Budakeszi viszonylatban nagyon hasz­nosnak bizonyultak a községi könyvtárban tartott magyar órák is. Az új követelményeket al­kalmazni csak a megfelelően informált, jó műveltségi fokon álló gyermek- és nevelő közös­ség tudja. A megfelelő szintre jutás természetesen nem min­denhol egy időben következik be, s a közösségek egészét nézve nem is minden tagjuk­nál egyforma szinten. Az isko­lavezetőségnek, elsősorban az igazgatónak kell ezeket az eseteket helyesen mérlegelni, és az iskolai feladatoknak azt a részterületét kiosztani, amely az egyén képességének megfelel. A növendékek minden esetben példát vesznek a nevelőkről, illetve egy testület egészétől, ezért általános követelmény­ként elmondhatjuk, szükséges, hogy minden tanár társadal­munk erkölcsi talaján álljon, és annak megfelelő bánásmó­dot alkalmazzon, annak meg­felelő megértéssel fogadja a feladatokat. El kell mondani azt is, hogy a korábbi évek­ben hiányzott az egységes né­zőpont az irányító szerveknél, de ma már kiforrott pedagó­giai pszichológia foglalkozik a pedagógus és a tanulók viszo­nyával. A közösségi légkörnek ko­moly szerepe van abban, hogy az egyik osztályban szívesen tartanak órát a kollégák, a másikba kedvetlenül indulnak. Ugyanígy a növendékek is szí­vesen dolgoznak' egyik tanár­ral, aki szigorú és nehéz tár­gyat tanít, de akivel jók az együttműködés feltételei, míg viszolyogva töltik az órát a másikkal, aki a tanulmányi munka megítélésében nem ál­lítja nagyobb feladatok elé növendékeit, éppen ezért kép­telen az osztályban a közös munkához szükséges belső fe­szültséget megteremteni. A szocialista iskolában egyre in­kább háttérbe szorulnak az egyéni viszonylatok, és a cso­portviszonylatok határozzák meg a pedagógusok és a tanu­lók korszerű kapcsoltát. Egy iskola életében a cso­portviszonylatokra nem a ta­nítási órákon kell a szoktatást megkezdeni. Sokkal könnyebb egy közösséggel csoportos te­vékenységet folytatni, ha már előzőleg jó osztályközösséggé formálódtak a tanulók. Ehhez eszközrendszerével az úttörő- mozgalmat fel lehet használni, ahol olyan csoportos tevékeny­séget folytathatunk, melyek először fizikai erőkifejtést igé­nyelnek csak. Például nyári tá­borépítés. közös táborozás, őszi betakarítási munkálatoknál se­gítés, iskola-, osztályszépítési tevékenység stb. Az ilyen közös tevékenysé­geknél nem szabad nevelőink­kel szemben a hivatali kény­szert alkalmazni, a meggyőzés jobb és kamatozóbb módszer. Igényelni kell az igazgatók személyes példamutatását, az ügy megnyeréséhez az aktív ki­állást. Sinkai Imre ált. isk. igazgató Budakeszi miniatűr szobrok, hímzések, kis zenélő szerkezetek, sisakok, néhány értékes régi ékszer, sőt régi festmények is. Már előre tudja, milyen kérdés követke­zik, s válaszol. — Azért gyűj­tök ennyi mindent, mert így mindenkivel tudok cserélni. Az országban mindenütt is­merik, hol Dunántúlról, hol Debrecenből, hol külföldről kap levelet, ajándékot. Akik küldik, azoknak úgysem kell, és tudják, hogy örömet szerez­nek vele. Június 29-én Po­zsonyban képviselte a magyar gyűjtőket, az I. nemzetközi, és IV. országos jelvénykiállításon. A kis pilisszefttkereszti lakás­nak híre van. S híre van tu­lajdonosának is, aki elmúlt korok, hajdan volt emberek dicsőségének tanúit gyűjti. — Varga — A kilencéves Alistair Mackenzie életének ben a gyermek Dávidot alakítja a Copperfield ben. Creakle-t, a kegyetlen iskolamestert, Sir személyesíti meg. (MTI Külföldi első filmszerepé- David című film- Laurence Olivier Képszolgálat) Turistaszálló, kastélymúzeum Távlatok Ráckevén A Ráckevei Községi Taná­cson a község fejlesztéséről beszélgetünk Tóth Gábor vb- elnökkel. A Savoyai-kastélyra terelődik a szó: — Elvben már túljutottunk a holtponton. Az eddigiekhez mérten óriási lépés ez, ha egyelőre nem is kézzelfogható. Furcsa, de így van: bizonyos tények elvi elismertetéséhez is nehéz, út vezet néha. Akik például új létesítmények, hely­reállítások dolgával — tervei­vel, kivitelezésével — foglal­koznak, gyakran csak azt lát­ják, ami lesz, a meglevő aka­dályokat nem veszik tudomá­sul. És nem veszik számítás­ba. Adott esetben azt eredmé­nyezte ez a szemlélet, hogy számításon kívül hagyták a teljes felújításra és funkcio­nális „átprofilírozásra” már kijelölt kastélyépületben levő számos iroda és tizenhat csa­lád elhelyezését. Ez szinte el­hanyagolható mellékkörül­ménynek számított. Közel tízéves huzavonát okozott ez a „nagyvonalú” lá­tásmód. Most végre pontot te­hettünk e stagnálás után. — Az elmúlt években ki­költözött a kastélyból az erdé­szeti hivatal, a járási ügyész­ség, a magkutató intézet, a fűrésztelep. A legközelebbi jö­vőben szó szerint lerakhatjuk a kastélyfelújítás alapjait. Ami ez esetben egy új, eme­letes lakóház alapjaival azo- nós. Ha fölépült — van hová áttelepítenünk a kastély la­kóit. A lakóépület tervét a jövő hónapban kapjuk meg, készül a végleges költségvetés is. Ha fölépült a ház és teljesen kiürült a kastély, — hozzákezdhet az Országos Műemléki Felügyelőség bri­gádja a helyreállításhoz. A tervek szerint a kastély egyik szárnyában továbbra is a mú­zeum kap helyet, a másik ol­dalon turistaszállót és vendég­látóipari egységet rendez be a Pannónia. De keresse meg Fe- gyó Jánost a múzeumban! Az egykori Savoyai-kastély a romlás szomorú képét mu­tatja. Dudvával benőtt udvar, sarkában szegényes lakások, itt-ott kiteregetett mosott ru­ha. a kupolaterem bejáratánál melankólikus lovacska álldo­gál. Bekeretezett felirat nyíl­lal igazítja el a látogatót, a kastély sarkában meglapuló múzeumba. Belül néhány szép parasztláda, cserép, aztán egy berendezett parasztszoba, és egy korabeli (különböző) búto­rokkal berendezett főúri, szoba. Végül az irodahelyiség, nem kevésbé eklektikus és elhagyatott állapotban. A múzeum új, és életkorára nézve is fiatal igazgatója, Fe­gyó János a padlásról bújik elő, valami deszkakincsekre bukkant, jó lesz a raktárba. Végigvezet a múzeumon, a raktáron, a fotólabort is meg­mutatja. Jó, hogy a jövőt tud­va néztem meg mindent. Más­különben a sok évtizedes el­hanyagoltság hangulatán kí­vül mást aligha keltett volna a látogatás. — Pedig, ha tudná, hogy ipég ez is mennyi harcot kö­vetelt az elődömtől, egyben egykori tanáromtól, dr. Ko­vács Józseftől! Vaskos aktakö- tegek bizonyítják: az ő érde­me, hogy bármily szegényes körülmények között, mégis működött ez a múzeum, 1964- től kezdve. Az a minden­irányú fejlődés, amelyet a helyreállítás ígér, persze, egé­szen más. lehetőségeket kínál, új tervek özönére serkent. Kérdésemre Fegyó János el­árulja: benne is keltett némi fenntartást a múzeum—ven­déglátóipar „eszmei” közössé­ge. De másfelől meggondolan­dó, hogy taláfx éppen ez az idegenforgalmi centrum jelleg a célravezető. — Mi a cél? — A meghitt természeti táj­ba harmonikusan illeszkedő, restaurált műemléképület nemcsak gazdasági fellendü­lést, hanem kulturális pezs­gést is elindíthat. Kell, hogy így legyen. A fiatal múzeum igazgató egy sor kitűnő elképzelésről beszél. Álmok, de reális ál­mok; vagy még inkább: olyan kitűnő komplex terv, amely néhány év alatt megvalósul­hat, ha az illetékesek is úgy akarják. — Éppen három napja mon­dottam el az elképzelésemet a járási pártbizottságnál. Egyön­tetű tetszésre talált. Az Árpád Múzeumnak a járás kulturális fejlesztési tervében sajátos helyet kell elfoglalnia. A kas­tély mögötti, Dunára néző fás területen pedig kis szabadtéri múzeumot létesíthetnénk. Ezerkétszáz négyszögölnyi he­lyen egy-egy eredeti népi épí­téstechnológiával rekonstruált parasztház — eredeti környe­zetének kialakításával; ezek a magyar, szerb, sváb, kiskun épületek szemléltetnék és őriznék a já­rás népi építészeti hagyomá­nyait. A ma még kényszerű­ségből polcokon, raktárban várakozó régi népi berende­zési tárgyakkal rendeznénk be ezeket a házacskákat. A leen­dő új múzeumban pedig a helytörténeti és képzőművé­szeti anyag kapna helyet. Olyan javaslatot is benyújtok — éppen most gépelték le —, amely szerint a jövőben épí­tendő emeletes házak mind­egyikébe egy-egy műterem- lakást tervezzenek. így meg­nyernénk a község számára hi­vatásos művészeket, akik az amatőr képzőművészkörök ve­zetését is vállalnák. A kastély parkudvarában szoborparkot létesítenénk a Csepel-szigeti Képzőművészeti Kör művé­szeinek alkotásaiból... Ha a tervek megvalósulnak, egy leendő ráckevei művész­telep körvonalai bontakoznak ki, és Ráckeve a maga lehe­tőségein belül Szentendre pél­dáját követheti. Pereli Gabriella TAPIOSZELE Kúria Múzeum A Tápiószelén élő Blasko- vits-család utolsó' tagjának halála óta sok vita folyt arról1: mi legyen az épület és az ér­tékes hagyaték sorsa? Az épü­let végül is a Pest megyei Múzeumok Igazgatósága tu­lajdonába került, a döntés pedig: Kúria Múzeumot léte­sítenek az értékes Blaskovits- hagyatékból. Az. épület felújí­tásához a Nagykátai Járási Tanács vb négyszázezer, a megyei tanács vb pedig két­száznegyvenezer forintot biz­tosított. Az. átépítési munká­latok a tervek szerint augusz­tus végére készülnek el. Ak­kor kezdi meg a munkát a Művelődésügyi Minisztérium kiállításrendező csoportja. A Kúria Múzeum megnyitására ez év novemberében, a község felszabadulásának huszonötö­dik évfordulóján kerül sor. Filmhir Őfelsége Princz elvtárs Magyar filmátvételi kül­döttség járt a közelmúltban a Német Demokratikus Köztár­saság fővárosában. Megtekin­tették az NDK filmgyártásá­nak legújabb termékeit, s a DEFA-produkciók közül négy játékfilmet és, három kisfilmet vettek át hazai forgalmazás­ra. Megvásárolták az „Őfel­sége Princz elvtárs” című sza­tirikus vígjátékot Egy másik átvett film, a „Szűz lány tet­szik nekem” értékes irodalmi műből, Kleist „Eltört korsó”- jából készült, meglehetősen szabad átdolgozásban. Megvá­sároltuk a „Fehér farkasok” című színes indiánfilmet, s a „Ködös éjszaka” című bűnügyi filmet ifjú szakmunkások! Magas bérezéssel alkalmazunk benneteket budapesti és Pest megyei építkezéseinken kőműves, ács, vasbetonszerelő, festő, asztalos, parkettás, fűtés-, víz-, gáz-, villanyszerelő, műköves, lakatos, gépszerelő szakmákban. 44 ÓRÁS MUNKAHÉT, MINDEN SZOMBAT SZABAD, SZÁLLÁST. ÉTKEZÉST TÉRÍTÜNK. UTAZÁSI KÖLTSÉGTÉRÍTÉST FIZETÜNK. Jelentkezést személyesen. Pest megyei Állami Építőipari Vállalat BUDAPEST XXL, Kis János altábornagy u. 19—21. Boráros térről HÉV-vel 2 megálló. ÉJJELIŐRÖKET *ssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss/ssssssssssss*. keresünk felvételre állandó budapesti munkára. Bérezés megegyezés szerint. Vidékieknek szállásról gondoskodunk és utazási hozzájárulást térítünk. JELENTKEZÉS SZEMÉLYESEN: 43. sz. Áll. Építőipari Vállalat Budapest XI., Dombóvári út 19.

Next

/
Thumbnails
Contents