Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-17 / 163. szám
1969. JÚLIUS 17., CSÜTÖRTÖK rtsi MEGYEI Reformtapaszialaiok Mennyiség nélkül minőség? 1951-ben a háztartások évi átlagos villamosenergia-fo- gyasztása mindössze 3,7 százalékkal volt több, mint 1938- ban. 1951 és 1967 között viszont az 1951-es szint három és félszeresére emelkedett, s napjainkban egy-egy villamosított háztartás évente 600 kWh energiát fogyaszt. A gyors növekedés ellenére hazánk még elmarad a fejlett európai országok hasonló adatától, hiszem Hollandiában 1630, Belgiumban 990, a Szovjetunióban 910 kWh fogyasztás jut egy háztartásra. A szocialista országok nagy iramban növelték a villamos- energia-termelést. A Szovjet, unióban 1938-ban 48,3 milliárd kW energiát termeltek, 1968- ban 640 milliárd kW-ot. A két adat Csehszlovákia esetében 4,1, illetve 40, Lengyelországban 4, illetve 57, Bulgáriában 0.3, illetve 18, hazánkban pedig 1,4, illetve 13,1 milliárd kW. A villamosenergia-ter- melés hazánkban is — akárcsak világszerte — évről évre bővül, s míg 1960-ban 7,6 milliárd kW volt, 1965-ben 11,1- re, 1968-ban pedig 13,l_re emelkedett. Ez az az iparág — a nagyarányú korszerűsítés következményeként — ahol óz egy foglalkoztatottra jutó termelés évente átlagosan hét- kilenc százalékkal növekedett, s a termelésnövekedést teljes egészében termelékenységemelkedéssel érték el. Látszatra távolról indultunk el, hogy végül is eljussunk hazánk legnagyobb erőművéhez, a 635 megawattos Duna- menti Hőerőmű Vállalathoz, ahol már megkezdték az ún. második lépcső, az újabb 800 megawatt energiát termelő blokkok építését. A kitérő azonban indokolt, mert fölvázolta az iparág jelentőségét s fejlődésének dinamizmusát, s egyben hangsúlyt is adott azoknak a forrásoknak, melyek lehetővé teszik a villa- mosenergia-termelés növelését, az üzemelés' biztonságának fokozását. E források között jelentős az újítómozgalom. Azaz: jelentős lehetne. 1967-nek csak töredéke Hat esztendeje, 1963 nyarán kezdett el dolgozni az erőmű első áramtermelő blokkja, s évről évre az erőművel együtt nőtt, terebélyesedett az újítómozgalom. 1966-ban az iparág újítási versenyében másodikak, 1967 első félévben elsők, a második félévben másodikak lettek. Olyan kiemelkedő újítások születtek, mint például a Termomemo- komp, a mérőhelyenkénti eltérésmemóriával ellátott sokcsatornás automatikus hőmérsékletellenőrző berendezés, mely egymaga negyedmillió forint értékű importműszent Érettségizett fiatalokat gyakornoki munkára, váci és budapesti munkahelyre FELVESZÜNK! Alkalmazunk továbbá szállítmánykísérőket, kedvező fizetési feltételek mellett. 5 napos munkahét! A Vácott és környékén lakók jelentkezését kérjük: Pest-Komárom-Nógrád megyei Élelmiszer Nagykereskedelmi Vállalat Vác, Derecske dűlő 4. (Megközelíthető MÁVAUT-tal. Hajógyárnál kell leszgllni.) A Budapesten és környékén lakók jelentkezhetnek: Budapest V., Rosenberg házaspár u. 6. szám alatt. tett fölöslegessé. 1967-ben a százhalombattai erőműóriás dolgozói 165 újítási javaslatot I nyújtottak be, közülük 114 ' került megvalósításra, a pénzben kimutatható megtakarítás is elérte a félmillió forintot, az újítási dijak összege pedig 140 ezer forintra rúgott. Itt, ahol rendkívüli jelentősége van a pénzben nem kifejezhető, de a karbantartást tökéletesítő, megrövidítő, valamint az üzembiztonságot növelő eljárásoknak, 1968-ban az 1967-es eredmények töredékét sikerült csupán elérni. összesen 18 újítási javaslatot nyújtottak be, négy került hasznosításra, s a kifizetett újítási díj — ezer forint volt... Az adatok összevetése szemléletesen vall arról, hogyan rekedt meg, s zuhant mélypontra egy izmosodó mozgalom. mely mind jobban bűvkörébe vonta az erőműnél dolgozó fiatalokat, hiszen itt az átlagéletkor harminc év... Mennyiség és minőség függvényéről beszélnek azok a mérnökök és technikusok, akik két-három esztendeje még sorozatban ontották azokat a jelentős műszaki megoldásokat, melyek nagymértékben hozzájárultak az üzembiztonság növeléséhez, a gépek karbantartási idejének csökkenéséhez, s akik most úgy érzik — mint mondják —, hogy nincs szükség az önként vállalt többre, ők legalábbis így értelmezik a rendelet ismert, sokat vitatott, a műszaki fejlesztéssel hivatásszerűen foglalkozókra vonatkozó pasz- szusát. Túl az anyagi érdekeltségen... Hangsúlyozzák: a jelentős megoldások „kitermelése" ösz- szefügg az átlagos újítások mennyiségével, nem véletlen, hogy a múlt évben mindössze négy kisebb újítás hasznosítására kerülhetett sor, hiszen összesen 18 javaslatot nyújtottak be. A másik gond, ami foglalkoztatja őket: tanulmányozták a párt Központi Bizottsága legutóbbi ülésén elfogadott tudománypolitikai irányelveket, s azt szűrték le, hogy a tudományos kutatásban is érvényesülni kezd egy jó értelemben vett gazdaságossági, üzleti szemlélet. Az újítómozgalomban viszont — mondták — jelenleg ennek fordítottja érvényesül, s nemcsak az anyagiakra gondolnak. Az erőműben — a sajátos helyzetből fakadóan — kevés volt a kalkulációs alapon fizetett díj, sokkal több az eszmeileg díjazott újítás, tehát a pénznél is fontosabbról beszélnek: a társadalmi méretű igénytámasztásról. Elhanyagolható nézőpont ez? Aligha! Hiszen nem sértett, mellőzött emberekről van szó. Elmondták: az erőmű vezetői a műszaki fejlesztéssel foglalkozók számára megkülönböztetett bánásmódot biztosítanak, akár az anyagiakat. akár mást veszünk tekintetbe. Érzik, hogy elismerik munkájukat, s ott sincs baj, ha valami újat akarnak, megvalósíthatják. Éppen a legkevésbé megfoghatók, az erkölcsi tényezőt hiányolják: a légkörben. a közgondolkozásban az egyértelműséget. Csak hivatalos úton? Ügy érezzük — mondta egyikük —, hogy lényegében a rendelkezés, s a nyomában kialakult közfelfogás az öntevékenységet iktatta ki, s mindent hivatalos útra terelt. Azt a lehetőséget, hogy én akarjak valamit, s ne előírják hivatali munkaként nekem. A korábbi években — folytatta — ösztönző volt, hogy szerződés dokumentálta: valóban szükség van arra, amit összehoztam, vagy összehoztunk. Serkentett az is, hogy jólesett az embernek, ha mások arról beszéltek: a hőtechnikások csináltak egy újítást. Jelvényt is kaphatott az ember, s így tovább, azaz sokféle tényező hatott eg^j irányban. Ma? Ha az anyagi oldalát nézem: száz forint többleteredményből iparági átlagban kettő-négy forint kerül a részesedési alapba, tehát az esetleges díjat éppen, hogy kifutja ... Eddig a kalkulálható újítások eredménye kitermelte az eszmei díjasok fedezetét, s ez az erőmű speciális helyzetében fontos volt... Érvek és vélemények sorakoznak egymás mellé, s közös vonásuk a félreérthetetlen aggodalom. Az, hogy 1969. első félévében is mindössze 21 újítási javaslatot nyújtottak be a vállalatnál, s bár ebből többet fogadtak el, mint a múlt évben összesen, igazán jelentős nincs a javaslatok között. Osztozni kell tehát a fiatal műszakiak aggodalmában, s úgy látszik igazuk van: mennyiség nélkül a minőség óhajtása nem több, mint fából vaskarika... Mészáros Ottó „Gravitációs“ víz Biikkszentkereszten A vadregényes Bükk hegység legmagasabb fennsíkján települt Bükkszentkereszt község üdülőhellyé alakítását eddig ivóvízhiány akadályozta. Ezt az évtizedes gondot oldják most meg a lakosság összefogásával. A helyi község vízmüvének felépítésére a megyei tanács 9 millió forintot fordított, a falu lakossága pedig családonként 3600 forinttal járul hozzá az építkezéshez. A községbe a 300 méterrel mélyebben fekvő Alsószinva-forrás vizét vezetik fel. Szerdán Somosbércen befejezték a háromszáz köbméteres tárolómedence építését. Ebbe a tárolóba a Szinva-for- rásra épült gépházból nagy nyomású csővezetékeken szivattyúzzák majd fel a kristálytiszta vizet, ahonnan gravitációs úton jut el a községi hálózatba. Az új vízműből már augusztus 20-án vizet továbbíthatnak a községbe. ÁTADÁS ELŐTT.. Tuskó robiiantás A Sió-árvízkapu építése so- | rán kivágott fák tuskóit robbantással távolítják el. A munka kedden kezdődött, s csütörtökön fejeződik be. Együttesen körülbelül ezer tuskót, köztük több matuzsálemi kort élt tölgy- és nyárfa maradványát távolítják el így a földből. A robbantások kisebb erejű sorozatokban történnek, hogy ne zavarják túlságosan a szomszédos gemenci vadrezervátum lakóit. Egy-egy alkalommal 20—25 tuskót röpítenek levegőbe. Mossák az ajtókeretet, tisztítják a csempét. A napokban kezdik meg az új ceglédi kórház hétemeletes A-épületének műszaki átadását. Miniszteri rendelet egyes vámeljárások módosításáról A Magyar Közlöny 54. száma ismerteti a pénzügyminiszter és a külkereskedelmi miniszter együttes rendeletét a vámjog részletes szabályainak megállapításáról és x a Amatőr — profimódra Az Örkényi csoda A Dabasi Járási Sportszövetség elnöke panaszkodott nemrég a sportolási lehetőségek kezdetlegességére, a szegényes felszerelésre, különösen az iskolákban. Az egész járásban — egy gimnáziumtól eltekintve — nincs tornaterem, az általános iskolák évente átlag • csak mintegy nyolcszáz forintot kapnak sportcélokra. Az ipari tanulóknál a helyzet még rosszabb, hiszen elemi gondokkal, tanteremhiány stb. küzdenek. Szinte csodaszámba menő kivétel a járásban a MÉM Örkényi mezőgazdasági gépészképző szakiskolája. Kézilabda- és röplabdapálya, télen korcsolyapálya, nemsokára elkészül tornatermük — s mindezt szinte teljesen önerőből. Hogyan csinálták? A szakiskolában bemutatják Ferenczi József politechnika- szakos pedagógust; őhozzá fűződik az iskolai sportlétesítmények megteremtése csakúgy, mint a testnevelés eredményessége. A tanár,- akiről megyeszerte nagy elismeréssel beszélnek sportkörökben, ez idáig még csak nem is képesített testnevelő. Szakosított világunkban, úgy látszik, még mindig lehet teremteni autodidaktaként. Jászapátiban érettségizett, térképésznek ment, technikusi munkakört kapott. Huszonhat éves korában már háromezret keresett, amikor ráébredt, hogy a pedagóguspálya vonzza. Elment képesítés nélküli tanítónak nyolcszáznyolcvan forintos fizetéssel egy közeli kis faluba, Jásziványra. Levelező tagozaton tette le vizsgáit a szegedi tanárképző politechnikai tagozatán. Délutánonként az iskolaudvaron rúgta tanítványaival a labdát. A sportban járatos volt: futballozott, atlétizált közép- iskolás korától. 1964-ben helyezkedett el a rengeteg szociális problémával küszködő, túlzsúfolt Örkényi általános iskolában. Diákjaival lejártak a községi labdarúgópályára. Mellette távol- ugró-, magasugrópáiyát építettek. A szükséges pénzt — csigagyűjtéssel szerezték meg... Három év múlva tanítványai megnyerték a megyei általános iskolai labdarúgó kiválasztóversenyt. Még abban az évben végzős általános iskolásokkal lettek elsők a járási felnőtt spartakiádon. Három év múlva átment a Jípzséghen . székelő MÉM mezőgazdasági gépészképző szakiskolába. Itt sem találkozott kevesebb gonddal, mint előző munkahelyén. 1964 óta hároméves mezőgazdasági szakmunkásképzés folyik itt, tizennégy-tizennyolc éves fiatalokkal. A létszám évről évre nőtt, ma már száznyolcvan, zömmel megyénkbe való, bentlakó fiatalt oktatnak itt — a régi épületeket, körülményeket kinőtték, rengeteg az új igény. Sok nehézség adódott abból is, hogy a tantárgyakat főként technikusok, mérnökök, szakmunkások oktatták, nem pedagógusok — a nevelés háttérbe szorult. Az iskola azóta sok tanárt alkalmazott, akik esti levelező tagozaton különböző szakmákat sajátítanak el. Egyikük, , Ba- rinka István például eredetileg számtan—fizika szakos. Jelenleg a felsőfokú mező- gazdasági technikumot végzi, majd a Műszaki Egyetem tanári tagozatára kíván menni. Ferenczi József még most teszi le a labdarúgó-oktatói vizsgát a Testnevelési Főiskolán, miközben a MÉM Moson- magyaróvárott folyó testnevelőképzésében is részt vesz. Ősszel pedig beiratkozik a szegedi főiskola történész- tagozatára. Reggel fél hatkor ébreszti tanulóit a kollégiumban: nyáron úszás, télen torna, az oktatás kezdetéig. Mióta elhelyezkedett a szakiskolában, építettek egy röplabdapályát kétezerötszáz, egy kézilabda- pályát négyezerötszáz társadalmi munkaórával. Persze, sokat segítenek gépeik, s az is, hogy a munka egy részét a kötelező gyakorlati foglalkozásokon belül végezhetik. Valami titka azonban mégiscsak lehet Ferenczi Józsefnek — akiből harapófogóval kell kihúzni a szót —, mert a fiúk a Dánszentmiklósi Állami Gazdaságban négyszer annyit végeztek egy nap a termelésben, mint az ugyanott levő gimnazisták. Igaz, parasztszülők gyerekei a legtöbben, ismerős nekik a föld, igaz, fizikailag talán rátermettebbek. Mégis. A jó szervezés magyarázza a titkot? Benne magá; ban, személyében van a titok nyitja? Tornatermük felszerelését anyagilag is elősegítette ^.minisztérium,. mintegy ’'kef százötvenezer forinttal. Egy új tornaterem vagy kétmillióba kerül. Ők régi műhelyből alakították ki, társadalmi munkával. (Elgondolkoztató viszont, hogy már csak pedagógiailag is milyen káros lehet az, hogy a műanyag burkolat, amelyet negyvenezer forintért készített el a szakipari vállalat, azonnal feltü- remkedett, s a tornaterem használhatatlan...) Folytassuk? Vaskerítést csináltak az intézet köré. Most kutat fúrnak. Elkészítettek a községi MHSZ-nek egy lőpá- lyát, mintegy kétezer munkaórával. Társadalmi munkában lehengerlik a labdarúgópályát. Min áll vagy bukik az ilyesmi? „Hogy talál-e partnert az ember” — mondja Ferenczi József. Itt, Örkényben találni. Érdekes község. Magyar szakos tanárnő kitűnő irodalom- /ázakkört vezet. Paraszt- meg bejáró fiatalok a tagjai. A szakszövetkezet művelődési házat épít a fiataloknak. Két- három tanítónő külön osztályokban, külön napköziben foglalkozik a veszélyeztetett gyerekekkel. Csupa olyan példa, mely arra mutat, hogy itt megvan az összetartozás érzése, a kölcsönös segítőkészség. Ami nem kicsiség. Padányi Anna vámeljárás szabályozásáról szóló rendelet egyes rendelkezéseinek kiegészítéséről, illetve módosításáról. A rendelettel kapcsolatban a vám- és pénzügyőrség országos .parancsnokságán a következő tájékoztatást adták: Az új vámjogszabály hatályba lépése óta eltelt másfél év számos gyakorlati tapasztalata, valamint az új gazdaságirányítási rendszer mind szélesebb körű kibontakozása szükségessé tette a vám jogszabály kiegészítését, illetve egyes rendelkezéseinek módosítását. A rendeletben megjelölt és szeptember I-töl életbe lépő változások főleg a külkereskedelmi áruforgalom vámellenőrzésére vonatkoznak, de egy részük érinti az utas- és ajándékforgalmat is. A külkereskedelmi áruforgalmai kapcsolatos új rendelkezések a vámkezelésre vonatkozó egyes eljárások módosításával a nemzetközi kereskedelem vámellenőrzésének gyorsabb és egyszerűbb lebonyolítását kívánják előmozdítani és főleg az ideiglenes jellegű árubehozatalnál jelentenek adminisztratív könnyítést. A rendelet az olyan jellegű külkereskedelmi kapcsolatok vámvonatkozásait szabályozza, amelyek az új gazdaságirányítási rendszerben alakultak ki. Fontos célja a külkereskedelmi áruforgalomra vonatkozó vámrendelkezések hatékonyságának biztosítása és bizonyos esetekre gazdasági jellegű szankciókat is előír. Az utas- és ajándékforgalommal kapcsolatos rendelkezések szerint a használt személygépkocsik vámkezeléséhez jelenleg megkívánt 70 százalékos műszaki , állapot, 50 százalékra mérséklődik, az ilyen — 50 százalékos — műszaki állapotnak megfelelően használt személygépkocsik utasforgalomban és ajándék- forgalomban is vámkezelhetők. Vártemplom A sárospataki római katolikus vártemplom Észak-Ma- gyarország egyik legnevezetesebb műemléke. A XV. századból származó, háromajtós gótikus templom évszázadok építészeti emlékeit mutatja be, és gyakori átépítéshez, valamint díszítéséhez olyan főúri családok nevei fűződnek, mint a Perényiek, a Pálóczyak, a Dobók, a Ló- rántffyak és a Rákócziak. A templom építéstörténetének tisztázására 1964-ben nagyszabású kutatások és ásatások kezdődtek. A munka során előkerülték az eddig befalazott hatalmas gótikus ablakok, megtalálták a hajdani oratóriumot és a hozzávezető csigalépcsőt, az északi falon, valamint a szentély mögött pedig lőrésekre bukkantak, amelyek bizonyítják, hogy a vár- templom hadászati célokat is szolgált. A templom újjáépítési munkái befejezéshez közelednek. Az Országos Műemléki Felügyelőség dolgozói a sérült részek kijavítására mintegy ezer tonna kézzel faragott követ 'használtak fel, beüvegezték a gótikus ablakokat és eredeti állapotban helyreállították az oratóriumot, amelyben majd egyházművészeti kiállítást rendeznek. \
