Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-26 / 171. szám

PEST HLGYF.I UCírlwJ 1CC9. JÚLIUS 26., SZOMBAT A szocialista haza, a szocialista vívmányok őrzése 26 JULIO« Kuba az első szabad föld az amerikai kontinensen Gorskov admirális interjúja Szergej Gorskov admirális, a szovjet haditengerészeti flotta főparancsnoka július 27-e, a flotta napja alkalmá­ból interjút adott a TASZSZ hírügynökségének. „A technikailag rendkívül fejlett szovjet hatdiflotta ké­pes a világtenger bármely tér­ségében bármilyen stratégiai feladat megoldására — mon­dotta Gorskov. — A flotta ütőerejét elsősorban atom- meghajtású tengeralattjárók képezik. A szovjet haditenge­haza, a szocialista vívmányok| must és a békét védelmezve részét állandó készültségben közi-tengeren éber őrzése" — mondatta A nyilatkozatának további részében Gorskov megállapí­totta, hogy a Varsói Szerző­dés keretein belül a közös hadgyakorlatokon szoros együttműködés alakult ki a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország haditengerészete között. ,,A szovjet hadihajók büsz­kén hordozzák a flotta zász­laját az Atlanti-, a Csendes­és az Indiai-óceánon, a Föld­van, hogy bármikor vissza­vágjon a betolakodó agresszo- roknak. Feladata a szocialista mindenütt, ahol jelenlétüket hazánk biz­tonságának érdekei megkíván­ják. Tudjuk, hogy a szocializ­Á Massachusetts állambeli Edgartown bíró­ság a baleset színhelyének otthagyásáért két hónap própróbaidőre felfüggesztett börtönre ítélte Edward Kennedy szenátort. A legfiatalabb és immár egyedül élő Kennedy fivér az ítélet után felesége társaságában nyilatkozik a sajtónak. Ilelikopterroiics-teiiiető (Folytatás az 1. oldalról.) valóságot nyilvánvalóan szé- pítgető hivatalos veszteség­listából kiderül, hogy Dél- Vietnam az amerikai harci he­likopterek valóságos roncste­metőjévé vált; az amerikai in­tervenciósok 1961. január 1-e óta a legújabb veszteségeket is beleszámítva, összesen 1251 helikopterük elvesztését voltak kénytelenek elismerni. Kato­nai szakértők emlékeztetnek arra, hogy az utóbbi időben a hazafiak légvédelmi tüzérsé­ge a szocialista országoktól ka­pott modern fegyverek révén egyre ütőképesebbé vált. Avatás után (Folytatás az 1. oldalról.) mérnöke. Megtudjuk még, hogy további lépcsőként épül a kenőolajfinomító. Újabb fontos lépés az úgyneve­zett aromás mentesítő, amely például benzolt, mű­szállágyítót, oldószert, illetve kémiai alapanyagokat készít, többek között a műanyaggyár­tás alaptermékeként. Mindez az el­összhangban áll azzal képzeléssel, hogy egy igazán korszerű olaj- finomító ne csak addig jusson el, hogy kiadja a benzint, Diesel-anyagot, kenőanyagot, a sor ennél hosszabb, s Százhalombat­tán már messze vezet... Ez utóbbira alkalmas üzem valószínűleg az év végéig fel­épül, s jövő év elején lát mun­kához. Olcsóbb a zöldpaprika (Folytatás az 1. oldalról.) igazgatója szerint például csütörtökön 18.50 forintról 11 forintra csökkent a zöld­paprika kilónkénti ára. Most már összességében alacso­nyabb az árszínvonal, mint most egy esztendeje volt. Mind a piacokon, mind pedig a boltokban az áru­bőség kedvező jeleit ta­pasztalhatják a vásárlók. Azt is megjegyezte az igaz­gató, hogy ha szombaton va­lamelyik üzletben hiányozni fog, vagy kevesebb lesz a zöldség és gyümölcs, azért a bolt vezetője lesz a hibás, mert nem rendelt elegendő mennyiséget. Tegnap a fővárosi piaco­kon is a növekvő fel­hozatal és az olcsóbb árak uralkodtak. Például a nagykőrösi Rákóczi Termelőszövetkezet a paradi­csomot 3, a paprikát 6—8 fo­rintért árulta. A szentendrei Mathiász Tsz 3 forintért kí­nálta a sárgadinnyét, 4-ért a görögöt. az emberiség jövőjét védjük. Ily módon a szovjet fegyve­res erők felkészültségének ál­landó tökéletesítése nemcsak hazafias kötelességünk, hanem legfontosabb internacionalista feladatunk is" — mondta az admirális. A szovjet hadihajók jelen­legi kubai látogatásáról szól­va Gorskov kiemelte a kubai nép baráti vendégszeretetét. „E látogatás a szovjet és a ku­bai nép közötti barátság nagy ünnepe is” — mondotta. Koszigin—Harmel találkozó Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke pénteken a Kremlben fogadta Pierre Harmel belga külügyminisztert. A belga miniszter hivatalos látogatáson tartózkodik Moszkvában, ahol tárgyaláso­kat folytat Andrej Gromiko szovjet külügyminiszterrel. Július 26-a nem egyszerűen történelmi dátum a kubaiak számára, mint ahogyan az Escambray hegység sem csu­pán földrajzi fogalom, hanem a kubai nép harcának és hő­siességének jelképe is. Tizen­hat esztendővel ezelőtt, 1953. július 26-án Fidel Castro és maroknyi, de bátor fiatal har­costársa megrohamozta a San­tiago de Cubában levő Mon- cada-laktanyát, hogy a diktá­tor Batista erődjéből szerez­zenek fegyvert az ellenállás­hoz. A túlerővel szemben alulmaradtak, de magukra irányították az elnyomott nép figyelmét, és három esztendő múlva, a börtönből szabadult Castro vezetésével, fegyveres harcot kezdett a „Július 26. mozgalom”, hogy 1959 janu­árjában győzzön a diktatúra felett. A forradalom hamaro­san szocialista jelleget öltött. A Fidel Castro vezette moz­galom legjobbjai felismerték, hogy csak a szocialista elvek gyakorlati megvalósításával irthatják ki gyökeresen a feu­dalizmust és a jenki monopó­liumok uralmát. Kubában megkezdődött a rekordtermésű cukornád ara­tása. A képen: Fidel Castro az aratókkal és újságírókkal be­Nixon sajtóértekezlete Közel-Kelet — Fegyverzet ellenőrzése — Vietnam Ázsiai kőrútjának tárgyalási témáiról, a vietnami háború­val kapcsolatos elképzeléseiről, romániai útjának céljairól, a szovjet—amerikai megbeszélé­sek kilátásairól nyilatkozott Nixon amerikai elnök azon az egyórás sajtóértekezleten, amelyet pénteken tartott a Guam szigetén levő Agana tiszti klubjában. A sajtóértekezlet egyik fő témája a szovjet—amerikai esetleges csúcstalálkozó volt. A UPI szerint Nixon szíve­sen találkozna a szovjet veze­tőkkel, „ha az elősegítené a vietnami háború befejezését”, vagy „ha előmozdítaná a kö­zel-keleti béke megszilárdítá­sát”. „Szívesen találkozna a szovjet vezetőkkel a stratégiai atomfegyverek ellenőrzésének megvitatására, ha ők is úgy akarják”. Az AP szerint vi­szont az elnök úgy nyilatko­zott, hogy „három olyan terü­let van, amely a csúcsértekez­let alapjául szolgálhat, ameny- nyiben mindkét fél elfogadja ezt és a kilátások haladással kecsegtetnek: ez a három terü­let a Közel-Kelet, a fegyver­zet ellenőrzése és Vietnam. Tehát amit az egyik hírügy­nökség szükséges előzménynek értelmezett, azt a másik kívá­natos következménynek tekin­tette. Az AFP összefoglaló je­lentése szerint Nixon „csak akkor fűz reményeket egy szovjet—amerikai csúcstalál­kozóhoz, ha a fontos kérdé­sekre vonatkozó tárgyalások tényleges eredményre vezet­hetnek”. Arra van szükség, hogy a találkozó hosszan érle­lődjék és hogy a három téma­körben sikerüljön haladást el­érni. Egyrészt a Közel-Keleten — itt azonban az álláspontok még távol állanak egymás­tól —, másrészt a fegyverzet- ellenőrzés kérdésében — erről most nagyköveti szinten foly­tatnak megbeszéléseket —, vé­gül pedig Vietnammal kapcso­latban — ha biztos lenne, hogy a találkozó eredményei hasz­nosak lennének. Nixon Romániában a két or­szág kapcsolatairól, európai problémákról és a kelet—nyu­gati viszonyról kíván tárgyal­ni. Látogatását nem szabad ki­hívásnak vagy provokációnak tekinteni a Szovjetunióval szemben, sem pedig Kína irán­ti kezdeményezésnek. CSAK RÖVIDEN... A NORVÉG KORMÁNY EMLÉKIRATBAN közölte a finn kormánnyal, hogy helyes­li azt a kezdeményezést, amely szerint Helsinki legyen a tervezett össz-európai biz­tonsági értekezlet színhelye. A NY DAG CÍMŰ HETI­LAP legutóbbi száma leleple­ző cikket közöl arról, hogy August Höpner, Bonn jelenle­gi svédországi tengerészeti, at­taséja a hitleri uralom idején a Wehrmacht egyik megszálló tisztje volt Norvégiában. szélget. Kubának sok akadállyal kellett megbirkóznia. Az Egyesült Államok által fel­szerelt és pénzelt ellenforra­dalmi erők kétszer kíséreltek meg inváziót Kuba ellen, a provokációk számát pedig ez­rekben mérhetnénk. A Wa­shington kezdeményezte blo­kád is súlyosbította a nehéz­ségeket. Kuba az első szabad föld Amerikában — azonban nem maradt magára, s a szo­cialista közösség segítségével képes volt hatástalanítani a blokád szorítását. (Foto: Prenza Latina — KS) Az új, szocialista Kuba tör­ténelmi utat tett meg a „Jú­lius 26. mozgalom” zászlóbon­tása óta. A győzelmes dátum tizenhatodik évfordulóján ha­zánk népe további sikereket kíván kubai barátainknak az új társadalom építéséhez, s ahhoz a küzdelemhez, ame­lyet az imperializmus ellen vív — összefogásban a szocia­lizmus, a haladás és az anti- kolonializmus erőivel. S. T. A lengyel népgazdaság első félévi eredményei A lengyel társadalmasított ipar 102 százalékra teljesítette első félévi tervét. Az ipar ösz- szes termelése a tavalyi azo­nos időszakhoz képest 9 szá­zalékkal növekedett, vagyis túlszárnyalta az előirányzatot — állapítja meg a lengyel sta­tisztikai hivatal félévi jelen­tése. Ez év első felében a többi között 30 milliárd kilowattóra villamos energiát termeltek, több mint 67 millió tonna kő­szenet bányásztak, 5,6 millió tonna nyersacélt és 48 ezer tonna alumíniumot gyártottak, csaknem 26 ezer személygép­kocsi, 19 600 teherautó és 2600 autóbusz készült el. Ugyanak­kor nem sikerült maradékta­lanul teljesíteni a rézbányá­szat, a szerszámgép- és gör­dülőcsapágy-, a rádiókészü­lék-, ablaküveg-, bútor- és pa­pírgyártás tervét. A foglalkoztatottság a tár­sadalmi szektorban a terve­zett 3,5 százalék helyett 4,1 százalékkal nőtt. A magánkisiparos-műhelyek száma 170 ezer, vagyis fél év alatt 1,8 százalékkal gyarapo­dott. Bonn akadályozza az európai biztonsági konferencia összehívását A Neues Deutschland sze­rint a Szövetségi Köztársa­ság meg akarja akadályozni az eurólpai biztonsági konfe­A Hold-emberek immáron karanténben. A bátor űrpilóta. hermetikusan elzárt lakókocsiban a három renciát, mert előfeltételként tárgyalásokat követel Bonn és Berlin között. A Neues Deutschland beve­zetőben Kiesinger kijelenté­seire hivatkozik, és rámutat, hogy a kancellár kitart a kizá­rólagos képviselet igény mellett és elutasítja a második világ­háború eseményeként kiala­kult európai határok elisme­rését és azonos nézetet vall Brandt külügyminszter is. A lap a továbbiakban hivat­kozik a Die Welt című lapra, amely szerint Bonn nem mond le a kizárólagos képviseleti elvről és a lengyel keleti te­rületekre vonatkozó igényéről. A Neues Deutschland hangoz­tatja, hogy ezek a követelések világosan mutatják, hogy Bonn az európai biztonsá­gi konferencia előfeltéte­lévé teszi az NDK kiválá­sát a szocialista államok közösségéből, valamint a két német állam közötti határ felszámolását. Hangsúlyozza, hogy Bonn olyan irányba akarja vinni az európai biztonsági konferen­ciára vonatkozó vitát, amely nem felel meg a népek e konferenciához fűzött remé­nyeinek.

Next

/
Thumbnails
Contents