Pest Megyei Hírlap, 1969. május (13. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-04 / 100. szám

1969. MÁJUS 4., VASÁRNAP ""^JLirtap Az országban a harmadik Ötvenezer éves ősember telephelye Verőcén A verőcei téglagyár elha­gyott agyagbányájában ötven­ezer év előtti, rendkívül ritka ősember-telephely került elő. Ebből a korból emberi telepü­lés Magyarországon eddig csak kettő ismert, a verőcei a harmadik. A nyomravezető lelet egy nyolcvan centiméter hosz- szú mammut combcsont volt. A hét elején volt a tájékoz­tató próbaásás, amelyet dr. Jánossy Dénes professzor, a Természettudományi Múzeum őslénytani osztályának helyet­tes vezetője irányított. A lele­tek feletti 4—5 méteres lösz­takarót a váci szakmunkás­képző intézet második lakatos csoportjának tanulói távolí­tották el, minden apróságra figyelő, lelkes munkával. Az előkerült leletek közül a legérdekesebbek a pattintott kőszerszám-töre- dékek, de a laboratóriumi vizs­gálatok során sok érdekes adatról fognak vallani az egy­kori tűzhely faszénmaradvá­nyai is. Az ősember ittmaradt Mesélő szénmaradványok — Bölény, mammut az ősember étlapján „konyhahulladékát” képező csontokból, mint vendéglői étlapról, olvasta Jánossy pro­fesszor az egykori „frissen- sülteket”. Szerepel közte ős- bölény, nagy testű ősló, mam- mut, ősróka, vízi pocok, szarvas, stb. Munkatársára, a nemrég el­hunyt Vértes László őskoros régészre emlékezve elmondta, hogy legnagyobb vágya volt egy ilyen telep felfedezése és feltárása. Verőcén a felfedezés meg­történt, az alapos feltárás azonban még hátra van és so­kat ígér. AMUR régen és most Tíz évvel ezelőtt telepítet­ték be tavainkba a már köz­kedvelt növényevő halfajtán­kat, a fehér amurt. A hazai fogyasztóközönség megked­velte az ízes húsú halfaj­tát. A tógazdaságok is ked­velik, mert jól szaporodik, gyorsan- növekszik és táplá­lása is előnyösebb a többi halfajtánál, mert mint nő­A Budapesti Kőolajipari Gépgyár AZONNAL FELVESZ A KÖZPONTI TELEPHELYRE: esztergályos, marós, lakatos, ív-lánghegesztő, kompresszorkezelő, villanyszerelő szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat. A központi telephelyen 44 órás a munkahét, MINDEN MÁSODIK SZOMBAT SZABAD KÖLSZOLGÁLATOS MUNKÁRA: kardoskúti, algyői, százhalombattai és szőnyi műszer- és technológiai szerelési munkahelyeinkre felveszünk csőszerelő, központifűtés-szerelő, lakatos, hegesztő, villanyszerelő szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat. A vidéki munkahelyeken is 44 órás a munkahét, MINDEN SZOMBAT SZABAD. Alföldi munkahelyeinken dekádmunkarend szerint dolgoznak. Munkásszálló, üzemi konyha van. A szállás ingyenes. Bér: megegyezés szerint. A béren felül 500 FT KOLSZOLGÄLATI ÁTALÁNYT, az alföldi munkahelyeken még külön területi pótlékot is fizetünk. Felvétel esetén az útiköltséget térítjük, de próbaidő alatt történő kilépés esetén ezt visszavonjuk. Segédmunkások részére hegesztőképző tanfolyamot szervezünk. JELENTKEZÉS: a vállalat Munkaügyi osztályán (Budapest XVIII., Gyömrői út 79—83.) vidéken a munkahelyek vezetőinél. vényevő, a túlszaporodott ví­zinövények fogyasztásával még külön hasznot is hajt. Az amur is otthonosan érzi magát a hazai vizek­ben, meghonosodott, gyor­san fejlődik, jól szaporo­dik. Ezen nem is csodálkozha­tunk. Hiszen a legújabb ré­gészeti leletek alapján kide­rítették, hogy újdonsült — vagy újdonfőtt — halfajtánk tulajdonképpen őslakó ha­zánkban, bár állampolgársá­ga a húszmillió éves távol­iét alatt kétségtelenül elévül­hetett. Egy Linz környéki homok­bánya ásása során napfény­re került leletek alapján ugyanis megállapították a ré­gészek, hogy különböző, az­óta kiveszett állatfajokkal együtt a fehér amur is lakója volt a Duna-medence jég­korszak előtti — mintegy húszmillió évvel ezelőtti — vizeinek. Cethalak, teknősök, tapír- félék népesítették be akkor­tájt a medence mai terüle­tét. Persze az akkori fehér amur nehezen ismerne ma régi hazájára. Nincs többé kopasz fej... Pepik és parókák A téma boncolgatásánál gyorsan előre kell