Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-19 / 165. szám

1969. JÜLIUS 19.. SZOMBAT ‘"^f/rtorp Ha nehézségek között is, de előre haladunk... Válasz két cikkünkre Május 30-án „Sántikálva” és válaszként, kiegészítésként július 12-én „Sajátos helyzet, sajátos gondok” címmel két cikk jelent meg a Pest me­gyei Hírlapban a megye ke­reskedelmi forgalmának és ezt a forgalmat lebonyolító ke­reskedelmi hálózatának hely­zetéről. Mindkét cikk a megye la­kosságának jobb, korszerűbb kereskedelmi hálózat útján való ellátása érdekében író­dott, akár a szövetkezeti, akár a tanácsi kereskedelmi háló­zatról van szó. Nem vitatkozni kívánunk, de az ÁFÉSZ-ek helyzetének ismeretében szeretnénk több oldalról megvilágítani ezt a témát és elősegíteni a falusi lakosság igényeinek jobb ki­elégítését, a korszerűbb keres­kedelmi egységek létesítésé­hez szükséges — egyenlőbb — feltételiek megteremtését © / lón iparcikk-, élelmiszer-áru­ház; Ráckevén ABC-áruház; Nagykátán kisvendéglő, presz- szó; Nagykőrösön önkiszolgáló élelmiszerbolt, presszó; Al- bertirsán iparcikkáruház; Ve­rőcén ABC-áruház, kisven­déglő. A verőcei létesítmény­nyel kapcsolatban szabadjon azt az észrevételt tenni, hogy az egységet a SZŐ VOSZ köl- csöntámogatási alapjából hoz­zuk létre a megye, a járás vezetőinek kérésére, mivel Verőce hálózata hosszú éve­kig nem mozdult ki a holt­pontról. Mióta az ABC-áruház építése sok millió forintért elkezdődött, a tanácsi keres­kedelem az út másik oldalán rendbehozatja, megnagyobbít­ja most már ugyanolyan pro­filú egységét, mely vélemé­nyünk szerint nem a verseny célját szolgálja, hanem bizo­nyos mértékig meg nem en­gedhető pénzpazarlást jelent, az amúgyis szűk anyagi esz­közökkel rendelkező vállala­tok részére. a nagyobb tételben — terme­lőtől — való beszerzés elő­nyeit. Ezt bizonyítja az is, hogy míg a tanácsi kereskede­lem összforgalmának mintegy 15—20%-át szerezte be köz­vetlenül az ipartól, addig a szövetkezeti kereskedelem csak 7—8%-át. Ezt is a szö­vetségünk szervezésében létre­hozott alkalmi társulások for­májában. Ésszerű tehát az olyan vállalkozásra való tö­rekvés, mely a vállalkozásba tömörült szövetkezetek számá­ra történő beszerzések, értéke­sítések során biztosítani tud­ná a nagyüzemi előnyöket. Ez a folyamat megindult. Ezt azonban lassítja az, hogy egy- egy szövetkezet bevihető anyagi ereje alacsony, fejlesz­tési alapjuk legtöbbjüknek készlethitel- vagy fejlesztési- hitel-törlesztésre van lekötve. © Kezdjük mindjárt a keres­kedelmi (vendéglátóipari) há­lózattal, mellyel a 6,7 milliárd forgalmat a tanácsi és szövet­kezeti kereskedelemnek 1968. évben — megközelítőleg fele­fele arányban — le kellett bonyolítania. A tanácsi kereskedelem 1968. évben 1161 kereskedelmi egységet üzemeltetett 7 taná­csi vállalat kezelésében (sza­kosított vállalatok), míg a szö­vetkezeti kereskedelem 1817 kereskedelmi egységet üze­meltet 40 ÁFÉSZ kezelésében és minden ÁFÉSZ teljes ke­reskedelmi profillal, vagyis egy tanácsi vállalatra 166 szakbolt jut, egy ÁFÉSZ-re pedig átlagban 45 vegyes pro­filú. A tanácsi kereskedelemnek Jórészt városokban, járási szék­helyeken, ipari településeken, nagyobb községekben van egy- profilú szakboltja. Ezzel szemben a szövetke­zeti kereskedelem nagy része szétszórt működési körzetek­ben, kis településeken levő, kisforgalmú, jórészt — a la­kosság szükségleteihez alkal­mazkodva — vegyesbolt Jelle­gű kereskedelmi