Pest Megyei Hírlap, 1969. június (13. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-28 / 147. szám

1969. JÚNIUS 28., SZOMBAT HtCYF.1 Érdekes kezdeményezés a Csepel Autógyárból y&rfiiD Interpellációs taggyűlések Egyre nagyobb az emberek igényé a tájékozódás és a tá­jékoztatás tökéletesítése iránt. A probléma akkor is problé­ma marad, ha nem beszélünk róla. Egyszerűbb és haszno­sabb dolog, ha az embereket mi tájékoztatjuk gondjaik, problémáik megoldásának le­hetőségeiről, mintha másoktól kapnak rá pontatlan vagy ép­pen a valós helyzettel ellen­tétes feleleteket. Ilyen és eh­hez hasonló vélemények hang­zottak el néhány hónappal ez- ( előtt a Csepel Autógyár Jár­műgyárának egyik alapszerve­zeti taggyűlésén. És a vélemé- , nyék mellé a javaslat: helyes ! lenne interpellációs taggyűlé­seket rendezni a gyár minden alapszervezetében, ahol a kom- . munista munkások kérdezné- inek, a gyár felelős kommunis- )ta vezetői pedig nyíltan és Í őszintén válaszolnának az el­hangzó gondokra, panaszokra. A gyár pártbizottsága he­lyesnek és követendőnek ítél­te meg a járműgyári alapszer- vezfet kommunistáinak javas­latát, és néhány héten belül a gyár legtöbb pártalapszerveze- tében megkezdődött az inter­pellációs taggyűlések előkészí­tése, majd sor került megtar­tásukra is. Milyen kérdésekre kértek választ a kommunis­ták? Az általános kül- és bel­politikai tájékozódás igénylése mellett elsősorban olyan kér­déseket tettek fel vezetőiknek, amelyek a gyár belső életével voltak kapcsolatban. íme né­hány a motorgyári I. alapszer­vezetnél elhangzottak kö­zül. Várható-e béremelés a Motorgyárban még ebben az esztendőben? Miben látják a gyáregység vezetői a termelési lemaradás, illetve a munka­erő-vándorlás okát? Miért szüntették meg a védőételt és védőitalt a hegesztőrészleg­ben? A negyvennégy órás munkahét bevezetésekor a tűl­óra megszűnéséről beszéltek a gazdasági vezetők, most mégis kötelező a napi két túlóra, va­jon még meddig? Van-e kilá­tás a nyereségrészesedési ka­tegóriák módosítására? Miért nem szabadítják fel az átlag­béreket? És így tovább. A kér­désekre Nagy János, a gyár­egység műszaki vezetője vá­laszolt. Válaszait nem minden esetben fogadták el a kommu­nisták, más válaszok kapcsán pedig nyílt és szenvedélyes vi­ta támadt, a taggyűlés végén mégsem távoztak csalódottan a kommunisták. Közös gond­jaikról beszélgettek, ha kel­lett, vitatkoztak, s ha már be­szélnek egy-egy kérdésről, megoldást találni is sokkal könnyebb rá. mintha csak ebédközi beszédtéma lenne. Más gyáregységekben Fröschl Gusztáv vezérigazga­tó, Kocsis Ferenc vezérigazga­tó-helyettes és más vezetők válaszoltak őszintén és 'kerte­lés nélkül a kommunista munkások kérdéseire. A vá­laszadás, persze, nem minden esetben volt könnyű — noha Ipari tanulókat FELVESZÜNK A BÁDOGOS. A2 ÁCS ÉS A KŐMŰVES SZAKMÁBA. FELTÉTELEK: általános Iskolai véqzettséq és a 14. életév (az ács szakmában a 15. év) betöltése. A Jelentkezéshez szükséqes az iskolai jelentkezési lap és a születési anyakönyvi kivonat. Szállást munkaruhát, szerszámot és teljes ellátást díjtalanul adunk. A tanulmányi eredménytől füqqő ösztöndíjat fizetünk. JELENTKEZÉS „Prosperitás" Ktsz munkaügyi osztályán. Bpest IX., Viola u. 45. a pártcsoportok gyűjtötték össze a kérdéseket, és juttatták el időben a meghívott válasz­adókhoz —, mert ismert tény, hogy a Csepel Autógyár nagy termelési gondokkal küzdött az esztendő első hónapjaiban, és az, hogy sikerül-e a gyár­nak maradéktalanul befejeznie első féléves termelési és ered­ménytervét, elsősorban a kü­lönböző kooperációs anyag- és alapanyag-ellátási gondok megoldódásától függ. A konkrét gyakorlati kérdé­seken túl, amelyek különbö­zőek egy-egy gyáregységben, olyan általános kérdésekről is szó került, mint például az, hogy miért nem tesznek töb­bet az illetékesek a termelő­szövetkezeti melléküzemági te­vékenység egyre jelentősebb elszívó hatása ellen, mert mint mondották: amennyiben ez a folyamat tovább tart vagy erősödik, a mezőgazdaságban jelentkező kedvezőbb anyagi lehetőségek következtében a legjobb ipari szakmunkások is megválhatnak a gyártól, mint ahogy nem egy példa bizonyít­ja ennek lehetőségét. Akár tisztázódtak az inter­pellációs taggyűléseken el­hangzott kérdések, akár nem. ezek a taggyűlések — amelye­ket a gyári pártalapszerveze- tek nyolcvan százalékában megrendeztek — mindenkép­pen hasznosnak bizonyultak. E taggyűlések kapcsán július végén kisaktívaülést rendez a gyári pártbizottság, amelyre a párt-, szakszervezeti és KISZ- vezetőkön kívül meghívják a gyáregységek műszaki és gaz­dasági vezetőit is. Az aktíva­ülésen a vállalat legfőbb veze­tői elemzik majd az egyes gyáregységek és -részlegek el­ső félévi munkáját, ismerte­tik a tapasztalt hibákat és eredményeket, ugyanakkor részletesen beszámolnak a gyár második fél esztendejé­nek legfontosabb feladatairól, végrehajtásuk hogyanjáxól. Az elemző beszámoló után vitát rendeznek. A júliusi kisaktívát augusz­tusban gyári nagyaktíva kö­veti mintegy félezer meghívott részvételével. S azután, az ősz folyamán — ha a jelenlegi igény megmarad — tovább folytatják az interpellációs taggyűléseket is. P. P. Apró Antal Moszkvába utazott Apró Antal, a Miniszterta­nács elnökhelyettese pénteken Moszkvába utazott, ahol részt vesz a magyar—szovjet gazda­sági és műszaki tudományos együttműködési kormányközi bizottság VIII. ülésszakán. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője és N. N. Szikacsov követtanácsos, a Szovjetunió budapesti ideigle­nes ügyvivője. agyas dél pesti kőrfiáz A Fővárosi Tanács vezetői megállapodtak az Egészség- ügyi Minisztériummal, hogy 1970-ben közösen megkezdik a Pesterzsébetre tervezett, 900 ágyas dél-pesti kórház épí­tését. Az új egészségügyi in­tézmény Budapest egyik leg­nagyobb és legköltségesebb beruházása lesz. Czinege Lajos vezetésével katonai küldöttség utazott Romániába A Román Szocialista Köz­társaság fegyveres erői mi­niszterének meghívására Czi­nege Lajos vezérezredesnek, az MSZMP Politikai Bizott­sága póttagjának, honvédelmi miniszternek a vezetésével pénteken magyar katonai kül­AMERIKAI MAGYAROK Különgéppel 120 Ameriká- I Jenő, a miami magyar nyelvű ban élő magyar érkezett hat-4 hetes tartózkodásra Budapest­re. A csoport vezetője Präger Kossuth rádió igazgatója, az Amerikai Magyar Kultúrklub vezetője. döttség utazott a Román Szo­cialista Köztársaságba, baráti látogatásra. A küldöttség búcsúztatásá­ra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Benkei András bel­ügyminiszter, Csémi Károly altábornagy, a honvédelmi mi­niszter első helyettese, Erdé­lyi Károly külügyminiszter helyettes, az MSZMP KB tag jai. „ISletéknapok“ Ráckevén Az utóbbi időben a lakosság köréből nagy számban keresik fel különböző illetékügyek­ben a Pest megyei illetékkisza­bási Hivatalt. Ez a Budapest re történő beutazás az ügyfe­lek részére jelentős munka­időkiesést és utazási költség- többleted okoz. Mindezeket mérlegelve a lakosság ügyeinek zavartala nabb intézése érdekében az Illetékkiszabási Hivatal július 1-ét követő időben minden második hét szerdáján — te­hát első esetben július 2-án, majd pedig június 16-án, 30-án, augusztus 13-án és 27-én stb. — de. 9 órától 15 óráig „iletéknapot” tart Ráckevén, a községi tanács helyiségében. Az Illetékkiszabási Hivatal ügyintézői helyszíni kiszállá­suk alkalmával átveszik a be mutatott adásvételi, illetve ajándékozási stb. szerződése­ket, azonnal kiszabják az ille­téket, valamint annak befize tése esetén kiadják a szüksé­ges igazolásokat. Noteszlapok A hipochondert onnan lehet megismerni: ha megkérded, hogy van, megdicsőült arccal válaszolja: „Hála isten, na­gyon rosszul..Es letört arccal: „Valami komoly ba­jom lehet, jól vagyok..." ★ Pompás menü gyógyszermá­niásoknak: Demalgon á la SZTK, utána Antineuralgika á la Kunyerálva, és desszert­nek Trioxazin á la Cliinoin... Neki sohasem hittek, még a felesége sem. Ezért ült fel a ravatalon siránkozva: „Luj­zám, hidd el, nagyon alacsony a vérnyomásom ...” „Jenő, te mindig túlzol!” — válaszolta Lujza, és zokogni kezdett, hogy egy ilyen em­ber özvegyének kell lennie. Légy jó — beteg! — mind­halálig. •k Meglazult a cipőm sarka, ha lehetne — tértem be a cip­pentyűk javítórészlegébe, az­zal a naiv hittel, hogy a cipő­met egy rántásai lehúzom, a cippentyűk mestere egy su­hintással és egy szöggel rá­csap a sarokra és én máris nyugodtan és emelt sarokkal, akarom mondani fővel, távoz­hatom. Azt hittem, ám ami­kor odaálltam az átvevöpult elé, rémülten nyögtem fel a gondolatitól, mondván: Hol élsz te, ember? Beírják, átve­szik, kiviszik, holnap jöhetsz érte, amikor is bemutatod cé­duládat, azt megnézik, beír­ják, számlát is írnak, azt ki­fizeted, a cédulát elteszed, hozzák a cipőd ... — Meglazult a cipőm sarka — motyogtam most már meg- semmisülten, hogy egy perc múlva trillázva távozzam. — Igen? Na, rögtön segí­tünk rajta — mondták a pult mög&lt, ott minden papír cé­dula nélkül »azonnal segítet­tek. Mert ilyen is van ám, em­berek. Mert reméljük, hogy csak ilyen lesz, emberek. Menthetetlen ember! Megmondom őszintén, kissé unom már a fehér kenyeret. Mert mi jó van a kenyérben, különösen mi jó van a kenyér­ben akkor, ha ráadásul még fehér is. Megmondom őszin­tén, a rántott csirk&c is unom, különösen idei fejes salátával, mert mi jó van a csirkében, ha kirántják, és mi a jó a salátá­ban, ha fejes és idei? Az édességtől vásik a fo­gam ... A zsíros nem tesz jót az epémnek... A fűszeres ételek pedig az orvostudomány megállapítása szerint is ártalmasak az em­beri egészségre. De szeretnék valami mást, valami jót és egészséges dol­got enni. Például tökmagolaj- ba mártogatott kukoricamáiét, sós vízben főtt sárgaborsó­val. .. De hát lehet ilyet ná­lunk kapni? Nem lehet! Pedig rémlik nekem, hogy valamikor régen, talán igaz sem volt, lehetett kapni ná­lunk ilyesfajta csemegét. Va­lamikor, régen, kérem ... De ma?! Hová jutott ez az or­szág, hová jutott! Gyurkó Géza A legfontosabb poszton S okatmondó számadat: Pest megye kommunistáinak 61,5 százaléka az anyagi ter­melésben tevékenykedik, te­hát olyan posztokon, ahol most, a gazdasági reform má­sodik esztendejében, éppúgy, mint tavaly, döntő dolgok tör­ténnek. Az anyagi termelés napjainkban kétségtelenül a legnehezebb, mert a legtöbb újdonságot, s ugyanakkor el­lentmondást is magába foglalói munkaterület. Ezért ítélhető nemcsak szerencsésnek, ha­nem döntőnek is az a helyzet, hogy a párt tagjainak majd’ kétharmada a megyében itt helyezkedik el. Ide tartozik: a párttagság 44,1 százaléka fizi­kai munkás, tehát közvetlen érzékelője mindannak, ami — a reform szellemében vagy azzal éppen ellentétben — az üzemekben, a vállalatoknál történik. Azt pedig, hogy a munkások mennyiben helyes­lik a párt gazdaságpolitikáját, lemérhetjük abban is: a múlt évben párttagnak fölvettek 53,4 százaléka volt fizikai munkás! A megyében az anyagi ter­melés területén elhelyezkedő pártszervezetek munkája — érthetően — jelentősen eltér egymástól. Vannak — nem is kis számmal — feladatukat tökéletesen ellátó kommunis­ta közösségek, másutt a lénye­get tekintve betöltik szerepü­ket, s akadnak olyanok is, ahol akadozik a munka, ahol még nem nőttek fel a megvál­tozott, nagyobb követelmé­nyekhez. E természetes, mert mun­kán alapuló rangsorolás még érdekesebbé válik, ha hozzá­tesszük: a számszerű erő ön­magában még nem biztosítéka az eredményes munkának, mert vannak nagyobb létszámú, de gyengén, s kisebb, de hatáso­san dolgozó kommunista kö­zösségek. A számszerű erő: po­tenciális lehetőség, melynek ki­használása ob j elit í v"' “ kö rü f­ményeken, s — főként — a pártalapszervezetben levő kommunisták akaratán, tehet­ségén, felelősségén múlik. Ép­pen ezért a számszerű adatok csak jelzői lehetnek a lehető­ségnek, s távolról sem sugall­ják azt az álláspontot — már­pedig vannak pártszervezetek, ahol ezt vallják —, hogy „sokan vagyunk, tehát rend­ben van minden”. V olt olyan időszaka törté­nelmünknek, amikor az volt a döntő: a kommunisták ott legyenek minden területen. Ottlétük maga biztosítéka volt a proletárdiktatúra érvénye­sülésének, s akkor ez volt a legfontosabb, mert a kié, a hatalomra választ adó kérdés. Napjainkban, amikor az anya­gi termelés területén dőlnek el a legfontosabb kérdések — például a szociálpolitika lehe­tőségei, a kultúrára fordítható összeg stb. stb. is —, neim elég, ha ott vannak a kommunis­táit, hanem az a lényeg, mit és hogyan Csinálnak. A pártszervezeteket próbá­ra tette a reform eddig éltéit másfél esztendeje, s a to­vábbiakban sem lesz ez más­képpen. Űj módszereket, esz­közöket, új stílust kívánt a reform, s tény: nem minden pártszervezet találta meg meg ezeket. Különösen azok a pártalapszervezetek nem, ahol megpróbáltak görcsösen ra­gaszkodni a régi módszerek­hez, ahol úgy vélték, ha en­gednek, akkor a párt vezető szerepén esnék csorba. Külö­nösen a helyiipari vállalatok­nál, s a termelőszövetkezetek­ben működő pártalapszerveze- tek munkájában voltak ta­pasztalhatók ilyen ellentmon­dások, figyelmeztetve arra, hogy a városi, járási pártbi­zottságoknak elsősorban ezek­re a területekre kell nagyobb figyelmet fordítaniuk, s itt kell a legtöbb — útmutató — se­gítséget megadniuk. Ennek szükségességére fi­gyelmeztet az a tapasztalat, hogy a pártszervezetek egy ré­szében sűrűn elhangzik: még mindig több az operatív tény­kedés, mint az átfogó, lénye­gig hatoló elemző munka. Va­ló igaz, a pártalapszervezetek — s bizonyos esetekben ez alól a felsőbb pártszervezetek sem kivételek — nem lebe­csülhető részében ma is — termelési értekezletet helyet­tesítve — arról folyik a vita, miért nincs ez meg az az al­katrész, miért nem szállít pontosabban egyik meg másik műhely, ahelyett, hogy azt néznék meg: az anyagellátás egésze milyen, mi az oka az ismétlődő zavaroknak, ahe­lyett, hogy azt vizsgálnák, a gyári, vállalati szervezet maga alkalmas-e arra, hogy a kü­lönböző részlegeket pontos munkára szorítsa. H a túl sok dologgal fog­lalkoznak a kommunis­ták, a pártalapszervezetek, lé­nyegében semmivel nem fog­lalkoznak igazán. Ha azt hi­szik a pártszervezetekben, hogyha minden részlegben ott van néhány kommunista, ak­kor már „letudták” a munka nehezét igencsak áltatják ma­gukat e hiedelemmel. A poszt nehezét' éppen az adja, hogy a növekvő követelményeknek mindig azonosan kell megfe­lelni — napjainkban is. Ezért ott cselekednek helyesen, ahol elsősorban azt tisztázzák: mi­vel foglalkozzék a pártszer­vezet, s mivel ne. Azaz meg­keresik a munka legfontosabb vonásait — ez lehet a gyár árpolitikája éppúgy, mint a termelőszövetkezetben a vetés- szerkezet változtatása —, s azokra koncentrálnak. Ma valóban az egész ország számon tartja azt, mi törté­nik az anyagi termelés külön­böző területein, így tehát az ott dolgozó kommunisták munkáját is megkülönbözte­tett figyelem kíséri. Ott lenni csupán nem elég: megfelelni a követelményeknek, azaz helytállni — kommunista kö­telesség. M. O. Téglamáglya A szombathelyi MÁV teher­pályaudvaron csütörtökön ra­kodásgépesítési bemutatót ren­dezett a 17-es sz. Autóközleke­dési Vállalat. A bemutatón is­mertették a vállalat és a Kö­zép-dunántúli Tégla- és Cse­répipari Vállalat együttműkö­désével létrehozott korszerű téglarakodó-szerkezetet, amely forradalmasítja az építési anyagok gyors és fizikai mun­kaerő felhasználása nélküli mozgatását. A rakodóeszköz daru segít­ségével egyszerre egy tonna, azaz 300 darab téglát juttat a teherautóra. A máglyákba ra­kott téglákra ketrecfalat húz­nak, így szállítás közben nem rázódhatnak szét. A mérések szerint három perc alatt egy tonnányi mennyiség mozgat­ható meg, míg a hagyományos gépi rakodáshoz nyolc perc kellett. A meghívottak a be­mutató után Kámonban meg­tekintették az új, úgynevezett terítőládás útépítési eljárást. A kőbányáktól a beépítésig em­beri kéz érintése nélkül jut el az útépítési anyag. Még nem derült ki - mekkorák a jégkárok Szerdán és csütörtökön az ország több vidékén pusztított ítéletidő. A tanácsokhoz és az' Állami Biztosító kirendeltsé­geihez egyre-másra érkeznek a telefonbejelentések, ame­lyekből azonban pontosan még nem derült ki, hogy mekko­rák a jégkárok, és hogy mi­lyen pusztítást okozott az özönvízszerűén érkezett csa­padék. A károk nem szorít­koztak az ország egyetlen, jól körülhatárolt vidékére, ugyan­is a kárjelentések egymástól távoleső tájakról futottak be.

Next

/
Thumbnails
Contents