bocsátani, hogy nem valamiféle új hajnö­vesztő csodaszerről van szó, hanem a fodrászok szerint is egy sokkal praktikusabb, ered­ményesebb megoldásról: a pa­rókakészítésről. Az Állami Fodrászat buda­pesti, Damjanich utcai műhe­lyében működik a hajpótlást készítő részleg, amelynek munkája iránt egyre nagyobb az érdeklődés. Nem is csoda, hisz az itt dolgozók azt vall­ják, nincs többé kopasz fej, az­ÉRTESÍTÉS A sérült gépjárművek kárának gyors rendezését szolgálva ügyfeleink szíves tudomására hozzuk, hogy első esetben MÁJUS 8-AN és azt követően MINDEN HÉTEN CSÜTÖRTÖKÖN A BALESETET SZENVEDETT GEPJAmUVEK SZEMLÉJÉT Budapestről kihelyezett kárszakértőnkkel CEGLÉDEN AZ EÖTVÖS TÉREN (Ócskapiac) 10-től 14 óráig tartjuk. Itt szemlére kerülnek mind a kötelező, az állami vállalatok önkéntes szavatossági, mind az állami és magán casco-biztosítás hatálya alá tartozó baleset folytán sérült mozgásképes gépjárművek a ceglédi, a monori, a nagykátai járás, valamint Cegléd és Nagykőrös város területéről. Kérjük ügyfeleinket, hogy a szemlehelyre történt megérkezésüket o ceglédi járási fiókunk (Cegléd, Kossuth tér 1.) irodájában bejelenteni szíveskedjenek. Tájékoztatásul megemlítjük, hogy a gépjármű-káresetek írásos bejelentése továbbra is az eddigi gyakorlatnak megfelelően Budapest XIX., Vöröshadsereg u. 105. sz. alatt történik. ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ PEST MEGYEI IGAZGATÓSÁGA A Merced es-gyár guruló hotelje világszerte egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Síké- rének titka egyszerű: az éjszakai pihenés kb. 50 százalékkal olcsóbban oldható meg, mint a rendes szállodákban vagy a vasúti hálókocsikban. Az autóbusz után akasztott „háromemeletes” utánfutóban 39 személy számára van fekvő­hely, a kis konyhában pedig reggeli és vacsora melegítésére is lehetőség nyílik. Túlzott kénye­lemről, persze, nem lehet beszélni (egy-egy utasra mindössze 190x70x95 cm-es férőhely jut), tie a vékony pénzű turistáknál nem ez az elsődleges szempont... Technika a háztartásban Kezdetben nem egy házi­asszony húzódozott a mosó­gép használatától, mondván: csak a dörzsölés és a főzés teszi igazán tisztává, széppé a ruhát. A gépi mosás „tit­kait” elsajátítok azonban ha­mar megkedvelték napjaink e legelterjedtebb háztartási gépét. Magyarországon - jelenleg hétféle mosógép kapható, me­lyek mechanikai rendszerük szerint három csoportba so­rolhatók. Mosás keverőtárcsával A legismertebb és legegy­szerűbb mosógéptípus üst­az, ha van is, nem kell szé­gyenkeznie gazdájának. Az erősebb nem számára készített parókák egyik típusa a teljes hajzat illúzióját kelti. A paró­ka selyemanyagába két-három szálanként fűzik be a külön­ben természetes eredetű hajat; ez a művelet 30 órán át tart. Ugyanakkor 15—20 órát vesz igénybe a megfelelő hajminta kiválasztása, a színárnyalatok összeválogatása és a rendezés. A hajjal elfedett szita anyagot ezután gumis megoldással erő­síthetik a fejbőrre, olyan ga­rantált eredménnyel, hogy nincs az a szélvihar, amely csúffá tehetné a kétségkívül jólfésült férfiút. Egy ilyen komplett paróka 1970 forintba kerül, — hát lehet gondolkod­ni rajta, megéri-e? 500 és 1500 forint közötti áron készítenek olyan hajpót­lót, amely a fejbőrnek csak egy-egy kisebb részét takarja. Az ilyen pótlást speciális ra­gasztóval erősítik a fejbőrre, ezúttal is nagyon biztonságos módon, garantált stabilitás­sal. Ezek a férfiparókák 4—5 évig használhatók, utána újat kell csináltatni. No és a hölgyek? Divat lett a póthaj, a „pepi”. Az ehhez való természetes hajat is kül­földről hozzák be, hiszen ha­zánkban a rövid haj a divat és így, bár 1200 forintot is kínál­nak egy kiló hajért, még sincs eladó. A behozott hajat fer­tőtlenítik, . majd átfestik és utána készítik el a komplett parókát, amelynek megvásár­lására azonban csak ritkán vi­szi a hölgyeket a kényszerű­ség, a legtöbb esetben csak divathóbortról van szó. A ma­gyar parókákat még a tenge­rentúlra is exportálják. jének alján vagy oldalán bor­dázott tárcsa található, mely percenként kb 700 fordulatot végez. Menettel erősítették fel a tengely végre, mégpedig úgy, hogy forgás közben nem csavarodhat le onnan, sőt, egyre jobban megszorul. Az üstbe benyúló tengelyvéget gumitömítés (szimmering- gyűrű) fogja körül, amely megakadályozza a víz kiszi­várgását. A golyóscsapágya­zott tengely másik végére szíjtárcsa van ékelve, azt hatja meg a kb 250 watt fo­gyasztású motor ékszíj se­gítségével. A motor ún. mo­torvédő kapcsolón keresztül csatlakozik a hálózathoz, ami túlterhelés, elektromos hiba és egyéb rendellenességek ese­tén kikapcsol, vagy már kez­detben be sem kapcsol. A keverőtárcsa mozgásba hozza az üstben levő folya­dékkal együtt az abban el­helyezett ruhaneműt. Mind­kettő egy irányban forog, de a ruhanemű nehezebben, las­sabban, így a gyorsabban mozgó víz átpréselődik a textília szálai között és ma­gával ragadja a mosószer ál­tal fellazított szennyeződése­ket. A keverőtárcsás rendszerű mosógép gyors munkát vé­gez, szerkezeti felépítése egy­szerű és megbízható. Az ol­dalsó tárcsás gépben, sok, két kiló ruha mosásához kb 35 liter vízre van szükség. A fenéken elhelyezett tárcsa azért előnyösebb, mert keve­sebb vízben egy-két ruha­darab is kimosható vele. E konstrukciók hátránya, hogy a ruhaneműt összegubancol­ják és erős szálkopást okoz­nak. Lengőlapátos-forgódob A kíméletesebb mosástech­nika érdekében szerkesztették meg a lengőlapátos mosógé­peket. A víztartály alján egy három- vagy négyszárnyas lengőlapát helyezkedik el, mely nem körbe forog,, ha­nem függőleges tengelye kö­rül 90 vagy 180 fokos szög­ben elfordulva leng oda- vissza,- percenként 100—200- szor. E meglehetősen bonyo­lult felépítésű mosógéptípus a legkevésbé koptatja a ruhát s nem is gubancolja azt. Víz­igénye a keverőtárcsásénál kevesebb a mosási idő viszont hosszabb, kb 10—15 perc. A lengőlapátos gép inkább csak „közbenső” típusnak tekinthető, mintsem egy minden igényt kielégítő, nagy népszerűségre váró rendszer­nek. A forgódobos mosógép ab­ban különbözik társaitól, hogy a ruhanemű egy, a mosóvízbe mintegy harmad­részig merülő, vízszintes ten­gelyű forgódobban foglal he­lyet. A dob palástja és oldala lyukacsos, belső felületén egy vagy több borda lát­ható, melynek az a szerepe, hogy forgás közben magival ragadja a ruhadarabokat, hogy azután a felső holt­pontról visszaejtse őket. Visszaeséskor a mosófolya­dék átpréselődik a szálak kö­zött, ezáltal távozik el a szenny, tehát ugyanazon elv alapján tisztít, mint a súlyko- lásos mosás. A dob 40—60 fordulatot tesz meg percenként; a ru- hagubancolódás elkerülésére a forgásirány percenként négyszer megváltozik. Az egy kilogramm ruhanemű kimo­sásához szükséges folyadék­mennyiség ennél a rendszer­nél a legkisebb, igaz viszont, hogy 3—5 kg ruha kimosása 40—50 percig is eltart. Automatikus mosógép Kétségtelen, hogy a jövő a forgódobos gépeké, még­pedig azért, mert munkafá­zisaik teljes mértékben au­tomatizálhatok. Ilyenkor nem kell mást tenni, mint bele­helyezni a ruhát a mosógép­be és a kapcsolók segítségé­vel beállítani a textília faj­tája szerinti mosóprogra­mot. A gép automatikusan elvégzi a vízfeltöltést, a me­legítést, a megfelelő ideig való mosást, a mosóvíz kiürí­tését, sőt még a vízteleni- tést, a centrifugálást is. Eköz­ben, persze a megfelelő idő­pontban, maga adagolja a mosószert, a keményítőt, a fe­hérítő- és kékítőszert is. A háziasszony akár el is mehet hazulról, a csaknem száraz ruhát terítésre is kiveheti a leállt gépből, amikor haza­érkezett. Hazánkban ma még nem gyártanak ilyen „min­dentudó” mosógépeket, de a fejlett ipari országokban is megegyezik az áruk egy hasz­nált autóéval. Angolnamérleg Várakozáson felüli sikerrel befejeződött az első nagyüze­mi angolnahalászat a Balato­non. Ez év tavaszán összesen 190 mázsát fogtak, amiből 175 mázsát exportálnak, 12 mázsái pedig a hazai piacon értékesí­tettek, s ez csaknem egymillií forinttal növelte a balatoni ha1 lászati vállalat bevételét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents