Pest Megyei Hírlap, 1969. június (13. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-22 / 142. szám

1969. JÚNIUS 22., VASÁRNAP PEST UhC.YF.I K^Círlap HÓDMEZŐVÁSÁRHELY Ezüstpénz­kiáflítás Szombaton a hódmezővásár- < helyi Tornyai János Múzeum­ban kiállításon mutatták be azt a 367, Rákóczi-korabeli ezüstpénzt, amelyet a közel­múltban a város . határában, kukoricakapálás közben talált meg két vásárhelyi lakos. A lelet legértékesebb darabjai a XIV. Lajos arcképével díszí­tett tallérok, valamint a nagy fejedelem által Körmöcbá­nyán veretett ezüst forinto­sok. A bemutatott kincs össz­súlya meghaladja a két és fél kilogrammot. CSACSICSOKOR A mecseki állatkertben sza­márkiállítás nyílt: hét — szür­ke, barna és fekete — csacsi szórakoztatja a látogatókat. A bájos csacsicsokor máris a pé­csi gyerekek kedvence. Lepkerendelet Először történt a világon, hogy egy kormány rendeleti­leg szabályozta a lepkefogást. MARKÓC Szüret — befőttesüvegben Alighanem a legkülönösebb „szőlőskertet" mondhatja ma­gáénak Döme Sándor nyugdíjas termelőszövetke­zeti tag a dél-ba­ranyai Markóc fa­luban. A szőlő ugyanis egy kö­zönséges befőttes üvegben él, sőt: termést is hozott és fürtje szüretre érett. A 70 éves gaz­da családjában régi hagyomány, hogy Vince-nap- kor — februárban — néhány vesszőt metszenek a sző­lőtőkékről és víz­be állítják. A me­leg szobában az­tán a vesszők ki­hajtanak, rügyet és levelet hoznak, s mindebből meg lehet állapítani, hogyan teleltek át a tőkék és bizo­nyos mértékig kö­vetkeztetni lehet a várható termés­re is. A Vince-napi szokás az idén különös ered­ményre vezetett. A vízbe rakott szőlővesszők egyi­ke gyökeret fej­lesztett és erőtel­jes növekedésnek indult. Döméék ezért „művelés alá” fogták a kis szölőbokrot: föl­det tettek a be­főttes üveg aljára, tápsát hintettek rá, naponta öntöz­ték, s bekövetke­zett a különös biológiai eset — az üvegben viruló ágacska kivirág­zott, majd fürtöt hozott és a termés most szépen be is érett. Malgas Köztársaságban ezen­túl csak speciális engedéllyel szabad lepkét fogni. A rende­let azt is meghatározza, hogy az egyes fajtákból hány dara­bot szabad elfogni. Az elfo­gott példányokat csak külön adó befizetése ellenében sza­bad kivinni az országból. Az intézkedést azért hozták, mert a madagaszkári lepkék, amelyek a világ legszebb lep­kefajtái közé tartoznak, egyre keresettebbek nemcsak a gyűjtők körében, hanem díszí­tési céllal is, úgyhogy a teljes kipusztulás veszélye fenyegeti őket. Sólyomfilm Megérkeztek a solymászok Apajpusztára. Július 10-én kezdi a forgatást Gaál István rendező: Magasiskola címmel kéiórás játékfilm készül a só­lyomvadászatról. Foto: Gábor. Formátum Amerikában egy kis formá­tumú és jelentéktelen olvasó­táborral rendelkező újság kö­zölte olvasóival, hogy hamaro­san megnövelik a lap formá­tumát. Az indokolás: „Előzé­kenyek akarunk lenni azon lapvásárlóink iránt, akik új­ságunkat csak whisky süvegek becsomagolására használják.” tM*ariis<í rí * #í/rrsfi t A Magyar Partizán Szövet­ség pályázatot hirdet olyan irodalmi alkotásokra — ta­nulmány, elbeszélés, életrajz­feldolgozás, riport, dokumen­tumjáték stb. —, amelyek a fasizmus hazánkban, vagy Búzaérés előtt Emlékek és valóság A repcét csak hajnalban le­hetett vágni. A borsót is, nehogy magja peregjen. Aratáskor hat héten át a férfiak istállókban háltak, és ha az asszony mezítláb ki- lopakodott, durván elküldték. Mi volt az aratás egy. pusz­tán? ... Végtelen verejtékezés. Az arató többet fogyott, mint egy martinász, bőre az állandó naptűzéstől cserepes lett, s ha a toklász belement, vörösre gyulladt. A táblában minden hetedik kereszt volt az övé. Az életé­ben egy sem és mégis mind­egyik ... Városi giccsköltők szomorúan édes aratódalokról írtak. Születésemtől fogva kilenc évig laktam pusztán. Egyetlen egyszer sem hallottam arató­kat dalolni, bár egy-egy táblát negyvenen is vágtak és százan szedtek markot és kötöztek utánuk. Nem is káromkod­tak ... Káromkodni csak olyan munkán lehet, amelyet néha megszakít a pihenés. Baski András, a makádi „Új Élet” Tsz tagja valamikor 16 holdon gazdálkodott. — Mondjuk, kérem, egy fa­luban ugye már másképpen volt... a sajátomban arat­tam ... Átlagosan évente 8— 9 holdon termesztettünk gabo­nát ... Hogyan kezdődött az aratás?... A papa előző este korábban megjött a mező­ről... Na, asszony! — ennyit mondott anyámnak ... bort kért... aztán nem szólt egy szót sem... Vagy fél óra tel­hetett így el... Gyere ide, fiam! — ez meg nekem szólt... Szeretettel nézegetett bennünket, mintha valami messzi útra készülne, vagy vá­sárra, vagy valami különös bejelentésre ... Holnap vá­gunk! — bökte ki végül és a szeme csillogott... Hajnalban keltünk. Két kaszát vittünk ki, de először sohasem enge­dett vágni. Markot szedtem. Amikor kiért a tábla szélére az első rend után kiegyenese­dett, megkoccantotta a kaszát és azt mondta: Jól van, az isten áldja meg. Jól van!... Délben anyánk kihozta az ebédet... fa alá ültünk, et­tünk. Apám nagyon fáradt volt, mohón kanalazta a le­vest ... Délután már én is vághattam... Baski András mély lélegze­tet vesz. — Estére minden csontom fájt... reggel háromkor men­tünk ki a földre és este 9-kor tértünk haza ... Útközben ta­lálkoztunk a többi arató gaz­dával. Csendesen, szótlanul gyalogoltak hazáig. Tíz-tizen- két napig arattunk, utána há­rom napig hordtunk ... Jött a cséplő, kiadtuk a részt, 11 százalék volt, ha jól emlék­szem ... Amikor az utolsó ka­lászokat is felseperte anyánk az udvarról, rövid áldomást ittunk... Na, fiam — mondta apánk —, jöhet már a végre­hajtó, lesz mit elvinni — ne­vetett. ... Szép napok voltak azok, kérem!... A Csepel-szi get legdélibb csücskén kövesút fut át. Kom­bájn zörög felénk, s fenn, a kelepelő magasban, parányi büszkeséggel arcán kezelője. Az esetlen, nyekergő-zörgő- ordító masina „lépegető jára­ton” van. — Kettő, drága élvtársam, mindössze kettő kombájn vág­ja majd le az „Űj Élet” 1050 hold kalászosát — mondja a szemüveges P. Szabó Sándor párttitkár. — Egyiknek nyer­gében ifjú Stóhmayer József, másikban ifjú Baski András. Két fiatal. Megeszik az ezer holdat! Balta Lajos tsz-tag a ma­kádi major birkanyírói felé nézve, magabiztosan jelenti ki: — Látja ezt a villany nyí­rógépet? Úgy zümmög, akár a légy, alig hallani. Két és fél perc alatt lenyírja a juhról a gyapjút. Észre sem venni... Így vagyunk már ml az ara­tással is. Tudjuk, hogy lesz aratás? ...Tudja a fene!... A főagronómus kimegy határ- szemlére, megtapogatja a ga­bonát, aztán este kiadja az ordrét... Menjen a kombájn, kezdje vágni... A szalmát nálunk bálázzák. Persze, min­det ... három bálázógépünk van, kettőt idén szereztünk. A szalma felét eladjuk ... Ara­táskor sem csendesebb vagy hangosabb a falu ... Olyan mint máskor. — Nagy munka azért az aratás, még mindig — mond­ja ^^gondolkodva a titkár. — Tizenöt erőgép a földeken. Pláne idén, lesz elég munka, mert jól fizet a gabona. Búzá­ból tavaly átlagosan 17 má­zsánk termett, idén 18 körül számítunk ... őszi árpából 20 mázsát szedtünk le egy hold­ról, idén 22-t remélünk... — Mikor kezdik az aratást? P. Szabó Sándor a sárgás­zöld táblákra mutat: — Péter-Pálkor. Az a ren­des ideje. És körülbelül augusztus 5. táján fejezzük be. A magtárt már elő­készítettük, most takaríta­nak ... persze aratáskor Itt nincs az a felhajtás, mint ré­gen. Szerte a szigeten érik a ga­bona, a máskoritól teljesen el­ütő illat árad a határban ... nincs néven nevezhető szag... csak az érésé, a földé... Nemsokára benépesül ez a most elhagyatottnak látszó vi­dék, de nem emberek, hanem gépek vonulnak ki erre, akár egy hadgyakorlatra ... Baski bácsi kaszája helyett Baski kombájnja öleli át a búzát. Szűts I. Dénes Európa más országaiban foly­tatott tevékenységéről, vala­mint az ellene vívott harcból merítik tárgyukat, vagy a fa­sizmus újjáélesztésére irányu­ló mai törekvéseket ábrázol­ják'. A pályamű terjedelme le­hetőleg ne haladja meg az egy szerzői ívet. A pályázatra csak eddig meg nem jelent munkák küldhetők be. A pályadíjak a következők: egy 5000 forintos első, két 3000 forintos második, és há­rom 1000 forintos harmadik díj. A pályázatokat december 31-ig kell beküldeni a Magyar Partizán Szövetség címére (Budapest, V. kér.,' Szabadság tér 16.). A pályázók munká­jukat lássák el jeligével és zárt borítékban mellékeljék nevüket, valamint lakcímű­ket. Az eredményt 1970 ápri­lisában hozzák nyilvánosság­ra. SZUHAI FÖLDVÁR A balassagyarmati Palóc Múzeum — irányításával megkezdték a szuhai földvár feltárását. Az innen korábban előkerült leletek — cserépedé­nyek és egyéb tárgyak — ta­núsága szerint a földvárat a XII. században építették. Je­lenleg a kutatóárkot ássák, amelynek célja a várterület kiterjedésének pontos megha­tározása. HETI KOMMENTAR Túl a jogszabályon ' . . A mai vasárnap csak naptár szerint pihenőnap a Híradástechnikai Anyagok Gyára sok dolgozójának. Valójában munkanap, rendes nyolcórás műszakot telje­sítenek a gyár több részlegében. Szorít a félév végének közeledte, szorítanak az exportkötelezettségek — ezzel az indokkal került sor a vasárnapi műszakokra. (Mert dolgoztak június 15-én is.) Igazságtalanok lennénk, ha a váci gyárat egymagában marasztalnánk el. Esetük példa csupán, kiragadott példa arra a túlzott rugalmas­ságra, amit egyre sűrűbben tapasztalni ipari üzemek­ben és vállalatoknál, mégpedig — új mechanizmus ürü­gyén ...! Tavaly és tavaly előtt lapunk több ízben foglalkozott — s szerencsére: nem eredménytelenül — bírálóan a textilüzemek sorában elrendelt vasárnapi műszakokkal, a már-már szokássá vált, nagyon is időzőjelbe kíván­kozó „rugalmassággal”, melynek következményeként nők serege kényszerült a pihenőnapon is a gépek mellé állni. Akkor — ha nagynehezen is — megszüntették a vasárnapi műszakokat, ma pedig a textiliparban nem kívánja feltámasztásukat az árukereslet csökkenése. Am föltámad másutt. A gépipari, vegyipari üzemek­ben, a híradás- és vákuumtechnikai iparban, ott, ahol — éljünk ezzel a kifejezéssel — konjunktúrát teremtett a gazdaságirányítás mai rendije. A konjunktúrát már­pedig ki kell használni — mondják a vállalatoknál. Egyetértünk. Azzal azonban egy pillanatra sem, aho­gyan a vállalatok egy részénél ezt csinálják. Vasár­napi műszakokkal, a szabad szombatok „időleges fel­függesztésével”, s mértéktelen túlóráztatással. Mielőtt bárki is szemünkre vetné, hogy olyasmit ké­rünk számon a vállalatoktól, amiben nincs semmi jog­szabályellenes, tisztázzuk: a jogszabályok döntően ún. keretrendelkezések, melyek a részletezést a vállalatok­ra bízták. A vállalatok meg is tették ezt — kollektív szerződésükben —, ám 'köztudott: nem a legnagyobb precizitással. Sok helyen például a kollektív szerződés­ben semmiféle határt nem szabtak a túlórák számának — azaz szabtak: az egy dolgozóra jutó átlagot rögzítették, ám ki ne tudná, hogyan lehet ezzel játsza­ni!? —, nem tisztázták az ún. egyenlőtlen munkaidő al­kalmazásának feltételeit, s így tovább. Tehát: mód nyí­lik arra, hogyha szorul a kapca, akkor a legkönnyebb ellenállás legyűrését válassza a gazdasági vezetés, s túl­órákat rendeljen el, vasárnapi műszakokat kérjen. A jogszabályokon túl azonban minden gazdasági egység működését sokféle tényező befolyásolja. Például az, szervezett-e a munka, ugyanolyan ritmusban dolgoz­hatnak-e a munkások a negyedev elején, mint a végén? Mert döntően, s az esetek többségében erről van szó. Arról, hogy heteken át lézengenek az emberek, nincs mit csinálniuk, s egyszer csak riadót fújnak: mindenki a fedélzetre, mert elmaradtunk. Ilyenkor jön azután a mindent bele, a szombati, vasárnapi műszak, s ilyenkor csúsznak ki a gyárkapun hibás, minőségileg nem meg­felelő termékek ... Ellene vagyunk minden hajrának, minden pihenőnapon elrendelt munkának. Es ellene annak is, hogy a gazdaságirányítás mai rendiével pró­báljanak bárhol is alibit találni erre; Alibik és indokok keresése helyett — jobban kell szervezni és irányítani a munkát! Krónikás KÉTSZER TIZENNÉGY Barangolás boros tájainkon Hazánk a szőlőtermelés mennyiségét tekintve a 14. he­lyen áll a világranglistán. Ha azonban a bor minőségét néz­zük, helyünk az élvonalban van. Hol terem tulajdonképpen a jó magyar bor? Hazánk szőlőit jelenleg 14 borvidékbe sorolják. Ha nyu­gatról indulunk, a soproni bor­vidékkel kezdhetjük a sort. A Balaton mellett Balaton-mel- léki, balatonfüred-csopaki és badacsonyi borvidéket külön­böztetünk meg. Innen északra van a somlói és a móri borvi­dék, délre a mecseki és a vil­lány-siklósi, keletre a szek­szárdi. A Dunántúlon tehát 1 összesen 9 tájjelleg képviseli a KŐMŰVES, ASZTALOS (nyugdíjas is), ÁCS, FESTŐ, VILLANYSZERELŐ (nyugdíjas is), vízszerelő (nyugdíjas is), fűtésszerelő, PARKETTÁS, PARKETTACSISZOLO, TETŐFEDŐ, BÁDOGOS, LAKATOS SZAK- ÉS BETANÍTOTT MUNKASOKAT, kőművesek mellé SEGÉDMUNKÁSOKAT (16. évet betöltött fiúkat is), ÉJJELIŐRÖKET, TAKARÍTÓNŐKET, SZÁLLÍTÓMUNKÁSOKAT azonnali belépéssel FELVESZÜNK Munkásszállás díjtalan. Jelentkezni lehet a „Prosperitás ' Ktsz munkaügyi osztályán: Budapest IX., Viola u. 45. bortermelést. A nagy kiterje­désű alföldi borvidék után a mátraaljai és az egri követke­zik, végül a tokaji borvidék zárja — méltóképpen — a sort. A 14. a fentiekből még hiányzik. Ez lenne az észak­dunántúli Bársonyos-császári borvidék. Ez az elnevezés bi­zony alig ismeretes, s e vidék borai sem jobban. Az itteni borok általában a mórival tartják a rokonságot, ezért nem mindenki tartja indokolt­nak a terület külön kiemelé­sét. Néhány adalék boros tá­jainkhoz: Érdekes, hogy a modem bor­ízlésnek oly tökéletesen meg­felelő móri Ezerjó a legsava­sabb borunk. Egy borvidéken belül a legtöbb olaszrizlinget a Balatonfüred-Csopak terület adja, e szőlővidék háromne­gyed részén művelik ezt a népszerű fajtát. A híres Ba- dacsony-vidéken is ez a szőlő­fajta a legelterjedtebb. A leg­speciálisabb badacsonyi bor azonban a Kéknyelű, máshol úgyszólván sehol sem terme­lik. Badacsony legismertebb bora a Szürkebarát, a legna­gyobb alkoholtartalmú a Zöld- szilváni. Somló a legkisebb borvidé­künk. Területe mindössze 760 katasztrális hold. A legna­gyobb kiterjedésű minőségű borvidék a mátraaljai: több mint 21 ezer hold. Azt is kevesen tudják, hogy a híres egri bikavér legalább három borfajtából készül. Ge­rincét a kadarka alkotja, a nagyburgundi adja mélyvörös színét, tüzességét pedig a Me-» doc-noir. Gyakran adnak hoz­zá Oportót és Cabametet is. A tokaji borokról csak annyit, hogy azok a „legerősebbek”. (Ez persze önmagában mit sem mond a tokaji borok nagysze­rűségéről.) Az aszuborok al­koholtartalma olykor eléri a 18,5 százalékot is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents