Pest Megyei Hírlap, 1969. május (13. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-18 / 112. szám
1969. MÁJUS 18.. VASÁRNAP ÜLu Népi ülnökök Békítik a peres feleket igazi bírák Mindössze húszéves, tehát igazán ifjúkorát éli még a 'bíróság népi ülnöki intézménye és most, hogy június végéig tagjait újra választják, emlékeikről beszélgetünk a Pestvidéki Járásbíróság két, korban és rangban idős ülnökével. Jelen van és részt vesz a társalgásban dr. Zalka Károly, a megyei bíróság elnöke is. Kovács Sándor népi ülnök, ősz bajúszú, a haja ellenben fekete. Nem látszik rajta, hogy hetvenöt esztendeje született ALsódabason. Órás- I mesterséget tanult, hadbavo- i nult, sérülése következtében még a világháború befejezte előtt, tizennyolc elején, ha- j zatért. Megszervezte a szo- I ciáldemokrata pártot, titká- jra lett, a forradalomkor pe- idig a katonatanács, majd a j proletárdiktatúra idején a ■ községi direktórium tagja szülőfalujában. Volt aztán konfliskocsis Pesten, órásmester otthon, végül gyári munkás. 1952 óta nyugdíjas, harminckét éve érdi la- 5 kos és tizenkét esztendeje vesz részt a bíróság ítélkezésében. Pártonkívüli. Varga László, a másik ülnök, kőfaragó, hetvenedik évét tapossa. A fővárosból huszonnégy esztendeje költözött Budaörsre. Szintén tizenkét éve népi ülnök. A Tanácsköztársaság idején a proletár- diktatúrát védelmező egyik karhatalmi zászlóaljban szolgált 1920-ban Komárom vasútállomásán a Prónay-külö- nítmény letartóztatta, csendőrök kezére adta, akik Tatabányára vitték. Ott kihirdették előtte, hogy kétesz- tendei kényszermunkát kell végeznie a bányában. A háború alatt részt vett az el- lenálló mozgalomban, negyvennégy őszén a nyilasok lefogták, Dachau és Buchenwald foglya volt egészen 1945-ig. 1953 óta párttag. — Mielőtt megválasztották népi ülnöknek, vádlottként, sértettként, tanúként, felvagy alperesként, esetleg csupán hallgatóként részt veit-e bírósági tárgyaláson? Kovács: Soha. De azért volt dolgom a bírósággal. 1919-ben távollétemben a Pestvidéki Törvényszék el is ítélt öt és fél évet meghaladó szabadságvesztésre, amelynek pontos időtartamát kézrekerí- tésem után megtartandó újabb tárgyaláson állapította volna meg. Ugyanis szökésben voltam, itt bujkáltam Pesten, meglehet, hogy amikor ítéletet hirdettek felettem, éppen a törvényszék előtt hajtottam el. Addig maradtam konfliskocsis, amíg huszonkettőben az amnesztia alapján megszüntették velem szemben az eljárást. — Mi volt a vád? — Rablás is. Az uradalmak gabonakészletét a direktórium nevében lefoglaltam és kiosztottam a község éhezői között. Bűnt én nem követtem el, de az ellenforradalom által feltámasztott régi törvények értelmében büntetendő cselekményt igen. Zalka Károly, a megyei bíróság elnöke: Sanyi bácsi egyike legjobb ülnökeinknek, a járásbíróság ülnöki ön- kormányzatának alelnöke, peren kívül is segíti a bíróságot. önálló tevékenységet is fejt ki, békítő ülnök. — Nehéz munka lehet a becsületsértésért, rágalmazásért, magánlaksértésért, könnyű testi sértésért egymást följelentők összebékítése. Varga: (szintén békítő ülnök, most közbeszól) Mikor, hogy. Érteni kell az emberek nyelvén, fel kell hozni minden lehető, de mindig csak helytálló érvet, vagyis me^vőzni őket, hogy pernél, haragnál jobb a béke. Az esetek túlnyomó többségében sikerül. Vannak persze összebékíthetetlen, konok haragosok. — Melyik volt a legcsúnyább ügy, amiben ítélkeznie kellett? Varga: Egy korrupciós per a Tiszántúlon. A mi bíróságunkat jelölték ki tárgyalásra, mert a helyi járásbíróság egyik volt tagja is szerepelt a vádlottak között. Hat hétig tartott a tárgyalás, a nyolc vádlott közül egyik hiáhyzott, felakasztotta magát, amikor kézhez vette az idézést. Községi tanácselnökhelyettes volt, előre lebélyegzett, kitöltetlen űrlapokat adott a bűnszövetkezetnek, amely állami ingatlanokat árusított, mégpedig többször is eladta ugyanazt a telket. Kovács: Nekem még csúnyább ügyem is volt. Válófélben levő asszony feljelentette férjét, hogy a lakrészüket elválasztó ajtó elől eltolta a két szekrényt, behatolt a szobájába és minden ékszerét ellopta. Gyanúsnak találtam, hogy a két nehéz szekrényt a tolvaj férj képes volt pontosan eredeti helyükre visszatolni. Megkérdeztem a házaspár tanúként megjelent és apja ellen valló tizennyolc éves lányát: „Hol van anyuka arany karórája?” „Nagymamáéknál” — felelte. Aztán kivallotta, ott van a többi ékszer is. A vádlottat persze felmentettük. — Mi volt, Varga elvtárs, a legsúlyosabb ítélet, aminek meghozatalában részt vett? Varga: Az említett korrupciós perben a volt telekkönyvvezetőt három évre ítéltük. — Ont is csaknem ennyi időre fosztották meg szabadságától ártatlanul. Amikor az ítélet mérvéről dönt, eszébe jut-e saját fogsága? Varga: Természetesen, saját fogságomat nem tudom elfelejteni. Ez azonban nem befolyásolhat. A törvényt tekintem és az elkövetett cselekmény súlyát. Igaz, az embert is. akinek sarsáról döntenem kell. Zalka: Éppen ezek azok a határok, amelyeken belül a bíró az ítélet meghozatalánál mozoghat. A büntetés kiszabásánál a népi ülnökök is ehhez tartják magukat, de esetenként mintha enyheségre hajlanának. — Talán sajnálják az elítéltet. Kovács: Szánalmat természetesen mindig érzek irántuk, de az érzelem nem befolyásol. Varga: Azt mégsem lehet soha elfelejteni, hogy ha bűnös, akkor is ember áll előttünk. Zalka: Akadnak, akik azt hiszik, hogy a népi ülnökök csak fejbólintójánosok, a szakbíró ítélkezik, ők csupán ráhagyják, bármit is mond. A valóság azonban más. Bár a bűnösség megállapításánál majdnem minden egyes esetben egyforma vélemény alakul ki, de hogy a vádlottat mennyire ítéljék el, ez már gyakori vita tárgya. A szakbíró, vagy a kettő közül akármelyik ülnök, a szótöbbséggel meghozott határozattal, ha nem ért egyet, különvéleményt jelent be. A felsőbb bíróság pedig ilyen esetekben nem is egyszer a laikus ülnök, a szakbíróval ellentétes álláspontját fogadja el. — Vajon előfordulnak-e az ülnökök részéről bírói tévedések? Zalka: A legtöbben; bár a joggal és a peres eljárással csak itt ismerkednek meg ülnöki gyakorlatukban, ítélet- hozatal előtt fejlett jogérzékkel latolgatják a tárgyi bizonyítékokat és a tanúk vallomását. Lelkiismeretesen ítélkeznek. Néhány élenyésző kivételtől eltekintve valameny- nyi népi ülnök bevált a bíróságok ítélő tanácsaiban. Sanyi bácsi és Laci bácsi pedig átlagon felül állta meg helyét, a legjobb1 ülnökeink közé tartoznak. Sanyi bácsi most kapott kitüntetést: az igazságügy kiváló dolgozója lett. — Most pedig letelik a mandátumuk. Sajnálják-e elhagyni a bírói széket? Kovács: Én alighanem maradok. Az érdi tanács ismét jelölt. Varga: Engem a budaörsi nem. Zalka: Hát ezt nagyon sajnálom. Ám az a helyes, ha váltakozva, minél többen vesznek részt a bíráskodásban, mint a nép küldöttei, a dolgozó nép ítéletét mondják mindenféle jogvitában és a társa' dalomra veszélyes bűnök meg elemek felett. Szokoly Endre EMLEKEZES Ma a Kárpáti Aurél Irodalombarátok Társasága Cegléden a Kossuth Művelődési Központtal karöltve egész napos rendezvénysorozatot szentel a város szülöttének, a kiváló irodalomkritikusnak, Kárpáti Aurélnak. Délelőtt Homoki Helikon címmel irodalmi műsort rendeznek, majd megkoszorúzzák Kárpáti Aurél emléktábláját. A ceglédi Kossuth Múzeum is kiállítással adózik: A vándor visszanéz címmel emlékkiállítás nyílik, mely azokat a dokumentumokat mutatja be, melyek az író szülővárosával kapcsolatosak. Százkilométeres szállítószalag A közeljövőben Spanyol- országban megkezdik egy 100 kilométer hosszú szállító- szalag építését, ami világviszonylatban is egyedülálló technikai teljesítmény lesz. NÉZŐPONT A szavak inflációja A legnagyobb — a legkisebb Az utóbbi években országosan megnövekedett a gyógyszerfogyasztás és természetes következményeként a gyógyszertárak forgahna is. Az országban 1413 gyógyszertár működik. Árukészletük minden igényt kielégít. Budapest legnagyobb gyógyszertára a 703-as számú, (Rákóczi út 86.) a legkisebb, a XIII. kerületben a Visegrádi utcai SZTK rendelőintézetben működik. Szövetkezeti tanácskozás Tahiban A megye fogyasztási szövetkezeteinek elnökei a napokban eszmecserét folytattak Tahiban, a MÉSZÖV meghívására a gazdasági reform egyes problémáiról és feladatairól. Szikszói Sándor, a MÉSZÖV igazgatóságának elnöke vitaindító bevezetőjében a szövetkezetek és a szövetség (MÉSZÖV) között kialakulóban levő új típusú kapcsolatról emlékezett meg. Legfontosabb funkciójuk ma az érdekképviselet, s ennek megfelelően szolgáltatásokkal igyekszik segíteni a szövetkezeteket. Az eddigiekből az árubeszerzés szervezését, a hálózatfejlesztést és a közgazdasági jellegűeket fogadják kedvezően a szövetkezetek. Dr. Kovács Sándor, a SZÖ- VOSZ elnökhelyettese felhívta a szövetkezeti elnökök figyelmét a szubjektív tényezők jelentőségére az eredményes gazdálkodásban. Az azonos körülmények között működő szövetkezetek közül az dolgozik eredményesebben, ahol a szakértelem, a hivatásszeretet és más személyi tulajdonságok együttesen érvényesülnek. Érdekes gazdasági és ezen belül szövetkezetpolitikai felismerés; lét jogosultak a kis- és középvállalatok. A kisvállalat sokkal rugalmasabban alkalmazkodik a tervidőszakon belül a gyorsan váltakozó társadalmi szükségletekhez. A tsz-építőbrigádok — például — gazdaságilag is eredményesebben dolgoztak, mint a nagy építőipari vállalatok. Megoldatlan még a szövetkezeti demokrácia elmélyítésének módszere. Egy azonban biztos: a tagság csak akkor kap kedvet a nagyobb beleszólásra a közös gondokhoz, ha anyagilag erősebben kötődik a szövetkezethez. A jogokkal megnőnek a kötelezettségek is, ez ugyanannak a folyamatnak a két oldala, ezért egymástól elválaszthatatlanok. Ennek a kimunkálása, érvényre juttatása a fogyasztási szövetkezetekben szinte kulcsfeladat. Az eszmecserében részt vevő elnökök az új gazdálkodási módszerek eredményes alkalmazásának tapasztalatait adták közre. Furcsa dolog szavakkal szólni a — szavak inflációjáról. A szó azonban, öltse akár a hang, akár a betű formáját, az emberi érintkezés s kifejezés legfőbb eszköze, nem lehet tehát másként szólni arról, hogy csökken a szavak értéke. Megfordult a szél. Volt idő, amikor az országos politikai vezetés használt előszeretettel és könnyen nagy, s a valóságnak ellentmondó szavakat. Ezt követte az az időszak, amikor mindenütt mértékkel mérték a szavakat, amikor a szó azt fejezte ki, ami a valóság volt. Napjainkban föltámadóban van újra a nagy szavak divatja. Csak éppen nem az országos politikában, nem az országos ügyekben, ahol, amelyekben a mértéktartó fogalmazás, az egyszerűség a jellemző. Hanem „odalenn”. Falvakban, üzemekben, közös gazdaságokban, hivatalokban. Ékes szavakkal ecseteli a községi tanácselnök, milyen „rendkívüli” terveket dédelgetnek. Nagyszerű idegenforgalmi látványosságot szeretnének tető alá hozni. Mi lenne ez? Csárdát építenek a falu bejáratánál... A termelőszövetkezetben rekordokról beszél a főállattenyésztő. Rekordokról. holott fejósi átlaguk, a takarmányhasznosítás rosszabb az országos átlagnál. Mi a rekord? Az. hogy a szomszéd falu gyengébb szövetkezetéhez mérten jobb eredményeket értek el. A gyárban világszínvonalat emlegetnek, de kiderül,: nem is végeztek összehasonlító méréseket ... Honnét, miféle szótárakból ömíen-ek ezek a könnyű fajsúlyú kifejezések? Nagyszerű, színpompás, rendkívüli. nagy horderejű, egyöntetűen helyeslő, világszínvonalat elérő, rekordokat halomra döntő, a kollektívát fölle’kesítő... Folytassuk? Minek? Mindenki majd’ minden nap vastag füzetet írhatna tele a közvetlen környezetében elhangzó nagy szavakkal. Éppen ezért veszélyes a szavak inflációja. Mert természetes, megszokott, s megunt közeggé teszi azt, aminek éppen különlegesnek, a figyelmet felkeltőnek kellene lennie. Arról lenne sző. hogy a nagy szavakkal, a díszes szóvirágokkal a komor valóságot igyekeznének megszépíteni sok helyen? Azaz: a lakkozás veszélye ütné föl a fejét? Igaz, előfordulhat egy-két esetben, egészében azonban nem erről van szó. Hanem a meglevő túlértékelésről, a fölnagyító optika alkalmazásáról, az értékítélet reális mércéjének sutba dobásáról. Arról, hogy ha valamit fontosnak tartanak helyben, annak súlyát szavakkal próbálják meg növelni. Eseményt faragnak egy bisztró megnyitásából, ünnepi hét rangjára Segédgépkotsivezetőket budapesti telephelyre, GYAKORLAT NÉLKÜL FELVESZÜNK. Előnyben részesülnek a katonaságtól leszerelt autójavító szakmabeliek. A gyakorlat megszerzése után jó kereseti lehetőség. UGYANITT GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ gépkocsivezetőket és rakodómunkásokat is felveszünk Budapest különböző kerületeiben levő telepeinkre és kirendeltségeinkre. Vidékiek részére munkásszállást és utazási költségtérítést adunk. JELENTKEZÉS: Építőipari Szállítási Vállalat 1. sz. Szállítási Üzemegység. Budapest III., Zay u. 1—3. Forgalmi Iroda. emelik az általános iskolások rajzainak kiállítását, s a helyi tánccsoport föllépését, jubileumot eszkábálnak abból, i hogy ötven vagy száz esztendeje egy akkori híresség két napot töltött a községben, kiállítást hoznak tető alá néhány fotoamatőr gyengécske felvételeiből, s fűt-fát invitálnak rá. A szokásoknak, divatoknak — ilyen értelemben — mindig van társadalmi háttere. Van a szavak inflációjának is. Sok minden keveredik e háttérszínében, sötét és világos, ösztö- nösség és tudatosság, ravaszság és naivitás. Az alapvető ok — bármily furcsán hangzik is — a jót akarás. Annak elérése, hogy mindenki odafigyeljen arra, ami történt vagy történni fog, amit helyben produkáltak. Van ebben egészséges mag is. Ma már mindenütt tisztában vannak azzal, hogy az ún. publicitás ismeretlen falucskát emelhet ismertté, közepes gyár iránt keltheti fel az érdeklődést s így tovább. Ám éppen itt, ebben csap át az egészséges az egészségtelenbe. Mert a tetthez mérten jóval nagyobb visszhangot kívánnak, nincs türelmük szorgos munkával, egymásba kapcsolódó cselekedetekkel, fokról fokra följebb lépni, hanem rohanó tempóval, gyors sikert akarnak. Még akkor is, ha maga a tett aprócska. Sőt akkor igazán. Van, persze, más is a nagy szavak mögött: akarnok- ság, személyi hiúság, remélt elismerés, annak vágya, hogy fölfigyeljenek rá. Az ún. személyi motivációk kétségtelenül jelentős helyet foglalnak el a nagy szavak föltámadásának okai között, mégis e föltámadás lehetőségét más teremtette s teremti meg. A kritikátlan jóváhagyás. A szűkebb és tágább környezet hajlandósága árra, hogy ne állítson gátat a;*sozuhatag- nak, • ne mérlegelje, “(arányban vannak-e szavak-és tények, ne csitítsa azt, aki a kelleténél jobban belelendült. Kínos lenne? Tagadhatatlan, nem kellemes. Mégis: elengedhetetlen. Egy-egy kisebb vagy nagyobb közösség a maga dolgainak értékét pontosan képes megítélni. Jól tudja, mit ér egy új termék, mit a termésátlag emelkedése, a községben fúrt kút, a művelődési otthonban rendezett kiállítás. A közösség nem is értékeli túl ezek jelentőségét, hanem csak egy- egy személy. Igaz, a közösség nevében. Ezért a közösség dolga, hogy a szavak pontos, igaz megválogatására késztesse azt, aki képviseletében beszél. Okos szóval, s ha az nem használ, leintéssel. Mert a nagy szavak éppen fordítva hatnak. A valódit, az igazit is kétségessé, gyanússá teszik, mosolyog- tatóvá a maguk helyén tiszteletre méltó erőfeszítéseket. Kőműves, asztalos, ács, festő, villanyszerelő, víz- és fűtésszerelő, tetőfedő, bádogos, parkettás, lakatos szökés betanított munkásokat, kőművesek mellé segédmunkásokat (10 éven felüli fiúkat Is), szállítómunkásokat, gépkocsivezetőket, autószerelőket, raktári segédmunkásokat azonnali belépéssel FELVESZÜNK Munkásszállás díjtalan. Jelentkezni tehet a „Prosperitás“ Ktsz munkaügyi osztályán Budapest IX., Viola u. 45