Pest Megyei Hírlap, 1969. május (13. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-24 / 117. szám

1969. MÁJUS 24., SZOMBAT tESI HECVBI K/Círlap 3 Verőcei Expressz Ha nem hirdetné este mesz- szevilágító felirat, az erre té­vedő turista a sok diákról, diáklányról, akkor is tudná, ez esak Expressz tábor lehet. Már május eleje óta telt ház van, s így lesz ez a szezon végéig. A táj szépsége mellett a leg­nagyobb sikert a most beszer­zett pingpongasztalok aratták. (Foto: Urbán) SZENTES Félméteres kígyóuborkák A kiváló termelőszövetke­zeti gazdaság címmel nemrég kitüntetett szentesi Árpád Termelőszövetkezet üvegházai­ból óriási uborkákat szállíta­nak. A hajtatásra nemesített kígyóuborkák közül a legna­gyobb másfél kiló súlyú és 53 centiméter hosszú volt. BALETTVIZSGA Az Állami Balettintézetben hétfőn kezdődnek a felvételi vizsgák. Az új tanévre Buda­pestről mintegy 350-en és vi­dékről is több százan jelent­keztek. Közülük sokat eltaná­csolnak majd a szigorú bíráló bizottságok. Akik megfelel­nek, háromhónapos próbaidőre nyernek felvételt A munka és az erkölcsi ösztönzés A SZOCIALISTA BRIGÁ­DOK vezetőinek III. országos tanácskozásán többször el­hangzott az a bíráló megjegy­zés, hogy üzemeinkben az utóbbi időben háttérbe szo­rult a munka erkölcsi ösztön­zése. Valóban tapasztalható megyénk több vállalatánál is, hogy amikor a dolgozók ter­melési érdekeltségének növe­léséről esik szó, nem igen hallunk másról, mint „nyere­ségrészesedés” — „pénzjuta­lom” — „bérfejlesztés”. Tény, hogy a gazdaságirányítás új rendszerében — elsősorban a vállalati önállóság növekedése miatt —, módosult és közvet­lenebbé vált az anyagi ösz­tönzés, ebből azonban semmi­képpen sem lehet arra követ­keztetni, hogy az erkölcsi ösz­tönzők szerepe csökkent vagy megszűnt. A békesség és szeretet háza Miért halasztották el aranyiakodalmiikat Balogliék? Új menetrend a MÁVAUT-nál Június 1-én lép életbe, s teg­nap az Autóközlekedési Tröszt vezérigazgatója, Tapolcai Kál­mán tartott róla tájékozta­tót. Ami valamennyi olvasón­kat érdekli: közel ezer mun­kás- és több mint 300 új tanulójárat szerepel a vas­kos kötetben. Kilencszáz gye­rek, kisdiák húsz körzeti is­kolába jutását is elősegítik, ötvenöt községet kapcsolnak újonnan a forgalomba. A nyári idényben, szomba­ton és a munkaszüneti napo­kon Budapestről Visegrádra, Dunabogdányba, Tahiba, Szentendréről Nagyvillámra új járatok indulnak, míg a szentendrei HÉV-végállomás és Leányfalu között reggel 7- től este fél 9-ig 30 percenként indul új jármű. A Balaton mellett nyaralók számára ér­dekes, hogy a Budapest— Hévíz közötti vonalhoz Ba- latonfűzfő ' vasútállomáson csatlakozik a Siófok—Ba­latonalmádi között közlekedő autóbusz. Ezek naponta két­szer közlekednek. Hétvégen­ként a Velencei-tó mindkét oldalára egy járatpár közle­kedik. Újdonság a külföldi jára­tokban: Nyíregyháza—Zá­hony—(Uzgorod)—XJngvár kö­zött hetenként kétszer, Buda­pest és a jugoszláviai Split és Dubrovnik között heten­ként ugyancsak kétszer szál­lítják utasaikat a MÁVAUT- ok. A kéményen gólyapár bús­lakodik, a téli szél megtépáz­ta fészküket, s ki tudja miért, még mindig nem hozták rendbe. A régimódi, kisabla- kos ház szobájában öreg em­berpár tipeg, tesz-vesz. A férfi fejéről lekerülő kalap felfedi gyér hajzatát, az asz- szony fekete kendője alól dús haja sötét szálakkal tarifázott fehér tincsei kacérkodnak elő. Mosolyog a szemük, az asszo­nyé olyan édesanyásan, hogy keze simogatására vágyón hajlik meg előtte a fejem. Három ágy, hosszú, gyalult asztal, lóca a fal mellett, haj­lított .fából s^kek, a sublót sem" hia»yzyt,. ügy van itt minden, mint Hosszú évti­zedek óta. A mennyezetről csillárnak beillő petróleum- lámpa csüng, nem a divat miatt, ésszerűségből alakítot­tak át villanyra. Az asszony, meg a férfi, Balogh József és a felesége, Gazsik Mária, na­gyon régen, egy emberöltő óta élnek ebben a házban, ami most Dabas III. kerületében áll, mióta Gyón megszűnt önálló község lenni. 1919 május 10-én volt az esküvőnk — szól a férfi. — De csak 24-én tartjuk az aranylakodalmunkat — mond­ja az asszony. Balogh József tavaly, de­cember 5-én töltötte be 79. évét. Bizony, a régi világban a 29 esztendős férfi már agg­legényszámba ment — Oda voltam a háborúban, nem gondolhattam házasodás- ra. Abban az évben, hogy megesküdtünk, száz pár kötött házasságot a falunkban. i _______________________ A DUNAKESZI HÁZGYÁRBA felveszünk lakatos, kőműves, burkoló, festő-mázoló, bádogos, cső-, vasbeton-, villanyszerelő szakmunkásokat, férfi, női betanított és segédmunkásokat. Segédmunkásokat különböző házgyári szakmákra betanítunk. KIEMELT BÉREZÉS 44 ORAS MUNKAHÉT minden második szombat szabad Ütiköltséghozzáiárulást fizetünk, vidékiek részére szállást adunk. 5S-"*' írásbeli Jelentkezéseket is elfogadunk. 43. sz. AÉV Dunakeszi Házgyár, Dunakeszi. — Mióta ismerik egymást? — Ó, hát én kisgyerek kora óta ismerem. Az a ház — mu­tat ki az ablakon Balogh bá­csi — az apámé volt, ez meg az ő apjáé, és én kamaszko­romtól fogva jártam dolgozni hozzájuk. Nyolc holdja volt az én apámnak, de nyolcán vol­tunk hozzá gyerekek. , — Ahogy nekünk is annyi — szól közbe az asszony és büszke rá, hogy mindet fel­nevelte. Az öreg Gazsiknak húsz hold földje volt, de csak egyetlen gyermeke, Mariska. — Amikor 18-ban, decem­ber 5-én, leszereltem, és haza­jöttem, úgy négy-öt nappal később átjött hozzánk meg­boldogult anyósom. Azt mond­ta: „Mennyi ideje, hogy itt­hon vagy, Józsi, aztán át sem jössz János bácsihoz egy ki­csit beszélgetni.” Aznap dél­után aztán átjöttem. — Addig szerelemről, há­zasságról nem esett szó ma­guk között? — Nem. Néha megfordult a fejemben, jó lenne elvenni, de szólni nem mertem. Nem gon­doltam, hogy feleségül adnák hozzám. A háborúból én csak egyszer jártam itthon. Megse­besült az ezredesem és velem küldte haza a lovait, 14 nap szabadságot kaptam. Hogy ta­lálkoztunk-e a »feleségemmel? Persze. Mondom, szomszédok voltunk. Csakhogy a huszár nagyon kapós volt ám, min­den lány csak velem akart táncolni, így hát vele nem is táncoltam. — Hogyan lett mégis a fe­lesége? — Hát akkor itt ültünk a szobában, én ahol most, ezen a helyen, mellettem az apó­som, mellette az anyósom, ő meg ott, ahol most, velem szemben. Beszélgettünk min­denféléről. Egyszerre csak nem is'tudom, hogyan, eszembe ju­tott a házasság. Megemberel­tem magam, felálltam, vi- gyázzba merevedtem a szülők előtt, és egyszuszra kimond- tem, hogy én bizony, ha nem ellenkeznek, és hozzámadnák, szeretném feleségül venni Ma­riskát. összenéztek ketten, az­tán a lányához fordult az ap­ja: „Hát te mit gondolsz?” „Hát én is azt gondolom” — ezt mondta. Erre a 20 holdas nagygazda 1 ■|a‘ odaadta a lányát az egy holdat jussoló legénynek, aki nap­számba járt hozzá. Nagyrit­kán ilyen is megesett a régi világban. Igaz, lánya kérőjét az öreg Gazsik ismerte, tudta róla. becsületes, látta, hogy dolgos, rá merte hát bízni a lányát, meg a vagyonát. Meg aztán, akármilyen csinos is volt Mariska, rossz idők jártak akkoriban a velekoros lányok­ra. A hozzájuk illő férfiakból beh sok maradt oda a háború­ban. Most az asszony beszél: — 1920-ban jött a Józsi, a legidősebb. Most ács a községi építőbrigádban. Két fia van, az egyik már géplakatos Kecs­keméten. A második, Mária, 21-ben született. Pesten él, a szakács mellett dolgozik a Fiastyúk vendéglőben. A fér­je pincér, de már régen beteg, talán le is százalékolják. Mennyi új szót, új fogalmat kell megtanulni, egy hosszú élet alatt! . — A „kenyeres”, mi> csak így hívjuk a családban a harma­dikat, a Jánost — folytatja Ba­logh néni a felsorolást, — négy lánya van. Kettő varro­dába jár itthon, egy a szövő­gyárba Pesten, egy még isko­lás. János pedig 14 éve' ke­nyérkihordó. Azelőtt lovas ko­csival járt, most már autón. Utána következik Feri, ő tűz­oltó itt Dabason. törzsőrmes­ter és párttitkár is a tűzoltók­nál. A lánya gimnazista. Er­zsi lányom könyvelő a helyi ktsz-ben, a férje gépkocsive­zető, két fia közül a nagyob­bik már gimnazista. Juliska messze lakik, Székesfehérvá­rott. Idevaló a férje, de kato­na, alezredes. Most meg külföl­di tanulmányi úton jár, és csak 23-án érkezik meg, miat­ta halasztottuk el az aranyla­kodalmat. Azt akarjuk, legyen együtt az egész család. Nekik is van két kisfiúk. — Mihály, a legfiatalabb fiú bejár dolgozni a Ganz-gyárba. ötéves kislány a tőle való uno­kám. Teréz férje vasutas, két fiuk van. Érdekes, három lá­nyomnak mindnek két fia van... Baloghék nyolc gyermeke csupa dolgos ember, egyik sem hozott szégyent a fejükre soha. Ott lesznek családostul az aranylakodalmon, elhozzák mind a 14 unokát. — Köztünk harag sohase volt — szólal meg öreg Balogh József. — Ez mindig a békes­ség háza volt. Balogh József, az ifjabb, az ács, elkísér egy darabon. Visz- szapillantunk a gólyafészkes kéményre. — Ez nem csak a békesség, a szeretet háza is — ezt mond­Szokoly Endre Elsodort falu A közép-indiai guntur kerü­letben, a már öt napja tartó áradás és felhőszakadás elmo­sott egy 270 lakosú falucskát, amelynek lakói mindannyian életüket vesztették. Súlyos politikai, sőt anyagi károkkal járna, ha nagyobb teret engednénk az ilyen vagy hasonló nézeteknek. Egyik következménye az lehetne pél­dául, hogy az erkölcsi ösztön­zésnek olyan fontos módszere szorulna háttérbe, mint a szo­cialista munkaverseny. Ez a versengés ugyanis a termelés­ben sem egyszerű mennyiségi, minőségi vagy más anyagi jel­legű többletet jelent a dolgo­zók, főként a szocialista bri­gádokba tömörült munkások részéről. Az üzemekben járva sokszor kérdeztem dolgozók­tól, hogy miért versenyeznek? A válaszok összesítéséből vilá­gosan következtetni lehetett:a szocialista munkavesreny jó­val több, mint az emberi és a munkakötelezettségek teljesí­tése. A versengés mögött tu­datosság van szocialista rend­szerünk politikai és gazdasági erősítése iránt, és benne sze­repel a munkásfelelősség, tár­sadalmunk szebb, gazdagabb és kulturáltabb életének tet­tekben jelentkező akarása is. Nem hiszem hogy lehetne en­nél tartalmasabb ösztönzése a munkának. A hiba inkább ab­ban van, hogy bár az üzemek társadalmi szervezeteinek ve­zetői tudják ezt, mégis kevés szót ejtenek róla és nem cá­folják az erkölcsi ösztönzést tagadó nézeteket, vagy nem szállnak szembe határozottab­ban azokkal, akik cinikusan csak frázisnak mondják ezt. A munkásság többsége ezért várja, hogy nagyobb támoga­tást kapjanak felelősségtuda­tukból fakadó törekvéseik va­lóra váltásához. LÉNYEGES RÉSZE az er­kölcsi ösztönzésnek a vállalati demokratizmus, a munkások szavának, tapasztalatainak, ja­vaslatainak meghallgatása, egyben tevékeny bevonásuk is az ellenőrzésbe. Tudomásul kell venni, hogy a tényleges tulajdonos a munkásosztály és az egyes üzemekben jobban lehetővé kell tenni, hogy él­hessenek tulajdonosi jogaik­kal. Ez sem egyedül a társa­dalmi demokratizmus lényeges része, hanem ugyanakkor ak­tív erkölcsi ösztönzés is. Sok más példával lehetne bővíteni az erkölcsi ösztönzést szolgáló módszereket (Ha ugyan egyáltalán csak mód­szernek nevezhetjük ezeket?) Az önbecsülés, a szakmai büszkeség sem önző emberi tulajdonság, hanem megfele­lően kamatoztatva, a felelős­ségtudattal párosuló munkás­öntudatot jelentheti. Az erköl-. esi ösztönzéshez sorolható a gyári hírnév emelése, korszerű és kiváló minőségű termékek-. keL A törődés felkeltése egy-, más, és főként a fiatalabb, dolgozók iránt, szintén ennek része. A gondolatokat azonban ébren kell tartani és aligha lehetne szebb feladata a üze-. mek párt-, szakszervezeti vagy KISZ-aktivistáinak, a szocia­lista brigádok tagjainak, mint éppen ez a gondolatébresztés. A MUNKA erkölcsi ösztön-, zésének ebből a hansúlyozá-. sából senki se következtessen arra, mintha az anyagi ősz-, tönzés mellékesebb lennel Nem erről van szó. Mindkét-: tőt az igazi helyére kell tenni.’ Ez pedig a kettő elválasztha­tatlan egységét jelenti. Szó-, cialista brigádvezetők pana­szolták : „Dolgoztunk, túltel-, jesítettük vállalásainkat, pél-, daként állítottak bennünket mások elé, de a pénzjutalom­ból nekünk jutott legkeve­sebb.” — „Ha valaki kiváló, dolgozó lesz, tekintélyes pénz­jutalmat kap, de a sok éven keresztül elnyert szocialista brigád cím még ha az arany­plakettel jár is együtt, anyagi elismerésben semmire sem kör telez.” Ügy hiszem, a panaszok jor gosak. Ezért tartom helyesnek azt a néhány kollektív szer- ’ ződésben már szereplő pontot, amely a szocialista brigádok anyagi jutalmazásával, az arány- és ezüstplakettek, vagy a kormánykitüntetés mellett járó pénzjutalmakról szól — vállalati keretből. AZ ERKÖLCSI ÖSZTÖN­ZÉS lényeges része a munka elismerésének, az üzemi élet­nek. Formái, módszerei rend­kívül változatosak lehetnek, ~és-a vállalatok vezetőinek élni kell velük. Ennek azonban el­ső feltétele, hogy eltűnjenek az erkölcsi ösztönzés szerepét lebecsülő nézetek. Kovács András Az élet önma­gát újjáteremtő ereje példátlan gazdagságban mutatkozik meg ezekben a napok­ban az Állatkert­ben. Nyílnak a hófehér orchideák és egyéb tropikus növények, a tűz­piros, a sárga és a fehér rododendro­nok. Családi örö­mök előtt állnak az ezüstsirályok, az íbiszek, a bak­MERU csók, a vadrécék és a szárcsák. Ér­tékes, ritka fiókák — búbosbankák, túzokok és nyer­ges fácánok — nö­vekednek a ma­dárkeltetőben. Született négy kis oroszlánlcö- lyök, egy kis zeb- racsődör és három muflonbárány. A kis bocsok már az állatóvodában jáU szadoznak és ha­marosan látható lesz a kis zsiráf is, Meru, amely most még a mamája mellett ismerke­dik a külvilág­gal. Igaz, fő táp­láléka egyelőre az anyatej, de azért már kóstolgatja a felnőttnek való takarmányt, a zöld gallyak leve­leit és a szemes * eleséget is. Az Úttörő Áruház ajánlata Színes, mintás karton fürdőruhák 44-tői 98 Ft-ig

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents