Pest Megyei Hírlap, 1969. június (13. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-08 / 130. szám
PEST MECTEt z/fiiian 1969. JÚNIUS 8., VASÁRNAP HETI KOMMENTAR A fogyasztó fogyaszt Igen, a fogyasztónak — s mivel így vagy úgy, de minden ember fogyasztó, tehát mindenkinek — legfőbb jellemzője, hogy: fogyaszt. Például élelmiszert, zöldárut, gyümölcsöt. Kimegy a piacra. Élvezi az árubőséget. Vagy éppen bosszankodik a szegényes kínálat miatt. Megtörténik, hogy dühöng. Mert látja, az áru friss — volt. Csak volt. Mert míg a leszedés után tárol- gatták, át- meg átrakták, szállították, félig elfonnyadt, clrothadt. A megtermelt első osztályú áru így s ezért jut sűrűn harmad- meg negyedosztályúként a fogyasztó kosarába s asztalára. Ezért figyelemre méltó az a sajtótájékoztató, melyet a héten tartott dr. Mészáros Károly közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes. A zöldség- és gyümölcsszállításra való fölkészülésről adott áttekintést, hangsúlyozva az összefogás szükségességét. Igen, ez a lényeg. Az idei esztendő nem kényeztette el — legalábbis eddig — sem a mezőgazdaságot, sem a fogyasztót. A szeszélyes időjárás következménye lesz, hogy a zöldáru, a gyümölcs nagy tömege egyszerre érik be. tehát: rövid idő alatt nagy mennyiséget kell elszállítani. Szakemberek becslése szerint ötszázezer tonna áruval többet kell vasúton, gépkocsikon rendeltetési helyére eljuttatni, mint a múlt évben. Holott a múlt évben is volt éppen elég bosszankodni-, sőt dühöngeni- való. Készüljünk föl most is rá? Éppen a nagyobb árutömeg miatt? Az előkészületek alaposabbnak tűnnek, mint bármikor — a miniszterhelyettes szavai legalábbis erre utaltak. A fogyasztó azonban, mint írtuk, fogyaszt. Nem meditál azon, vajon kik és hogyan juttatták el a piacra, a boltba az árut. Jó árut akar, megfelelő árért. Legyünk őszinték: nem túlzott igény. Mégis évről évre megismétlődnek azok a teljesen érthetetlen — s csakis szervezetlenséggel, tehetetlenséggel magyarázható — esetek, amikor a fővárosba szállított áru kerül vissza kiindulópontjára. Persze, néhány nap elteltével. Persze, fonnyadta.!). Évről évre megismétlődnek azok az esetek, amikor a földek végében halomba rakott zöldáru rothadni kezd. mert nincs rekesz, nincs szállító jármű, mert nem érkezett meg az átvevő... Kár folytatni. Hosszú évek óta ezzel traktálja a sajtó — lapunk is — az olvasót. Es az illetékeseket. Akik magyarázatban ugyan nem szűkölködnek, de megmagyarázni még soha nem tudták, miért van mindez így. Ezért helyeselünk igen hangosan és nagy nyomatékkai azokhoz a szavakhoz, amelyekkel a miniszterhelyettes az összefogás szükségességét hangsúlyozta. Legyen szombat-vasárnap is rakodómunkás a termelő- szövetkezetekben. Ne múljék azon az áru szállítása, hogy este nyolckor vagy tízkor rakják meg a vasúti kocsikat , a gépkocsikat. Legyen rugalmasabb a szállítási diszpozíció stb., stb. Könnyű lenne most azzal érvelni, hogy akiken múlik mindez, azok is fogyasztók. Tehát személyileg érinti őket a kudarc vagy siker. Am a fogyasztó fogyaszt, s nem foglalkozik szervezeti kérdésekkel. Ügy látszik, azok, jaki a földtől a fogyasztóig igyekeznek egyengetni a le áru útját, végre rájöttek, e szervezeti kérdésekkel nekik kell., foglalkozniuk. Lemérhetik majd, hogyan dolgoztak, amikor kimenne a piacra — fogyasztóként... Krónikás Csapájev Ufóban 1919. június 9-én, 50 éve, | Csapájev, legendás hírű 25. vö- I Emberek fóliában A Duna—Tisza köze egyik legnagyobb termelőszövetkezete a ragykőrösi Szabadság Tsz. 675 hold kertészetének szinte minden négyzetcentiméterét öntözik. Korai primőrárut 13 hold fóliasátor alatt nevelnek. Az elmúlt esztendőben tízmillió forintot forgalmazott a kertészet, így hát a szakadó esőben is dolgoznak a tsz-tagok a kertészetben. Fóliában. rös lovashadosztályával, miután előzőleg visszaverte a kolcsakista Kappel-hadtest támadásait, elkeseredett harcok árán felszabadította Ufa városát, az ellenforradalmi Kol- csak-hadsereg legfontosabb támaszpontját. Kolcsak tengernagy ántánt által felfegyverzett és addig lendületes támadást folytató fehérhadseregének maradványai Ufa elvesztése után me- nekülésszerűen, rendezetlenül özönlöttek vissza kelet felé. A fehércsapatok üldözése során a Vörös Hadsereg egységei bevonultak az Urál előhegységeinek terébe. Július közepén pedig elfoglalták Zlatousztot, majd Jekatyerinburg városát, a mai Szverdlovszkot. Lenin-bélyegek A Vlagyimir liftes Lenin arcképét ábrázoló első postabélyeget 1924. január 27-én, azon a napon bocsátották ki, amikor a szovjet emberek vezérüktől búcsúztak. Ezt a gyászkeretes Lenin-bélyeget 1. Dubászov festőművész készítette. Az azóta eltelt évtizedek alatt több mint 400 féle Lenin- bélyeg került forgalomba. Európa, Ázsia, az afrikai és amerikai kontinens számos országában készült lenini témájú postabélyeg. A Szovjetunió & Lenin évforduló előkészületei alkalmából új Lenin-témájú bélyegsorozatot adtak ki. A bélyegek a Szovjetunió Leninről emlékezetes helyeit ábrázolják. Akik a világ sorsát irányították... A párizsi Seghers kiadó Pierre Paraf szerkesztésében gyűjteményt jelentet meg, amely képet ad olyan személyiségekről, kiknek működése országok, sőt az egész emberiség sorsára kihatással volt. A gyűjtemény „szereplői”: De Gaulle. John F. Kennedy, Gamal Abdel Nasszer. Fiedel Castro stb. Előkészületben: Tito, Gandhi és Sztálin életrajza. SZAKEMBEREK NYOMÁBAN Minden hely elkelt Minden hely be van töltve — mégis szakemberhiány van. így kezdte beszélgetésünket Hemela Mihály, a szobi járás mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályvezetője. Vagyis: nem mindig és mindenhol a megfelelő és rátermett ember dolgozik. A fiatal, mindössze 27 éves agrármérnök osztályvezetőnek a múlt évben a vb elé terjesztett jelentésében a következő olvasható: a járásban a mezőgazdasági káderfejlesztésben nem történt előrelépés. AZ ELNÖKÖK Miért? — Ahol kirívó problémák nem adódtak, ott a vezetőség, az elnök, a főagronómus, a főkönyvelő személye változatlan. A tsz-ak tagjai maguk választják meg vezetőiket, ez helyes is, persze, a választás nem mindig gyezik meg a járás elképzeléseivel. Bár például az elnöki pozíció nincs kötve semmilyen iskolai végzettséghez, de a járásban olyan alacsony az elnökök iskolázottsági foka, hogy ezen bizony hamarosan javítani kellene — mondja Hemela Mihály. A jelenlegi elnökök közül csupán ketten végeztek egyetemet, egy középiskolát, a többi csupán általánost. Politikai képzettségük is alacsony — egy végzett közülük marxista egyetemet. Pedig a gépesítettség, a ke- mizálás rohamos fejlődése, a termelésszerkezet változása, a gazdálkodási kör szélesedése, illetve a specializálódás térhódítása az elnökökkel szemben is nagyobb követelményeket támaszt. Elsősorban azt, hogy a növekvő szakmunkás-, technikus- és agrármérnökgárdát vezetni tudja. Nem mindig jó az. ha nyolc általánossal irányítja az elnök a mezőgazda- sági mérnököt. A FŐAGRONÓMUSOK Tehát mi lehet a teendő? — Az, hogy lassanként az elnökök is mezőgazdasági mérnökök legyenek. Elsősorban azok közül a főagronómu- sok közül kerüljenek ki, akik már régóta dolgoznak az illető gazdaságban, kivívták a tagság megbecsülését, értenek az emberek nyelvén. Persze, először azt kellene megvalósítani, hogy minden főmezőgazdásznak meglegyen a diplomája. Maszek műszer, SZTK-páciensek Pillanatképek egy Pest megyei község „egészségügyi kombinátjáról“ Szép nagy kertben, árnyas fák között áll a Bugyi község- beli Kossuth utca 17-es ház, a körzeti orvosi rezidencia. A verandán: várakozó betegek; Buday dr., a felülvizsgáló főorvos még nem érkezett meg. Dr. Rudnai Ilona, az új körzeti orvos végigvezet a házon. Odabent építenek: a szomszédos bölcsődének évek óta „társbérlője”,.& községi fogászat; most az orvoslakásbói választanak le új várót és korszerűbb fogászati rendelőt De a kőművesmunka nagyon módjával, tempósan halad, nehogy megártson az egy szem „dolgozónak”. Orvos meo A tanács a nemrég nyugdíjazott Abay dr.-tól, Rudnai doktornő elődjétől vásárolta a házat; közel félmillióért. — Eddig a Rókusbán dolgoztam, de örömmel települtem ide — mondja a doktornő. — Októbertől dolgozom lenn. Bele kell tanulni! Például abba: hogyan szoktassam le a szimulánsokat, notórius álbetegeket trükkjedkről, szokásaikról (ottlétemkor esett be egy holtrészeg, követelőzve, randalírozva). Van, aki szereti felülvizsgálni — az orvosát! Kollégám körzetéből hozzám, az enyémből őhozzá járnak néhány an meózni: mindketten azonos diagnózist, receptet „produkálunk”-e. Ha ÚJDONSÁG a hálózati, a propán- bután és a földgáz-készülékekhez rendkívül praktikus, elemes GÁZGYÚJTÓ Használata igen gazdaságos, mert az elem még akkor is hónapokig elegendő, ha naponta ötvenszer lobbantja vele lángra a gázt. Ára: 39 Ft, a hozzá tartozó elem ára: 4 Ft. KAPHATÓ A Fővárosi Vas— és Edénybolt Vállalat boltjaiban VI., Lenin krt, 86., V., Tolbuchin krt., 5., XIII., Váci út 4. Vili., Rákóczi út 19., Vili., József krt., 59—61. és a többi szaküzletben. VIDÉKRE UTÁNVÉTTEL SZÁLLÍTUNK. már minden arcot ismerek, ez nem fordulhat elő, de arról is le kell szoktatnom a betegeket, hogy némelyikük levetkőzni sem hajlandó, vagy vérnyomáspanaszokra kér gyógyszert, de vérnyomását megmérni nem engedi. Vannak, akik csak benyitnak és tollbamondják: — Anyukám (kar- társnő, néni — már amazonnak is neveztek,, persze, nem szembén. ».) — írjon nekem Neoperhepárt, de ne a kicsit, hanem a hatvan gammásat, mert ez a drágább! Nem könnyű a dolgom. Az elődöm negyvennégy évig volt itt körzeti orvos, megszokták, idős is volt — és férfi. Nőnek külön meg kell küzdenie azért, hogy mint orvost komolyan vegyék. Ahogy Rudnai doktornőt megismertem: neki sikerülni fog. Karbantartott betegek Ebédszünetben Búza József, a község fogásza néz át: hogyan áll a leválasztás. Hát, — áll, álldogál bizony! Invitál a maga társbérleti birodalmába, azaz a bölcsőde-fogászat „kombinátba”. Könczöl Lajosné hatvannégy óta vezeti a bölcsődét, kétéves kisfia is „bölcsődetag”. — De micsoda utánjárással! A község legalább negyven gyermeket befogadó bölcsődét igényelne, a hatvankilences költségvetésben szerepel is a korszerűsítés, de a járás, a megye is ígéri az új bölcsődét, ám még az sem dőlt él, menynyivel járulna hozzá a tsz, a telefongyár (huszonöt gyerekből húsz telefongyáriaké), így hát minden a levegőben lóg — Amint a fogászat elköltözik, nyertek egy helyiséget — mondja Búza József, amint betessékel birodalmába. Nagy érzés: /nem én ülök a fogorvosi székben! Hanem először Mótyán néni (róla csak lenyomatot vesznek), aztán sorban jó néhány asszony. Nagy Jánosné is pillanatok alatt megszabadul bal felső négyes-ötösétől. Aztán egy mama síró kisfiával —, a srác nem hagyja kihúzni a fogát, a mama a magáét: szótlanul. De vagy a községbeliek hősök, vagy a fogász a szakmája művésze: hat-nyolc húzást némafilmként nézek végig, nyikka- nás sincs. — Nem a fájdalommentes húzás a művészet —, legyint a fogász, mialatt egy férfi (neme egyedüli képviselője e délelőt- tön) eltökélten várja a fúrást. — Az a művészet, hogy ilyen fölszereléssel egyáltalán tudok dolgozni! Ez a technikai fúró például nem rendelőbe való, reflektorom nincs, hát még amikor a pumpa és fejtámla eltörött és egy évig szó szerint karban tartottam a betegek fejét! Vagy húsz levelet írtam ez ügyben; hiába. Nemrég új műszerész jött javítani, elször- nyedt, milyen géppel kell dolgoznom. ö mondta, hogy a Pé- terfyben a fogászat hipermodern felszerelést kapott, a,még kitűnően használható régieket pedig raktárba tették. Nyomban megkérvényeztem, és már itt is a levél: „A Junior gépre közölt lehetőséggel kapcsolatban ... igyekszünk az elfekvő gépet rendelője számára megszerezni.” Dátum: május 23; aláírás: a Dabasi Járási Tanács Rendelőintézetének igazgatója. Bizakodó várakozás — Most már csak történik valami! Van mivel megbirkóznunk ezenkívül is. Télen húsz-huszonöt beteg után napjában ötvenszer kézmosás jéghideg vízben: kész reuma. Egy kis bojler pár száz forint, még sincs. A doktornőnél sincs! Mindmáig saját műszereimmel dolgozom, hozom, viszem. Hatvanegyben, amikor itt megnyílt a fogászat, arra kértek, hogy öt évre kölcsönözzem a műszereimet... És a közlekedés! Kilenctől háromig rendelek, közvetlen busz Pestre félhét-hétkor indul, nincs más megoldás, két kilométert gyalogolok naponta hazafelé. Péreli Gabriella A járás tsz-einek tíz fóagro- nómusa közül hat rendelkezik egyetemi, egy felsőfokú technikumi és három középfokú képesítéssel. Itt sem történt előrehaladás az utóbbi években. Elképzeléseiket — a nyolc diplomás főagronómust — még nem tudták valóra váltani. Sőt 1966-hoz képest emelkedett az egy mezőgazdasági mérnökre jutó vetésterület. 1966-ban 2137 hold, 1968-ban 3048 hold. A felsőfokú technikumot végzettekre jutó vetés- terület azonban csökkent. Az elmúlt évben azt tervezték, hogy a járás tsz-einek szakembergárdáját megerősítik három felsőfokú technikumot végzett kertésszel, egy öntözéses, egy növényvédő ag- ronómussal és két üzemgazdásszal. Erre azonban nem került sor. AZ ÖSSZEVONÁS — Mi volt az oka? A tsz-ek nem igényelték ezeket a szakembereket — válaszolja Hemela Mihály. — És a fő tényező, ami miatt nem igényelték? — Kicsik a járás közös gazdaságai, nem bírják el a nagyfokú szakosítást. Főleg anyagilag nem, hiszen egy ezer holdas tsz nem tud lakást, háztájit, és különböző szociális juttatásokat biztosítani ennyi szakembernek. — Tehát egyesíteni kellene a kis tsz-eket? — Szó van arról, hogy* kilenc tsz-ből összevonásokkal három nagy közös gazdaság lönne létre. De hogy mikor, az még a jövő titka. Két-három éven belül nem. — Miért? — A tsz-ek alapszabályai a tagságnak messzemenő önállóságot biztosítanak, tehát a tagoktól függ az egyesítés, hogy megszavazzák-e. Azonkívül egy sor emberi-szubjektív problémát is okozna az összevonás. Például: ml lesi a felesleges,. tsz -el n ökökk el, vagy azokkal . a főágronómusokkal, akik a jelenlegi gazdálkodási viszonyok között még megfelelnek, de a nagyobb gazdaság követelményeinek, a speciali- záltabb üzemek vezetésére már nem. — Mi akkor a teendő? — Bizonyos fokozati lépcsőket kellene először kialakítani, mégpedig úgy, hogy a jelenlegi pozícióban levő vezetők a jövőjüket is biztosítottnak lássák, mert ha nem, akkor addig akadályai az egyesítéseknek. A HIÁNY Szó esett az agrárfelsőoktatásról is, ahonnan elegendő szakember kerül ki minden évben, de a rossz gyakornoki rendszer miatt — az osztály- vezető szerint — nem kerülnek mindannyian a megfelelő helyre. — Tehát van szákemberhiány? — Van, de ha még jönne csak akár két jól képzett szakember is a járásba, nem tudnánk elhelyezni — nincs hely ... Berkovits, György Bizonyítványosztás: egy hét múlva Befejeződött a tanítás az iskolákban Szombaton az ország csaknem 6000 általános és mintegy 600 középiskolájában véget ért a tanítás. Az 1968/69-es oktatási évben az említett két iskolatípusban 1 473 000 diák gyarapította ismereteit. Az általános iskolák nappali tagozatán a „végzősök” száma meghaladja a 182 ezret, a középiskolákban pedig — ugyancsak nappali tagozaton — több mint 51 ezren fejezték be tanulmányaikat. A pedagógusok az utolsó tanítási napon zárták le az osztályzatokat A bizonyítványokat június 14-én vagy 15-én sorra kerülő tanévzáró ünnepségen osztják ki. Az új első osztályosokát mind az általános, mind a középiskolákban 16-án és 17-én írják be. Ezzel kapcsolatban illetékes helyen felhívják a figyelmet arra: helyes, ha a szülők a napközi otthon iránti igényüket már gyermekük behatásakor bejelentik az iskolákban, mert így tudják a csoportokat kialakítani és biztosítani a napközi működéséhez szükséges személyi feltételeket. Az általános iskolákban június 21-ig, a középiskolákban július 2-ig tartják meg a tanévzáró értekezletet. Július 15- től augusztus 24-ig minden pedagógus számára biztosítani kell a zavartalan szabadságot.
