Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-16 / 162. szám
RakétakilövcT-nek becézik Mm "a PEST/nt&YEi hírlap kulonkiadasa XIH. ÉVFOLYAM, 162. SZÁM 1969. JÚLIUS 16., SZERDA Ennyit ér a Calcorex Jobb munkaszervezést sürgetnek a kommunisták Most jó a lebegtető szárítónk —> mondotta ottjártamkor az Arany János Termelőszövetkezet párttitkára, de nagyon halkan, nehogy a gépmonstrum is meghallja és megmakacsolja magát. A lucernatáblákat már lekaszálták, nemsokára mégkezdi a munkáját a szárító, amelyet kalapácsos darálóval kombináltak. A még kissé nedves lucerna bekerül a toronyba, s az útja a zsákokban ér véget, száraz „heredara” lesz belőle. A háttérben a borsóeséplő-gépház látható. Az idén 65Q mázsa szemesborsó hagyta el az épületet. Most már vége a szezonnak, a cséplőgép „nyugalomba” vonult, helyét átadja a „lebegtetőnek”, az Arany János Termelőszövetkezet „raké- takilövőjének”. (Formája után így tisztelik, vagy csúfolják a termelőszövetkezetben dolgozók —, attól függően, hogy működik-e vagy éppen rossz.) Foto: Kiss Az 1968/69. tanév után 1. Arany János Általános Iskola Ebben az iskolában a tanulókkal együtt a tanárok is állandóan tanultak. No, nem a napi leckét az órára, hanem a pedagógia legújabb eredményeit. Különösen a programozott oktatás témakörében szereztek a testület tagjai új ismereteket. Részben tanulmányokból, cikkekből, részben saját gyakorlatukból: az OPI-val közreműködve országos szinten is jelentős kísérleteket végeztek az új módszerű oktatás különböző területein. Nehéz lenne megszámolni azt a sok programlapot, amely ebben az iskolában készült. A sok törődés, újat keresés meg is látszik az iskola tanulmányi eredményén. A tanulmányi átlag 3,71. Különösen ki kell emelni az alsó tagozatos osztályok egyenletes eredményét. Az átlag itt minden osztályban eléri a 4,1-et. A szakosellátottság 81 százalékos volt ebben a tanévben. Az iskolavezetés tervszerű munkáját, gondos tevékenységét (és nem utolsósorban Kőrös-szeretetét) mutatja, hogy nagyon jól fiatalította meg a testületét — elsősorban nagykőrösi végzett tanárakból. A tanév végén 529 tanuló fejezte be az Arany János Általános Iskolát. Ez a nagy létszám 18 tanulócsoportban járt iskolába. ,A két szám aránya mutatja a nagy problémát is: kevés a hely az iskolában. Növelni kellene a tantermek számát, felújítani a tornatermet, hogy a tanulók még jobb viszonyok közt tanulhassanak. Nem lenne teljes a tanévről alkotott képünk, ha nem említenénk meg a kiemelkedő tanulószobai munkát, mely szintén hozzájárult a szép tanulmányi eredményhez. (—th—) A „Calcorex-téma” minduntalan fölmerül, akárcsak a mesebeli szörny, akinek mindig kinő a feje, ha a királyfi le is vágja. A Calcorex számológépnek még ma is két pártja van, az ellenzők és a támogatók. Akik ellenzik, nem látnak a kulisszák mögé — mondta Verbó Zoltán, aki az ITV párttagjai előtt számolt be az első féléves eredményekről. A Calcorex-szerelés olyan jó üzlet, hogy a szerelés megkezdése után az üzemi eredmény és a nyereségrészesedés 15 százalékkal emelkedett. 71 millió 200 ezer forint az éves árbevétel. Az összeg túlnyomó része, mintegy 60 millió forint a Calcorex-szerelésből kerül az üzembe. Eddig 4 ezer 786 gépet adtak át a kereskedelemnek, ebben az évben 12 ezer Calcorex a terv. Ahhoz, hogy ez megvalósítható legyen, a Calcorex-szalagot bővíteni kellett, még akkor is, ha most úgy látszik, hogy, a „calcorexe- sek” nem csinálnak semmit. Most tanulnak, a műszerfogásokat gyakorolják, hogy mikor a vonal beindult, teljes létszámmal kezdhessenek. Jelenleg az ITV dolgozóinak, létszáma 117, ezt az év végére kétszázra kell felfejleszteni. Az üzem 45 ipari tanulója közül tizenheten letették a szakmunkásvizsgát, legtöbben azonban más üzemben helyezkedtek el. Jelentkező akadna a Calcorex-szalagra, ide azonban csak „válogatott legénység” kerülhet, a feladatok ösz- szetettsége ezt kívánja. A Calcorex-szerelést újabb nagyarányú szerelőmunkák megrendelése követte, az olasz Olivetti gyártól 10 ezer „Olivetti Quanta” típusú száTérzene eolhárfa-lámpaval A minap reggel furcsa nyöszörgésre lehettek figyelmesek a járókelők a Deák téren, a bútorbolt előtt. A sirámok forrását keresve én is néztem jobbra, balra, végül felpillantottam a higanygőzlámpára, a fenti zaj okozójára. A szél — az utóbbi napokban szellőről szó sem lehetett — nyikorgatta a búrát, s az keserves „zenével” panaszkodott meglazult csavarjai miatt. Nem vagyok villanyszerelő, így nem tudom, menynyit bír ki ez a „modern eolhárfa”, amelynek elsősorban mégis a világítás a feladata. A térzenét bízzuk a hangszerekre — mondjuk egy fúvósegyüttesre. Azok sokkal szebben muzsikálnak. Igaz, nem a szél ütemére. mológép összeállítását vállalták. — A tervteljesítéshez — csökkenteni kell a kieső időket, mert a mulasztások veszélyeztethetik az üzletkötések sikerét. Csak januárban 3 ezer 785; óra esett ki a termelésből és sorolhatnánk a többi hónapokat — mondta Verbó Zoltán. A fluktuáció megakadályozására május elsejétől az 1200 forint alatt keresőknek száz forint fizetésemelést adtunk. Az itt dolgozók bére valamivel alacsonyabb, mint a többi munkahelyeké. Az ITV-nél dolgozók azonban könnyű munkát végeznek, emelgetés, állás nincs. Előny, hogy itt csak 2 műszak van, állandó nappali napszak. A munkák sikeres végzésére a vállalat dolgozói beneveztek a munkaversenyre, a brigádvállalások a napokban megtörténnek. Bízunk abban, hogy a Vállalt terveket teljesíteni tudjuk — fejezi be Verbó Zoltán. A hozzászólók, köztük Gár- dián Ferenc a még jobb munkaszervezés szükségességét sürgette. A többrétű munka az épület különböző részeiben egyszerre folyik. A szervezéshez nagy segítséget nyújtana egy diszpécserkészülék, tár- csázgatás és szaladgálás nélkül összehangolhatnák a szállítók, karbantartók munkáját, a beérkezett reklamációkat. (Amiből szerencsére egyre kevesebb érkezik!) A vita, amely a hozzászólások nyomán kialakult, szintén a munkaszervezés javítását segíti elő. Jelenleg az „expedíciót” — a kiszállítást egy ember irányítja. Munkája olyan sokrétű, hogy egymaga kevés, hiszen az embernek csak két keze van. Az expedícióval a vezetők közül „sokan” foglalkoznak — belesegítenek, ami akadályozza a gyors, hatékony munkát, mert az intézkedések gyakran keresztezik egymást. Ezért fordulhatott elő, hogy a vállalat gépkocsijai néha még délelőtt 9 órakor is az udvaron várnak, vagy a szerelőre, vagy a szállítanl- valóra. Az „expedíciót” átszervezéssel kibővítik, hogy ilyen problémák ne fordulhassanak elő. A nagykőrösi üzemegység kerülete, amelynek irodagépeit gondozza, igen nagy, az ÍGY A BETYÁROK nem tudták a ló lábáról levenni, és a drága jószáeot elhajtani. A mester bórax- szal kezelte a béklyóvasat, amitől az nagyon kemény zománcot kapott. De a szép körösi csikót elkötő betyárok túljártak a mester eszén, a csikó gyenge patáját egyszerűen kihúzták a béklyóból. (A Gönczi féle béklyó egy példánya különben megvan a városi múzeumban.) A tetétleni kettős csárdában Rózsa Sándor is megfordult. Különösen 1849 után az osztrák önkény által sanyargatott nép jelentős része egyenesen rokonszenvezett a betyárokkal, akikben Kossuth Lajos visszatérésének úttörőit iátta. Ausztriát ezért a politikai szempontok is arra biztatták, hogy a betyárokat tűzzel-vassal, statáriumokkal, vérdíjkitűzésekkel kiirtsa, s mindezt azzal tetézte, hogy 1869-ben Ráday Gedeont Szegedre rendcsináló kormánybiztosnak neveztette ki, aki a legkegyetBetyárvilág Nagykőrösön ii. lenebb eszközökkel fejezte be az irtómunkát. 1884-ben azután megalakították a csendőrséget, melynek egyik fő feladatává a rendszer politikai védelmét tették, ami a szociális megmozdulások kegyetlen eltiprásához vezetett AZ 1880-AS ÉVEKBEN MÉG fel-feltűnt Kőrösön is egy-egy betyárutód, akinek működése azonban csak kisebb lókötésben, miegymásban merült ki. Volt köztük egy Dongó Pista nevezetű szegénylegény, akit hiába igyekezett elcsípni Dayka Sándor, a délceg, büszke körösi csendbiztos. Boldogult Pozsár István mesélte el, hogy egy este a csendbiztos, betyárles közben betért az azóta nyo- maveszett gógányi csárdába, s a csárdásnéval vacsorát főzetett, s a szép asszonynak még tüzelni is segített. Közben az úton feltűnt a lovas betyár. A kint hagyott pandúr sietve jelt adott, s a •csendbiztossal lóháton üldözőbe vették Dongó Pistát, aki a város felé vette útját és ott jó lovával eltűnt a szemük elől. A kudarc után a csendbiztos nagymérgesen ment haza, a betyár pedig visszakanyarodott a csárdába, s ő ette meg a csárdásnéval a vacsorát. A szép menyecske nevetve kínál* gatta: — Egyél Pista, azért ilyen finom, mert a csendbiztos tüzelt alál A KÖRÖSI BETYÁR VILÁGNAK már csak egy „élő” emléke van. A várostól és a Szabad- szállási úttól nem messze, a Dózsa Termelőszövetkezet barátszilosi területén még áll egy rozzant kis tanyaépület. Nádfedelét megtépte az idő. A sarka már omladozik. Egy öreg eperfa áll mellette, mintha védelmezni akarná. Ez a bozótos környezetből kiemelkedő rozzant kis ház valamikor híres csárda volt, ez egykori Tilalmas árok mellett, mely a natai- mas közlegelőt határolta. Ebben a csárdában többször megfordult Bogár Imre is. A kis ház alatt még most is jó állapotban levő kőpince van, melybe kilenc lépcső vezet le, s elfért benne 50— 60 akó bor. Mikor a közlegelőket 1875- ben felosztották, a volt csárdaépület a Szárai Kovács család birtokába került. Jelenleg özvegy Dobozi Györgyné tulajdona, és egy 83 éves idős termelőszövetkezeti tag: Ivanics Ferenc lakik benne, a feleségével, ki hallomásból szintén tudja, hogy az omladozó, öreg épületben valamikor híres betyárok is mulattak. Kopa László (Vége) egész Duna—Tisza köze. A megjavított gépet sokszor kell nagy távolságra szállítani, s az utakon a rázkódástól kisebb hibák is adódhatnak. Ha a gépkocsivezetők az alapvető szerelési tudnivalókkal megismerkednének, a hibákat helyben kijavíthatnák. Akkor nem kellene a gépet vissza-, majd ismét „odazötyögtetni”, vagy a szerelőt — akinek a telepen is akad bőven munkája — az ország másik végébe küldeni helybeli javításra. Uletéknap A Pest megyei Illetékkiszabási Hivatal Cegléden minden második pénteken reggel. 9 órától délután 15 óráig „illé- téknapot” tart a városi tanács székházában, első emelet 23. szám alatt. Ez alkalommal a megjelent ügyintéző a helyszínen átveszi az adásvételi és ajándékozási szerződéseket, azonnal kiszabja az illetéket és intézkedik — befizetés esetén — az igazolás kiadása iránt. Ugyanitt felvilágosítást ad az örökösödési és egyéb illeték ügyekben is. A legközelebbi „illetéknapra” július 18-án, pénteken kerül sor, amikor az érdekeltek gyorsan elintézhetik ilyen jellegű problémájukat. Új autóbuszjárat Üj autóbuszjárat indult Cegléd és Kecskemét között. Nagykörös érintésével. 16 óra 40 perckor indul Ceglédről, Nagykőrösre 17 óra 06 perckor érkezik. Két perc tartózkodási idő után indul tovább Kecskemétre, ahova 17 óra 36 perckor érkezik meg. A járat 20 óra 15 perckor visszaindul, Kőrösre 20 óra 43 perckor érkezik. Két perc tartózkodás után továbbindul Ceglédre, ahová 21 óra 10 perckor tér vissza. Az új járat csak munkanapokon közlekedik. A Hunyadi Tsz-ben: 18—19 mázsái fizet a búza A Hunyadi Termelőszövetkezetben is szépen, rendben megy az aratás. — Szervezetten felkészültünk a munkára — mondotta Huszár Kálmán elnök. Hogy ne legyen probléma, az Arany János Termelőszövetkezettel még egy rendrevágó- gépet vásároltunk. — Az árpa aratását és betakarítását befejeztük. Kombájnunk most a búzát aratja, amely holdanként 18—19 mázsát fizet. A rendrevágógépek- kel a rozsot aratjuk, s ha szükség lesz rá az Arany János Termelőszövetkezet is besegít. A szalmát mi is bálázógéppel bálázzuk. — Egyébként mi újság a termelőszövetkezetben ? — Százhatvanegy hold új telepítésű szőlőt jó közepes termést ígér. Ezért a jobb értékesítés biztosítása céljából, hogy addig is, míg a termelő- szövetkezetek közös pincéje meg nem lesz, a szőlő egy részét bornak leszűrhessük, egy nagyobb pincés házat vásároltunk. — Hetvenholdas kertészetünkben a tagok szorgalmas munkával, eredményesen termelik a zöldségféléket. A 45 —50 ezer köbméter tőzegkitermeléssel a múlt években sokat javítottunk földjeinkeír, s jelentős mennyiséget el is adtunk. Most a gödrök vizét öntözésre használjuk. — Tervszerű munkálkodással, a jövő évi termés elősegítésére, a nyári mélyszántásra és trágyázásra is sort tudunk keríteni — fejezte be nyilatkozatát az elnök. (kopa) Kiváló minőségű kajszibarack exportra SZILVÁBÓL JÓ TERMÉS LESZ Vasárnap meglátogattuk a fogyasztási szövetkezet központi gyümölcs- és zöldségátvevő telepét, ahol a jó kajszibaracktermés dacára nem éri el a várt szintet a felhozatal. Ennek részben az az oka, hogy a nyárba szakadt hűvös napokon lassabban érik a gyümölcs, de az is, hogy az öreg szőlőhegyeken az utóbbi időben nagyon sok gyümölcsfa elpusztult, s újat pedig alig- alig ültettek. — Hogy tagjaink és termelőink jobb árakat kapjanak, igyekszünk az export biztosítását elősegíteni — mondotta Bodzsár József telepvezető. — A válogatott, extra minőségű, 40—50 milliméteres exportbarack Nyugat-Németországba megy, a kisebbet az NDK-ba, Csehszlovákiába és Lengyel- országba szállítják. Az árak 4 és 7 forint között mozognak. A szerződéses termelők felárat kapnak. — Mit hoznak a termelők még jelentősebb mennyiségben? — Belföldi fogyasztásra: érett barackot, s főleg ara'oits- ka körtét, de abból az idén gyengébb a termés. Emellett kevés nyári almát, őszibarackot és zöldségfélét kapunk, s ezeket többnyire Pestre viszik. Ezen nyári gyümölcsök ára 2—3—4 forint körül van. — Nagyobb forgalom az elég jó termést ígérő vörös- és kékszilvából várható, de még nem tudjuk, hogy lesz-e export belőle. (kopa) Különvonatok a lipcsei őszi vásárra Különvonatok indulnak az őszi lipcsei vásárra Budapestről. A lipcsei fizetővendég-szolgálat keretében teljes ellátást és lakást 2—3 ágyas, fürdőszoba nélküli szobákban kapnak a résztvevők a lipcsei 5 napos tartózkodás idejére. A vásár megtekintésére belépőjegyet, a közlekedéshez szabadjegyet biztosít az IBUSZ. Az egy hét alatt autóbusszal végigjárják a várost a „magánközlekedés” megkönnyítésére az utasoknak térképet adnak. A részvételi díj 1 ezer 240 forint, a költőpénz 70 keletnémet márka=310 forint. A vonatokat augusztus 29— 30-án és szeptember 3-án indítják. Mii látunk ma a moziban ? Harc a sátánnal Nagy tétért folyik a játszma. Magyarul beszélő, szovjet film. Korhatár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Ikonok vilá- ia Magyar híradó. Előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor.
