Pest Megyei Hírlap, 1969. május (13. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-10 / 105. szám

PEST HEGYEI 1969. MÁJUS 10., SZOMBAT Bonni gondok (Folytatás az 1. oldalról.) tiltakozással élt Bonn-nál emiatt. Hogy milyen érzelmeket ka­vart Párizsban a bonni manő­verezés, arra jellemző, hogy Theule bejelentésén kívül Po­lier ideiglenes államfő és Mur- ville miniszterelnök is szüksé­gesnek tartotta „sajnálatos­nak” minősíteni a márkafelér­tékeléssel kapcsolatos bonni magatartást. A jelek szerint egyébként a nyugati valutakrízis mind álta­lánosabbá válik: a londoni tőzsdén pánikhangulatot oko­zott, hogy a font mélypontra süllyedt. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT: Péntek délután ült össze a bonni minisztertanács, hogy a valutahelyzetről tárgyaljon. A bonni minisztertanács pénteki ülése több mint négy órán át tartott. A döntést, hogy a márkát nem értékelik le, Ahlers, a bonni kormány helyettes szó­vivője jelentette be. Kijelen­tette, hogy az olyan pénzügyi jellegű intézkedések, amelyek a márka árfolyamának a jelen­legi szinten tartásával kap­csolatban szükségessé válnak, csak néhány nap múlva kerül­nek megvitatásra. Szentek detronizálása V7. Pál pápa rendeletet adott ki, amely törvényesíti a római katolikus egyház litur­gia naptárának drasztikus megreformálását. A rendelet értelmében ugyanis a naptár­ból több mint harminc szen­tet töröltek, minthogy kétsé­gessé vált, vajon léteztek-e egyáltalán. Törölték a katoli­kus szentek sorából Szent Kristófot, a vándorok véd- szentjét, valamint Szent Bar­barát és Szent Zsuzsannát. MÉREGVÉSZ A Scotland Yard pénteken teljes apparátussal indított nyomozást ismeretlen tolva­jok éltem, akik — valószínű­leg tudtukon kívül — olyan mérget tulajdonítot­tak el, amely a rendőrségi közlemény szerint „ele­gendő fél London kiirtá­sára”. A rendőrség felhívta a tol­vajt vagy a tolvajokat, jut­tassák vissza a mérget, a Aranynál is többet ért az eső (Folytatás az 1. oldalról.) sabb tavaszi tennivalókra. Befejezésnél tart a kukorica vetése, s hozzáláttak a 350 holdnyi pillangóstakarmány be­takarításához. Az idén tovább növekszik a vegyszerrel kezelt terület az Uj Élet Termelőszövetkezet­ben. Közel 1000 holdon he­lyettesíti a kapát a kémiai gyom irtószer. Sokat várnak a valkóiak a 42 holdnyi dug- h agy mától. Ezzel a területtel Pest megye egyik legnagyobb hagymatermesztő gazdasága lett a szövetkezet. Minthogy az állatállományuk szerencsé­sen áttelelt, s van elegendő takarmányuk, ebben az évben tovább gyarapítják a létszá­mot. 140 tehenet, 115 vemhes, üszőt vásárolnak, s az eddigi 600 db helyett 1200 sertést hizlalnak az idén. Rekonstrukció: 21 millió (Folytatás az 1. oldalról.) 21 millió forintos gyári re­konstrukción dolgoznak. — Az építkezés két ütemből áll, az első ütem munkálatait még ebben az évben befejez­zük. Megépül az állatoknak a vágás előtti pihenő, a kombi­nált vágóvonal, mely alkalmas 60 sertés, vagy 30 marha órán­kénti levágására. Hűtőházunk teljesítményét a triplájára nö­veljük: egymillió kiló kalóriás- ra, óránként. Nemsokára kész a sterilzsír-olvasztásra, vérfel­dolgozásra alkalmas csarnok is. — A próbaüzem mikor kez­dődik? — Ez év augusztusában. Az üzemszerű termelést a IV. ne­gyedévben indítjuk. — És a második ütem? — Annak keretében alakít­juk át a jelenlegi vágócsarno­kokat hűtőterületté, ahol 92 vagon húst tárolhatunk. Befe­jezése a jövő év végére vár­ható. — További létesítmények? — Külön beruházással ké­szül el jövőre a HÁESZ-labo- ratórium, melynek alsó szint­jén gyáregységünk húsból tot A Váci Autójavító- és Fémipari Vállalat FELVESZ váci telepére: lemezlakatosokat, sződügeti telepére: lehetőleg hegeszteni tudó lakatosokat. Bérezés meqeqyezés szerint. Továbbá női munkaerőket 4 és 8 órás rendszeresen délelőtti, esetenként délutáni műszakra. Kereseti lehetőség: 1400-1600 Ft. Utazási költseqhez hozzájárulunk. Minden második szombat szabad. JELENTKEZÉS: VÁC. Dózsa Gy. út 53. nyit. Kommunális épületeink is bővülnek: új épülettömbünk­ben konyhát, étkezdét, moso­dát és kultúrált öltözőket biz­tosítunk dolgozóinknak. — Távlati tervek? — Trösztünk tárgyal a fel­sőbb szervekkel, egy Cegléden épülő 300 vagonos hűtőház ügyében. mintegy kilenc liternyi cián­kálit, amely egy tartályban állt London Emi nevű üzemé­nek biztonsági részlegében. Amennyiben a méreg be­kerül a vízvezetékháló- zatba, katasztrófát idézhet elő. A gyár dolgozóival hangos- beszélőn közölték, hogy amennyiben a ciánkálit tar­talmazó tartály sértetlenül visszakerül az üzembe, nem indítanak nyomozást. Négy évig ön John Brockhouse chicagói ab­laktisztító, miután három emelet magasból lezuhant létrájáról, fennakadt egy fán. Tisztában volt vele, ha a 30. emeleten csúszik ki lába alól a létra, egy egész erdő sem menthette volna meg a biz­tos haláltól. Miután ezt még egy baleset követte elhatározta, hcgv más foglalkozást választ. Munkát vállalt egy taxivállalatnál. Család­ja most már azt gondolhatta, hogy nincs többé ok az állandó aggoda­lomra. Ekkor még nem sejtették, mekkorát tévedtek. Egy reggelen a bűnügyi rendőrségről hívták te­lefonon a taxisofőr feleségét, és közölték vele, hogy férjét leütöt­ték. A taxisofőrre egy járókelő talált rá, aki azonnal értesítette a rend­őrséget. A rendőrségen elmondot­ta, az tűnt fel neki, hogy Ijiét férfi gyanús sietséggel távozott a taxi­tól. A sofőrt megoperálták, azon­ban nem tért magához. Mereven, tágranyitott szemmel feküdt kór­házi ágyán, s nem reagált sem szúrásra, sem érintésre. Sőt még az éles kiáltásokra sem, amelyek­kel orvosai a mély kábulatból fel akarták ébreszteni. A rendőrség hiába várt arra, hogy magához térjen és hozzákezdhessen a ki­hallgatáshoz. Orvosok utaztak a világ minden tájáról Chicagóba, hogy konzultáljanak gyógyításá­nak lehetőségeiről, azonban egyet­len gyógymód sem hozott ered­ményt. A rendőrség a taxiban véres övét talált, amivel valószínűleg hátulról próbálták megfojtani a taxisofőrt. Egyébként ezt a nya­kán talált nyomok is bizonyítot­ták. Súlyos fejsérülése pisztoly­aggyal végrehajtott nagy ütéstől származhatott. Ennél többre azon­ban nem jutott a rendőrség. John Brockhouse 1318 nap után tért magához — írja a Schweizer Illustrierte. Megértette amit mond­Csehszlovák vezetők szovjet hadgyakorlaton Magasrangú csehszlo­vák vezetők látoga­tást tettek az ideig­lenesen Csehszlovákiában tartózkodó szovjet csapatoknál. Képünkön (balról jobbra): A. M. Majorov, a Csehszlovákiában tartózkodó szovjet csapatok parancsnoka, Ludvik Svoboda köz- társasági elnök és Dr. Gustav Husak, a CSKP első titkára, megszemlélik a szovjet erők pán­célos tis légi hadgyakorlatait. tak, de beszélni nem tudott. Álla­pota azonban szemmelláthatóan javult. Amikor orvosai naptárt mutattak neki. amelyből kiderült, hogy négy év telt el kórházba szállítása óta, egész magán kívül volt. Azt hitte ugyanis, hogy csak néhány órát töltött öntudatlan ál­lapotban. Lassanként visszatért elmékezőképessége. Reszketeg be­tűkkel írta fel egy cédulára élmé­nyeit, arról a bizonyos négy évvel ezelőtti éjszakáról. Akkor éjjel egy utast vett fel a kikötőnegyedben, akinél bőrönd volt és a város központjába vitet­te magát. TJtközben még egy utast vettek fel. Azok ketten a taxi utasrészében izgatottan beszélget­tek. Bár csak szófoszlányok jutot­tak el a vezetőülésig, azt azon­ban kivette beszédjükből, hogy az elsőnek beszállt utas szemrehá­nyást tett a másiknak, amiért nem volt időben a megbeszélt helyen, továbbá, hogy az árut már el kel­lene osztani. Brockhouse azt gya­nította, hogy az áru nyilván kábí­tószer és kábítószer-üzérek nyo­mára bukkant. Mivel nem jutott más az eszébe, utasainak azt mondta, hogy azonnal a kórházba kell telefonálnia, mert felesége szül. Az utasok azonban — átlátva a szándékon, — övét dobtak a nyakára és ütlegelni kezdték. A személyleírás, amelyet négy év múltán adott támadóiról, elég volt a rendőrségnek ahhoz, hogy ál­talános razziát rendeljenek el a kábítószer-csempészek között, é3 a két támadót rövidesen elfogták. Az orvosok most arról vitáznak, hogy a sokféle gyógymód közül vajon melyik hozta vissza a taxi­sofőrt a tudatos világba. John Brockhousenak újra meg kell ta­nulnia beszélni, de hogy ezek után vajon milyen munkát vállal majd, azt még nem tudta eldön­teni. (HOLNAP: „A GALLO IKREK”.) FANTASZTIKUS TÖRTÉNETEK Kéz kezet mos Krizsán Lajosra, a kereske­delmi osztály vezetőjére azt mondani, hogy korrupt em­ber, merész állítás lenne. Kri­zsán egyszerűen csak népsze­rű volt, az emberek szerették, ezért készséggel tettek meg neki kisebb-nagyobb szívessé­geket. De eme szívességek mindig neki, az „embernek’' szóltak és nem az osztály ve­zetőjének. Mert mi kivetnivaló lehet abban, hogy a Vendéglátó Vállalat igazgatója egy napon megkérte: — Kérlek szépen, van ne­künk egy zongoránk, amelyet nem használunk. Kedves fele­séged mondta, hogy a leány­kád szeretne zongorázni ta­nulni. Namármost! Nagy szí­vességet tennél a vállalatnak, ha megengednéd, hogy ezt a zongorát a lakásodon raktá­rozzuk. Így nem kell érte fi­zetnünk, és nem vagyunk ki­téve annak, hogy egy dohos raktárban tönkremegy ... Krizsán természetesen tel­jesítette az igazgató kérését. A zongorát még aznap a la­kására szállították, ezzel je­lentős népgazdasági kártól óvta meg államunkat. Hála legyen neki érette... Az csak természetes, hogy Krizsán a legközelebbi alka­lommal magas jutalomra ter­jesztette fel a Vendéglátó Vállalat igazgatóját, aki min­den bizonnyal meg is érde­melte a pénzt, mert bebizo­nyította. hogy a közös tulaj­don felett minden áron őrkö­dik. És ugyan ki találhat kivetni­valót abban, hogy nemsokára Krizsánné lett a városka eszpresszójának vezetője. Kri­zsánné rátermett, derék, asz- szonyka, annak idején több ízben járt a presszóban, mint vendég és a panaszkönyvbe tett több kritikus hangú meg­jegyzésével bizonyította, hogy ért a szakmához. Krizsán egy napon behívat­ta a Vendéglátó igazgatóját, bizonyos Gébics Gyulát és így szólt hozzá: — Te, Gébics elvtárs! Se­gíthetnél rajtam. Megürese­dett az egyik tanácsi vállalat vezetői állása. A vállalat ló­patkót és kaszafen,őt gyárt, tehát fontos üzem. Élére csak megfelelően képzett vezetőt nevezhetnek ki. A kedves fe­leségedre gondoltam, aki a Vöröskeresztnél is megállta a helyét, nyilván itt is kiválóan dolgozik majd. — Kérlek. Krizsán elvtárs, én nem tudok neked nemet mondani. Én bízom a te éles­látásodban. Apropos! Nem mintha lényeg lenne, de mennyi ott a fizetés? — Egyelőre .négyezer, meg a prémium és időnként jutal­mak ... Tudom, hogy ez ke­vés, de majd igyekszem pó­tolni, ahogy tudom ... A két család sikeres együtt­működése sok nehéz káder­problémát megoldott. Gébics unokahúga Krizsán titkárnője lett. Krizsán anyósa a vendég­látónál elvállalta a személy­zeti vezetést. Krizsán leánya — aki szépen haladt a zongo­raleckékben —, mint a Ven­déglátó Vállalat társadalmi ösztöndíjasa került be az egyetemre. Bár a vállalatnál sokan kérdezték, hogy miért pont Krizsán Marikát és miért pont az orvosi egyetem­re küldték a vállalat költsé­gén, de ezeket a szűklátókö­rű eket a vezetőség hamar meggyőzte. Közben megüresedett a kul- túrház igazgatói állása is. A művelődési osztályvezető ne­héz probléma előtt állt. Két, egyetemet végzett, fiatal ta­nár versengett az állásért, nem tudott választani közü­lük. Szerencsére Krizsán segít­ségére sietett: — Nézd, Sóházikám. Adok én neked egy jó tippet: Egyi­ket se vedd fel, mert a másik­ban örök életedre halálos el­lenséget szerzel. Viszont itt van a Gébics Jenő, a mi Gyu­lánk édes öccse. Valami kelle­metlensége volt a vállalatnál, ezért otthagyta őket. Kitűnő ember... — Mi a szakmája? — Állatfelvásárló volt, de mindenhez ért. Én egyszer hal­lottam énekelni. Mondhatom neked, arany van annak a tor­kában. Na persze, én nem akarlak befólyásolni, tied a döntés joga. Különben is sie­tek. A kedves sógornőd jön hozzám. Megígértem neki, hogy beszélek Gébics Gyulával, hogy adjon neki egy kis gebi- nes boltot... Mondanom sem kell, hogy Sóházi örömmel nevezte ki Gébics Jenőt a kultúrház élé­re. És hogy nem érdemtelenül, az hamarosan kiderült, amikor a sógornője kis gebines kocs­májában megünnepelték az ör­vendetes eseményt. Gébics Je­nő a harmadik liter után olyan érzéssel interpretálta a „Kon­dorost csárda” című dalt, hogy többen sírva fakadtak a mű­élvezettől. Most — midőn e sorokat írom — többen megtámadták Krizsán Lajost, mindenféle vizsgálatokat varrtak a nyaká­ba, és a felettes szervek is eléggé hideg magatartást ta­núsítanak irányában. Felróják neki azt is, hogy majdnem in­gyen jutott egy szép Duna-par- ,i telekhez. Holott mindenki tudja, hogy az a telek az év jelentős részében víz alatt állt. így Krizsán tulajdonképpen áldozatot vállalt, amikor egy forintot adott négyszögöléért. Tulajdonképpen nem tett mást, mint hogy 500 négyszögöl mo­csarat vásárolt, és ezért ötszáz forintot dobott ki az ablakon. Arról természetesen nem, tud­hatott, hogy a város tervében szerepel egy gát építése, mely pont az ő telke előtt húzódik el. Jóhiszeműségére jellemző, hogy az építkezés csak három hónap múlva kezdődött, mi­után ő már kifizette a pénzt. Haragudott is a dologért, mert mint mondta, ő pontosan egy ilyen mocsaras árterületre vá­gyott, mert szereti a romanti­kát. Amikor megtudta, hogy a telket gát védi majd, el is ment a kedve a dologtól, és egy hó­nap múlva eladta. Na persze, a rossz nyelvek azt suttogják, hogy 150 forintot kért egy négyszögölért. Valóban annyit. De vajon ő tehet-e arról, hogy közben felment a telkek ára ezen a környéken? Mint ahogy arról sem tehet, hogy kapott egy szép három­szobás lakást. Igazán megér­demelte. Na már most. Amikor beköltözött, észrevette, hogy családi háza üresen áll, ami a mai lakásviszonyok között megengedhetetlen. Természe­tes, hogy felülkerekedett ben­ne a szociális érzék, és há­romszobás házába három több gyerekes családot vett oda. Egy családtól hatszáz forintot kért a szoba használatáért, ami így első pillanatban talán soknak tűnhet, de ha hozzászámítjuk, hogy vannak, akik hétszázat kérnek, akkor mindjárt látha­tó Krizsán segítőkészsége. Ez abban is megnyilvánult, hogy a ház alatti pincét havi ezer- forintos bérért a Vendéglátó­ipari Vállalatnak adta, hogy se­gítsen égető raktárgondjukon. A vállalat a későbbiek folya­mán itt fogja tárolni a törött üvegeket és a használhatatlan göngyöleget. Egyelőre azért üres a raktár, mert ez ideig a használhatatlan göngyöleget eltüzelték. Sokan fújják Krizsán kocsi­vásárlását is. Pedig ez teljesen szabályos ügylet volt. A Ven­déglátó Vállalat vásárolt egy Volgát, aztán rájöttek, hogy nekik inkább egy furgonra van szükségük. A felesleges Volgát leselejtezték, és mivel már volt benne kétezer kilométer, nem adhatták drágábban, mint húszezer forint. Ennyire érté­kelte egy bizottság, melynek abßzolüt pártatlan tagjai nem is sejtették, hogy Krizsán La­jos lesz a vevő. A városban most mindenfé­lét fecsegnek, hatalmas kor­rupciót emlegetnek, és Krizsán azonnali leváltását követelik. Különös az a dologban, hogy még azok is ellene vannak, akik nemrégen még úgy emle­gették, hogy az egyik legkivá­lóbb vezető. És a legkülönösebb az, hogy leginkább Gébics Gyula hábo- rog. — Ez az, amikor egyes ve­zetők visszaélnek a beosztá­sukkal. Ezt nem tűrhetjük, ez ellen fel kell lépni — mondta, és maga mutatott jó réldát. Azonnal visszahozatta a Kri- zsánnál levő zongorát, és meg­szüntette lányának a társadal­mi ösztöndíj folyósítását. Erre sokkal méltóbbnak találta Ke- menes Pannit, az legalább csi­nos! ősz Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents