Pest Megyei Hírlap, 1969. június (13. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-28 / 147. szám
1969. JÚNIUS 28., SZOMBAT HtCYF.1 Érdekes kezdeményezés a Csepel Autógyárból y&rfiiD Interpellációs taggyűlések Egyre nagyobb az emberek igényé a tájékozódás és a tájékoztatás tökéletesítése iránt. A probléma akkor is probléma marad, ha nem beszélünk róla. Egyszerűbb és hasznosabb dolog, ha az embereket mi tájékoztatjuk gondjaik, problémáik megoldásának lehetőségeiről, mintha másoktól kapnak rá pontatlan vagy éppen a valós helyzettel ellentétes feleleteket. Ilyen és ehhez hasonló vélemények hangzottak el néhány hónappal ez- ( előtt a Csepel Autógyár Járműgyárának egyik alapszervezeti taggyűlésén. És a vélemé- , nyék mellé a javaslat: helyes ! lenne interpellációs taggyűléseket rendezni a gyár minden alapszervezetében, ahol a kom- . munista munkások kérdezné- inek, a gyár felelős kommunis- )ta vezetői pedig nyíltan és Í őszintén válaszolnának az elhangzó gondokra, panaszokra. A gyár pártbizottsága helyesnek és követendőnek ítélte meg a járműgyári alapszer- vezfet kommunistáinak javaslatát, és néhány héten belül a gyár legtöbb pártalapszerveze- tében megkezdődött az interpellációs taggyűlések előkészítése, majd sor került megtartásukra is. Milyen kérdésekre kértek választ a kommunisták? Az általános kül- és belpolitikai tájékozódás igénylése mellett elsősorban olyan kérdéseket tettek fel vezetőiknek, amelyek a gyár belső életével voltak kapcsolatban. íme néhány a motorgyári I. alapszervezetnél elhangzottak közül. Várható-e béremelés a Motorgyárban még ebben az esztendőben? Miben látják a gyáregység vezetői a termelési lemaradás, illetve a munkaerő-vándorlás okát? Miért szüntették meg a védőételt és védőitalt a hegesztőrészlegben? A negyvennégy órás munkahét bevezetésekor a tűlóra megszűnéséről beszéltek a gazdasági vezetők, most mégis kötelező a napi két túlóra, vajon még meddig? Van-e kilátás a nyereségrészesedési kategóriák módosítására? Miért nem szabadítják fel az átlagbéreket? És így tovább. A kérdésekre Nagy János, a gyáregység műszaki vezetője válaszolt. Válaszait nem minden esetben fogadták el a kommunisták, más válaszok kapcsán pedig nyílt és szenvedélyes vita támadt, a taggyűlés végén mégsem távoztak csalódottan a kommunisták. Közös gondjaikról beszélgettek, ha kellett, vitatkoztak, s ha már beszélnek egy-egy kérdésről, megoldást találni is sokkal könnyebb rá. mintha csak ebédközi beszédtéma lenne. Más gyáregységekben Fröschl Gusztáv vezérigazgató, Kocsis Ferenc vezérigazgató-helyettes és más vezetők válaszoltak őszintén és 'kertelés nélkül a kommunista munkások kérdéseire. A válaszadás, persze, nem minden esetben volt könnyű — noha Ipari tanulókat FELVESZÜNK A BÁDOGOS. A2 ÁCS ÉS A KŐMŰVES SZAKMÁBA. FELTÉTELEK: általános Iskolai véqzettséq és a 14. életév (az ács szakmában a 15. év) betöltése. A Jelentkezéshez szükséqes az iskolai jelentkezési lap és a születési anyakönyvi kivonat. Szállást munkaruhát, szerszámot és teljes ellátást díjtalanul adunk. A tanulmányi eredménytől füqqő ösztöndíjat fizetünk. JELENTKEZÉS „Prosperitás" Ktsz munkaügyi osztályán. Bpest IX., Viola u. 45. a pártcsoportok gyűjtötték össze a kérdéseket, és juttatták el időben a meghívott válaszadókhoz —, mert ismert tény, hogy a Csepel Autógyár nagy termelési gondokkal küzdött az esztendő első hónapjaiban, és az, hogy sikerül-e a gyárnak maradéktalanul befejeznie első féléves termelési és eredménytervét, elsősorban a különböző kooperációs anyag- és alapanyag-ellátási gondok megoldódásától függ. A konkrét gyakorlati kérdéseken túl, amelyek különbözőek egy-egy gyáregységben, olyan általános kérdésekről is szó került, mint például az, hogy miért nem tesznek többet az illetékesek a termelőszövetkezeti melléküzemági tevékenység egyre jelentősebb elszívó hatása ellen, mert mint mondották: amennyiben ez a folyamat tovább tart vagy erősödik, a mezőgazdaságban jelentkező kedvezőbb anyagi lehetőségek következtében a legjobb ipari szakmunkások is megválhatnak a gyártól, mint ahogy nem egy példa bizonyítja ennek lehetőségét. Akár tisztázódtak az interpellációs taggyűléseken elhangzott kérdések, akár nem. ezek a taggyűlések — amelyeket a gyári pártalapszerveze- tek nyolcvan százalékában megrendeztek — mindenképpen hasznosnak bizonyultak. E taggyűlések kapcsán július végén kisaktívaülést rendez a gyári pártbizottság, amelyre a párt-, szakszervezeti és KISZ- vezetőkön kívül meghívják a gyáregységek műszaki és gazdasági vezetőit is. Az aktívaülésen a vállalat legfőbb vezetői elemzik majd az egyes gyáregységek és -részlegek első félévi munkáját, ismertetik a tapasztalt hibákat és eredményeket, ugyanakkor részletesen beszámolnak a gyár második fél esztendejének legfontosabb feladatairól, végrehajtásuk hogyanjáxól. Az elemző beszámoló után vitát rendeznek. A júliusi kisaktívát augusztusban gyári nagyaktíva követi mintegy félezer meghívott részvételével. S azután, az ősz folyamán — ha a jelenlegi igény megmarad — tovább folytatják az interpellációs taggyűléseket is. P. P. Apró Antal Moszkvába utazott Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese pénteken Moszkvába utazott, ahol részt vesz a magyar—szovjet gazdasági és műszaki tudományos együttműködési kormányközi bizottság VIII. ülésszakán. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője és N. N. Szikacsov követtanácsos, a Szovjetunió budapesti ideiglenes ügyvivője. agyas dél pesti kőrfiáz A Fővárosi Tanács vezetői megállapodtak az Egészség- ügyi Minisztériummal, hogy 1970-ben közösen megkezdik a Pesterzsébetre tervezett, 900 ágyas dél-pesti kórház építését. Az új egészségügyi intézmény Budapest egyik legnagyobb és legköltségesebb beruházása lesz. Czinege Lajos vezetésével katonai küldöttség utazott Romániába A Román Szocialista Köztársaság fegyveres erői miniszterének meghívására Czinege Lajos vezérezredesnek, az MSZMP Politikai Bizottsága póttagjának, honvédelmi miniszternek a vezetésével pénteken magyar katonai külAMERIKAI MAGYAROK Különgéppel 120 Ameriká- I Jenő, a miami magyar nyelvű ban élő magyar érkezett hat-4 hetes tartózkodásra Budapestre. A csoport vezetője Präger Kossuth rádió igazgatója, az Amerikai Magyar Kultúrklub vezetője. döttség utazott a Román Szocialista Köztársaságba, baráti látogatásra. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Benkei András belügyminiszter, Csémi Károly altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese, Erdélyi Károly külügyminiszter helyettes, az MSZMP KB tag jai. „ISletéknapok“ Ráckevén Az utóbbi időben a lakosság köréből nagy számban keresik fel különböző illetékügyekben a Pest megyei illetékkiszabási Hivatalt. Ez a Budapest re történő beutazás az ügyfelek részére jelentős munkaidőkiesést és utazási költség- többleted okoz. Mindezeket mérlegelve a lakosság ügyeinek zavartala nabb intézése érdekében az Illetékkiszabási Hivatal július 1-ét követő időben minden második hét szerdáján — tehát első esetben július 2-án, majd pedig június 16-án, 30-án, augusztus 13-án és 27-én stb. — de. 9 órától 15 óráig „iletéknapot” tart Ráckevén, a községi tanács helyiségében. Az Illetékkiszabási Hivatal ügyintézői helyszíni kiszállásuk alkalmával átveszik a be mutatott adásvételi, illetve ajándékozási stb. szerződéseket, azonnal kiszabják az illetéket, valamint annak befize tése esetén kiadják a szükséges igazolásokat. Noteszlapok A hipochondert onnan lehet megismerni: ha megkérded, hogy van, megdicsőült arccal válaszolja: „Hála isten, nagyon rosszul..Es letört arccal: „Valami komoly bajom lehet, jól vagyok..." ★ Pompás menü gyógyszermániásoknak: Demalgon á la SZTK, utána Antineuralgika á la Kunyerálva, és desszertnek Trioxazin á la Cliinoin... Neki sohasem hittek, még a felesége sem. Ezért ült fel a ravatalon siránkozva: „Lujzám, hidd el, nagyon alacsony a vérnyomásom ...” „Jenő, te mindig túlzol!” — válaszolta Lujza, és zokogni kezdett, hogy egy ilyen ember özvegyének kell lennie. Légy jó — beteg! — mindhalálig. •k Meglazult a cipőm sarka, ha lehetne — tértem be a cippentyűk javítórészlegébe, azzal a naiv hittel, hogy a cipőmet egy rántásai lehúzom, a cippentyűk mestere egy suhintással és egy szöggel rácsap a sarokra és én máris nyugodtan és emelt sarokkal, akarom mondani fővel, távozhatom. Azt hittem, ám amikor odaálltam az átvevöpult elé, rémülten nyögtem fel a gondolatitól, mondván: Hol élsz te, ember? Beírják, átveszik, kiviszik, holnap jöhetsz érte, amikor is bemutatod céduládat, azt megnézik, beírják, számlát is írnak, azt kifizeted, a cédulát elteszed, hozzák a cipőd ... — Meglazult a cipőm sarka — motyogtam most már meg- semmisülten, hogy egy perc múlva trillázva távozzam. — Igen? Na, rögtön segítünk rajta — mondták a pult mög<, ott minden papír cédula nélkül »azonnal segítettek. Mert ilyen is van ám, emberek. Mert reméljük, hogy csak ilyen lesz, emberek. Menthetetlen ember! Megmondom őszintén, kissé unom már a fehér kenyeret. Mert mi jó van a kenyérben, különösen mi jó van a kenyérben akkor, ha ráadásul még fehér is. Megmondom őszintén, a rántott csirk&c is unom, különösen idei fejes salátával, mert mi jó van a csirkében, ha kirántják, és mi a jó a salátában, ha fejes és idei? Az édességtől vásik a fogam ... A zsíros nem tesz jót az epémnek... A fűszeres ételek pedig az orvostudomány megállapítása szerint is ártalmasak az emberi egészségre. De szeretnék valami mást, valami jót és egészséges dolgot enni. Például tökmagolaj- ba mártogatott kukoricamáiét, sós vízben főtt sárgaborsóval. .. De hát lehet ilyet nálunk kapni? Nem lehet! Pedig rémlik nekem, hogy valamikor régen, talán igaz sem volt, lehetett kapni nálunk ilyesfajta csemegét. Valamikor, régen, kérem ... De ma?! Hová jutott ez az ország, hová jutott! Gyurkó Géza A legfontosabb poszton S okatmondó számadat: Pest megye kommunistáinak 61,5 százaléka az anyagi termelésben tevékenykedik, tehát olyan posztokon, ahol most, a gazdasági reform második esztendejében, éppúgy, mint tavaly, döntő dolgok történnek. Az anyagi termelés napjainkban kétségtelenül a legnehezebb, mert a legtöbb újdonságot, s ugyanakkor ellentmondást is magába foglalói munkaterület. Ezért ítélhető nemcsak szerencsésnek, hanem döntőnek is az a helyzet, hogy a párt tagjainak majd’ kétharmada a megyében itt helyezkedik el. Ide tartozik: a párttagság 44,1 százaléka fizikai munkás, tehát közvetlen érzékelője mindannak, ami — a reform szellemében vagy azzal éppen ellentétben — az üzemekben, a vállalatoknál történik. Azt pedig, hogy a munkások mennyiben helyeslik a párt gazdaságpolitikáját, lemérhetjük abban is: a múlt évben párttagnak fölvettek 53,4 százaléka volt fizikai munkás! A megyében az anyagi termelés területén elhelyezkedő pártszervezetek munkája — érthetően — jelentősen eltér egymástól. Vannak — nem is kis számmal — feladatukat tökéletesen ellátó kommunista közösségek, másutt a lényeget tekintve betöltik szerepüket, s akadnak olyanok is, ahol akadozik a munka, ahol még nem nőttek fel a megváltozott, nagyobb követelményekhez. E természetes, mert munkán alapuló rangsorolás még érdekesebbé válik, ha hozzátesszük: a számszerű erő önmagában még nem biztosítéka az eredményes munkának, mert vannak nagyobb létszámú, de gyengén, s kisebb, de hatásosan dolgozó kommunista közösségek. A számszerű erő: potenciális lehetőség, melynek kihasználása ob j elit í v"' “ kö rü fményeken, s — főként — a pártalapszervezetben levő kommunisták akaratán, tehetségén, felelősségén múlik. Éppen ezért a számszerű adatok csak jelzői lehetnek a lehetőségnek, s távolról sem sugallják azt az álláspontot — márpedig vannak pártszervezetek, ahol ezt vallják —, hogy „sokan vagyunk, tehát rendben van minden”. V olt olyan időszaka történelmünknek, amikor az volt a döntő: a kommunisták ott legyenek minden területen. Ottlétük maga biztosítéka volt a proletárdiktatúra érvényesülésének, s akkor ez volt a legfontosabb, mert a kié, a hatalomra választ adó kérdés. Napjainkban, amikor az anyagi termelés területén dőlnek el a legfontosabb kérdések — például a szociálpolitika lehetőségei, a kultúrára fordítható összeg stb. stb. is —, neim elég, ha ott vannak a kommunistáit, hanem az a lényeg, mit és hogyan Csinálnak. A pártszervezeteket próbára tette a reform eddig éltéit másfél esztendeje, s a továbbiakban sem lesz ez másképpen. Űj módszereket, eszközöket, új stílust kívánt a reform, s tény: nem minden pártszervezet találta meg meg ezeket. Különösen azok a pártalapszervezetek nem, ahol megpróbáltak görcsösen ragaszkodni a régi módszerekhez, ahol úgy vélték, ha engednek, akkor a párt vezető szerepén esnék csorba. Különösen a helyiipari vállalatoknál, s a termelőszövetkezetekben működő pártalapszerveze- tek munkájában voltak tapasztalhatók ilyen ellentmondások, figyelmeztetve arra, hogy a városi, járási pártbizottságoknak elsősorban ezekre a területekre kell nagyobb figyelmet fordítaniuk, s itt kell a legtöbb — útmutató — segítséget megadniuk. Ennek szükségességére figyelmeztet az a tapasztalat, hogy a pártszervezetek egy részében sűrűn elhangzik: még mindig több az operatív ténykedés, mint az átfogó, lényegig hatoló elemző munka. Való igaz, a pártalapszervezetek — s bizonyos esetekben ez alól a felsőbb pártszervezetek sem kivételek — nem lebecsülhető részében ma is — termelési értekezletet helyettesítve — arról folyik a vita, miért nincs ez meg az az alkatrész, miért nem szállít pontosabban egyik meg másik műhely, ahelyett, hogy azt néznék meg: az anyagellátás egésze milyen, mi az oka az ismétlődő zavaroknak, ahelyett, hogy azt vizsgálnák, a gyári, vállalati szervezet maga alkalmas-e arra, hogy a különböző részlegeket pontos munkára szorítsa. H a túl sok dologgal foglalkoznak a kommunisták, a pártalapszervezetek, lényegében semmivel nem foglalkoznak igazán. Ha azt hiszik a pártszervezetekben, hogyha minden részlegben ott van néhány kommunista, akkor már „letudták” a munka nehezét igencsak áltatják magukat e hiedelemmel. A poszt nehezét' éppen az adja, hogy a növekvő követelményeknek mindig azonosan kell megfelelni — napjainkban is. Ezért ott cselekednek helyesen, ahol elsősorban azt tisztázzák: mivel foglalkozzék a pártszervezet, s mivel ne. Azaz megkeresik a munka legfontosabb vonásait — ez lehet a gyár árpolitikája éppúgy, mint a termelőszövetkezetben a vetés- szerkezet változtatása —, s azokra koncentrálnak. Ma valóban az egész ország számon tartja azt, mi történik az anyagi termelés különböző területein, így tehát az ott dolgozó kommunisták munkáját is megkülönböztetett figyelem kíséri. Ott lenni csupán nem elég: megfelelni a követelményeknek, azaz helytállni — kommunista kötelesség. M. O. Téglamáglya A szombathelyi MÁV teherpályaudvaron csütörtökön rakodásgépesítési bemutatót rendezett a 17-es sz. Autóközlekedési Vállalat. A bemutatón ismertették a vállalat és a Közép-dunántúli Tégla- és Cserépipari Vállalat együttműködésével létrehozott korszerű téglarakodó-szerkezetet, amely forradalmasítja az építési anyagok gyors és fizikai munkaerő felhasználása nélküli mozgatását. A rakodóeszköz daru segítségével egyszerre egy tonna, azaz 300 darab téglát juttat a teherautóra. A máglyákba rakott téglákra ketrecfalat húznak, így szállítás közben nem rázódhatnak szét. A mérések szerint három perc alatt egy tonnányi mennyiség mozgatható meg, míg a hagyományos gépi rakodáshoz nyolc perc kellett. A meghívottak a bemutató után Kámonban megtekintették az új, úgynevezett terítőládás útépítési eljárást. A kőbányáktól a beépítésig emberi kéz érintése nélkül jut el az útépítési anyag. Még nem derült ki - mekkorák a jégkárok Szerdán és csütörtökön az ország több vidékén pusztított ítéletidő. A tanácsokhoz és az' Állami Biztosító kirendeltségeihez egyre-másra érkeznek a telefonbejelentések, amelyekből azonban pontosan még nem derült ki, hogy mekkorák a jégkárok, és hogy milyen pusztítást okozott az özönvízszerűén érkezett csapadék. A károk nem szorítkoztak az ország egyetlen, jól körülhatárolt vidékére, ugyanis a kárjelentések egymástól távoleső tájakról futottak be.
