Pest Megyei Hírlap, 1969. június (13. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-11 / 132. szám

j-íiCjí MEGYEI kMívIihí 1969. JÜNIUS II.. SZERDA Kádár János felszólalása (Folytatás az 1. oldalról.) A Magyar Szocialista Mun­káspárt kezdettől támogatta a kommunista és munkáspár­tok nemzetközi tanácskozá­sának összehívását; örülünk, hogy a testvérpártok túlnyo­mó többsége elküldte kép­viselőit. Ügy véljük, a nem­zetközi kommunista mozga­lom fejlődésében történelmi jelentősége van annak, hogy közel egy'évtized után ismét sor került az összes konti­nensről érkezett testvérpár­tok képviselőinek közös ta­nácskozására. A jelenlegi idő­szakban, amikor mozgal­munknak nincs nemzetközi szervezete, az ilyen széles körű találkozó és eszmecse­re semmi mással nem pó­tolható, és nélkülözhetetlen számunkra a helyes marxis­ta—leninista tájékozódáshoz. Világméretekben folyik a harc a minden szabadságtö­rekvéssel szembeszálló nem­zetközi reakció és a társadal­mi haladásért, a nemzeti füg­getlenségért, a békéért küzdő száz- és százmilliók között. Az imperializmus elleni harc alapvető feltétele, hogy a világ bonyolult, folyamatait időszakonként sokoldalúan, marxista—leninista módon elemezzük. Ez az elemzés csak a testvérpártok kollektív munkájával, tapasztalataik egybevetésével végezhető el. A kommunista és munkáspár­tok közös harca, együttműkö­dése csak elvileg szilárd, mar­xista—leninista elemzésén nyugvó politikai platform alapján lehetséges. Az előké­szítő bizottság által a tanács­kozás elé terjesztett fő doku­mentum-tervezetet jónak tartjuk, megfelel ennek a fon­tos követelménynek és haté­kony eszmei és politikai fegy­vert bocsát az imperializmus elleni harchoz pártjaink ren­delkezésére. Reális az a megállapítás, hogy a nemzetközi helyzet egyik fő jellemzője a szocia­lista országok, a kommunista és munkáspártok erejének, be­folyásának növekedése a né­peknek a szabadságért és bé­kéért egyre fokozódó küzdel­me. Látnunk kell: az imperia­listák céltudatosan arra törekszenek, hogy éket verjenek a szocializmus erői közé és egységünk tényleges hiányait saját politikai céljaikra haszno­sítsák. Helyes következtetés, hogy növelni kell az erőfeszítése­ket az imperialisták békebon­tó, kalandor kísérleteinek visszaverésére és megakadá­lyozására. Helytálló, fontos és történelmileg igazolt az a kö­vetkeztetés, hogy a haladás erői, ha összefognak, képesek megfékezni az imperialistá­kat, megvédeni a dolgozók, a népek vívmányait, képesek megakadályozni egy új világ­háború kirobbantását; képe­sek győzelemre vinni a hala­dás ügyét. A nemzetközi imperializmus fő ereje ma az amerikai im­perializmus, amelynek mono­poltőkései a számukra nyere­séges második világháború után megkísérelték, hogy a világot uralmuk alá hajtsák. Az amerikai imperialisták legbrutálisabb és legnyíl­tabb támadása jelenleg a vietnami nép elleni agresszív háború. A kommunista világmozga­lom pártjai, a haladás, a béke erői, nagy figyelmet kell, hogy szenteljenek Európa kérdé­seinek is. Európában a bé­két leginkább és közvetlenül fenyegető erő, az USA-im- perializmus első számú eu­rópai szövetségese és gyá­moltja, a nyugatnémet re- vansizmus és militarizmus. A Varsói Szerződés politi­kai tanácsadó testületének legutóbbi budapesti ülése konstruktív kezdeményezést A közületek, a vállalatok és a szövetkezetek AZ ALÁBBI BOLTJAINKBAN AZONNAL RAKTÁRRÓL VÁSÁROLHATNÁK: VI., Szondi u. 46. 110—675 Vili., Baross u. 117. III., Csemete u. 10. V., Bajcsy-Zs. út 63. IX., üllői út 61. 139—230 889—329 125-218 144—460 XI., üllői út 61. 141—409 Vili., Népszínház u. 30. 141—274 V., Bajcsy-Zs. út 62. 310—567 Xlll., Váci út 49. 409—233 XI., Schönherz Z. u. 29. 251—071 XIII., Thälmann u. 23. 208-072 V., Tolbuhin krt. 12. 389—100 VII., Lévay Oszkár u. 7. 130—611 Vili., József krt. 59—61. 136—730 VII., Majakovszkij u. 49. 221—847 VII., Garay u. 1. 225-904 Vili., Rákóczi út 19. 136-703 FŐVÁROSI VAS- ÉS EDÉNYBOLT POSTÁN KÜLDÖTT RENDELÉSEKRE IS SZÁLLÍTUNK lószerszámveretek és böröndvasalások csavaráru, szegecs csavaráru, szegecs csavaráru műszaki áru, műszaki gumiáru, munkavé­delmi cikkek kézi- és forgácsoló- szerszámok, szer­számgépek, csiszoló­korongok és szemcsék épület- és tpútorvasa- lás, zár, lakat műszaki műanyagáru, cső, fólia fonat, fémszövet, ereszcsatorna, mező- gazdasági szeráru, létra, talicska, Hen­gerelt és húzottáru üveg, porcelán és háztartási mű­anyagáru, evőeszkö­zök. zománc, alumínium és csiszolt edények, háztartási kisgépek és eszközök, evő­eszköz, faáru, borászati és pince- gazdasági felszerelé- lések, növényvédő­szerek, mezőgazda- sági kisgépek, kert­gazdasági szerszá­mok táblaüveg (öntött és húzott üveg) Aladdin petróleum- és gázlámpák, főzök és akatrészek, gázké­szülékek, olajkályhák cső és szerelvény­áru, fürdőszobabe­rendezések, szivaty- tyúk egészségügyi porce­lánárú (mosdó, WC. stb.) kályha, tűzhely, tü­zelési cikkek, samott- áru, gázkészülékek, olajkályhák. VÁLLALAT UTÁNVÉTTEL tett az európai béke, az euró­pai népek kollektív biztonsá­gának megteremtése érdeké­ben. Az első lépésként egy össz-európai tanácskozás lét­rehozását javasoltuk. A fel­hívás kedvező visszhangja a lépés helyességét és idősze­rűségét bizonyítja. A mun­kát folytatjuk. Az európai béke és biztonság megterem­tése megfelelő hozzájárulást kíván a kontinens minden országának kormánya részé­ről, de megkívánja a töme­gek, a népek aktív fellépését és támogatását is. A béke és a biztonság érdekében szüksé­ges társadalmi mozgalom ki­bontakoztatásában meghatá­rozó, komoly szerepe van és lesz Európa kommunista és munkáspártjainak. A kommunista világmozga­lom méreteiben kiterjedt. ! Testvérpártjainlk létrejöttek és j dolgoznak a föld csaknem j valamennyi országában, ere­jük nőttön nő. A marxizmus— leninizmus eszméi alapján önállóan alakítják politiká­jukat és harcolnak munkás- osztályuk, népük érdekei­ért és az internacionalizmus jegyében egyesítik erejüket az imperializmus nemzetközi erőivel szemben. A viszonyok, amelyek kö­zött pártjaink dolgoznak, rendkívül eltérők. A kommunista és munkás­pártok azokban az országok­ban, ahol már győzött a szo­cializmus, a kormányzás fe­lelősségét viselve dolgoznak. Egyes kapitalista országok­ban hatalmas legális pár­tokként, másutt féllegális, illegális viszonyok között, ke­gyetlen üldözésnek kitéve harcolnak. A három kontinens tizen­négy országát magában fogla­ló szocialista világrendszer a nemzetközi munkásmozgalom legnagyobb történelmi vívmá­nya — az imperializmus el­leni világméretű harc fő ere­je. Az új világrendszer törté­nelmileg fiatal, s fejlődése természetesen sok új, bonyo­lult problémát vet fel. Ezek megoldása pártjaink feladata. A kapitalizmus korszaka magával hozta, hogy a hala­dás és a reakció erői nem csupán elszigetelten egyes or­szágokban állnak szemben egymással, hanem nemzetkö­zileg, világméretekben is. Már akkor, amikor a nemzetközi tőke vérbefojtotta a párizsi kommünt, Marx rámutatott arra, hogy a munkásosztályt a koz­mopolita tökével szembeni védekezés vitte el a nem­zetközi összefogáshoz. A nemzetközi tőke erejével szemben ma még nagyobb összefogásra van szükség, mint száz évvel ezelőtt. Az imperialista tőke, mióta a szo­cializmus világrendszerré vált, nem mond le arról, hogy a szocialista rendszert meg- döntse, vagy legalábbis, hogy megkísérelje egyik vagy má­sik szocialista országot kira­gadni a közösségből. A magyar munkásosztály népünk történelmének örök időkre szóló figyelmeztetés az első munkáshatalomnak az 1919-es Magyar Tanácsköztár­saságnak a nemzetközi impe­rializmus által, külső fegyve­res erővel, az antantcsapa­tokkal történt leverése. Az élet úgy hozta magával, hogy a szocialista társadalom építésének útjára lépett ma­gyar népet még egy súlyos megpróbáltatás érte 1956-ban. Az ismert és ténylegesen fenn­állott hibákba kapaszkodva, a szocializmus híveinek megza- varodottságát, a revizionis­ták bomlasztó munkáját ki­használva, a nemzetközi im­perializmus által bátorított és támogatott hazai reakció erői véres ellenforradalmi telke­ié.'‘ robbantottak ki. Magyarország példája jól mutatja, hogy az imperialisták hogyan kísérlik meg minden időben a legkülönbözőbb úton és módon az új, fejlődő szocia­lista országok államát fellazí­tani és ha lehet, megdönteni. Az a széles körű politikai vi­ta, amely az 1956-os magyar- országi események körül folyt, s amelyik a csehszlovákiai ese­mények megítélésében még ma is folyik, ugyancsak meggyő­zően bizonyítja, hogy egy szó- I cialista ország fejlődése vagy esetleges megtorpanása, válsá­ga milyen fontos kérdése a nemzetközi osztályharcnak, és azt is, hogy ezek megítélésé­ben az osztályszempont a dön­tő. A csehszlovákiai esemé­nyekkel kapcsolatosan egyes testvérpártok képvi­selői felvetették, hogy a szocialista országok veze­tői ne keverjék össze a proletár internacionalizmus kérdését az államérdekeik­kel. Látnunk kell, a tapasztalatok azt bizonyítják: amikor egy szocialista ország sorsáról van szó, akkor mindenki érdekelt. Egyetlen kommunista párt és egyetlen szocialista ország sem erősödhet a többi kárára vagy gyengülése árán. Ezért a szo­cialista országok vezetői nem választhatják szét egymástól a proletár internacionalizmus kérdését és a szocialista or­szágok államérdekeit. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Magyar Népköz- társaság sohasem tagadta,' hogy érdekelt a csehszlovákiai eseményekben. Pártunk Központi Bizott­ságát, országunk kormá­nyát a csehszlovákiai ese­mények minden fázisában, minden cselekedetében az internacionalizmus elve, a szolidaritás érzése vezette és semmi más. Mi abban vagyunk érdekel­tek, azt kívánjuk és csak azt, hogy a csehszlovák társadalom kérdései szocialista megol­dást nyerjenek. Nem lehet nem beszélni ar­ról, ami ma a nemzetközi munkásmozgalmak legfőbb gondja, a nemzetközi hely­zetet bonyolító egyik legna­gyobb kérdés. Okmányterve­zeteink nem foglalkoznak a kínai vezetők politikájával; ez annak a meggondolásnak a következménye, hogy a ta­nácskozás okmányaiban mel­lőzzük egyes pártok bírálatát. Mégis, az imperializmus elle­ni harcról, egységünk erősíté­séről szólva, nem hagyhatjuk figyel­men kívül azt a letagad­hatatlan tényt, hogy ma a kínai vezetők, s követőik politikája egységtörekvé­seink nagy akadályozója és rendkívül bonyolítja, nehezíti az imperializmus elleni harcot. A kínai vezetők mai politi­kája objektíve a legnagyobb ajándék, előny és remény a nemzetközi imperializmus számára. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága természetesen sajnálja, hogy a Kínai Kommunista Párttal így alakultak a dolgok, de az elvekben nem lehet megalku­vás és semlegesek sem lehe­tünk. Itt nem két párt vitá­járól és valami alárendelt kérdésről, hanem a nemzet­közi kommunista mozgalom, harcunk fő irányvonaláról van szó. Ezért pártunk Köz­ponti Bizottsága ismételten meghatározottan elítélte a kí­nai vezetők kispolgári álradi­kalizmusát, hegemén törekvé­seit, szakadár tevékenységét, nacionalizmusát, szovjetelle- nességét, fegyveres határpro­vokációit, egész káros politi­kai irányzatát. Bennünket továbbra is a barátság és a szolidaritás őszinte érzése tölt el a kínai nép iránt, amely most sú­lyos tragédiát él át. Bízunk abban, hogy Kínában a szo­cializmus vívmányai nem mennek veszendőbe, hogy e nagy forradalmi hagyomá­nyokkal rendelkező nép képes lesz leküzdeni a nehéz­ségeket és újra bekapcsolódik közös harcunkba. Magától értetődő, hogy az imperializmus reménye­ket fűz azokhoz a nézet- eltérésekhez, amelyek je­lenleg megvannak a szo­cialista világrendszer or­szágai között és a nem­zetközi kommunista moz­galom soraiban. Az imperialisták a „haladó szocializmus”, az „önállóság”, a „szuverénitás” fogadatlan prókátoraiként a katonai és gazdasági nyomás erejével, csábító, szirén hangokkal, nyílt rágalmazással és tit­kos aknamunkával töreked­nek soraink megbontására, egymástól, de főleg és min­denekelőtt a Szovjetuniótól szeretnék elválasztani a szo­cialista országókat, a kommu­nista és munkáspártokat, at­tól a Szovjetuniótól, amely létrejötte óta a fő akadály terveik útjában. Attól a Szov- j jetuniótól, amelynek kato- I nai ereje, politikai és er­kölcsi tekintélye a legfőbb akadálya annak, hogy az im­perialisták, ha csak a saját pusztulásuk óráját nem akarják felidézni, nem rob­banthatnak ki új világhábo­rút. Az imperialisták kény­telenek megfelelően számolni a Szovjetunió hatóerejével, szükségképpen minden haladó erőnek helyesen kell látnia a szocializmus és a béke fő támaszának szerepét. Elvtársaim, a munkások, a dolgozók milliói világszerte méltán becsülik és mindig is becsülni fogják a Szovjetunió Kommunista Pártját, a szovjet népet. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzelem­re vitelével és mindazzal, amit azóta tett a Szovjetunió Kom­munista Pártja és népe, nem­csak magára vállalta az úttörő, az élen haladó megtisztelő, de terhes szerepet, hanem vállal­va minden ezzel járó lemon­dást és áldozatot, mindenkor méltóan be is töltötte azt. A Szovjetunió Kommunista Pártja, a Szovjetunió ezen sze­repét látni — ez nem csupán érzelmi kérdés. Ez szorosan kapcsolódik napirendi kérdé­sünkhöz, az imperializmus el­leni harc és egységünk kérdé­séhez — mondotta többek kö­zött Kádár János. Gáspár Sándor a Magyar Kábelművekben (Folytatás az 1. oldalról.) első negyedében a megélheté­si költségek nőttek. Azt is tudjuk, hogy a bérből és fi­zetésből élők reálbére az el­múlt évben 2—2,5 százalék­kal emelkedett, ami megha­ladja a fogyasztói árszínvo­nal növekedését. 1969 első négy hónapjában a bérek to­vább növekedtek. Ez azonban r.eáY nyuifat meg bentiünket. Tudjuk, hogy a bérek és a fogyasztói árak is széles ská­lán szóródnak. A fogyasztói árak emelkedése másképpen érinti az átlagosnál magasabb keresetűeket, mint a nagy­családosokat, vagy a nyugdí­jasokat. Ezt figyelembe véve most azon gondolkodunk, hogyan tudunk javítani ‘ ezen rétegek, különösen a nyugdíjasok, a nagycsa­ládosok megélhetési kö­rülményein. Több felhívás hangzott már el a szakszervezetek részéről is, hogy mind a kormányzat, mind a helyi szerveknek be­hatóbban és főleg rendszere­sen foglalkozniuk kell az áru­ellátás, a fogyasztói árszínvo­nal és a bérek alakulásával. A tények azt mutatják, hogy az e területen végzett munka még nem olyan hatékony és rugalmas, mint amennyire az szükséges és elvárható lenne. Hangsúlyozni kívánom, hogy e jelenségeknek az okai, ame­lyeket átmenetinek tekintünk, alapvetően nem gazdasági irá­nyítási rendszerünkkel függ­nek össze.- Sokszor a felelőt­lenség, az előre nem látás, egyesek ügyeskedése, a helyi érdekek túlzott előtérbe kerü­lése, a fogyasztói érdekek nem kellő számbavétele húzódik meg e jelenségek mögött. Gáspár Sándor hangsúlyoz­ta, hogy a bérből és fizetésből élők életkörülményeinek javí­tására a továbbiakban át­gondoltabb központi és helyi intézkedésekre van szükség. Felhívta a figyelmet, hogy a dolgozó nép életszínvonalá­nak további alakulása válto­zatlanul a nagyobb gazdasági eredmények elérésében rejlik. Ennek érdekében tovább kell javítani gazdasági szabály­zóinkat, tökéletesíteni elosz­tási rendszerünket. A vállala­tok használják ki jobban le­hetőségeiket — a termelés, a termelékenység növelésére, a dolgozók életszínvonalának emelésére. Még jobban állít­sák a célok szolgálatába a szo­cialista munkaversenyt, a szo­cialista brigádmozgalmat, a munkások, a dolgozók szorgal­mát, tenniakarását, segítő­készségét. Fegyelmezett, a pontos, a lelkiismeretes mun­ka a nép életszínvonala eme­lésének legbiztosabb útja — hangsúlyozta befejezésül Gás­pár Sándor. Észak és dél békéje (Folytatás az 1. oldalról.) országrészen, hogy vissza­verje az imperialista beszi- várgási és behatolási kísérle­teket. Ennek elősegítésére a kormány amnesztiában része­síti mindazokat, akiket az autonómia követelése miatt elítéltek, intézkedik a dél gaz­dasági. szociális és kulturális fejlesztéséről. A tábornok felhívta a déli lakosságot, vegyen részt az autonómia előkészítésében, biztosítsa a normális állapoto­kat a három déli tartomány­ban, hangsúlyozta, hogy meg­nyílt az út a testvéri együtt­működés, az egységes és de­mokratikus Szudán _ építése előtt. Joseph Garang, az új szu- dáni kormány egyik déli származású minisztere a döntést történelmi jelen­tőségűnek nevezte és hangoztatta, hogy igazságos megoldást kínál dél és észak vitájának rendezésére. Szudán három déli tarto­mányában négymillió afrikai él, akik 1963-ban fellázadtak, azt sérelmezve, hogy a „khar- túmi arab kormány hátrá­nyosan különbözteti meg dél lakosságát”. MŰSORON: TILTOTT TERÜLET Magyar bűnügyi filmdráma , Június 12—15: Szentendre Június 17—18: Vecsés Június 23—25: Szigetszentmiklós Június 27—29: Tápiószele Június 30—július 2.: Nagykáta

Next

/
Thumbnails
Contents