Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-20 / 166. szám
4 "“K^úrian 1969. JŰLIUS 20., VASÁRNAP A történelem íródeákjai A Hazafias Népfront Országos Elnöksége a NépműRendelet a kanyaró elleni kötelező oltásról Az egészségügyi miniszter RENDELŐ, CSERÉVEL yisegrádnak nincs orvosi rendelője. Az egészségház, ahová a község lakói rendelésre járnak; szűk, korszerűtlen. A községi tanács segíteni akart ezen, s meg is találta a módját: a Művészeti Dolgozók Szakszervezetének épületét elcserélte az egészség- házzal, s így szép, világos helyiségekhez jutottak. A megfelelő átalakítások után, 1970. április 4-ére, felszabadulásunk 25. évfordulójára adják majd át a nélkülözhetetlen egészségügyi intézményt Visegrád lakóinak. A nagy jubileumi évfordulók sorában most rövidesen hazánk felszabadulásának 25. évfordulójának megünneplésére kerül sor. Népgyűlésekkel, irodalmi és művészeti műsorokkal, termelési versenyekkel, sporteseményekkel, vigalommal készül megünnepelni a magyar nép ezt az ünnepet, de készülnek másféle emlékek is. Most lendült fel csak igazán országszerte, az immár népmozgalommá terebélyesedett helytörténeti kutatás és krónikaírás. velési Tanáccsal összefogva ösztönzésül szép pályadíjakat tűzött ki és ugyanígy a népfront Pest megyei bizottsága, a megyei tanács művelődés- ügyi osztálya, meg a levéltár szintén. Mindkét pályázat szabad kezet ad a résztvevőknek! megkötöttség csupán a pontosság, a hitelesség és az igazmondás. Tetszésük szerint feldolgozhatják a községük felszabadításáért folyó harcok történetét teljes egészében, vagy csupán egyes epizódjait szavahihető szemtanúk előadása, esetleg saját személyes élményük alapján. Megírhatják egy-egy falu fel- szabadulása óta eltelt negyed- századának részletes, általános történetét, vagy csupán az eltelt időszak egyetlen esztendejét. Foglalkozhatnak a falu társadalmi, gazdasági, kulturális fejlődésével összefoglalva vagy külön-küiön, attól a naptól fogva, hogy a Vörös Hadsereg szabaddá tette a népet. A krónikaírók pedig időrendi sorrendben rögzíthetik az eseményeket, vagy kidolgozhatják egy-egy ipari üzem, tsz krónikáját. Egyszóval sokoldalú és sokrétű munkával közelíthetik meg a célt, a nagy történelmi esemény emlékeinek összegyűjtését. Helytörténészek, falu- meg özemkrónikások igyekezete egész Pest megyében erre irányul. Ám nem valamennyien fognak hozzá ehhez a komoly, nagy munkához olyan szervezett egységben, mint például a ráckevei járásbeliek. Átgondolt, tervszerű munkájuk segítségével a megyében, sőt, az egész országban a rangelsők között foglaltak helyet eddig is. Most pedig csoportosan, elsőként kopogtattak a megyei levéltárban, ahol a kitűzött időben előkészítették számukra a járás valamennyi községének utolsó 25 esztendejére vonatkozó fellelhető iratanyagát. Az aktakötegek kézről kézre jártak aztán, mindegyikük kikereshette, kijegyzetelhette községe őt érdeklő adatait A ceglédi járásiak hasonló módon, közösen és egyszerre szerezték meg községeik levéltárban őrzött történelmi adatait. A megye többi járásából azonban eddig nem jelentkeztek csoportosan a kutatók, holott a levéltár ilyen irányú támogatásával nemcsak megkönnyíti, pontosabbá is teheti munkájukat Beletekinthetnek minden őket érdeklő iratba, például a felszabadulást közvetlen követő napok történetének fontos forrásanyagát képező nemzeti bizottsági és községi képviselőtestületi ülések jegyzőkönyveibe, számos korabeli kéziratba, és a megyével foglalkozó, a korszakot tárgyaló könyvbe. S hozzájuthatnak az 1941-es népszámlálási összeírás adataihoz is, amelyeket a háború miatt annak idején nem adtak ki. Később, az 1949-ben megjelent statisztikai évkönyvben részben pótolták a hiányt, ez a könyv azonban kevés példányban került ki a sajtó alól, s az egész megyében csak a levéltár őriz egyet. Természetesen a rendkívül fontos Írásos és nyomtatott forrásanyag mellett a kutatók nem hanyagolhatják el a felszabadulás élő szemtanúit sem. Valóság szempontjából ellenőrzött elbeszéléseiket megfelelő mérlegeléssel beiktathatják pályamunkájukba. Nagy jelentőségű különben, hogy ezúttal .a beérkező sok részletet feltáró munkák legjavát könyvalakban szándékoznak megjelentetni. Valamennyi pályázó kéziratát azonban örök időkre megőrzi a levéltár, hogy a későbbi történelemkutatóknak bőséges forrásanyag állhasson rendelkezésére. Mert a pályázat kiírói bíznak, benne, hogy valamennyi pályamunka nagy gondossággal készül és hiteles adatokat tartalmaz, s minden egyes írás méltó lesz ahhoz a történelmi eseményhez, amelynek tiszteletére a szerzők művüket szentelik. A repülőzsüri ezen a héten a zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeumba látogatott. Az elnöki tisztet Takács Kálmán, a Művelődésügyi Minisztérium közművelődési főosztályának osztályvezetője töltötte be. A' zsűri ezúttal nemcsak a múzeum ismeret- terjesztő munkáját értékelte, A szobi járás termelőszövetkezeteinek gyümölcsfeldolgozó közös vállalkozásában a szamóca után most a málnán a A cirkusz porondján a bohóc meglibbenti széles karimájú kalapját, csókot hint és fintorog. Megkezdődik száma, óriás cipőjében rója a köröket, bejön a partnere, ő is rója, majd verekszenek, leöntik egymást vízzel, bekenik mindenüket habostortával és a közönség önfeledten nevet Erre mondják, hogy minden poén „bejön”. Nagyot puffan egyikük-másikuk, talán kicsit fáj is, de azért jókedvűen fölvigyorognak a székek felé. És ott fönn nem veszik észre: a bohócok az ő görbetükörképeik, torz nyelvöltögetéseik hintőporba bújtatva. Karikatúrákon sem azért nevetnek, mert észreveszik önmagukat. Az emberek csak máson tudnak nevetni X. Y. elképzeli, hogy X. Z. pontosan ilyen lehet. X. Z. úgy látja, hogy X. Y.-t csalja meg ugyanígy a felesége. Ezen aztán mindketten jól nevetnek — persze egymáson — így foglalja össze Sajdik Ferenc, a Ludas Matyi népszerű karikatúristája mestersége lényegét. — Persze, itt is vannak ágazatok, kinövések, de az ember igazán és szívből csak máson tud nevetni — afféle káröröm ez, csak ebben a műfajban jól bújtatott — A káröröm miatt a nevetés bizonyos fokú sajnálat is, ugye? — Sok esetben — lebecsü- léses sajnálat. Főleg a karikatúrákban. Bár itt is — akárcsak szóban — vannak játékok, ezek önmaguk nevettetnék. Sajdik Ferenc Dunakeszin lakik családjával. Sokan ismerik őt, köszönnek neki, dicsérik egy-egy rajzát, vagy most megjelent rendeletében az úgynevezett életkorhoz kötött oltásokat a kanyaróra is kiterjesztette — ezentúl tehát! hanem jelentős népművelési tevékenységét is: a képző- művészeti szabadiskola munkáját, a műzeumkertben rendezett hangversenyeiket és a rendszeres filmvetítéseket. Az eredményes ismeretterjesztő és népművelő munkáért Dániel Kornél múzeumigázgatót ötszáz forinttal jutalmazta a zsűri. sor. Hatalmas katlanokban főzik a szörpöt. odaviszik, az orra alá dörgölik: — Mi ebben a humor, azt mondja meg? Rajzait megismerni. A csél- csap, széteső vonalú ceruzabohóc nevetséges bárgyúsága külön színfolt. — Mindenkinek, minden rajzolónak van kedvenc „embere” ... Nekem valahogy önmagától jött a figura, sokszor félek is, hogy megunják, karikatúra-modorosságnak tekintik. — A témák? — Rááll az agyam. Van, mikor rosszul áll rá... Ilyenkor születnek azok a karikatúrák, amelyeket vagy összetépek, vagy tőlem kérdezik: „Mi ebben a humor, azt mondja meg?" Nagy általánosságban azért összetépem. — Szenvedély? — Hál’isten megvan ... Rajzfilm. Belebolondultam. Népp Józseffel most csinálok egy sorozatot — gyerekeknek. Ezer és ezer, jóformán ugyanolyan rajz... Mit csináljak? Hobby. A figura kalapot emel és szemtelenül rámvigyorog. Boa gyermekeket meghatározott életkorukban — diftéria, szamárköhögés, tetanusz, himlő, gyermekbénulás, kanyaró és gumókor ellen kell védőoltásban részesíteni. Az oltási kötelezettség a gyermekbénulás ellen a 14., a kanyaró ellen a 4. életév betöltéséig tart. A miniszter egyben rendelkezett az idén ősszel kezdődő kanyaró elleni védőoltások megszervezéséről és végrehajtásáról. Október 6. és 18: között be kell oltani minden 1968-ban született gyermeket, valamint a többi három évesnél fiatalabb gyermekek közül azokat, akiket gyermékkollek- tívában gondoznak és még nem estek át a kanyarón, illetőleg nem kapták meg a védőoltást. Az oltás után a gyermekek egy részénél enyhe kanyaróra emlékeztető tünetek — hőemelkedés vagy kiütés észlelhetők. Ezek a gyermekek azonban nem betegek,. tehát nem fertőznek és nem kell őket elkülöníteni, de természetesen lázas állapotuknak megfelelően kell őket ellátni. Az október 6. és 18. között lebonyolítandó oltások után a fennmaradó készletből pótoltásra kerül sor október 27, és november 6. között. Ekkor az előző oltásokból kimaradtakon kívül védőoltásban lehet részesíteni a gyermekkollektívákon kívüli három éven aluli gyermekeket is. Ha pedig a pótjelentkezés után is maradna még oltóanyagkészlet, akkor önkéntes jelentkezés alapján — a három évnél idősebb, de hat éven aluli gyermekek is megkaphatják a védőoltást. Hangverseny a iáki templomban A világhírű jaki templomban augusztus 15-én hangversenyt ad a Magyar Rádió Gyermekkórusa és a Szombat- helyi Szimfonikus Zenekar. csánat, nem szemtelenül. 11 kiszolgáltatottan. Ezért furak- szik minden ember szivébe. Csak a kiszolgáltatottság is néha szemtelenségnek hat. Hogyan cselekszik? — Mint az embereik. Csak egy kicsit szélsőségesebb kalandjai vannak. Divatos szakma és mégsem az. Festőművész, szobrász akar lenni valaki — még ha nincs is tehetsége hozzá, de hogy karikatúrista legyen — eszébe sem jut. — Ritkán hallani kisgyerektől : „Karikatúrista akarok lenni!!” Én sem erre készültem. Csak úgy jött. — Mióta lakik Dunakeszin? — Születésem óta. Apám zsoké volt. Véletlen, hogy itt születtem, mert állandóan járták szüleim a világot Pontosan Dunakeszin jöttem én ... Egy dolog bánt. Alag. A lovasvilágban ez név. És egybeolvadt Dunakeszivel* Elvesztette a nevét: nem éppen szerencsés. — Gyermekei? — Kettő van, ráadásul őket is rajzokkal kell szórakoztatnom. Ludas Matyi XXV. évfolyam 27. szám. Zöld mező, barna ló. Cím: lovasiskola. A lovász szidja a lovat: „Pont egy külföldit dobtál le, mikor annyi a hazai?" A lónak keserű szeme van és otromba teste, a külföldi háttérben földet ér, a nap barna és a ló csak néz, mint a bohóc a porondon, szomorú-nevetségesen egy csíny után. Aláírás: Sajdik. Tamás Ervin HETI KOMMENTAR Nem volt Annak idején, amikor először esett szó a munkaidő-csökkentésről, a heti 44 órás munkaidő bevezetéséről, sajnos, eléggé egyöntetű volt a vélemény, hogy az utolsók a textilüzemek lesznek, ahol ez megvalósításra kerülhet. A „sajnos”-t azért szükséges hangsúlyozni, mert az üzemekben volt ez a vélemény, s ezzel eleve leszerelte a várakozást, melyet — joggal — a textilüzemekben dolgozó nők tízezrei fűztek az elsősorban nekik sokat jelentő intézkedéshez. A vélekedés a várakozás leszerelése mellett abban is közrejátszott, hogy csak igen lassan kezdődött meg a felmérő és elemző munka a textilüzemekben a munkaidő-csökkentés lehetőségeiről, s mindezek következményeként sokan éppen azért hagyták ott munkahelyüket, mert másutt ezt a kedvezményt kínálták, ezzel csábították a jelentkezőket. A textilipari dolgozók szakszervezete elnökségének ezen a héten tartott ülésén már arról adhattak számot, hogy harminchét textilipari vállalat — különböző mértékben — megvalósította a munkaidő- csökkentést, azaz — megtette a lehetetlent... Pest megyében — többek között — rövidebb munkaidőben dolgoznak a Gyapjúmosó és Szövőgyár, a Pamutfonóipari Vállalat Finompamutfonó és Cémázógyára, a Hazai Fésüsfonó és Szövőipari Vállalat kistarcsai gyára dolgozói, s aligha kell különösebben bizonygatni, hogy a munkásnőknek mekkora könnyebbség, segítség a rövidebb munkahét, a szabad szombat. Az állami iparban 36,9 százalékot tesz ki a női munkaerő aránya, a textiliparban ugyanakkor 70,8 százalék; ez a „legnőibb” iparág. Ha valahol, akkor itt hat nők tömegére egy-egy„„intézkedés, így a munkaidőcsökkentés is. Ezért emeltünk szót lapunkban annak idején több ízben is a hibás, tétlenségre csábító szemlélet, s gyakorlati megnyilvánulásai ellen, s ezért hangsúlyoztuk, hogy — ugyan néhány más iparággal összevetve, nehezebben — megtalálhatók azok a források, melyek lehetővé teszik — az 1970-ig amúgyis kötelezően előírt — munkaidő-csökkentést. Most, az örömön túl azért is érdemes szólni mindarról, ami a textilüzemekben történt a munkaidő csökkentése érdekében, mert bizonyítéka volt az elsietett véleményalkotás felületességének, s annak, hogy igenis léteznek olyan belső erőforrások, melyek addig rejtve maradtak. Ha most már a jövőbe tekintünk, azt mondhatjuk: a belső szervezettség javí-v tása, a veszteségidők csökkentése nemcsak a 44 órás munkahét bevezetésében adott segítséget, de további lehetőségket is tartogat. Sajnos, napjainkban eléggé kedvezőtlen az egy főre jutó termelés az iparágban, mert míg 1968-ban az 1967-es szint 97 százalékát tette ki csupán, 1969. első öt hónapjában — január—május között — már a tavalyi mérsékelt szintet sem volt képes megtartani, annak kilencven százalékát érte csak el. öreg hiba lenne úgy végrehajtani a munkaidőcsökkentést, hogy közben mérséklődik az egy főre jutó termelés, növekszik az állásidő, azaz: rosszabb lesz a vállalati gazdálkodás. A heti 44 órás munkahét bevezetése éppen ezért nem lezárása, hanem kezdete egy folyamatnak. A belső erőforrások következetes feltárásának, s főként azok megtorpanás nélküli hasznosításának. Krónikás Ifjú szakmunkások! Magas bérezéssel alkalmazunk benneteket budapesti és Pest megyei építkezéseinken kőműves, ács, vasbetonszerelő, festő, asztalos, parkettás, fűtés-, víz-, gáz-, villanyszerelő, műköves, lakatos, gépszerelő szakmákban. 44 ÓRÁS MUNKAHÉT. MINDEN SZOMBAT SZABAD. SZÁLLÁST. ÉTKEZÉST TÉRÍTÜNK. UTAZÁSI KÖLTSÉGTÉRÍTÉST FIZETÜNK. Jelentkezés: személyesen. Pest megyei Állami Építőipari Vállalat BUDAPEST XXI., Kis János altábornagy u. 19—21. Boráros térről HEV-vel 2 megálló. Sz. E. Repülőzsüri Zebegenyben Ötszáz forint jutalom (Foto: Gábor) Miért szép? A KARIKATÚRA SZÖRP
