Pest Megyei Hírlap, 1969. június (13. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-17 / 137. szám
1969 JŰNIUS 17., KEDD PEST Bt EC. '■&Mírhm Losonczi Pál fogadta az új amerikai nagykövetet Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke hétfőn fogadta Alfred Puhán rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, az Amerikai Egyesült Államok új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. Alfred Puhán nagykövet megbízólevelének átadásakor beszédet mondott, melyre Losonczi Pál válaszolt. A megbízólevél átadása után a nagykövet bemutatta Losonczi Pálnak a kíséretében megjelent Francis J. Meehan nagykövetségi tanácsost, Theodore W. Peterson ezredest, katonai attasét, Robert P. von Romberg ezredest, légügyi attasét, Edward Alexander nagykövetségi első titkárt, Virginia C. Ralston nagykövetségi első titkárt, Ross Paul Titus nagykövetségi másodtitkárt, Jack Glass nagykövetségi attasét, Herbert W. Iicilgis, Patrick J. Flod és Thomas A. Shlenker nagykövetségi másodtitkárokat és Betty Wald in nagykövetségi attasét. Az Elnöki Tanács elnöke szívélyesen elbeszélgetett a nagykövettel, aki ezután a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. ★ Losonczi Pál. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke hétfőn fogadta Hassan Kaghad rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Marokkói Királyság első magyar- országi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A nagykövet ezt követően a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. Téglagyár üvegfalakkal Tanyaközpont Budapest XI. kerület FŐVÁROSI TSZ PEST MEGYÉBEN Budapest 14 mezőgazdasági termelőszövetkezete közül alighanem a Sasad a legkisebb. Még kisebb volt, mielőtt összeházasodott két Pest megyei tsz-szel. Előbb 1964-ben a budaörsi „Vörös Csillag”, aztán 67-ben a törökbálinti „Űj Hajnal” csatlakozott hozzá, és hogy a háromból egy lett, frigyük azóta tartós. sőt a jelek szerint boldognak is mondható. 2700 hold három halálban Az elegáns építmény nem valamilyen étterem vagy lakóház része, hanem az ország most épülő legkorszerűbb téglagyárának, a törökbálintinak egy szakasza. Mint látható, középen üvegfal vonul végig: nem állja útját semmi a fénynek. A gépek már a helyükön állnak s rövidesen kezdődnek a próbák, természetesen még termék nélkül. Augusztusban már különböző kísérleti munkákra is sor kerülhet, míg az iskolakezdés idejére, szeptemberre —, ha minden jól megy — szériában készül ez a fontos építőanyag. Az elkészített és kocsikra rakott téglához itt csak akkor kell hozzányúlni, amikor kiégetve megjelenik az aknakemence kijáratánál. (Foto: Gárdos) ,Csapás" Miskolc és Debrecen ellen A negyedik A kiképzési tervnek megfelelően a polgári védelem országos parancsnoksága irányításával sikeres komplex polgári védelmi gyakorlatot tartottak pénteken, szombaton és vasárnap Hajdú-Bihar megyében, A gyakorlaton megjelent Karakas László, a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság első titkára. A gyakorlaton részt vett Oláh István vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes, Tóth Lajos vezérőrnagy, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnökhelyettese, dr. Saj- novics János vezérőrnagy, a polgári védelem országos törzsparancsnoka, valamint a Honvédelmi Minisztérium több magas rangú képviselője. A gyakorlatot megtekintették A GUMIABRONCSOK ÉS TÖMLŐK jó állapota elősegíti a gazdaságos és balesetmentes üzemeltetést. — Traktor és vontató gumiabroncs, tömlő, — teher-, személy- és pótkocsi gumiabtoncs, tömlő, — kombájn- és munkagép gumiabroncs, tömlő megrendelhető és beszerezhető: BUDAPESTI AGROKER Vállalat központi telepén BUDAPEST XV., Cservenka M. u. 107. T: 635—494 Személyes megrendelés esetén soron kívül kiszolgáljuk, levélbeli megrendelés esetén a megádott címre azonnal szállítunk. Pest—Nógrád— Komárom megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat a szovjet, bolgár, az NDK polgári védelmi parancsnokságok vezetői is. Ä gyakorlat megyei vezetését dr. Ambrus István, a Hajdú-Bihar megyei Tanács VB elnöke, a polgári védelem megyei parancsnoka látta el. Hazánkban ez volt a negyedik, egyben legnagyobb gyakorlat. Korábban Borsodban 17 ezer, Bács-Kiskun megyében 25 ezer, Fejér megyében 38 ezer, s most Hajdú-Biharban 80 ezer ember vett részt a feladatok végrehajtásában. A gyakorlat jellege is átfogóbb volt, mert a különböző feladatokat komplexen, a polgári védelem teljes apparátusának igénybevételével hajtották végre. Első alkalommal működtek együtt a gyakorlat idején a polgári védelem katonai egységei a lakosságból alakított polgári védelmi, egészségügyi, műszaki, vegyvédelmi, tűzvédelmi, közrendvédelmi és állategészségügyi szakszolgálatokkal. A háromnapos gyakorlaton a védekezés sokféle módját alkalmazták a feltételezések szerint Miskolcot, illetve Debrecent ért csapás ellen. Kipróbálták a lakosság védelmének új formáját, a szervezett kitelepítést. A háromnapos gyakorlat kiterjedt a megye több lakott településére is. Hajdúnánáson másodlagos mentesítés volt, a lakosság teljes elzárkózást hajtott végre. Minden ajtót, ablakot befedtek, az állatokat is teljesen elzárták. A szemlebizottság elismeréssel nyilatkozott a gyakorlatról, különösen nagyra értékelte a lakosság fegyelmezett magatartását, megértését, amellyel a különböző intézkedéseket, utasításokat, parancsokat fogadta. A Sasad tanyaközpontja és | irodaházé Budapesten, a XI., ' Budaörsi út 1239. alatti saroktelken található. Vaskerítése mellett keskeny utca, annak másik sarkától az út mentén kis családi házak sorakoznak, ezek azonban már vidéken állnak, Budaörsön. A táj viszont itt egybeolvad. S nagy szakértő legyen, aki megkülönbözteti ízéről az őszibarackot, akár Sa- sadon, akár Budaörsön érlelte a nap. Határon innen és határon túl régi hagyomány ezen a vidéken a zamatos gyümölcs termelése. A Sasad alapító tagjai között maguk kis földjét művelő okleveles kertészek és a baracktudományt gyakorlatban alaposan elsajátító mindenféle más diplomás is bőven akad. — Nekünk kellett a föld és az ember, a munkaerő — mondja Ágh István, a tsz elnöke —, de azért megnéztük alaposan mindkét menyasz- szonyt. Egyiküknek sem volt adóssága, nem azért hajlottak az egyesülésre, mintha a maguk lábán meg nem álltak volna. Csakhogy a Vörös Csillagban 63-ban a tagok átlagkeresete 18 000 forint volt, nem is lebecsülendő tsz-jövedelem abban az időben. De a Sasadban már akkor 24 000 forintra rúgott az átlagkereset Az Űj Hajnalnál az önállóság utolsó évében, 66- ban, meg éppenséggel csak I 13 000 forint volt az átlag, és I ez az összeg bizony akkor már | alacsony jövedelemnek számítolt. Tavaly a Sasad tagjainak átlagjövedelme meghaladta a 28 000 forintot. A háztájin kívül természetesen. Viszont háztáji földje nincs is a pesti tagoknak, a többiek pedig csupán 800 ól szántót vagy 400 szőlőt, illetve gyümölcsöst kaphatnak. A tsz egész birtoka 2700 hold, ebből igazán nem juthat egy-egy ka- tasztrális hóid a közel 900 tagnak. A tsz kárpótlásul tagjainak saját szükségletükre minden termését a napi árnál 20 százalékkal olcsóbban adja. Ezenkívül háztáji baromfitartó egyesülést is hozott létre a tsz. Saját kezelésében 15 000 tojótyúkot tart, évente egymillió csibét keltet ki gépen, és ebből vagy nyolcszázezret hizlal. Kétszáznegyven családnál pedig, leginkább Budaörsön, összesen 39 000 tyúkja tojik. A tojások felét a tsz útján kell értékesíteni, a tagok a napi ár 12 százalékán felüli összeget megkapják, és a többi tojással szabadon rendelkezhetnek. A takarmánykeveréket is házhoz viszi a tsz. Ezért persze fizetni kell. Ellenben ingyen ad szakmai tanácsot és állatorvosi ellátást. — Mi nem tekintjük egyik községet sem gyarmatunknak — mondja az elnök, és sorolja, mi mindennel igyekszik a tsz segíteni tagjainak és a két községnek. A házastárs panaszai Kelemen András, Törökbálint községi tanácsának elnöke: — El kell ismerni, jobb a termelés, jobb a tagok keresete az egyesülés óta, ez pozitívum. De megszüntették a sertéshizlalást, ez negatívum. Az is igaz, az Üj Hajnal fejlődése nem lett volna olyan gyors, mint az egyesülés után. Kifogásolja azonban a tanácselnök azt is, hogy a Sasad marhahizlalással sem foglalkozik többé, a régi tehenészetet pedig nem fejleszti. Ma is csak 50 fejőstehén áll az istállóban. Erről viszont a tsz elnökétől ezt hallottuk: — Mi elsősorban virág-, gyümölcs- és zoldségkertészet- tel foglalkozunk. Kevés szántónkon annyi takarmány sem terem, amennyi fejlett baromfitenyészetünket kielégitené. A tehenészetet mégis fenntartjuk mert melyik mezőgazdának lenne szíve gümőkormen- tes tehénállományon túladni. Inkább létesítettünk kis tejfel- dolgozó üzemet is Törökbálinton. • — Az ősszel Budaörsről áttelepült a tsz faiskolája — ezek már megint a községi tanácselnök szavai. — ötven holdon rendezték be, mellé 15 holdas tavat építettek víztárolónak, abból öntözik. Egy hónapja kacsákat hoztak a tóra. Ügy mondják, évente 60 000 darabot nevelnek és hizlalnak. — Ez is jelentős fejlődés. — Igen, de szép, modem zöldség-gyümölcs boltot ígértek a községnek, és bizony, nem olyat nyitottak. Aztán a község fejlesztéséhez semmivel sem járultak hozzá. Pedig a tanyára annak idején a község vezette be a villanyt, és a Sasadnak Törökbálinton van legnagyobb területe, közel 1100 hold, jóval több, mint budapesti birtoka. Hajrá Sasad! Karlik András, Budaörs tanácselnöke ellenben csupa jót mond az egyesülésről: — Nálunk munkaalkalmakat teremt a Sasad a csökkent munkaképességűeknek. Művirágrészlegében negyvenen, többnyire nők dolgoznak, fémtömegcikkrészlegében közel 20 férfi. Iskolás gyermekeink évről évre szépen keresnek a tsz-ben gyümölcsszedéssel. Sokat segít a község zöldáruellátásában. — A budaörsi sportegylet felvette a Sasad Sport Klub nevet. A tsz patronálja, a versenyekre is saját gépkocsiján viszi a csapatot. Ennél sokkal fontosabb persze, hogy egész éven át munkát és jó keresetet biztosít tagjainak a tsz. Az egyesülés után többen kiléptek, azóta nem egy már újra tag. Fiatalabb, új tagok is jelentkeznek, egy-két budaörsi tsz-tag gyereke. Nagy szó ez itt, Budapest vonzókörében, ahol a tőszomszédságban bőven kínálkozik ipari munkaalkalom. Sz. E. Villamosraűzeum 64 évig járt Nyíregyházán a május 31-én megszüntetett keskeny nyomtávú villamos. A város jellegzetes közlekedési eszközét a következő generációk is ■ megismerhetik, mert a MÁV debreceni igazgatósága egy villamost és egy pótkocsit a nyíregyházi múzeumnak adományozott. A villamost a Sóstón kialakítandó szabadtéri múzeumban helyezik majd el. Sauv'pon-teraszok Badacsonyban A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet badacsonyi telepén nagyszabású földmunkához kezdtek. Az egyenlőtlen hegyoldalon összesen 3 ezer köbméter földet mozgatnak jmeg és teraszokat alakítanak ki, amelyeken az ősszel megkezdik a telepítést. Ezen a területen kerül földbe a fajtagyűjieményben kiválóan vizsgázott Sauvignon-szőlő. Hiábavaló hűség !_ ét ízben is módosították az igazgató javaslatára, a szakszervezeti bizottság egyetértésével a kollektív szerződést az elmúlt esztendőben az Ipari Szerelvény- és Gépgyárban. Két ízben is, mert — helyesen — fölismerték, hogy a megváltozott körülmények a gyár több részlegében változó bérpolitikát követeinek. Nem titkolták: a változtatással, a több bérrel meg akarják tartani az embereket, érdemessé tenni számukra a gyárhoz való hűséget. Kivétel erősíti a szabályt, a röviden ismertetett példa erősíti azt a tapasztalatot, hogy a kelleténél sokkal kisebb a becsülete a gyárakban, a vállalatoknál a céghez hűséges embereknek, a törzsgár- * .Vonulásával, a hetvenes évek derekán, jóval kevesebb lesz hogy a jó úton elindult vállalatok is meg-megtorpannak, része van az általános légkörnek, annak, hogy ma már egész egyszerűen szokatlan — legalábbis az iparágak nagy részében — ilyesféle megkülönböztetést tenni, s annak is, hogy az általános bérpolitikában, életszínvonal-politikában még sok az ellentmondás, s elsősorban a reáljövedelmek, de nem a reálbérek, tehát nem a munkával közvetlenül összefüggő bevételek nőnek. Az a tény, hogy a munkaerőforrások egyre jobban elapadnak — sőt, több körzetben már teljesen elapadtak — minden gazdasági vezető előtt ismert. Ugyancsak köztudott, hogy a demográfiai hullám leda tagjainak. A nyereségrészesedés kifizetésekor sűrűn hallható volt a panasz: tizenöt éve itt dolgozom, de ötven forinttal kaptam többet, mint az, aki egy éve jött. Igen, a hűségjutalom, mint a nyereségrészesedés alkotóeleme, alig jutott jelentősebb szerephez. Az ún. bérarányosság dominált, mint ahogy mechanikusság jellemzi a bérfejlesztést is. A béremeléskor alig valami szerepe van annak, hogy a tíz-húsz esztendeje dolgozó ember rendkívül nagy gyakorlatát, helyismeretét, ragaszkodását a gyárhoz is méltányolják. Véletlen-e, hogy az amúgy is megnövekedett munkaerő- vándorláson belül — hozzávetőleg harminc százalékkal több ember változtatott munkahelyet 1968-ban, mint a korábbi években — jelentősen emelkedett a régóta egy helyen dolgozó, de most máshová szegődő emberek aránya? Azaz: a törzsgárda is vándorbotot fog! A vállalatok egy részénél próbálkoztak, s próbálkoznak azzal, hogy méltányolják a céghez való hűséget. A Pest megyei Állami Építőipari Vállalatnál például a nyereségrészesedés hatvanöt százalékát adták bérarányosán, tíz százalékot egyéni elbírálás alapján, s huszonötöt hűség- jutalomként. Nagy szükség volt erre, hiszen — mint majd’ mindenütt — itt is útra keltek olyan emberek, főként szakmunkások, akik nyolc-tíz, s még több éve vallották magukat „huszonötö- söknek”, azaz hosszú időt töltöttek a vállalatnál. Egészséges, helyes törekvés volt ez, mégis, az új kollektív szerződésben, melyet erre s a következő évre szóló érvénnyel kötöttek meg, némi csorba esett rajta. A hűségjutalom aránya 15 százalékkal csökkent, igaz viszont, hogy az egyéni elbírálás alapján kiadott összeg tízről húsz százalékra emelkedett. Persze, az utóbbiban benne lehet annak méltánylása is, ki mióta dolgozik becsülettel, teljes szívvel a vállalatnál, ám a feltételes mód, a lehet, már válasz is arra, ad-e biztonságot e módszer a hűséges embereknek. Abban, a munkába álló fiatalok száma, s mindezek csak úgy ellensúlyozhatok, ha — egyrészt — felgyorsul a technikai fejlődés, az állóeszközök tökéletesítése, illetve, ha — és másrészt — a gyárakban, vállalatoknál megvalósul a szó szoros értelmében vett munkaerő- gazdálkodás. Azaz, ez utóbbi esetében: rangja, értelme lesz a hűségnek, E hhez azonban igen lényeges, s sokáig nem halasztható változásokra van szükség a gazdasági egységekben. Változásokra van szükség a gazdasági egységekben. Változásokra, több tekintetben radikális fordulatra. Arra, hogy ne véljék elintézettnek a törzsgárda ügyét egy-két nap pótszabadsággal, hanem a maga teljességében mérjék fel, s ítéljék meg a hűséges emberek értékét — s gazdasági hasznát, hiszen egy-egy új ember betanítása általában húszezer forintjába kerül a gyárnak! —, szerepét a gyár egész szervezetében, s ha ez megvan, akkor a leghitetlenebb vezető is kénytelen lesz meghajolni a tények előtt. Mert a tények — mint ezt néhány, ún. reprezentatív vizsgálat igazolta —, azt fogják bizonyítani, hogy a munkaerő- vándorlás egy-egy nagyobb vállalatnál több millió forintba kerül, hogy az új emberek gyakorlatlansága, helyi rutinjának hiánya miatti veszteség — a termeléscsökkenéstől a szerszámtöréseken át a selejtig — jó néhány napi nyereséget emésztett fel. Azaz: a hűséges emberekkel, a törzsgárdával nem azért kell törődni, mert ez valami kötelező politikai feladat lenne, minden gazdasági eredmény nélkül, hanem azért, mert nagyon is fontos tényező a nyereséges gazdálkodásban. A hiábavaló hűség, s következménye, a törzsgárda tagjainak növekvő vándorlása a vezetés kritikája. Nagyon itt az ideje, hogy ez a kritika meghallgatásra találjon, s a ma még hiábavalóan hűekből megbecsült hűségesek legyenek. Mert ha túl sokáig tipródnak a gyárak, s vállalatok, mire dűlőre jutnak, esetleg nem lesz kiket hűségükért megbecsülniük ... ! Mészáros Ottó
