Pest Megyei Hírlap, 1969. június (13. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-01 / 124. szám
1969. JÜNIUS 1., VASÁRNAP Ismét a ka .------------------------ szőkék és I Az emberek | barnák, -------------------------- alacsonyak és magasak, soványak és kövérek, értelmesek és középszerűek, szóval ahányan vagyunk, annyifélék. És mégis van egy érdekes, egy közös az emberekben. És most nem arra az általános igazságra gondolok, hogy azért mindenki ember, hanem arra a különleges közös jegyre, amelyet a munka, a hivatás, a szakma nyom az arcunkra, a modorunkra, az emberi tartásunkra. A munkás ünneplőben is munkás. Az orvos fehér köpeny és orvosi táska nélkül is hordja hivatásának jegyeit. De talán a pedagógusok emberi tartásán érződik legjobban a hivatásuk. Megmagyarázom: Jónás Zoltán fiatal ember. És már évek óta politikai funkcionárius. Mégis arcán, beszédén, mindenén érződik hivatása. Csak egy konkrét bizonyíték: az idővel nagyszerűen gazdálkodva, precízen negyven perc alatt mondotta mindazt el, amit én három óra alatt sem lettem volna képes. Megtervezett, megvalósított órarend, pedig nem is készített vázlatot. Erre csak pedagógus képes. Amikor mondom, nevet. J ónás Zoltán a KISZ Pest megyei Bizottságának titkára, a megyei úttörőelnökség elnöke. 38 éves. Sárospatakon érettségizett, ezután Egerben elvégezte a pedagógiai főiskolát, innét átlépett a Testnevelési Főiskolára, és 1955-ben már Vácott a gépipari technikumban tanított. Nyolc évet töltött itt.----------------------- mikor kilép I Az ember, az élet kis---------------------- kapuján, el v égzi a középiskolát, és a nagykapuhoz ér, hogy pályát, élethivatást válasszon magának, nos, az ember ritkán határozott, mert minden szeretne lenni egyszerre. Bár jóllehet, már nem pilóta, nem is mozdonyvezető, csupán csak orvos vagy mérnök, szóval valami szép nagy dolgot szeretne az ember csinálni, és nem mindig tud dönteni, hogy melyik volna az ő számára a leg- , óbb. Sokszor, szerencséjére, í önt helyette az élet. Jónás oltán orvos akart lenni. Az akkori kissé túlzott mesterséges szelekció Testnevelési Főiskolára osztályozta őt. Ez semmiképpen nem vonzotta a fiatal Jónást, de amikor ott /olt, amikor tanult és főleg, imikor Vácra került, már szerette, mert élethivatásának ártotta a sportot is, a neve- ést is, egyszóval a testnevelési pedagógiát. Igaz, nagy szerencse, ha az ember fiatalon, 24 éves fejjel olyan iskolába kerül tanítani, mint a Váci Gépipari Technikum, ahol a testnevelés tanításának feltételei rendkívül kedvezőek. Fiatalon, tiszta szívvel munkához lát, és év végén már mindenkinek Zoli bácsi. Kettős furcsaság: Zoli bácsi és még csak 24 éves. És végtére mégiscsak úgy illene: tanár úr és nem Zoli bácsi. Persze hogy nem lehet eldönteni, mennyi ebben Jónás Zoltán személyi varázsa. Hogy sok, az biztos. De a testnevelő tanárnak egy kicsit mégis könnyebb Zoli bácsivá válnia, mint teszem azt a matematikatanárnak. De hát ez csak olyan mellékes gondolat volt e sorok szerzőjétől, lehet, nincs is igaza, mert itt a lényeg mégiscsak egy ember; egy fiatal tanár nagyszerű életútja, az a sikerérzés, amely egyévi munka eredményeként születik észrevétlenül az ember lelkében, és amely tovább doppingolja, új erőt, lendületet ad, és minden munka, amely esetleg más számára erőlködés, az nála könnyedén, lendületből történik. Minden idejét a fiatalok között tölti. Kosárlabda- és kézilabdacsapatot szervez, és a közös sikerek indukációs hatása oda- vissza cikázik közte és a fiatalok között, és akkor megérzi: ha még egyszer hivatást kéne választania, újra ezt választaná. tud olyan | Csak az élet | kegyetlen------------------------- lenni, h ogy mikor az ember szerelmes lesz az eddig számára közömbös munkába, akkor jönnek, és azt mondják, hogy hagyd abba, és vállalj funkciót a megyénél. Nem megy ez máról-holnapra. És plusz-mínusz még, hogy általánosban sohasem tanított, gyerekekkel sohasem bánt. Ez tehát még enyhe félelemmel is eltölti az embert. Mégis vállalta. A kezdeti nehézségek leküzdésében komoly segítséget kapott az úttörőszövetségtől, ott, tőlük tanulta meg a mozgalom pedagógiáját. Az úttörőmunka egy kissé új, mondhatni, idegen számára, hiszen eddig „felnőtt” fiatalokkal volt dolga, azokat nevelte, tanította, szervezte, lelkesítette, és most jöttek a gyerekek, akikkel szemben más lélektani, pedagógiai alapállás szükséges. Igaz, és ezt senki sem tagadja, az ifjúsági mozgalomban a legszínesebb az úttörőmunka. Az úttörőket érett pedagógusok vezetik. És ki kell találniuk, és kitalálták, hogy a gyermekeknek mire van szükségük. A tábori élet romantikája, a próbák, amelyek minden fiatal becsvágyát felkeltik, hiszen ezeken a próbákon megmérettetnek. és az már fiatal korban is nagyszerű dolog, ha az ember nem találtatik könnyűnek. És különböző mozgalmak, amelyek megfogják, vonzzák és magukkal ragadják a fiatal lelkeket, mint például a „Forradalom lángjai” mozgalom. A nagy hármas 50. évfordulójára mozgósítani az ünneplő fiatalokat, és nevelni őket, szívükbe plántálni, hogy ezek az idők a magyar nép történelmének aranylapjai. riadólánc j A múlt heti | szellemi ------------------------- vezérkara, hogy úgy mondjam, jól kitalálta, hogyan kell az izgalmat fokozni. Szombaton már akadályverseny volt, ahol a gyerekek végigélték az intervenciós háborút, a Tanács- köztársaság katonáinak hősies, önfeláldozó küzdelmét, az életet, amelyet a haza oltárán áldoztak föl. Nagyszerű akció volt, jó mulatság, már-már férfimunka. Hát lehet egy ilyen akció rossz, színtelen? Az ilyen játék a gyermek álmának beteljesülése, ez az a forradalmi romantika, amelyet már az úttörővezetők megtaláltak, illetve amelyet az úttörők megtaláltak: a játékosság ötvözte romantikával. Jónás Zoltán azt vallja, hogy az úttörőmozgalom célja csak egy lehet, a többi csak kellék: az érdeklődő, művel: ember alapozása. Ha a gyermek érdeklődését felkeltik akor jó anyagot kap a gimná zium, az iparitanuló-képzés, az egyetem, az élet. Pest megyében elsőként az országban Jónás Zoltán szer vezte meg a szaktáborokat, ve rekedni kellett érte, újdonság volt. Hogy milyenek ezek a szaktáborok? Orosz, matematika, mezőgazdaság, képzőművészet. Akik ezekből a szaktárgyi versenyen jól szerepeltek, azok mehetnek a táborba. Tíz nap alatt csodálatos eredményeket lehet elérni. Pedig itt csak búvárkodnak, érdeklődnek, de az érdeklődő fiatal ész sok mindenre képes, és Jónás állítja, az úttörők olyan feladatokat is képesek megoldani, amelyek középiskolások számára is nehézségeket jelentenének. Az életpályák kialakításához nyújtanak tehát e táborok segítséget. Szaktárgyi versenyek, szaktáborok, szakközép- iskolák, egyetem: egyenlő jó szakemberekkel. is taI És az új munka I ní----------------------------- - tott. A mit azelőtt egy iskolában látott, azt most szélesen és társadalmi oldaláról is megértette, és a gyakorlatban végezte. Azt mondja, hogy számára ez volt a legkomolyabb pedagógiai iskola. De a nosztalgia ma sem hagyja nyugton. Fél szeme még mindig az iskolán van, ahova visszavágyik. Azt mondja: ahogyan hasznosítani tudta az iskola tapasztalatait a mozgalomban, úgy tudná most hasznosítani a mozgalmi tapasztalatokat az iskolában. Nem tehet róla, csak a fiatalok közt érzi jól magát, élete egyetlen értelme és célja: nevelni, tanítani. Suha Andor HANSAG Tizenkét évvel ezelőtt ütöttek először tábort a KISZ-fia- talok a Hanságban. Az elmúlt II-év alatt 17 400 fiatal, lápos, ingoványos, vad területen 118 500 folyóméter csatornát ásott. E munka során 328 ezer 800 köbméter földet mozgattak meg. Munkájuk nyomán a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok már 18 ezer 470 holdon végezhetnek intenzív mezőgazdasági munkát, és 7 ezer 400 holdon vált lehetővé új erdőtelepítés. Az idén az Osli és Földsziget között létesített táborban tizenkettedszer állnak munkába a fiatalok. Pest, Fejér és Vas megye középiskolásai közül június 29- től kezdődően, kéthetes váltásban összesen 800-an folytatják elődeik munkáját. Zacskó a kenyérnek A Posta nagy borítékot hozott címünkre. Feladója a Papír Irodaszer Nagykereskedelmi Vállalat. Egyik igazgató- helyettese Wajnold Győr©/ néhány kedves sort és néhány papírholmit mellékelt. Mindkettő azonos témájú: a kenyércsomagolás. A sokat vitatott és egészségügyileg kifogásolható árusítás csomagolópapír hiányában valóban nem éppen higiénikus. Mindeddig papírhiány miatt nem született megfelelő megoldás. A levélből most megtudtuk, hogy mostantól kezdve megfelelő mennyiségben a rendelkezésre áll a kenyércsomagoló. Készek arra, hogy a borítékban is mellékelt minta szerint egy- és kétkilogrammos kenyerek csomagolására alkalmas papírzacskót szállítsanak. Az áruszállítást a Csepel Gu- szev u. 98. szám alatti megyei lerakat vállalja. Hetet- egy varsában Ritka szerencsével halászott Baka G. András, a szegedi Kossuth Halászati Szövetkezet tagja. A Marosban elhelyezett egyik varsájába hét nagy harcsa tévedt. A legkisebb hat, a legnagyobbik 17 kilós volt. lég- és homokverés előtt hozammódosítás Nemcsak a jég, de a homokverés is fenyegeti ezekben a napokban a növényzetet A termelőszövetkezetek esetleges kárait — a termelési tervekben, még év elején megállapított közepes terméshozamok alapján — téríti a biztosító. Az új rendszerű vagyonbiztosítás keretében azonban, arra is lehetőségük van a közös gazdaságoknak, hogy kárigényüket a változó és a ténylegesen várható terméshez igazítsák. Erre szolgál az úgynevezett hozammódosítás. Ha tehát a tervezettnél jobbak a terméskilátások, célszerű a hozamfelemelés, ellenkező esetben pedig a hozamleszállítás. Minthogy erre a jég-, vagy homokverési károk után már nincs lehetőség, ajánlatos a gazdaságoknak — saját érdekükben — minél hamarabb bejelenteniük a hozammódosítást az Állami Biztosító területileg illetékes fiókjánál. A HÁZTÁJI GAZDASÁG lakó- és melléképületeiben, felszerelésében keletkezett tűzkárt a HÁZTÁJI BIZTOSÍTÁS alapján megtéríti az ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ Bogyósgyümölcs termesztési napok PEST MEGYEBEN Évekig tartó szívós munkával, nagy szorgalommal és anyagi áldozattal honosították meg Pest megyében a bogyós gyümölcsöket. Különösen a megye északi részében, a szántóföldi növénytermesztés más ágai számára kedvezőtlenebb vidéken telepítettek sok bogyós gyümölcsöt. Szobon és környékén, Kádon és az Ipoly völgyében, a börzsönyi lankákon már több száz holdnyi bogyós gyümölcs várja termesztésének, feldolgozásának és értékesítésének még jobb, korszerűbb megszervezését. Sok tsz-ben foglalkoznak a gondolattal: az elkövetkező idős-zakban még több bogyóst telepítenek. Ezek az okok indították a Pest megyei Tanácsot a bogyósgyümölcs-termesztési napok megszervezésére és lebonyolítására. A június 24-én kezdődő „napok” első tanácskozását Budapesten a Kertészeti Egyetemen (Bp., XI., Ménesi út 44.) tartják. Ugyanitt mutatják be a különböző fajtájú bogyós gyümölcsöket eredeti és feldolgozott formában. A második napon üzemi bemutató és tapasztalatcsere lesz először a szobi léfeldolgozó üzemben, majd az ültetvények bemutatására kerül sor Perő- csényben és Bernecebarátin. A „Pest megyei bogyósgyümölcs-termesztési napok programja szerint Jámbor Miklós, a Pest megyei Pártbizottság titkára megnyitó előadásában, a bogyósgyümölcs-termesztés helyzetével és a fejlesztés irányelveivel foglalkozik. A vitában neves kutatók, szak-, emberek felszólalását is vár-: ják. NÉZŐPONT A sallangokról Tizenhét hónapja, hogy a gazdaságirányítás mai rendjének alapvető elemei működni kezdtek. Tizenhét hónapja, hogy a gyárak és vállalatok, a termelőszövetkezetek, az államigazgatás a teendőket és a felelősséget, az eredményeket és a hibákat világosabban megmutató utat jár. A kezdeti eredmények, annak hangsúlyozásával, hogy valóban csak kezdeti eredményekről van szó, biztató folytatáshoz teremtettek alapot. Egészében és lényegében sikerült elérni mindazt, amit legalapvetőbb feladatként tizenhét hónappal ezelőtt az ország a ínaga számára meghatározott. A gazdasági eredmények néhány terület, mint a beruházás, a készletnövekedés kivételével, elérték, vagy túl is haladták a tervezettet, s a mostani gazdasági év — az eltelt öt hónap ezt bizonyítja — töretlen folytatása volt 1968-nak. Éppen az eredmények — a legtöbb vállalatnál a vártnál nagyobb nyereség, a saját hatáskörben felhasználható fejlesztési összeg növekedése stb. — játszanak szerepet abban, hogy nem egy helyen felütötte fejét a furcsa egyoldalúság. Az. a vélekedés, hogy: jók a gazdasági eredményeink, akkor még mit akarnak tőlünk? S mert sok helyen valóban jók a gazdasági eredmények, erőteljes hajlam mutatkozik arra, hogy minden mást sallangként lenyirbáljanak, s elhajítsanak. Hajlam mutatkozik arra, hogy a nyereség növelése mellett csak másod-, ötöd- és huszadrangú szerepet kapjanak igen fontos feladatok, melyek csak felületes megítélés esetén tűnnek függetlennek a gazdasági eredményességtől. Mire gondolunk? Arra, hogy a mindent a nyereségnövelés érdekében” típusú vezetői magatartás könnyen szem elől téveszthet olyasmit, ami később visszaüt, kedvezőtlenül hat a gazdasági tevékenységre. s ezzel éppen a fordított hatást éri el, azaz csökkenti a nyereséget. Kisebb és nagyobb dolgok kerültek az elmúlt hónapban a sallangok listájára. Voltak vállalatok, ahol a nyereség- növelés érdekében felkiáltással lemondták a szakfolyóiratok előfizetését, megszüntették a műszaki könyvtárat, csökkentették a bölcsődei, óvodai hozzájárulást, s eljutottak egészen odáig, hogy a munka versenyt is a fölösleges dolgok listájára tették, egy fillért sem biztosítottak a legjobbak jutalmazására. Igaz. a mai gazdasági körülmények közepette a vállalatok önállóak, a törvényes kereteken belül azt tesznek. amit jónak látnak, s a föntebb ismertetett példák egvikére sem kötelezik törvények, rendeletek a vállalatokat. gyárakat, termelőszövet- Vp^efeket. Egy valamire azonban igen: a hosszú távon is eredményes gazdálkodásra! Ezt, a hosszú távon is ered? ményes gazdálkodást veszélyeztetik azok, akik e furcsa vakságtól megverten azt hiszik: napjainkban már semmi nem fontos, csak a nyereség nagy legyen. Igaz, sokat nyom a latban, a részesedés kifizetésekor hol mennyit tesznek a borítékba, ám ugyancsak súlya van annak is, hol biztosítanak kedvezőbb feltételeket a gyermekes szülőknek, hol figyelmek jobbam a dolgozók önkéntes vetélkedésére, azaz: hol törődnek igazán az emberekkel? A figyelmeztetés tehát nem azért jogos, mert törvényeket s rendeleteket kívánnak számonkémi, hanem mert aggodalomra ad okot a gazdasági életben tűrhetetlen mának élés. Mert Ugyan mihez is kezd a most nagy részesedést fizető, de minden mást elhanyagoló gyár, vállalat két-három esztendő múlva? Mihez kezd, ha otthagyják dolgozói, mert az áldatlan munkakörülményekért, a rossz szociális ellátásért gyenge vigasz, hogy nyereségük több lesz. Mihez kezd az a vállalát, ahol úgy akarnak többet adni az embereknek, hogy — rajtuk spórolják meg ezt a többet? Helyes, s csakis támogatásra érdemes törekvés az, hogy a dolgozók közvetlen pénzjövedelmei növekedjenek, s ne a közvetett juttatások. A reform, mint haladási irányt jelölte meg ezt. ám nem úgy, hogy: sallangként lenyírni mindazt, ami megvan! A legkisebb aggály nélkül mondunk igent arra. hogy legyen bátrabb a bérfejlesztési politika, differenciáltabb a részesedés elosztása, éljenek minden gazdasági egységnél az anyagi ösztönzés. így a prémiumok. céliutalmak lehetőségével is. Mindezt azonban úgy valósítsák meg. hogy a fejlődés arányai változzanak, a hosszú évek óta tartó folyamat megfordul ion s ne a béren kívüli, s más juttatások, hanem a közvetlen bérjellegű jövedelmek növekedjenek gyorsabban. Gyorsabban, azaz a másik területen is fejlesztésre van szükség, csak éppen az eddigieknél lassabb ütemben! így. leírva, egyszerűnek, s jónak tűnik mindez, miért ne értene vele egyet bárki? Tizenkét hónap tapasztalatai figyelmeztetnek arra. hogy az elvi egyetértés nem azonos a gyakorlati helyesléssel, bármily furcsán hangzik is. amit szóban helyeselnek, azt a gyakorlatban másként csinálják sok helyen. A vállalatok nyereségérdekeltsége. a termelő- szövetkezeteknél a vállalatszerű gazdálkodás fokozatos megvalósítása alapelv nem kell, s nem lehet engedni belőle. Az alapelv azonban csak akkor valósulhat meg tökéletesen, ha a részletek is érvényesülhetnek. Vélt és valódi sallangok listájával tehát nem szabad egyformán bánni, vétkes nagyvonalúsággal elhajítani art is. ami holnap meg holnapután nélkülözhetetlen lesz.
