Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-17 / 163. szám

ri-si HECYF.I ^ WttI* 1969. JÜLIUS 17., CSÜTÖRTÖK Alpári Gyula emlékére Huszonöt éve, 1944. jú­lius 17-én a sachsenhause- ni koncentrációs táborban halt mártírhalált Alpári Gyula, a magyar és a nem­zetközi munkásmozgalom nagy alakja. Alpári Gyulára emlékezni nem pusztán kegyelet dolga. Élete, életműve egy egész tör­ténelmi korszakot átfog. A századfordulótól az októberi forradalom, a Magyar Tanács- köztársaságon át egészen a fasizmus szétzúzásáig. Ebben a győzelmes és vereségekkel is terhes korszakban Alpári Gyula négy és fél évtizeden át a harc élvonalában élt és küzdött. Emlékezni reá: kiál­lás az antifasiszta harc, a for­radalmi munkásmozgalom mellett. A századfordulón érkezett Budapestre Pozsonyból 18 évesen, mint kicsapott diák: szocialistának vallotta magát. 1906-tól ‘— 3 évi katonáskodás után — már a szociáldemok­rata pártirodán dolgozik és el­sősorban az ifjúmunkásokat szervezi. Alpári szerkesztésé­ben jelenik meg az Ifjúmun­kás, a megalázott, kizsákmá­nyolt inasok, gyermekmunká- sok első újságja. Az ő nevével forrt össze az első magyar if­júmunkás-kongresszus és az Ifjúmunkás Internacionálé | megalakítása is 1907-ben I Stuttgartban. Három évvel később kizár- | ják a szociáldemokrata párt- 1 bál: az akkori reformista párt- vezetőséggel szemben ő a for­radalmi szárnyat, az igazi bal­oldalt képviseli. A kizárás nem megy simán Pártszervezetek és szakszervezetek egyszerű tagjai sorakoznak Alpári mö­gé, s ő fellebbez a II Interna- cionálé döntőbizottságához. Igaza mellett Lenin, Rosa Lu­xemburg. Clara Zetkin áll ki, de a döntőbizottság reformista többsége elutasítja Alpári fel­lebbezését. Űtjának logikus folytatása: a mind élesebb szembefordu- ■ lás az árulással, majd az első világháború borzalmaival. ■ Szervez, újságcikkeket, röpcé­dulákat ír. részt vesz a hábo- j rúellenes kampányokban. Cik- ! kék sorozatát jelenteti meg a cenzúra kijátszásával, a győz- : tes októberi forradalom világ- történelmi jelentőségét magya­rázza. és alapító tagja a Kom­munisták Magyarországi Pártjának, majd részt vesz a Vörös Üjság szerkesztésében. A Tanácsköztársaság idején Kun Béla egyik helyettese. A Tanácsköztársaság bukása után a nemzetközi munkás- mozgalom Alpári küzdőtere. Több országban dolgozik, s MA NYÍLIK AZ AUDIO-VISUAL FESZTIVÁL VÁCOTT ......Nemrégiben kristály­o rszágban jártam. Különös or­szág. Megleptek a színek és formák, melyek csodálatos gazdagságban tárultak elém ... Elővettem hát fényképezőgé­pem és fotografálni kezd­tem...” — így kezdődik dr. Ge­rendás Mihály „Barangolás a Mikrokozmoszban” című dia- pozitív-sorozata. ___ A vetítővásznon megjelen­nek a színes állóképek. Még­is mozognak. A zene és a kísé­rőszöveg megreccsenti a kris­tályok akaratát és a nézők sze­me előtt élni kezdenek a kö­vek. feltárul a mikrokozmosz. Ezeket az érzéseket hagyhat­ja majd az érdeklődőkben egy áj műfaj, a ma megkezdődő váci audio-visual találkozó. 19 szerző 14 műve vonul majd fel a három nap alatt kérdő­jeleket és döntési nehézsége­ket hagyva a zsűritagoknak, Csányi Miklós filmrendező­nek. hörinc.zy György fotómű­vésznek, Mizser Pál festőmű­vésznek, Pernecky Géza és dr. Végvári Lajos művészet­történészeknek. Tudják ők is: nehéz három nap vár rájuk a váci Madách Imre művelődési központban. Magyarországon kívül hét ország szerzői mu­tatják be az új műfaj, az au­dio-visual művészeti lehetősé­geit. A diapozitívek nem be­szélhetnek önmagukért — leg­alábbis ez nem elég — a mondanivalót a zenének és a szövegnek is alá kell támasz­tania. összhangot, szétválaszt- hatatlan ötvözetet kell alkot­niuk. Sajátos világ, hangulat tár­ható fel az új műfajjal, mely- lyel egyre többen megpróbál­koznak. Érdekesnek tűnik a fesztivál anyagából B. Müller Magda miniatűrje, melyet Bamtók Béla Benőjére kompo­nált. Chochol Károly .^Carmi­na Burana” című sorozata, melyben megszólalnak a kö­zépkori diákdalok, a világi örömök dicsőítésére született versszakok és megjelennek a vállig érő hajú beat-legények. hippik. A külföldiek közül kiemel­kedő alkotásnak ígérkezik Jasques Denis belga fotómű­vész versenyműve: „A csodá­latos halászat”, mely Rubens bibliai tárgyú festményét mu­tatja be. Peruba kalauzol a mexikói induló filmje és egy gyár világa tükröződik a bel­ga művész diaabsztrakcióiban. A negyedik nemzetközi audio­visual fesztiválon indulnak még NSZK-beli, ausztriai, ju­goszláviai és franciaországi művészek is. Ma Arany Istvánnak, a Váci Városi Tanács vb-titká- rának megnyitó szavai után bemutatják az első nyolc al­kotást, mely az előzsüri ítéle­te alapján került a legjobb huszonnégy mű közé. A díja­kat július 20-án osztják ki. Tamás Ervin Ifjú szakmunkások! KIEMELT BÉREZÉS, 44 ÖRAS MUNKAHÉT, MINDEN SZOMBAT SZABAD. A legmodernebb technológia mellett alkalmazunk benneteket a kőműves, ács. vasbetonszerelő, fűtés-, víz-, gáz-, villanyszerelő, festő-tapétás, parkettás, asztalos, lakatos, műköves, gépszerelő szakmákban. Szállásról gondoskodunk. Utazási hozzájárulást térítünk. JELENTKEZÉS SZEMÉLYESEN: 43. sí. Állami Építőipari Vállalat Budapest XI., Dombóvári út 19. egyik alapítója Csehszlovákiá­ban is a kommunista pártnak. 1921-ben Moszkvában részt vesz a Kommunista Interna­tionale III. kongresszusán.. Az Internacionálé Végrehajtó Bi­zottsága Lenin javaslatára őt bízza meg egy nagy jelentősé­gű új lap — az Internacionálé Presse Korrespondenz — az Imprekorr vezetésével. Ez a megbízatás forduló­pont Alpári életében. Ettől kezdve csaknem két évtizeden át Berlinben, Becsben, Svájc több városában, Párizsban él. Az Imprekorr (1933-tól a Rundschau) hét nyelven, úgy­szólván valamennyi európai országba. Magyarországra is eljut. Tájékoztatja a kommu­nista pártokat, szervezi a fa­sizmus elleni harcot, a nép­frontot, a Spanyol Köztársa­ság védelmét, mozgósít az új világháború fenyegető vesze­delme ell'en. Alpári élete ezekben az években: cikkek, levelezés, jelentések a Kom- intemnek a növekvő háborús veszélyről; a lap védelme a fasiszták támadásai ellen; ta­nácsok, utasítások, miként kell élni, viselkedni, harcolni ille­gálisan a fasiszta uralom alatt. A második világháború ki­robbanása Párizsban éri Al­pári Gyulát. Azután ide is bevonulnak a fasiszta csapa­tok, s egy röplapkéziratával a zsebében fogják el a Gestapo emberei a$ utcán 1940-ben. Berlin, Prinz Albrecht bör­tön: két évig itt kínozták Al­párit, majd Hitler parancsára a sachsenhauseni koncentrá­ciós táborba szállították. Pa­pírt, írószert, könyveket, újsá­gokat kapott. Ráparancsoltak, hogy írja meg a Kommunista Internacionálé történetét, lep­lezze le a kommunistákat. Azt remélték, hogy az életben ma­radásért Alpári árulója lesz élete értelmének, a kommu­nizmus eszméjének. „Énekelni fogok, mint a madár, s azt mondom, amit mondanom kell: az igazságot!” — irta és a táborban kétéves munkával könyvet írt a kom­munista mozgalom erejéről, jövőjéről, a fasizmus kikerül­hetetlen pusztulásáról. Kínzói nem bocsátották meg Alpárinak, hogy csalódást okozott nekik. Ma 25 éve, 1944. július 17-én Sachsen- hausenban kivégezték Kéziratait elégették. De em­lékét, életművét egy világot átfogó forradalmi mozgalom őrzi, ápolja, gyarapítja. MAD ARASZHALMON — Cegléd külterületén — már a tatárjárás idején is szép számmal laktak. Legalábbis erre vallanak a mostani ásatáskor talált csontvázak, használati tárgyak. Eddig egy templom romjait és kétszáz sírt tártak fel, amelynek anyagát Topái Judit régész vizsgálja. 1925 óta most indult meg ismét az ásatás ezen a tájon a ceglédi Kos­suth Múzeum vezetésével. (Foto: Urban) Wartha Vince 1844. július 17-én, 125 éve született Wartha Vince ve­gyész, a századforduló évtize­deinek kiemelkedő tudósa. Természettudományos, elmé­leti és gyakorlatilag közvetle­nül felhasználható megállapí­tásainak, találmányainak szá­ma rengeteg, csupán felsorolá­suk is oldalakat igényelne. A nagy tehetségű és sok oldalú tudósok egyike volt, akik ha feladat megoldásába fognak biztos eredményt ér­nek ék Foglalkbzött ásványta­ni meghatározásokkal, fémek, gázok elemzésével, új alapok­ra helyezte a borászati kémiát. Különösen az agyagipari technológia köszönhet sokat munkálkodásának. Egyik nagyszerű eredménye az év­századok óta sikertelenül ku­tatott eozinnak, az olasz ma­jolika fémfényű mázának újra felfedezése, amelynek révén a pécsi Zsolnai-gyár világhírne­vet szerzett. Ő ismerte fel a nagy-alföldi homokos talaj alkalmasságát kitűnő szőlő termesztésére. Vízlágyító eljárását általáno san használják. Fáradhatatlan kutatója volt a magyar föld ásványi kincseinek, s részt vett Budapest vízellátásának kidolgozásában, valamint gáz­szolgáltatásának kifejlesztésé­ben is. UVA-hidak Számos hídszerkezetet ter­vez az Űt- és Vasúttervező Vállalat külföldi megrendelés­Az NDK részére végzendő érdekes feladat a Warnow fo­lyó torkolata, illetve a régi kikötő fölött átívelő rostocki híd tervezése. A híd 320 mé­teres vízfolyás fölött köti majd össze a két partot. A körülbe­lül 120 méter hosszú jénai híd építése már meg is kezdődött, a napokban esedékes a szer­ződés megkötése további NDK-hidak tervezésére. Csehszlovákiába az UVA- TERV több mint egy tucat hi­dat tervez, amelynek megépí­téséhez a Ganz-MÁVAG, a ki­vitelező, összesen körülbelül kétezer tonna acélszerkezetet használ majd fel. Űjabb megrendelésekre ve­zetett a Közel-Keleten is az az elismerés, amelyet az UVA- hidak érdemeltek ki. Irakban a Basra mellett épült Garmat Ali hídon már több mint egy éve zavartalanul bonyolódik a forgalom. Egyiptomban kitűnő eredménnyel vizsgázott a he- luani híd és egész sor kisebb- nagyobb forgóhíd is, az UVA- TERV „idősebb” szellemi gyermekei. Hasonlóképpen jól szolgál Kairóban a Fontana-szigetre vezető 110 méteres vasbeton híd is. Ott, Egyiptomban, most az öntözőcsatomák fölé tervezett forgóhidak épülnek már, amelyeknek alkatrészeit a győri Magyar Vagon- és Gépgyár készíti. Terveznek ezenkívül az UVATERV mér­nökei négy zsilipkaput is, ugyancsak az öntözőcsatorna­hálózatra. Gyilkolt a Nap Jégvirág csokorral indultam hozzád, de jaj, nem mértem fel az utca hosszát, és félúton, rámtört a Nap. Egy másodperc alatt, hevét —, mely annyi, mint mikor hárommillió tonna benzin ég —, csokromra dobta lángolón. Itt állok, félúton, üres kezemmel. Jó lenne hinnem: elhiszed, ellene —, én semmit sem tehettem. Borbély Tibor IÖHTUNÍ Az új öltöny (14) Lidumsz őrnagy már máso­dik hete feküdt a kórház se­bészeti osztályán. Zarinys go­lyója a bal lábát találta el, és enyhén megsértette a csontot. ... Mindez olyan hirtelen történt. Éppen, amikor el akarta állni a menekülő kém útját. Zarinysnak azonban még volt ideje lőni. Az első pillanatban, amikor a várat­lan erő földre taszította, Li­dumsz nem érzett fájdalmat. De még mindezt át sem gon­dolhatta, amikor Zarinyst el­fogták és kocsiba tuszkolták. Alksznisz alezredes, hogy megállítsa a vérzést, hamar­jában egy szíjjal szorította el a térd felett Lidumsz lábát. Azután elkísérte az őrnagyot a kórházba, s mindaddig haza se ment, amíg az orvosok meg nem vizsgálták és veszélyte­lennek nem nyilvánították a sebet. Attól kezdve is mindennap meglátogatta Lidumszot, aki­nek ágya mellett minden al­kalommal ott üldögélt egy idős, ómódi ruhát viselő asz- szony, az édesanyja. Hogy ne izgassa fel a kisöreget, Li­dumsz azt mondta: a tornate­remben esett le a nyújtóról. Füllentésébe beavatta az or­vosokat, s természetesen az alezredest is. Most, hogy a sajgó fájda­lom alábbhagyott, Lidumsz- nak különösen nehezére esett a kórházban lennie. Egyre gyakrabban hozta szóba kiírá­sát, s Alkszniszt állandóan a Zarinys-ügy eredményéről faggatta. De az alezredes minduntalan másra terelte a szót. Csak egyszer mondott annyit: — Ne izguljon, Lidumsz. A munka megvárja. Nagyon ér­dekes és felelősségteljes fel­adat vár magára. De erről majd később. Egyelőre gyó­gyuljon meg... És eljött a nap, amikor Li­dumsz, bár még kissé biceg­ve, újra megjelenhetett az alezredes szobájában. — Üdvözlöm felépülése al­kalmából — Alksznisz meg­ölelte a fiatalembert. — Most már tárgyalhatunk a munká­ról. Foglaljon helyet. — mond­ta Alksznisz, miközben vaskos dossziét kerített elő. — Üj ügybe kezdtünk, amiben kü­lönleges megbízatást teljesít­het ... ... Elegánsan öltözött fiatal­ember lépett be a ruhaszalon­ba. — öltönyt szeretnék csinál­tatni, — fordult az eladónő­höz. — Ma már nem veszünk fel rendelést! A fiatalember elkeseredett: — Most mit tegyek? Hol­nap elutazom. Nem lehetne valahogy mégis felvenni a rendelést? Megbeszélem a ve­zetővel. A fiatal férfinek nem volt szerencséje: a vezető a köz­pontba ment. Az irodában csupán egy molett, kedves ar­cú gépírónőt talált. A fiatal­ember tétovázva toporgott egy darabig, majd hozzá fordult: — Magához jöttem. — Hozzám? — csodálkozott el a nő. — Igen, magához, — ismé­telte a fiatalember. — Az együttérzést keresem magá­ban. Okvetlenül meg kell ma rendelnem egy öltönyt. Szól­jon már az érdekemben. Lá­tom, hogy jó szíve van. A gépírónő zavartan mo­solygott: — Nem tudom, mit tehe­tek ... de... próbáljuk meg. A fiatalemberrel együtt ki­ment az üzletbe. — Kátya, mit tehetünk ezzel az állhatatos vevővel ? Annyira kéri... — Félek, hogy a vezetőnő megszid minket. Hiszen isme­red az előírásokat, Milda. — Azt hiszem, hogy a fia­talember a vezetőnőt is meg­győzné, ha itt lenne — neve­tett Milda. — Köszönöm, kislányok! — mondta hálásan a fiatalember és kék szövetdarabot tett s pultra. — Valódi angol szövetű Mennyiért vette méterét? A fiatalember kissé zavar­ba jött: — Nem is tudom. Külföld­ről kaptam... Huszonnégy nap múlva el­készült az öltöny. Elegáns volt, jószabású. Figyelembe vették a rendelő minden kí­vánságát. Az átvétel napján nagy csokor virággal állított be a fiatalember a szalonba. Felvette új öltönyét, majd vé­gigsétált a termen és átnyúj­totta a csokrot Mildának: — Magának hoztam. Milda csak kisvártatva is­merte fel benne az állhatatos fiút. írógépét már letakarta, hazafelé készülődött, öt perc híján hat óra volt. — Igazán nem kellett vol­na... — mondta zavartan. — Nagyon hálás vagyok magának — lelkendezett a fia­talember. — Ha nem lép köz­be... Ne utasítsa vissza a vi­rágot Megérdemli. Együtt léptek ki az utcára. A fiatalember igen beszédes­nek bizonyult, öt perc múlva Milda már tudta róla, hogy Frédidnek hívják, s három­szobás lakása van Rigában, anyagbeszerzőként dolgozik és gyakran jár Moszkvába és Le- ningrádba. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents