Pest Megyei Hírlap, 1969. június (13. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-11 / 132. szám
1969. JÜNIUS 11., SZERDA _ :í SALGÓTARJÁN Az utolsó személyvonat 2 méter 79 centiméteres pályaszintemelés Üdülőtelep vagy gyümölcsöskert? Mi legyen a Szentendrei-szigeten? 1 Ä salgótarjáni főtéri vasútállomás épülete elé kedden reggel kilenc órákor befutott az utolsó személyvonat. Utána a régi állomást lezárták, a forgalmat ideiglenes állomásra terelték, a régi, csaknem hatvanéves épületet pedig lebontják. Ezzel új stádiumához érkezett a több mint százéves salgótarjáni vasút rekonstrukciója. Az előző években Hatvantól Salgótarjánig fokozatosan „végtelenítették” a vágányokat. 1967 őszén hozzáláttak a salgótarjáni külső pályaudvar vágányhálózatának rekonstrukciójához, s az idén be is fejezik a munkát. A dánszentmiklósi Micsurin Tsz 77 holdas kertészete évről évre jelentősen hozzájárul a tsz jó eredményeihez. Ebben az évben június elejéig 350 ezer forint bevételük volt a fóliaágyakban nevelt primőrökből. Az éves termelési tervük 2 400 000 forint, amelyet előreláthatólag jóval túlteljesítenek. Most szedik és a ceglédi MfiK útján értékesítik — a zöldhagymát, retket, salátát és hegyespaprikát, emellett kapálják a szépen fejlett karós paradicsomot és a fóliás paradicsomot, paprikát. A várost átszelő vasútvonal építésének legnehezebb része azonban most kezdődik. A régi állomásinál megkezdik a pályatest emelését, amely az állomáson két méter hetvenkilenc centiméterrel lesz magasabb a jelenlegi pá- lyaszintnél. Uj, szigetperonos állomást építenek, modern felvételi épülettel, amely naponta tizenkétezer utast képes fogadni. A keresztirányú járműforgalom számára huszonegy méter széles közúti aluljárót építenek. A salgótarjáni vasútrekonstrukciót, amelyre az idén, s jö-' vőre összesen mintegy százmillió forintot költenek, jövő év közepére befejezik. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a Keszthelyi Agrártudományi ' Főiskolát bízta meg ez év elején a hazai burgonyanemesítés irányításával. A szakemberek azóta elkészítették a hazai termelés gazdaságosságát, valamint e fontos étkezésinövény szélesebb körű, észszerűbb felhasználását szolgáló távlati programot. Dr. Sárvári István, a biológiai tudományok kandidátusa ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy a jövőben az élelmi(A cikk első részét lapunk tegnapi számában közöltük.) A Szentendrei-szigetet járva az ember nemcsak a mezőgazdaság fejlődésének bizonyítékait láthatja, hanem a sikerek előidézőivel is találkozhat. A Szigetmonostori Községi Tanács vb-elnöke, Szalui Bálint például a községfejlesztés terén ért el kiváló eredményeket, ugyanott a szakszövetkezet elnöke, Papp Ernő rendkívüli ambícióival látott a közös gazdálkodás szervezéséhez. „Köny- nyű neki” — mondják a rossz nyelvek —, „ha olyan emberei vannak, mint például Pap Zoltán traktoros, a mező- gazdaság kiváló dolgozója, aki évek óta szinte éjt-nap- pallá téve a gépén ül. „Tahi- tótfalun Budai Mihály növénytermesztési brigádvevető, Kisorosziban Borda Árpád elnök agitál a közös vállalkozások mellett. Hol van már az idő, amikor az első közös szamócatelep ültetőit kicsúfolták? ... Sehol, mert a sziget mezőgazdaságának fejlesztésében mindenki egyetért. Ám a mezőgazdaság és ezen belül az állattenyésztés fejlesztése nem befojásolja-e károsan az üdülőtelepek kialakítását, építését, nem veti-e vissza az idegenforgalmat, nem riasztja-e el a turistákat, víkendezőket?... Nem akadályozza esetleg a vízmű kúttelepítéseit, a vízellátást? ... A parcellázásokról A sziget 12 ezer holdnyi területéből — mint említettük — 6,5 ezer hold a mezőgazda- sági művelés alá fogott terület. A sziget egyes részei alkalmatlanok házépítésre, strandolásra, üdülőövezetté fejlesztésre. Vannak ellenben részei, ahol folyamatosan és tervszerűen parcelláznak, mint például Szigetmonostoron, ahol 19 holdnyi területen újabb 134 parcellát ad el a tanács. Pócsmegyeren 7 holdon 61 parcellát alakítanak ki a meglevők mellett. Engedélyt adnak strand léteszeripari és ezen belül főleg a konzervipari igények szabályozzák majd a burgonyanemesítést. A fogyasztók, a dolgozó háziasszonyok ma ugyanis nemcsak a hazai fajták minőségével elégedetlenek joggal, de azok forgalmazásával is. Egyre inkább igényelnék a félkész, illetve kész vagy konzerv burgonyaételeket. A jövőben éppen ezért a termelési követelmények mellett ezek az új tényezők lépnek előtérbe. Ahhoz, hogy megfelelő fajtákat állítsunk elő, már a bur- gonyanemesítőknek is szakácsszemmel kell vizsgáztatnak az új fajtajelölteket. Tapasztalataink azt mutatják, hogy az idén elismert három új keszthelyi fajta már szakácsszemmel is megfelelő. A fajtakísérletekben jelenleg a keszthelyi és a nyíregyházi nemesítők 42 jelöltje vesz részt. Köztük több olyan rózsaburgonya található, amelyek hosszabb tartósítás után sem bámulnák, tehát tisztítva, konyhakész állapotban is árusíthatók. Burgonyabogúrinvázió Az elmúlt napokban nagymértékű burgonvabogár-invá- ziót észleltek Szabolcs-Szat- már megyében. A közös és háztáji gazdaságok 47 ezer holdnyi burgonyaültetvénye került veszélybe. A megyei növényvédőállomás nagy erőfeszítéseket tesz az invázió megfékezésére. sítésére, sőt a területet maguk rendezték a Váccal szembeni Pokolcsárdánál. Su- rányban és az újonnan parcellázott helyeken elvégzik a közművesítés, a villamosítás, a csatornázás nagy munkáját, hogy az itt építeni szándékozók kellemes és jó üdülőhelyet találhassanak. Meg kell azonban jegyezni, a Dunakanyar — és ezen belül a sziget — nem a Balaton! Nem kifejezetten üdülőövezet és nem is lesz az soha. Inkább alkalmas a víkende- zők, a szabad szombatozók számára, akik tömegesen felkeresik ugyan a nekik kedves helyeket, de egy-két nap múlva visszautaznak. Emiatt az üdülőtelepek létesítése nem mehet olyan gyors tempóban végbe, mint a Balatonnál. A szigeten sajnos kevés hely alkalmas strand létesítésére, jó fürdőhelyek kiképzésére. Ez is bizonyos korlátokat szab a szigetnek, mint üdülőövezetnek való átalakítása elé. Sok és jó áru kell! A szigeten működő szakszövetkezetek, de a háztáji gazdaságok termelésemelkedése sem akadályozza, sőt segíti az üdülő-, víkendezőforgalom növekedését, hiszen a kirándulóknak nagyon sok zöldségre, gyümölcsre, húsra és pékárura van szükségük. Éppen a szigeti mezőgazdaság bizonyos egyoldalúsága akadályozza még az igények jobb kielégítését. Kitűnő hozamú a szamóca, de a szamóca gyorsan lefogy, és exportra is elviszik. A csemegeszőlő nagy része is pesti piacokra kerül. Nem csoda, ha a szigetről kevés áru jut a ví- kendezőknek, és a Dunakanyar boltjait sokszor Pestről kell megtölteni. Feltűnően szegényes még a sziget kertészkedése, kicsiny a kertészeti művelés alá fogott terület. A mezőgazdasági termékek feldolgozása gyerekcipőben jár. A ta- hitótfalui húsüzemen kívül nincs feldolgozóhely. Boltot csak ők üzemeltetnek, Visegrá- don, egy borharapót és egy lacikonyhát. A szigeti szövetkezeteknek, írd és mondd, egyetlen standjuk, sem gyümölcs-, sem zöldségelárusító helyük nincs a Dunakanyarban vagy éppen a szigeten! A vízművek terjeszkedése Nincs ember a szigeten, aki sajnálná a pestiektől a jó ivóvizet. A vízmű fúrja is a kutakat, és a kutak lánca éveken belül elér a sziget csúcsáig. Szente László kertész és Budai János szakszövetkezeti tag, aki egyébként a sziget megyei tanácstagja, erről a következőket mondja: — A Duna vize a legjobb öntözővíz. Az öntözés 4000 holdra való kiterjesztése közös, nagyszerű ügyünk. Vannak azonban aggályaink, öntözni csak azt a területet lehet, amelyet bizonyos időszakokban (3—4— 5 év) alaposan ellátunk szervestrágyával. A vízmű a kút- jai tisztaságát féltve, azonban közli: a víz nitrátkészlete a trágyázás miatt magas. Ne trágyázzunk! Ha nem trágyázunk, a növény nem bírja az öntözést, ha nem öntözünk, csökkennek a hozamok. Sziget- monostoron máris megfigyelheti a kukorica terméscsökkenése. A kutak lassan közelednek Tahitótfalu felé. De kinek érdeke, hogy csökkenjenek a mezőgazdasági hozamok?... Ezt a tevékenységet úgy kellene koordinálni, hogy a vízművek se járjanak rosszul, de a szigetiek sem. Bálint Lajos pócsmegyeri párttitkár 1,5 holdas szőlőjét például a vízművek gépei egyszerűen letarolták, mert kellett nekik a hely. Persze, fizetnek majd kártérítést, de a módszer rossz és elítélendő. Több figyelmet kérünk! Összefoglaló Két rövid újságcikk keretében természetesen nem lehet a Szentendrei-sziget mezőgazdaságának nagyon is komplex, ugyanakkor differenciált kérdéseit felvetni úgy, hogy receptet is találjunk a megoldásra. Egy bizonyos, hogy a sziget távlati fejlesztési terve, amelyben minden szervezetnek, szövetkezetnek és intézménynek megvannak a maguk jól elhatárolt feladatai, jogai és kötelességei — jó, benne kitűnő ötletek, racionális elképzelések, megalapozott tételek vannak. A megvalósítás néha nehéz, és harcot igényel, amikor egyik vagy másik szervezet át akarja lépni a „határt”. De be kell látni: a víkendezőknek, a vízműveknek, a szigetieknek és az egész népgazdaságnak úgy lesz a fejlesztés jó és hasznos, ha a sziget nagy múltú mező- gazdaságát gyorsan és kellő összefogással segítik, hozamait növelik, ma még féllábas termelését az állattenyésztéssel és a feldolgozással két lábra állítják. Szüts I. Dénes A hivatásos politikusok leginkább csak alkalmi vendégként fordulnak meg egy-egy szocialista brigádban, de ez igazán nem lehet akadálya a politizáló mikrocentrum kialakításának. Néhány brigád ugyan tagjai között tudhat még parlamenti képviselőt is, pártbizottsági és pártvezetőségi tagot, szakszervezeti vagy ifjúsági vezetőt. Ezeknek a brigádoknak csakugyan köny- nyebb. Köztük van X vagy f elvtárs, aki szükség esetén ismerteti, megmagyarázza, vagy ha kell, helyére teszi mindazt, ami egy ilyen kis közösségben szóba kerülhet, választ igényelhet. De mit teltetnek azok, akiknek nincsenek „saját termésű politikusaik?” „Ugyan, kérem, ez csak nem probléma, nálunk a politikához és a futballhoz mindenki ért” — válaszolhatnak egyesek. E megállapítást természetesen nem vehetjük komolyan, de segítség hiányán valóban nem múlhat és indokoltan hisszük, hogy nem is múlik a dolog. „Szépen néznénk ki, ha még ennyit sem nyújtanánk brigádjainknak” — fakadhatnának ki joggal, a munkahelyek pártszervezetei. De hogyan jelentkezik a segítség, ez már nem mindig ilyen egyszerű. Kezdődik azzal, hogy az emberek többnyire nem nagyon szívelik az előre beprogramozott politizálásokat. Sok buzgó propagandistát lehangol, hogy szépen, szabatosan, jó előre kidolgozott és tervbe foglalt témák iránt gyakran a szocialista brigádok tagjai is érdektelenek. Egy- egy jobb pártnapi vagy ismeretterjesztő előadás még csak valahogy megmozgatja az embereket, bár egy kicsit ezt egyoldalúnak tekintik. Ám lenne csak közöttük az előadó, amikor hallgatókból alkalmi előadókká válva szinte hajbakapnak cgy-egy újságcikken, televíziós vagy rádióriporton. Örömmel győződhetne meg arról, hogy ugyanazok az emberek, akik esetleg tisztelettudóan végigbóbiskolják előadását most egymás szavába vágva kérdeznek, vitáznak, .jói vagy rosszul állást foglalnak. Eenne csak köztük! De hát miért nincs? Ha nem is állandóan —, mert ehhez talán az ország összes előadója is kevés lenne —, legalább időnként. Olyankor, amikor erre is ideje jut az előadónak, kedve és igénye a brigádnak. Szóval, amolyan programon kívüli —, de azért mégis rendszeres — spontán beszélgetésekre gondolok, ahol egyszerre lehetne mindenki előadó is, meg hallgató is. Szőnyegre kerülhetne itt minden, ami az embereket érdekli, foglalkoztatja. A szóba jöhető témák skálájának ez a rugalmas kitágítása persze olyan előadót kíván, aki ha PRIMŐRSZEZON Burgonya — szakácsszemmel Új finn nagykövet Losonci Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke kedden fogadta Martti Johannes Ingmann rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Finn Köztársaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. Ezt követően a nagykövet a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. PAN A nyergesújfalusi Viscosa- gyárban megkezdték a negyedik szintetikusszál-üzem, a poliakrilnitril (pan) gyár építését. A 870 millió forintos beruházást a Petrolber bonyolítja le. Az új üzem gépeinek zömét Olaszországból vásárolják. A pan-gyár termelésének az alapanyagot, az akrilnitrilt — kész termék ellenében Ausztriából vásárolják. Az üzemet 1972 végén helyezik üzembe. Évi 4600 tonnás termelésével ez lesz a legnagyobb hazai szintetikusszál-gyár. Terméke — az eddig ismert vegyiszálak közül — a legjobban hasonlít a gyapjúhoz. nem is mindentudó, de lehetőleg napra készen tájékozott a világ, az ország, a vállalat vagy a gazdaság dolgairól. A pártszervezet azzal teheti meg az első lépést, azzal kezdheti a segítséget, ha legalább több-kevesebb rendszerességgel, gyakorlott politikusokat küld, de még jobb, ha az ott dolgozók közül nevel a szocialista brigádoknak. Nem okvetlenül valami nagykali- berű fenoménekre kell gondolnunk, hanem olyan felkészültségű emberekre, akik tájékozottságuk, műveltségük, józan politikai érzékük, vita- készségük és bátorságuk révén képesek jó értelemben vett politikai hangadókká, szóvivőkké válpi, a brigádban és a brigád körül az állandó politikai közvéleményt kialakítani. Akár külső, akár belső embernek jut az a szerep, elengedhetetlen, a személyes és mindennapos kapcsolata azokkal, akik körében politizálni akar. Nem vitás, hogy ha ütőképes politikai szóvivőgárdát sikerül kialakítani, akkor minden a tájékozottságukon és tájékoztatásukon múlik. Ez lehet tehát a második lépése a segíteni akaró pártszervezeteknek. Persze, teljesen igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy csak kellő tájékozottság esetén képesek a mélyebb, az emberek számára kevéssé ismert összefüggések tolmácsolására, magyarázására és minősítésére. A kis- és nagypolitikában nincsen és nem is lehetnek titkaink. Egyébként is az emberek nem az állami és katonai titokra kiváncsiak, hanem azokra az eseményekre, okokra és okozatokra, amelyek körülöttünk, vagy a nagyvilágban zajlanak, amelyek így vagy úgy hatással vannak életükre, sorsukra. íme tehát a pártszervezetek harmadik lehetséges segítő lépése. Figyelemmel kell kísérni, hasznosítani a szocialista brigádokban és brigádok körül kialakuló politikai közvéleményt. Másszóval: választ keresni, igényelni és adni mindazokra a kérdésekre, amelyek — legyenek akár kényesek akár kevésbé kényesek — a közvéleményt foglalkoztatják. A tapasztalatok hasznosítását illetően pedig érdemes arra gondolniuk a pártszervezeteknek, hogy működési területükre vonatkozó elhatározásaiknál, közelebbi és távolabbi terveik kialakításainál támpoutot nyújthat számukra a brigádok mindenről tudni akaró, mindenről állásfoglaló szocialista módon dolgozó cs politizáló közössége. A politika így termékenyítheti, színesítheti meg a szocialistává váló emberek életét, s az életet így kötheti a valóságnak megfelelően a politikához. Gyertyános Zoltán Három lépés a politikáért
