Pest Megyei Hírlap, 1969. június (13. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-06 / 128. szám
1969. JÚNIUS 6., PÉNTEK PESt HEGYEI KMírlar> a Válasz egy hozzászólásra Néhány gondolat a ráckevei Duna-ágról Mi kell a kis-dunai víken- dezőknek? Röviden: sok minden kellene! Éppen úgy sok, mint az érintett terület állandó lakosságának, mint a ráckevei Duna-ág menti 15 község közel 80 ezer lakosának. Ez lenne a tömör válasz Föl- deáki Béla május 27-én közölt írására, de úgy véljük, ha csak ennyit válaszolunk, azzal nem tártuk fel a tényleges helyzetet és a reális elképzeléseinket. A konkrét kérdésekre úgy kívánunk választ adni, mint „belülről érdekeltek” — s ezt joggal mondjuk választott funkcióink, a terület fejlesztését irányító testületek tagjaiként végzett munkánk után. A névadásról annyit: földrajzi fogalomként e vidék soroksári Duna-ág. Igaz, ez az idegen előtt Soroksár vagy Csepel-sziget, esetleg Csepel helyét jelenti. A „Kis-Duna” innen jó néhány száz kilométerre van s „foglalt” más táj, vidék jelölésére. Lehetne olyan nevet javasolni, mint Dunaliget, de mi legszívesebben maradnánk a „RÁCKEVEI DUNA-ÁG” elnevezés mellett, s ezt szeretnénk meggyökereztetni a köztudatban is. Ezek után hadd írjuk le azt is, hogy kanyar pedig bőven van, aki végighajózik a vízen, ezt tapasztalhatja. Hogy éppen az alsó Duna-kanyar, a Ráckeve alatti szakasz kanyarogva milyen természeti szépséget, milyen különleges tájat varázsol elénk, azt azok tudják és ismerik, akik arra is jártak. V Terveinkben semmiféle „tömegszórakoztató” hely, visegrádi vár, nagymarosi Expressz tábor, vagy „akváriumok” nem szerepelnek. De igenis, szeretnénk mielőbb turista- szállóként hasznosítani a ráckevei Savoyai-kastélyt és örülnénk, ha néhány camping- tábor is rendelkezésére állna azoknak a fővárosi dolgozóknak, akiknek nincs horgásztanyájuk vagy víkendházuk. Az is törekvéseink között szerepel, hogy mielőbb s minél több üzlet javítson a jelenlegi ellátáson. Ennek során: épít a ráckevei strandon a helyi Árpád Tsz vendéglátóegységet, saját termésű borait kínáló borozót-büfét épített a dömsödi Aranykalász Tsz, két helyen, továbbá a közeli napokban nyit borozót a tabdi Petőfi Tsz a szigetbecsei vízparton. A Ráckeve környéki szigetek lakói, a vízparton üdülők jól ismerik a „Csiga” motorcsónakos büfét, s van üzlet Szigetszentmárton, Kis- kunlacháza partjainál, pékbolt a dömsödi Petőfi-fa alatt, mozgóbüfé a szigethalmi Du- na-parton. Igyekeztünk, hogy minél több tsz, zöldséges pavilon, pecsenyesütő, büfé stb. szolgálja a nyaralókat, a hétvégi kirándulókat. „Es valami picike kényelmet” nagyon szeretnének a közlekedésben a ráckevei járás állandó lakói is, akik közül tízezrek utaznak nap nap után lakóhelyükről munkahelyükre s vissza, nem víkendez- ni utaznak tehát kényelmetlenül, hanem életszükségletből. A jelen lehetőségek mellett azonban azt is látják, a dolgozók ezrei, Rogy a BKV évről évre korszerűsíti a HÉV vonalát, sorra építi át az állomásokat és oda egyre több táskarádió fér be. A tanácsok pedig érzik a felelősséget azért, hogy a helyi lakosság gondja-baja mellett segítsék a fővárosi üzemi dolgozók igényeinek kielégítését is. A járási szervek, a községi tanácsok vezetői sokkal nagyobb gonddal, törődéssel — egyik központi feladatként — foglalkoznak a ráckevei Duna- ág fejlesztésével, célszerű és adottságokhoz igazodó hasznosításával, mint azt akár egy vagy több „külső” szemlélő” is látja, tudja. Törekvéseinket összegezve: szándékunk a Duna-ágnak a tömegek igénye szerinti hasznosítása, de úgy, hogy azok az előnyök megszűnjenek, amelyek eddig konzerváltan csak kevesek egyoldalú szórakozását szolgálták. A nemes és társadalmi érdekeket kifejező szándék valóra váltása érdekében igényeljük széles körben a segítőkészséget. Szívesen fogadjuk a jó, hasznos és közösségi érdekeket támogató javaslatokat, de az indulásnál is tapasztalható akadékoskodás — amelyet egyeseknél látunk — feltehetően egyéni érdekből fakad és ezekkel nem is azonosítjuk magunkat. A víkendtelkek iránt igen nagy az igény és az érdeklődés, Ezt és sok egyéb körülményt figyelembe véve került s kerül sor arra, hogy a községi tanácsok értékesítik a telkeket mérsékelt áron, éppen a szabad piacon kialakult négyszögölenkénti túlzott árak — 250—300 Ft — helyett a közművesítéstől függően 60—150 Ft értékben. Ügy ítéljük ilyen módon többen és kedvezőbb feltételek mellett válnak és válhatnak telektulajdonosokká. Indokolatlannak tartjuk, hogy a már nyaralóval, ví- kendházzal rendelkező vízügyi területet bérlők húzódoznak az ilyen vásárlási lehetőségektől, illetve igyekeznek távol tartani magukat a személyi tulajdonba kerülő területek rendezésétől. Községi tanácsainknál az utóbbi években folyamatosan csak igényeikkel jelentkeztek a telektulajdonosok vagy bérlők, illetve ezek nagyobb része. Kevesen gondoltak arra: vajon igényeiket — víz, villany, út — lehet-e a községek lakosságának terhére, rovására biztosítani? Nem! A járási és községi tanácsoknak. mint gazdálkodó szerveknek, nincs anyagi forrásuk, eszközük „szociális” alapon történő ví- kendezés támogatásához. A tömegek nem zárhatók ki a ráckevei Duna-ág partjairól s e gondolatnak megfelelően alakul a további hasznosítás programja is. A vízügyi szervek eddig is sokat tettek s ezért a köszönet őket joggal illeti. Reméljük, a jövőben is támogatnak bennünket, hiszen az együttműködés során rendeztünk már számos vitás kérdést. Terveink valóra váltásához sok megértésre, még több támogatásra van szükség. A járási pártbizottsághoz, vagy tanácshoz eljuttatott észrevételek, közérdekű javaslatok nagy segítséget jelenthetnek munkánkban. Ezeket várjuk is közös dolgainkhoz, ügyünk érdekében. Dr. Dobrai Lajos, a Ráckevei Járási Pártbizottság első titkára Szabó József, a Ráckevei Járási Tanács VB-elnöke A másik úton Minden darabka fém, műanyag, földolgozott fa, kő, textília: maga az ember. Agya és keze. Sőt: szíve is. Van, aki megálmodja a világot, s utána megpróbálja azt maga körül megteremteni. A világot vagy akár csak kort formáló zsenik azonban kevesen vannak, ritkán születnek. A túlnyomó többség az, aki tudomásul veszi az adott világot, s azt próbálja meg átformálni, újjáteremteni. Az adott világot: a munkája, cselekvése fölrajzolta kört. Á törékeny testalkatú, fehéredő hajú férfi is ezek típusához tartozik. Nem készült soha nagy tettekre, s nem is vitt végbe ilyeneket. Mégis: élete, munkássága most már ott van minden vasúti személykocsiban, mely belföldi forgalomban fut. Baji Bélának hívják. Munkahelye a Dunakeszi Járműjavító Vállalat szerkesztési osztálya. Itt dolgozik tizenhetedik esztendeje. Még a télen történt. Kényelmesen elhelyezkedtem1 a „Bah” típusú, négytengelyes, műbőr üléses kocsiban, s élveztem a kellemes meleget az odakinn tomboló, húszfokos hideg után. A vonat már futott, amikor feltűnt: sehol nincs fűtéskapcsoló. Hogyan? És mégis meleg van? Hiszen minden vasúti kocsiban az utas vagy a kalauz tekergeti a fűtésszabályozót, s fülledt vagy jéghideg kocsik, agyon- fűtöttek vagy lehúzott ablakaikkal a vakvilágot melegítők — a tökéletlenség példái. A kalauz világosított föl. A fűtést automata szabályozó működteti. Űj magyar találmány — mondta. így jutottam el Dunakeszire, Baji Bélához. A legegyszerűbb életút is kanyargós. 1920-ban egy gyermeküdültetési akció keretében jutott el Hollandiába. Tíz év múlva jött vissza. Technikusi oklevéllel a zsebében. Dolgozott áramszolgáltató vállalatoknál s Győrben, a vagongyár ban...íaők-rben Dunakeszire hívták*. 'Eljöft.' Mint”előtte, azóta is munkaidejének minden órája a villamossághoz, az ember legnagyszerűbb találmányainak egyikéhez kapcsolódik. A személykocsik villamos berendezéseivel foglalkozott, foglalkozik. Sok újítása volt, melyeket ma „apróságként” jelöl. Kifutottak a ceruzája, a tustolla alól. Míg azután 1960 tavaszán, odahaza, esti pihenőként elővette az aznap kézhez kapott újítási feladattervet. Szórakozottan lapozgatta, egynémely pontnál elismerően bólogatott, az már valami lesz, ha valaki ezt megoldja. Azután megállt. A feladatterv néhány mondatban a személyvagonok villamos fűtéséhez önműködő szabályozószerkezet elkészítésére ösztönzött. „Jó csalétek volt, bekaptam” — mondja ma. Nem számolta, hány száz, hány ezer órája ment rá. Az első, szava szerint „primitív” készüléket 1961-ben szerelték fel, egyetlen kupét — kocsiszakaszt — fűtött. Az eredmény, a készülék kezdetlegessége ellenére is, reményekre jogosított. A következő lépés egy teljes kocsi fűtése volt, a szezont, azaz a telet így futotta végig. A szerkezet tökéletesedett — rajzok, számítások, megint rajzok, áttervezések, s anyagok, alkatrészek utáni futkosás —, s 1963-ban már öt kocsit szereltek föl vele. Ö maga csodálkozott a legjobban, hogyan nő ki a keze alól saját gyereke. Műveleti utasítások, műszaki intézkedések formáját öltötte, akta lett, mely a minisztériumban tette meg útját, s fölterjesztés, a szabadalmi okirat kiadásáért. A vasút, stílusosan, vágányra tette, s zöd utat adott a találmánynak. 1964 telén a vasút tudományos intézete elvégezte a méréseket. Megállapította, hogy a szerkezet 23 százalékos villamosenergia megtakarítást tesz lehetővé, mindössze két fokot kitevő hőingadozás mellett. A szolgálati találmány járta a maga útját, ő pedig még mindig tökéletesített. Ha nagyon fáradt volt, megtette, hogy leutazott valamelyik vonalon, s vissza, s a „kocsiját”, a szerkezet működését figyelte, Pi- hentetőnek. 1966-ban a MÁV rendelése már úgy érkezett, hogy a kocsik az új berendezéssel készüljenek. 1966-ban megkapta a szabadalmi okiratot. Önműködő .villamosfűtési hőfokszabályozó vasúti kocsikhoz címmel. Csak még gyártó nem volt hozzá. Csak még egy fillért sem látott. Az előbbi idegesítette. Az utóbbival nem törődött. Egy dologban azonban biztos volt: csatát nyert, mert sikerült az adott világ egy pici darabkáját átformálnia, a maga akarata szerint újjáteremtenie. Kiskunsági pásztor- és lovasnapok Nagyszabású népünnepély megrendezéséről tanácskozott Dömsödön a MEDOSZ Pest megyei Bizottsága, a Kiskunsági Állami Gazdaság ás a helyi szövetkezet vezetősége. Az ünnepély „kiskunsági pásztor- és lovasnapok” nevet kapta, a színhely pedig Apaj puszta lesz. A kétnapos program keretében felújítják a pásztor- és népi lovasjátékok, valamint a népi fogatkultúra hagyományait. A versenyeken nemzetközi fogatok is részt vesznek, lesz csikós- és nyájterelő bemutató, valamint tenyészkanca-kiállí- tás. Lovas úttörőőrsök versenye egészíti ki a sportprogramot. Az esti szórakoztatásról a „Nyílik a rózsa” tv-vetélke- dő győztesei gondoskodnak. A dömsödi fogyasztási szövetkezet sátorvendéglővel és lacikonyháikkal vonul ki a népünnepélyre, ahol régi pusztai és betyárételeket szolgálnak fel, ökörsütést és birka- pörköltfőző-versenyt rendeznek a járás legjobb szakácsai között. A lovasnapokra előreláthatólag július második felében kerül sor Apaj pusztán. Minden nap, minden hét tartogatott izgalmasat, 5 persze, közben á megszokott munkát is végezni kellett. Mint a villamosvezetők csoportvezetője, sokfelé kell, hogy figyeljen. Értik-e dolgukat a műhelyekben levő fiatalok? Van-e olyan alkatrész, mely az új kocsik, s a javításra érkezettek villamos berendezéseihez kell? Közben újra és újra az új kocsikat készítő gyáregység, ahonnét berendezésével már sorozatban gördültek ki a korszerű vagonok az ország vaspályáira. Végre, 1967-ben a megvalósítási szerződést is aláírhatta. S 1967 decemberében az első pénzjárandóságát is fölvehette. Nincs panasznak nyoma sem hangsúlyaiban. Tényeket közöl, s érzem, elsősorban nem magára, hanem általában a műszaki életre gondol, amikor azt mondja: „Nagy baj, hogy minden egy kicsit lassan megy.” És hozzáteszi: „Nagyon sokszor már csak ’ azért megy valami, mert más út nincsen, olyan nyomós a kényszer. Holott a kényszer előtt kellene járnunk. Kényszer. Az is az volt, hogy végül maguk kezdték gyártani az berendezést. A,z is kényszer, hogy nagyon sok villamos alkatrészt maguk bütykölnek, mert hiánycikk, de a kocsiknak, újaknak, s főjavítottak- nak, menniük kell. Világítással, fűtéssel... A töprengő,fé- pelődő emberek típusa, a Váci hajók Göteborgban A Magyar Hajó- és Darugyár az idén első ízben részt vesz a göteborgi hajókiállításon, amely tizenkét ország 119 kiállítójának közreműködésével csütörtökön nyílt meg. A tengeri szállítás eszközeit és hajófelszereléseket bemutató kiállításon a magyar gyár folyami hajókat, úszódarukat, k9nténereket, vízibuszokat, portáldarukat természetben, illetve makettek formájában mutat be. Mivel a skandináv országok a magyar hajók számára immár hagyományos piacnak számítanák, a vállalat a magyar kiállítás sikerére számít. A Magyar Hajó- és Darugyár pavilonja és termékei iránt — melyek közt találhatók a váci részleg gyártmányai is — már a nyitónapon nagy volt az érdeklődés. Kalevala a Körszínházban A városligeti Körszinházban július 4-én lesz a Kalevala színpadi adaptációjának bemutatója. Kazimir Károly rendező irányításával a művészek egyelőre a Thália színpadán próbálnak. miértekre keresi a feleletet. Talán ezért, hogy a maga életének miértjére is megtalálta a frappáns választ. Búcsúzásnál mondja: „Gondolkodom, tehát vagyok — így szól a híres mondás. Én, amikor megkaptam a technikumi bizonyítványt, számot vetettem, mit tudok, mire telik tőlem. És megfordítottam a mondást. Vagyok, tehát gondolkodom. Ehhez tartottam magam egész életemben, s soha nem éreztem haszontalannak, nyűgnek azt a munkát, amihez akárcsak egy gondolattöredéket is tehettem.” Mészáros Ottó HATVAN KOSSUTH-FÉNYKÉP - 189B-BÓL Különleges értékkel — Kossuth Lajos eredeti, dedikált fényképével — gazdagodott Hatvan város nemrég megnyílt múzeuma. Doktay Gyula múzeumigazgató gyűjtőmunkája közben bukkant a fényképre, amelyet Kossuth Lajos halála előtt egy évvel, 1893- ban ajándékozott Hock János egykori Kossuth-pártá ország- gyűlési képviselőnek, amikor Turinban meglátogatta őt. A szabadelvű politikus unokaöccse most ezt a dokumentumot az új hatvani múzeumnak ajándékozta. SZAMÓCÁSOK A perőcsényi Április 4. Tsz-ben szedik a primőr Surprise szamócát. A bernecebaráti Hunyadi Tsz 130 holdas szamócásának jó részét öntözik. Mérges rendelet Az egészségügyi miniszter szabályozta a rovar- és rág- csálóírtószerek forgalomba hozatalát és felhasználását. A rendelet kfrnondja, hogy az erősen mérgező szereket, amelyekből már egy gramm vagy ennél kisebb adag halálos lehet, valamint a mérgező irtószereket csak gázmesteri« képesítéssel ellátott személyek használhatják rovar- vagy rágcsálóirtásra. Az irtást megfelelő védőfelszereléssel és az előírt elsősegély-felszerelést (ellenmérget) készenlétben tartva, úgy kell végrehajtani, hogy emberre vagy hasznos élőlényre veszélyt ne jelenthessen. Az irtáskor figyelmeztető feliratot kell a helyszínen elhelyezni. Élelmiszeripari ,és kereskedelmi üzemekben, üzletekben, vendéglőkben, raktárakban, közétkeztetési helyeken szilárd vagy folyékony mérgező irtószereket a gázmester is csak az illetékes állami közegészségügyi-járványügyi felügyelő engedélyével használhat fel irtásra. A nem mérgező, de szakszerűtlen kezelés, felhasználás esetén veszélyt jelentő szereket csak zárt, eredeti csomagolásban szabad forgalomba hozni. Ilyen szereket csak intézmények, vállalatok, gazdaságok, szövetkezetek vagy ipar- iggzolvánnyal ellátott rovarvagy rágcsálóirtó kisiparosok vásárolhatnak. E rendelet értelmében az irtószerek for- galombahozatalát az egészségügyi miniszter az Országos Közegészségügyi Intézet szakvéleménye alapján engedélyezi. A kérelmet az intézethez kell benyújtani. Anya és lánya A mama az esküvő előtt az utolsó tanácsokat osztogatja lányának: „S ami a legfontosabb — jegyzi meg — soha ne mutatkozzál teljesen ruhátlanul a férjed előtt. Ezzel ugyanis csökkenne az érdeklődése irántad!” Egy héttel később a fiatal férj felhívja anyósát: „Mondd mama, volt a családotokban már komoly elme báj?” „Csak nem azt akarod mondani, hogy a lányom megörült?” — kérdezi az anyós felháborodottan. „Nem egészen, de állandóan kérdezgetem magamat, mi is lehet az oka annak, hogy az ágyban mindig azt a nevetséges kalapot viseli....”
