Pest Megyei Hírlap, 1969. június (13. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-15 / 136. szám
1969. JÚNIUS 15., VASÁRNAP J-Í13 J HEG VEI ’’zMirh* SZANÁLÁS LETKÉSEN Sírjon az állam Másodszor is rendőrségi, ügyészségi vizsgálat szükséges Mint mondani szokás — littiig száradt meg a tinta a *>/.obi termelőszövetkezet sza- Jinálási jegyzőkönyvén, újabb rügy kavarta fel a kedélyeket, •ugyanabban a járásban, Let- jlkésen. Milyen ügy ez?... ÍBiiiédi Ferenc, a Pesit megyei ÍTanács mezőgazdasági és élel- »mezésügyi osztálya szakfel- ügyeleti csoportjának vezetője, a letkési szanálás vezetője szerint: ...„Itt csak az állam sírhat... Ha a szobi ügy 10 volt, Letkés 100!”... (Pedig Szobán 2,5 millió veszteség volt.) Látszatra a gazdálkodási í,kórlapról“ ugyanazt a betegséget olvashatjuk le: a szakértelem hiánya, a tsz könyvelésének teljes kuszasága, bizonytalansága, megbízhatatlansága, rossz vezetési metó- •dusa, az emberek, illetve a vezetők stafétája... ((Vegyük sorra őket! Elnökök: 1961-től 1966-ig: \Varga Sándor. Közben iskolába miatt egy évig Glázer Lász- Hó. 1966-tól 1968-ig Sütő Pál. 1968-ban rövid időre Onódi Pál, majd Ormándi Gyula, aiki •jelenleg is a letkési „Bástya” elnöke. Főagronómusok: 1961-től 1965-ig Glázer László. 1965— 67-ig Villányi Henrik. 1967- ben Poruszki Géza, később Krizsán István, majd Szabó István, aki most is hasonló beosztásban Letkésen van. Főkönyvelők: 1961-től igeiig dr. Szegi Pál, 1964-től 68-ig íKiss János. 1968-tól Csorba 'László. A pártszervezet titkárai: »1961-től 63-ig Kolozs János, fl963-<tól 65-ig Kis László, 1965- (4ől Raj László, aki egyébként (építési brigádvezető is egyút- rtal. Mint láthatjuk, a 2200 hol- idon 224 taggal gazdálkodó tsz- tben ugyanúgy váltották egymást a vezetők, akár a szobi „Uj Barázdában”. Még az is hasonló — és amit nem szabad eltitkolni —, hogy a két letkési tsz egyesülése, vagyis az 1961-es időszak óta a tsz sokat fejlődött. Ebben az időszakban a tsz 1 millió 800 ezer forintot költött gépre és 4 millió 400 ezer forintot épületekre. Mégis, mi történhetett, hogy az alkalmas földterülettel, jó tagsággal és sok-sok millió forintos hitellehetőséggel, beruházásokkal rendelkező termelőszövetkezet a csődöt jelző szanálás sorsára jutott? Talán az, amiben „kórlapja" különbözik a szobi „Ujj Barázdától”, a vezetés még hanyagabb, szinte goromba módon visszaélő stílusában. Mert Szobán még azt lehetett mondani: a hozzá nem értés vitte a veszteségbe a tsz-t, itt más, a szocialista erkölcs és gonSZÜKSÉGE VAN furnérra, forgácslapra, lombos fűrészárura, szitára, enyvezett lemezekre, egyéb fatermékre. Mindezeket megvásárolhatja a BUDAPESTI FALEMEZMŰVEK Budapest IV. kér., Váci út 60. sz. alatti kiskereskedelmi üzletében. NYITÁS: JÚLIUS 1-ÉN. dolkodásmód is hiányzott. A jelenlegi vezetők mindössze egy éve irányítják a tsz dolgait, a gazdálkodás hanyagsága korábbi időszakra, mélyebbre nyúlik vissza, bár a mostani vezetés sem mentes a hibáktól. Ormándi Gábor elnök: ... A régi elnök alatt én növény- termesztési brigádvezető voltam ... tudok mindent,.. amikor 1968-ban a teljes csőd kipattant... és a régi vezetőséget leváltották... engem választottak elnöknek... Mi volt itt? ... Sütő Pál fiók tsz-t rendezett be Pesten ... műanyagzacskó-készítést, parképítő részleget _ z öldségboltokat nyittatott a Garain, a Kerepesi úton, Kispesten... a tsz-nek 157 alkalmazottja volt Pesten, akiket nem is láttunk ... Szabó István főagronómus: ... Kérem én tiltakozom, hogy erről a témáról beszélgetést folytassunk... Itt van a szanálási bizottság... az ő dolguk ... még félreérthetnék szavainkat... Csorba László főkönyvelő: ... Hozom rögtön az adósok kimutatását... Szetlik Ferenc, a volt Garai téri bolt vezetője 339 ezer forinttal tartozik a tsz-nek ... egyébként a boltokban 5 százalék volt a tsz által megtermelt áru, a többi, amit felvásároltak 180 helyen ... Virág János, a Kerepesi úti áruda Vezetője 298 ezer forinttal tartozik... Simon Róbert, a parképítők vezetője 20 ezerrel... ez kisebb tétel... Simonies József, a burgonyatárolás vezetője 449 ezerrel... Halasi Gyula és Gyuláné újpesti elárusítók 114 ezerrel, Sütő Pál 21 ezerrel, Karsai György, az áru- dák vezetője 7,2 ezerrel, Molnár Vilmos, a helyettese 18 ezerrel... ennyi leltárhiányuk volt... Sajnos, csak 1968 júniusában ugrott ez ki... Raj László párttitkár: . ..Elmentek mind, már tavasszal kiléptek ... Sütő a „családnak” kiadta a könyvét ... Pesten vannak, itt- ott... Sütő azt hiszem Ér- sekvadkerten elárusító ... Hogyan került a tsz élére? ... Szabó István, a megyei tanács személyzetise javasolta... eleinte nem is volt baj... később, már csak két hetet töltött itt, kettőt Pesten ... ott is lakott... Tettünk-e feljelentést?... Csorba László főkönyvelő: ... Amikor a leltározások folytak és kiderült, meninyi minden hiányzik, megtettük a feljelentést. A járási NEB is ... A könyvelés bizonylatolási hiányosságai miatt azonban ... Papírokat mutat. A Fővárosi Főügyészség a 31 942/ 1968—1. számú határozatával, a Budapesti Rendőrfőkapitányság vizsgálati osztálya a 463/1968. B. Ü. határozatával a nyomozás megszüntetéséről döntött. Azt rebesgették a faluban, hogy Sütő keze messzire elér, nem jó ujjat húzni vele, kitűnő kapcsolatai vannak ... Az árudák vezetőinek, akik a horribilis leltárhiányért felelősek, szintén hajuk szála sem görbült. A „kis család” viselt dolgairól is hiába jelent meg cikk a NÉPI ELLENŐRZÉS című folyóirat 1969. márciusi számában, ahol a gondatlan tárolás következtében elrothadt hagymák fényképeit is mellékelték ... Az új vezetőség pedig — a régi által hátrahagyott milliós veszteséget — nem tudta kigazdálkodni, de nem is javított eleget a tsz helyzetén. A tsz szanálásra szorult, a bizottság elvégezte feladatát, a Pest megyei Tanács VB elé fogja jelentését terjeszteni. A vb mást nem tehet, akár Szob esetében, mint megállapítja, mennyi pénzt kell az államkasszából folyósítani, hogy rendbe legyen téve a tsz szénája. „Itt csak az állam sírhat” — valóban. Ami azonban az elmondottakon kívül felmerül és ami szintén különbözőséget mutat a szobi esettől: Letkésen a tsz tagjai, vezetői hiánytalanul megkapták bérüket, javadalmukat, prémiumukat, pénzű- lset. Mi erről és a tsz gazdálkodásáról a tsz-tagok véleménye ? Illés Jánosné növénytermesztési brigádvezető, Lackó Istvánné és Hering Józsefné régi tsz-tagok. lllésné vezetőségi tag, Lackóné tagja az országos szövetkezeti tanácsnak. ... Hogy mi volt régen a pesti árudákkal?... Tudjuk, hogy nagyon sok a veszteség... de most is túl sok a vezető ... Minek 3 raktáros? Két brigádvezető az állattenyésztésben ? Az elnök erélytelen ... Raj elvtársnak meg itt a szemébe mondom, nem szól, nem harcol az ügyünkért.. . a vezetők messze kerülnek bennünket ... brigádgyűlés évek óta nincs ... Nem mondjuk, mi nem panaszkodhatunk, a bérünket megkapjuk, de sírt az ember szeme, ha látta ezt a tsz-t, mik mentek itt... Az emberek mindent tudnak ám, csak nem szólnak ... A szobi „Uj Barázda” szanálásakor azt írtuk tanulságként: alaposan el kell gondolkodni a járásban folyó kádermunka és káderpolitika hiányosságairól, Most azt tehetjük hozzá, a második eset kapcsán: a szanálási bizottság ésszerű javaslatainak meg- szívlelésén, a gazdasági intézkedésen, a tsz gazdálkodásának ' rendbehozásán felül, feltétlenül és szükségszerűen fel kell vetni — ha kell, másodszor is — a letkési volt tsz- vezetők visszaéléseinek ügyét és a maiak felelősségét, fel kell újítani az ügyészségi és rendőrségi vizsgálatot, mert lehetetlen, hogy másfél milliós kárért ne legyen senki felelős. Ha a könyvelés régi bizonylatai nem megfelelőek, akkor azt is felelősségre kell vonni, aki vagy akik azt elkövették! Csak így lehet teljesen tisztába tenni a letkési Bástya ügyét Szűts I. Dénes Búcsú a pilisvörösvári bányászsztrájk vezetőjétől Hatvaniki] enc éves korában elhunyt Százhalombattán Tóth István, a párt és a munkásmozgalom régi harcosa. Diósgyőrben született. Fiatal bányászként a rá- kosszentmihályi Vörösőr zászlóalj második szakaszában harcolt 1919-ben, a Tanácsköztársaságért. 1923- tól pilisvörösvári bányász, s a bányász bérharcok elő- harcosa. Az 1928-as pilisvörösvári bányászsztrájk és éhségfelvonulás szervezőinek, s vezetőinek egyike. A felszabadulás megsokszorozta erejét, fáradhatatlanul mindig az első vonalban harcolt, agitált, szervezett. Munkája elismeréséül a „Szocialista hazáért” érdemrend kitüntetettje lett. Életének utolsó éveit Százhalombattán töltötte, s itt mindenki Pista bácsijává vált. Temetése kedden délután 17 órakor lesz a százhalombattai temetőben. NÉZŐPONT ÁLDÜH A mesterségesen gerjesztett, s táplált indulatok, érzelmek nem érdemelnek többet szánakozó mosolynál. Ha a magánügy körében maradnak. Amikor azonban kilépnek onnét, s a közügyek, társadalmi kérdések vitájában jutnak szerephez, már baj van. Baj, melyet mosollyal elintézni, kúrálni nem lehet. Márpedig baj van. Sok kérdésben, sok helyen. Dörgedelmes fölháborodá- sokról, asztalt verető dühökről derül ki pillanatok s percek alatt, hogy nem komolyak. Méregtől piros arcok simulnak kedvesen mosolygóssá, indulatoktól reszkető hangok csillapulnak mormo- gássá. Hangos vitákról rántja le olykor egy-egy józan fő a leplet, s alatta semmi nincsen; szót sem érdemlő ügyről, témáról folyt a szócsata. A szenvedélyesség, a hit, meggyőződés, igazságtudat diktálta hév ellen lennénk? Azt vitatnák el, ami a legfontosabb társadalmunkban, a közösség dolgaiért érzett és képviselt felelősségvállalást? Nem és nem! Éppen ezekért, ezek miatt kell kaszát ragadni, s müszenvedélyesség, áldüh burjánzó rengetegében utat vágni. A hemes növény gyors s biztos növekedése érdekében gyomlálni a gyomot. Mert mit higgyünk azokból a szenvedélyes szavakból, melyeket a gyáregységvezető dörgött el a munkafegyelem apróbb megsértése miatt, miközben ő és társai az állam tulajdonát — nevezetesen hordószámra a pálinkát — lopták? Igaznak tarthatjuk-e az indulatos ki- fakadásokat attól a vállalati ÜLLŐI ÖTLET CSERÉGYEREKEK - KÜLFÖLDRE IS Cseretáborokról, csereüdül- tetésékről sokat hallunk, de ezek mindig csoportosak. Üllőn a szakszervezetek szakmaközi bizottsága most szorgalmazza, hogy gyerekek egyedül is családokhoz utazhassanak, gyereket cseréljenek a szülők, egy-két hétre. — Mi lenne ennek a célja? Erre Bánhegyi Gyula matematika-fizika szakos tanár adja meg a feleletet, ő az az ember ugyanis, aki az ötleBalatoni látványosság Felsőörsön a műemlékké nyilvánított prépostházat a Balatonfüred és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet korhűen berendezett vendéglővé alakította át. A 60 személyes új vendéglő egyik látványossága lesz a - Báláton-felvidéknck. tét falujának is szívügyévé tette. — Dehát mit is szeretnének? — Olyan társadalmi szervezetet, központot létrehozni, amely a családok közötti kapcsolatot megteremti, ösz- szehozza a gyerekeket, akik először leveleznének, később pedig meglátogatnák egymás faluját, városát, szülőhelyét. Ennek az lenne a célja, hogy az alföldi gyerek megismerje a Mátra vidékét és fordítva, egyszóval: az országot. De nemcsak erre gondoltunk. Körülbelül azonos anyagi szinten élő, de egészen más környezetű családokat hoznánk össze, tehát a gyári munkás fiát, kislányát mondjuk méhészettel foglalkozó családhoz küldenénk, és fordítva. — így biztosítanák a változatosságot?! Természetesen. Annál is inkább, mert nemcsak itthon, hanem külföldön is szeretnénk ezt megszervezni. Ez pedig óriási előnyt jelent a gyerekeknek, hiszen könnyen elsajátíthatják az idegen nyelvet. — Mi hiányzik a valóra váltásához? — Most azon fáradozunk, hogy minél több intézményt, társadalmi szervezetet nyerjünk meg a gondolatnak. Elsősorban a Hazafias Népfront támogatására számítunk. Egyébként ez lenne az a vállalkozás, amihez nem kell pénz. Vagy legalábbis elenyészően csekély: a bélye gekre, s ami még a levelezéshez kell. Az ügyet nagyon lelkesen támogatják Üllőn, s ez érthető is. Anyagi áldozat nélkül — a szülők alacsonyabb keresete sem akadály — biztosíthatnák, hogy a gyerekek eljussanak az ország más vidékeire és külföldre, cserébe hasonló körülmények között élő, másik gyerekért. igazgatótól az „állami merevség” miatt, aki maga egyetlen tollvonással utalt ki — teljesen jogtalanul — több, mint százezer forintot semmit nem érő, dilettáns „szaktanulmányra” a barátjának? Komolyan vehetjük-e a melldöngető áldühöt attól a termelőszövetkezeti elnöktől, aki az ittasan gépre ülő traktoristákal pocskondiázta a küldöttgyűlésen, de előtte való este, s másnap reggel ő maga is hosszasan támogatta a kocsma pultját? Igaznak, őszintének ítéljük-e azt a ha- ragvó írói kifakadást, amit olyasvalaki vetett papírra az anyagiasságot ostromolva, akiről még barátai is azt mondják, hogy csupán biológiai kényszerűségből lélegzik ingyen, de minden mást pénzért csinál? Mit fogadjunk el annak az előadónak a beszédéből, aki mérgesen sürgeti a nagyobb demokratizmust, de maga soha, egyetlen beosztottjától sem tűri el, hogy vitatkozzanak vele? Mit tartsunk e műszenve- délyességről, áldühről, rút képmutatásról? És mit tartsunk gyakorlóikról, magukról az emberekről? Az. érzelmi képmutatás, a szerepjátszás az egész embert helyezi mérlegre, s teszi kétségessé minden tettét, szavát — még a helyes tetteket, az igaz szavakat is —, hiszen s legfőbb vált kétségessé, az erkölcsi hitel. Vannak, sokan vannak, akik könnyelműen bánnak e hitellel. Tehetik? Van, amikor megtehetik. Sajnos, nem ritka példa, hogy szemforgató, műérzelmeket valódinak játszó képmutatók kapaszkodnak fel az uborkafára. S ha már ott vannak, fölhúzzák magúk mellé a hasonszőrű társat, mert hiszen kényelmesebb, meg biztonságosabb is, ha egymásnak vetik a hátúkat! Sajnos, nem oly’ ritka, mint a fehér holló az az eset, amikor szentszavú erkölcstelen próbálja okítani az erkölcsösöket. Amikor az dörög önzetlenségről, az ágál -a koz ügyének előbbre valósága mellett,, akiről mindenki tudja, csak a maga fazeka érdekli. Azt írtuk: akiről mindenki tudja. Igen, műszenvedélyes- ség, áldüh, szerepként eljátszott indulatosság a közösség előtt nem sokáig hat hitelesnek. Legtöbbször gyorsan lelepleződik, mert hiszen a hamis érzelmektől fűtött Száváknak nyilvánvalóan ellent mondanak a tettek. Mégis, sűrűn megtörténik, s ezért nem kivétel, hanem ma még szabály: úgy tesznek, mintha továbbra is hinnének benne. Pedig nem hisznek. Hát akkor? Sokféle félsz, rosszul értelmezett tartózkodás, túlzásba vitt kímélet, magának ártó szemérmesség hat még egy- egy közösségben. A jó közösségeikben is. Ott, ahol okos, s tiszta emberek ülnek, akik kü- lön-külön világosan elválasztják az igaz szavakat a hamis esküdözéstől, de akik együttesen még nem lépnek fel a melldöngetők, a szemforgatók, az áldühösködők ellen, Akik még csak magukban fogalmazzák meg az ítéletet, de kimondásáig nem jutnak el. Minden közösségnek magának kell megszenvednie azért, hogy biztos ítéletet alkothasson valamennyi tagjáról. Minden közösségnek, legyen az akár néhány fős üzemi vagy termelőszövetkezeti munka- csoport, nagyobb létszámú hivatal, települést összefogó gyülekezet, magának kell megteremtenie azt a légkört, amelyben a hamis szónak, a műhitnek rögtön visszhangja kel. Nincs erre más lehetőség, más recept. A nagy társadalmi változások csakis akkor mehetnek végbe, ha arra megteremtődtek a feltételek. A szocialista embertípus kialakítása — nagy társadalmi feladat, s nagy társadalmi változás kezdete. E változás egyik feltétele, hogy kisebb és nagyobb közösségekben csak azt fogadják el igaznak, ami igaz, csak annak legyen hitele, ami hiteles.