egységeket üzemeltet. Ha a kereskedelmi egysé­gek számát és a forgalomból való részesedés arányát figye­lembe vesszük, máris nyilván­való, hogy a szövetkezeti ke­reskedelemnek sokkal na­gyobb feladattal kell megbir­kóznia, hogy a lakosság ellá­tása érdekében kereskedelmi hálózatát fenntartsa, fejlessze és megfelelő mennyiségű, vá­lasztékú áruval ellássa. Több kis egység, több azonos felsze­relés, berendezés, árukészlet, szállítási költség, javítási, kar­bantartási költség stb. na­gyobb terhet jelent. Ebből adódik a jogos igény is, hogy a gazdasági szabályo­zók biztosítsanak az eddiginél is előnyösebb feltételeket en­nek a széttagolt hálózatnak fenntartására és továbbfej­lesztésére. Itt gondolunk esz­mei bérleti díj további diffe­renciálására, beruházási (fej­lesztési) hitelpreferenciákra, az eszközlekötési járulék eset­leges mérsékelésére, valamint a szövetkezetek fejlesztési nyereségadójának általános mérséklésére is. Néhány szót arról is, hogy ha „sántikálva” is, de előbbre haladunk a kereskedelmi há­lózat fejlesztése terén. Az új gazdaságirányítási rendszer adta hálózat telepítési lehető­ségeket kihasználva a Szövet­kezetek Megyei Szövetsége 1967. évben egészséges fej­lesztési politikát hirdetett meg és megteremtette a pénzügyi fedezetet is. Ennek a fejlesztési politiká­nak eredményeként a szövet­kezeti kereskedelem egészsé­ges versenytársként jelentke­zik a közeljövőben a városok­ban, járási székhelyeken, fő­útvonal melletti községekben, de nem hanyagolódik el a fa­lusi hálózat fejlesztése sem. 1970. évben megnyílik: Gödöl­Ez évben az említett újság­cikkek megjelenéséig meg­nyílt Nagybörzsönyben az élelmiszerbolt, bisztró; Kis- kunlacházán az ABC-áruház; Mogyoródon az élelmiszer-, háztartási bolt; Vácszentlász- lón élelmiszer-, háztartási bolt és kisvendéglő nyílt Az év végéig forgalomba lép: Nyársapáton élelmiszer-, háztartási bolt; Táborfalván iparcikkbolt; Dánszentmikló- son ABC-áruház; Monoron ABC-áruház; Abonyban ABC- áruház; Túrán ABC-áruház; Tápiószöllősön iparcikkbolt, Kisalagon kisvendéglő, Vácott pinceborozó. © Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével a köz­ponti támogatás a hálózatfej­lesztéshez megszűnt és a be­ruházások befejezését az ér­dekelt szövetkezeteknek saját fejlesztési alapjuk lekötésével kell biztosítaniuk. Ez gyakor­latban annyit jelent, hogy az érdekelt szövetkezetek fej­lesztési szükségletüket nem tudják kielégíteni. A cikk elején említettük, hogy megközelítőleg fele-fele arányban részesedik a szövet­kezeti hálózat a megye for­galmából, ugyanakkor egy ta­nácsi vállalat sokkal több egy­séggel rendelkezik. Ebből adó­dik, hogy az ÁFÉSZ-ek „ki­sebb vállalatok” és egy-egy szövetkezet áruforgalma mesz- sze elmarad egy-egy tanácsi vállalat áruforgalmától. Kö­vetkezésként egy-egy szövet­kezet csak kisebb tételben tud vásárolni a nagykereskedelmi partnertől, a termelő vállalat­hoz meg általában közel sem tud jutni — és így a jogilag biztosított egyenlőség mellett — máris hátrányos helyzet­ben van, mert nem élvezheti Mostanában sokat gondolok arra a szegény Gusztáv Adolf­ra. Igen, a svéd királyról van szó, akit — a Magyar Hírlap­ból nyert értesüléseim szerint — a svéd állami revizortanács „szigorúan megbírált..., ami­ért rosszul gazdálkodik birto­kain, A tanács jelentése azt követeli, hogy a birtokokat vegyék el a királytól és álla­mosítsák.” Kérem, és sajnálom az öre­get. Velem is megtörtént már, hogy megbíráltak, s isten bi­zony, rosszul esett, pedig azt nem írták ki az újságba. Mindössze annyi történt, hogy Kedlicska, a gondnok, fejem­re olvasta, hogy visszafelé se­pertem a lépcsőt, s a vasfüg­gönybe törültem a cipőmet az Állami Bábszínházban, ahol rendfenntartó közegi minőség­ben teljesítek szolgálatot. Ügy értem, hogy én csinálok ren­det a folyosókon, négy irodá­Ennek a folyamatnak meg­gyorsítása érdekében is fel kell vetnünk, hogy a közgaz­dasági szabályozók némelyi­két tovább kell fejleszteni. A reform éveinek tapasztalatai arra utalnak, hogy az ÁFÉSZ- ek j öv ed elemszabály ozási rendszere nem biztosít kellő mértékű döntési lehetőségeket az ÁFÉSZ-ek tulajdonosai, tagjai számára, a jövedelem­felosztási arányok területén. Az ÁFÉSZ-ek jövedelemsza­bályozási rendszere — a fel­vázolt települési és üzemelte­tési hátrányokhoz képest 1— az indokoltnál kisebb mérték­ben tér el az állami vállalatok rendszerétől. A tulajdonosok részesedése szorosan behatá­rolt (az adózatlan nyereség 8—10%-a). A kölcsönös támo­gatás céljaira az adózatlan nyereség 5%-a áll rendelke­zésre. A fejlesztésre fordítha­tó nyereségrész alacsony. A kisüzem hátrányaiból adódott az is, hogy országos szinten a fogyasztási szövet­kezetek árszínvonala 0,4 %- kai volt alacsonyabb, ha ez nem lett volna, úgy 20%-kal nőtt volna a nyereség. Az ala­csonyabb árszínvonal mellett 1%-kal alacsonyabb átlag­árrést realizáltak a beszerzési nehézségek miatt a szövetke­zetek. Ha az elmondottakkal — a teljesség igénye nélkül — csak azt értük el, hogy az illetéke­sek figyelmét ráirányítottuk az ÁFÉSZ-ek nehézségeire, problémáira, és az elért ered­ményeket a meglevő nehézsé­gekkel együtt értékelik, máris jó szolgálatot tettünk a szö­vetkezeti tagság, dolgozók és vezetők, választott testületek nagy tömegének, és az általuk végzett munkának. Kerecsényi Sándor MÉSZÖV, kereskedelmi főoszt.-vez. ban, meg az illemhelyeken, Mondom, mindössze ennyi történt, s az sem a svéd álla­mi revizortanácsban, csupán a termelési értekezleten, ne­kem mégis rosszul esett. De nem is kenyérrel dobtam visz- sza Kedlicskát, azt elhihetik! S most tessék elképzelni, mit érezhet őfelsége, akit — elő­ször: ország-világ előtt tehet­ségtelen, rossz gazdálkodónak bélyegeztek; másodszor: azzal fenyegették meg, hogy birto­kait elveszik és — büntetésül — államosítják; harmadszor: mindezt jelentésbe foglalták, s valószínűleg felterjesztik a Riksdag — a svéd parlament — elé, mert vagy van alkot­mányos monarchia, vagy meg­ette a fene az egészet! Szegény Guszti (eztet azért mondom, mert tapasztalatból tudom, milyen jólesik a gyen­gédség a bajba jutott ember­nek), szóval, szegény Dolfi, MORFONDÍROZOK Mi lesz a móringgal?! Eltemették Orovecz István vezérőrnagyot MISKOLC Panelházas lakótelep a Győri kapuban Miskolcon, a Győri-kapu­ban épül fel a város első pa­nelházas lakótelepe. 1971 vé­géig házgyári termékekből több mint 2200 lakást szerel­nek össze, ezenkívül új böl­csődét, óvodát, iskolát és üz­leteket építenek. Az új ottho­nok fűtését és melegvíz-ellá­tását a közelben fekvő Lenin Kohászati Művek hulladékhő­jének felhasználásával old­ják meg. Zöldborsó­rekord Péntekre befejezte a zöld­borsószezont a Nagykőrösi Konzervgyár. Együttesen 280 vagon hüvelyes és 432 vagon borsószemet dolgozott fel, s ebből 1050 vagonnyi konzer- vet készített. A gyár fennál­lása óta ez évben készült a legtöbb borsókonzerv. A Kerepesti temetőben pén­teken délután, katonai gyász­pompával kísérték utolsó út­jára Orovecz István vezérőr­nagyot. A koporsót a munkás- mozgalom halottainak emlék­művénél felállított ravatalon helyezték el, amelyet elborí­tottak a kegyelet, a megemlé­kezés koszorúi. A ravatallal szemben katonai díszzászlóalj sorakozott fel. A családtagokon, hozzátar­tozókon kívül a végső tisztes­ségadáson részt vettek és a ravatalnál díszőrséget álltak: Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagja, a minisztérium más vezetői, Papp Árpád, a munkásőrség országos pa­rancsnoka, Csáki István, a Szolnok megyei, Cservenka Ferencné, a Pest megyei párt- bizottság első titkára, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagjai. Lerótták kegyele­tüket a ravatalnál néphadse­regünk tábornoki karának tagjai, a társ fegyveres testü­letek vezetői, Békés, Hajdú és Szabolcs-Szatmár megye ve­zető testületéinek képviselői. Ugyancsak díszőrséget áll­tak a szovjet hadsereg ideig­lenesen Magyarországon tar­tózkodó csapatai parancsnok­ságának magas rangú képvi­selői, továbbá I. V Tutari- nov vezérezredes, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői parancsnokságának ma­gyarországi képviselője. A ravatalnál elsőként Oláh István vezérőrnagy, honvédel­mi miniszterhelyettes búcsú­zott az elhunyttól a honvédel­mi minisztérium katonai ta­nácsa, a MSZMP Néphadsere- gi Bizottsága, a magyar nép­hadsereg egész személyi állo­mánya nevében. Majd Évin Sándor alezredes vett végső búcsút az elhunyttól harcos­társai, beosztottai, barátai ne­vében. Orovecz István vezér­őrnagyot lövegek díszössztüze közben helyezték örök nyuga­lomra. Féléves mérleg Tíz százalékkal nagyobb kiskereskedelmi forgalom — Kielégítetlen kereslet kötöttáruból, hűtőszekrényből és építőanyagból A Belkereskedelmi Minisz­tériumban összesítették a ke­reskedelem első félévi forgal­mának adatait, értékelték az ezzel kapcsolatos tapasztala­tokat. A kiskereskedelem forgalma 10 százalékkal meghaladta a tavalyit. A félév során az élelmiszer-ellátás — a hús, a zöldség cs a gyü­mölcs kivételével — meg­felelő, a kereslet egész idő alatt élénk volt. Alapvető élelmiszerekből a kereskedelem kielégítette az igényeket. Hús és húskészít­mény viszont — április máso­dik felétől, elsősorban vidé­ken — nem volt elegendő. Baromfiból a tavalyinál lé­nyegesen nagyobb volt a kí­nálat. A hús-, étel- és hal­konzervek forgalma 30—50 százalékkal növekedett. Prob­lémát okozott azonban a zöld­félék kései megjelenése. Áp­rilisiján, májusban zöldségfé­lékből az előző évinek körül­belül 90 százaléka, gyümölcs­ből 55—60 százaléka került forgalomba, s ez maga után vonta az árak emelkedését. A budapesti szabadpiaci felho­zatal júniusban már megélén­kült, s ennek nyomán elsősor­ban a zöldségfélék árai — az egész hónapot tekintve — már alacsonyabbak voltak a tava­lyinál. A ruházati ellátás a mi­nisztérium megállapítása szerint — néhány tekin­tetben javult. Bőségesebb volt a fürdőruhák és a különféle strandcikkek most aztán törheti a fejét, mi­tévő legyen. Szinte látom ma­gam előtt, amint gondterhel­ten tapossa a pedált a Kungs- gataanon — őfelsége ugyanis igen szeret kerékpározni, job­ban mint gazdálkodni — és azon töpreng, hogyan szaba­duljon a kutyaszorítóból. Vált­sa le az állami revizortaná­csot? Nem jó, mert az utolsó trálleborgi heringhalász is rö­högve vágná a képébe, hogy nem bírja a kritikát. Oszlassa fel a parlamentet? Ajvé, hi­szen legutóbb is alig hitte, hogy megválasszák! Tanuljon meg gazdálkodni? Marhaság, ha eddig nem sikerült, majd pont ezután!... Tűrje ölbe tett kézzel, hogy államosítsák a birtokait? Azt már nem, el­kótyavetyélni a gyermekei ho­zományát?! Ha már szakmát nem adott a kezükbe... Szegény Guszti csak tapos­sa a pedált, meg őrlődik, ta­pos, meg őrlődik, s álmában sem sejti, milyen egyszerű a megoldás: kiadni családi mű­velésre a zagyvajenői tsz-ta- goknak! — nyíri — kínálata, nagyobb volt a vá­laszték a női és a gyermek­cipőkből, női és leányka nyári ruhákból. Több új, korszerű pamuttípusú szintetikus alap­anyagból készült divatos ruha került az üzletekbe. Kevés volt viszont a hagyományos kartonruha, mert a kereske­delmi vállalatok — a keres­let nagyobb csökkenésére szá­mítva — kevesebbet szereztek be. Változatlanul kielégítetlen a kereslet felső és alsó kötött árukból, hurkolt nylon férfi­ingekből, s kevés volt a köny- nyű, világos anyagból készült férfi és fiú konfekcióruha. A vas-műszaki szakmában televíziókészülékekből az j év első négy hónapja után, különösen június­ban, javult a kínálat. A tavalyihoz képest 24 000 készülékkel többet hoztak for­galomba, s júniusban Video- ton-készülékekből az igénye­ket már ki tudták elégíteni. Rádiókészülékekből is 9 szá­zalékkal többet szereztek be, viszont 10 százalékkal keve­sebbet adtak el. Ennek egyik okát a választék csökkenésé­ben látják a szakemberek. A múlt évinél 57 százalékkal több, összesen 132 ezer elekt­romos hűtőszekrény került az üzletekbe, ennek ellenére azonban — a megyei jelzések szerint — a keresletet csupán 60—80 százalékkal sikerült ki­elégíteni. A jelenlegi készle­tet és a várható szállításokat figyelembe véve e területen a piaci egyensúly csak szeptem­berben—októberben várható. A kerékpárból és motorkerék­párból változatlanul nem volt elegendő. A kereskedelem 14 200 új személygépkocsit — a tavalyinál 23 százalékkal többet hozott forgalomba. Ma­gánszemélyek 10 800 gépkocsit vásároltak, a tavalyinál 6 szá­zalékkal kevesebbet, azért, mert a tervezettnél kevesebb Wartburg érkezett be. Javult a szerelvényáruk kínálata. Több megyéből jelezték, hogy például fürdőkádból, csapte­lepből, porcelánáruból, s egyéb szerelvényekből a ke­resletet kielégítették. A minisztérium informá­ciói szerint a bútorok mennyisége nőtt, és vá­lasztéka is jelentősen ja­vult. Egyes kiskereskedelmi válla­latok kétszer-háromszor több bútort vásároltak közvetlenül a termelőktől, mint az előző évben. Az építőanyag-forga­lom 12 százalékkal haladta meg az előző évit, még min­dig nem sikerült azonban ki­elégíteni a falazó-, burkoló- és tetőfedő anyagok, valamint a kötőanyagok iránti megnöve­kedett keresletet. A vendéglátás forgalma múlt évi stagnálás után kedvezően fejlődött, fél év alatt — a tavalyihoz ké­pest — 9 százalékkal emelkedett. A vendéglátás árszintje — öt hónap adatai szerint — 0.9 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakáét. Az emelkedés az étlap szerinti ételeknél körülbelül 2 száza­lék volt, az ételár-támogatás mértékének csökkentése s az Idénycikkek árának tetemes növekedése miatt. MONORI JÁRÁSI SZOLGÁLTATÓ KTSZ VECSÉSI KÁRPITOS RÉSZLEGE MINDENFAJTA BÚTOR KÁRPITOZÁSÁT VÁLLAUA OTP-HITEILEVÉLLEL IS. Felvevőhely: Vecsés, Somogyi Bacsó B. u. 2. kérje Árajánlatunkat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents