Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-19 / 165. szám

PESI HEGYEI

K^ürítm

1969. JÚLIUS 19., SZOMBAT

ESZTERGOM

^ Dunakanyar nyári egyetem fináléja

Pénteken elbúcsúztak a Dunakanyar művészeti nyári egyetem hallgatói Esztergomtól. Befejeződött az ötödik évfolyam, amelyen Kodály tanítása alapján kialakult hazai kórusművészettel foglalkoztak. Az egyetem hallgatói négy magas színvonalú hangversenyen vettek részt, s kirándultak a Balatonra, a Dunakanyarba és Kecskemétre. Itt megismerkedtek a Kodály által alapított ének- és zeneiskolával.

XB

aBad OliBaT

Megyei spartakiáddöntő Cegléden Díszbemutató, díjkiosztás Vácott Táncdalfesztivál minden mennyiségben

Eddig rendszerint avval kezdtem hétvégi műsorajánlatomat, hogy bejelentettem a tényt: gazdag válogatási

anyag állt rendelkezésemre. Úgy tűnt, az uborkaszezon fogalma nem igaz. Most sajnálattal helyesbítenem kell,

NAGYKALLO

Egy életen át táncolt...

Temetés a „Kállai kettős" hangjaira

Csütörtök délután nagy részvét mellett — mintegy ezer főnyi gyászoló közönség jelenlétében — temették el, Szabó Sándor nagykállói lakost, a „Kállai kettős” legrégibb ismerőjét és átmentőjét, ,aki hosszas betegség után, 66 éves korában hunyt el. A gyászkocsi előtt haladtak — táncruhába öltözve — azok a régi táncosok, akiket még ő tanított és készített fel az előadásokra. A sírt — akarata szerint — a Kállai kettős hangjaira hántolták be.

Szabó Sándor egy életen át táncolt. Mór gyermekkorában kezdte, s néhány évvel ezelőtt bekövetkezett betegségéig járta. Ö volt az, aki átmentette az eredeti táncot, a mai kor

számára, mert motívumait tőle gyűjtötte össze annak idején Kodály Zoltán.

G Ó LYA H I R

Az ormánsági nép mindenütt óvja a gólyákat, s érmék az általános védelemnek egyik érdekes, megkapó példája Vajszlón történt. Megszűnt a község legrégibb gőzmalma és épületét jelenleg magtárnak használják. A mellette álló, harminc méter magas gyárkéményre ily módon nincs már szükség, akár le is bonthatnák, ám a kémény tetején egy gólyacsalád fészkel. Maradt tehát a kémény és maradtak a gólyák.

Falusi Rómeó és Júlia

1819. július 19-én,' 150 évet Csaknem minden prózai Született Gottfried Keller i műve magyarul is megjelent, svájci német író és költő. Festőnek indult, de müncheni képzőművészeti tanulmányai után filozófiát hallgatott, majd az irodalom művelésére tért át. Élete további részét szülővárosában, Zürichben töltötte, ahol másfél évtizedig a város főjegyzői tisztét is ellátta.

Kezdettől mindvégig írt finomihletésű kifejező lírai verseket, jelentékeny balladaköltészete is, de hírnevét mesteri felépítésű elbeszélései, regényei, szellemes, humoros novellái szerezték meg számára. Ezek révén vált a német próza legnagyobb mestereinek egyikévé, Lukács György szerint a demokrácia klasszikusává. „A Zöld Henrik” című, némileg önéletrajzi jellegű nagyszabású erkölcs- regénye, a klasszikus hagyományokban gyökerező fejlődésregények közé számít. A „Falusi Rómeó és Júlia” című elbeszélése világszerte népszerű olvasmány.

mert úgy látszik, mégis van uborkaszezon. Nézzük, mégis mit tudok ajánlani kedves olvasóimnak.

Kezdjük talán a táncdalfesztivállal. Ez, a sokak előtt népszerű rendezvény uralja mind a rádió, mind a televízió szombat esti műsoridejének nagy részét. A rádió a Kossuth adó hullámhosszán 21 óra 20-kor, a televízióval együtt megkezdi a Táncdalfesztivál, 1969. első elődöntőjének sugárzását, illetve vetítését. Még szerencse, hogy a Petőfi rádió műsorra tűzte Marcel Aymé: A szerelmes pár című novellájának rádióváltozatát. A gúnyoros, szellemes tollú francia író novellájából készült rádiójáték bizonyára jó szórakozást fog majd nyújtani azoknak, akik meghallgatják.

Szombaton délután 5 órakor kerül sorra Vácott a IV. nemzetközi audio-visual fesztivál utolsó előtti rendezvényére, amelyet vasárnap, délelőtt 10 órakor a Madách Imre Művelődési Központban sorra kerülő eredmény- hirdetés és ünnepélyes díjkiosztás zár be. A váciak szombaton és vasárnap este ugyancsak a művelődési központ mozitermében láthatják a Belgrádi románc című színes jugoszláv filmet, amely témáját egy mai szerelem történetéből merítette.

Érdekes új kezdeményezésről is beszámolhatok: a tápiósülyi művelődési ház szervezésében szombaton kollektív városnézést rendeznek Budapesten. A monori járásban a vasárnap délután a küPicasso a hamis Picassókról

Picasso nagyon elnéző azokkal szemben, akik képeit hamisítják. Sohasem tesz feljelentést: legfeljebb áthúzza a hamisított aláírást.

„Csináljak nagy hűhót a dologból? — tette fel a kérdést a festő. — Eszembe sem jut. A hamisítók vagy szegény ördögök, akiket sajnálok, vagy pedig korábbi barátaim, akiket még jobban sajnálok. Igazi spanyol vagyok, és nem tudok nehézséget okozni egyetlen barátomnak sem. Ezenkívül élni akarnak azok a szakértők is, akik igazolják, hogy a képek valódiak. így tehát a hamis Picassók sok ember megélhetését segítik elő, anélkül, hogy nekem ártanának.”

Ki volt valójában Lucrezia Borgia?

Évszázadokon át a becstelenség megtestesülésének tekintették Lucrezia Borgiát (1480—1519) VI. Sándor pápa lányát, a reneszánsz legszebb asszonyát.

ifjú szakmunkások!

KIEMELT BÉREZÉS,

44 ÓRÁS MUNKAHÉT,

MINDEN SZOMBAT SZABAD.

A legmodernebb technológia mellett alkalmazunk benneteket a

kőműves, ács, vasbetonszerelő, fűtés-, viz-, gáz-, villanyszerelő, festő-tapétás, parkettás, asztalos, lakatos, műköves, gépszerelő szakmákban.

Szállásról gondoskodunk.

Utazási hozzájárulást térítünk.

JELENTKEZÉS SZEMÉLYESEN:

43. sz. Állami Építőipari Vállalat

Budapest XI., Dombóvári út 19.

Később azonban a történészek megpróbálták kideríteni a történelmi valóságot — a múlt században mindenekelőtt Ferdinand Gregorovius kultúrtör- ténész — és merőben új Lucrezia Borgia-képet kaptak. Azt állítják, hogy Lucrezia Borgia szellemileg is kiváló asszony volt; képzett volt és rendkívül kedvelte a művészetet. Cesare nevű alattomos fivérének gálád tetteit rosszakaratú egyoldalúsággal neki tulajdonították, noha mindig csak áldozat volt: politikai hatalmi törekvések tárgya, és rokonsága imperialista spekulációinak eszköze.

Példaként említjük, hogy háromszor kellett az oltár elé lépnie; s 13. életéve előtt már kétszer volt menyasszony! Amikor végül a harmadik házasságában a művészeteket kedvelő ferrarai herceg felesége lett — második férjét, a nápolyi király egyik unoka- öccsét, fivére Cesare ölette meg! — Lucrezia Borgia a művészetek nagyszerű mecénása lett és haláláig — 39

éves korában hunyt el — erkölcsös életet folytatott és sokat jótékonykodott. Ezt az újabb történelmi kutatások állapították meg.

lönféle zenés-táncos rendezvényeké. Gyomron, Tápió- sápon, Úri községben 5 órai tea, Maglódon táncos klubest, valamint Illik, nem illik játékos vetélkedő lesz, az üllői művelődési otthonban pedig vidám zenés vasárnap délutánt rendeznek.

A ceglédi sportrajongóknak bizonyára csemege lesz a Cegléden vasárnap délelőtt megrendezésre kerülő megyei spartakiáddöntő II. része, amin kerékpár, sportlövészet és teke számokban mérik ösz- sze erejüket majd a versenyzők.

Szeretném felhívni kedves olvasóim figyelmét Vercors francia író Tropi- komédia című regényének és hat elbeszélésének újabb kiadásaira. Az író az emberiség kritériumát kutatja a fantasztikus cselekményű, nem is egészen újszerű regényben. Antifasiszta hevületű novelláiban pedig jelentős művészetét bizonyítja. Érdemes elolvasni.

Vasárnap este 19 óra 15kor a Kossuth rádió — miután megszabadult táncdal- fesztiváli kötelezettségétől — kellemes meglepetéssel kedveskedik hallgatóinak, ugyanis helyszíni közvetítést ad a kecskeméti Katona József Színházból, ahol Raffai Sarolta: Diplomások című drámáját játsszák. Az írónő első drámája, az Egyszál magam nemcsak a sikert és a József Attila-díjban kifejeződő elismerést hozta meg a szerzőnek, de növelte a várakozást, felemelte a mércét az újabb művével szem- ben. Úgy gondolom, a Diplomások nem fog. csalódást okozni." A vasárnap esti tv- műsorból a 19 óra 30-kor kezdődő folytatásos Rinaldo Rinaldini című tv-filmet, valamint a 20.40-kor kezdődő Mi újság a mi utcánkban? című politikai kabaré megnézését javaslom.

És utoljára hadd beszéljek egy kicsit haza is: szeretném felhívni a figyelmüket lapunk vasárnapi számára, amelyben bizonyára sok érdekes olvasnivalót fognak találni. Ehhez kíván Önöknek jó szórakozást

Karácsonyi István

MÓRA FERENC

rt sUfóM, if * if HLFebruárban volt harmincöt éve, hogy meghalt és kilencven évvel ezelőtt, a szegedi nagy árvíz esztendejében, 1879. július 19-én született Kiskunfélegyházán Móra Ferenc, a két világháború közötti baljós magyar korszak egyik legemberségesebb szavú, legkövetkezetesebb, bátor kiállású írója és publicistája. Időálló nagyságának fokmérője az a szeretet, amellyel novelláit, regényeit fogadja és olvassa • ma is az ország dolgozó népe, és az a lelkes vonzalom, amelyet meséi, ifjúsági regényei ébresztenek gyermekeink lelkében. Egész életművét a legtisztább és legnemesebb humanizmus hatja át, fajtájának, a kisembereknek odaadó szeretete, de átmelegíti az a bölcs, mosolygós derű is, ami szelíd fényű (sajátos) zománcot von úgyszólván minden írására. Művésze volt a legközvetlenebb hangú írásnak, bölcs és tudós, hajdani polihisztorok késői utóda, szinte eleven enciklopédia.

Ez a karikatúra halála előtt egy esztendővel, 1933-ban készült róla. „Elismerem, hogy én vagyok. Roskoványi Ignác rozsnyói püspök” — írta alája annyira jellegzetes betűivel, öreg lexikonok segítségével csak most fejtettem meg a rögtönzött szöveg tréfás értelmét. Néhány esztendővel korábban Móra felolvasókor utat tett a Felvidéken, amelynek népe meleg szeretettel fogadta és ünnepelte mindenütt. Valószínűleg Rozsnyón találkozott Roskoványi Ágoston, Nyitra áldozatos életű egykori püspökének emlékével. A rajz láttán bizonyosan fölrémlett emlékezetében a múlt század nagy hírű festőművészének, Roskovics Ignácnak a püspökéhez hasonló hangzású neve is. Ebből a két névből kombi, nált hirtelen a karikatúra alá tréfás autogrammot, ezzel évődve velem, mint rajzolóval és évődve kicsit önmagával is.

Magyar László

Andi útnak indul

(16)

Andi nem követett el egyetlen hibát sem, miközben Lettország belseje felé haladt. Senki nem látta fellobbanni a lángot, amikor tüzet rakott az erdőben, sehol nem mondott egyetlen felesleges, vagy áruló szót sem. Óvatosan, megfontoltan cselekedett, ahogy azt sokéves tapasztalatai diktálták.

És mégis, Bromberg, alias Andi minden lépését figyelték. Letartóztathatták volna már a határon és később az erdőben, az erdei temetőnél, bárhol, ahol csak megjelent.

... A megjelölt időben Fre- disz ott állt a nagyóra alatt. Megállapodásuk szerint egyik kezében sálat, a másikban játékmackót tartott. Figyelmesen tekingetett jobbra-balra, és mégsem vette észre, amikor odalépett melléje a langaléta férfi.

— Elnézést, — fordult Fre- diszhez, — hol van a közelben borbély ?

Fredisz, hogy el ne felejtse a helyes választ, egyre csak ismételgette magában. — Itt, a

sarkon, — mondta most gyorsan, — de nagyon gyengén borotválnak.

— Jó napot, Fredisz. Én vagyok, akire várt — mondta Andi és szó nélkül, csupán egy kurta kézmozdulattal jelezte, hogy induljon utána.

Jó darabot mentek, míg végül egy elhagyott mellékutcába értek.

— Itt beszélhetünk. Dohányzik? — Andi cigarettával kínálta Frediszt.

Rágyújtottak. Andi gondosan szemügyre vette a fiatalembert, nyílt arcát, férfias tekintetét és erős izmait, amelyek majd szétfeszítették vékony ingét. Andi bizonyosra vette, hogy a fiatalember erős akaratú és jó idegei vannak.

— Jól ismeri maga Petrisz Janovics Prieditiszt? — kérdezte Andi.

— Igen, a barátom, — felelte Fredisz. — Amikor munka nélkül maradtam, Petrisz Janovics támogatott. Rajta kívül nincsen se rokonom, se barátom Rigában.

— És most dolgozik? — érdeklődött Andi.

— Nem találtam még kedvemre való munkát, — mondta egykedvűen Fredisz.

— Ez baj. Mihamarabb el kell helyezkednie. — Andi az órájára nézett. — Rendben van, Fredisz, én megyek. A következő találkozás helyéről és idejéről majd értesítem.

— Miért válnánk el ilyen hamar, — adta a hülyét Fredisz. — Hiszen még annyi mindent meg kéne beszélnünk, nem igaz, Bromberg úr?

Andi először azt hitte, nem jól hallott. Honnan tudná ez az ember a valódi nevét? Hisz azt még Prieditisz alias Herbert sem tudta, Boriszról és a többiekről nem is szólva. Aztán egyszeriben felfogta, hogy valami borzalmas dolog történt. Hátralépett:

— Egy lépést sem! — kiáltott rá Fredisz. Pisztolycső villant.

Abban a pillanatban két kocsi csikorogva fékezett mellettük.

— Szedje össze magái Bromberg úr, — mondta Fredisz valódi nevén: Lidumsz őrnagy. — A kocsija előállt. Azt hiszem, indulhatunk...

Vége