Pest Megyei Hírlap, 1969. május (13. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-18 / 112. szám

1969. MÁJUS 18.. VASÁRNAP ÜLu Népi ülnökök Békítik a peres feleket igazi bírák Mindössze húszéves, tehát igazán ifjúkorát éli még a 'bíróság népi ülnöki intéz­ménye és most, hogy jú­nius végéig tagjait újra vá­lasztják, emlékeikről beszél­getünk a Pestvidéki Járásbí­róság két, korban és rangban idős ülnökével. Jelen van és részt vesz a társalgásban dr. Zalka Károly, a megyei bíróság elnöke is. Kovács Sándor népi ülnök, ősz bajúszú, a haja ellenben fekete. Nem látszik rajta, hogy hetvenöt esztendeje született ALsódabason. Órás- I mesterséget tanult, hadbavo- i nult, sérülése következtében még a világháború befejezte előtt, tizennyolc elején, ha- j zatért. Megszervezte a szo- I ciáldemokrata pártot, titká- jra lett, a forradalomkor pe- idig a katonatanács, majd a j proletárdiktatúra idején a ■ községi direktórium tagja szülőfalujában. Volt aztán konfliskocsis Pesten, órás­mester otthon, végül gyári munkás. 1952 óta nyugdí­jas, harminckét éve érdi la- 5 kos és tizenkét esztendeje vesz részt a bíróság ítélke­zésében. Pártonkívüli. Varga László, a másik ül­nök, kőfaragó, hetvenedik évét tapossa. A fővárosból hu­szonnégy esztendeje költözött Budaörsre. Szintén tizenkét éve népi ülnök. A Tanácsköz­társaság idején a proletár- diktatúrát védelmező egyik karhatalmi zászlóaljban szol­gált 1920-ban Komárom vas­útállomásán a Prónay-külö- nítmény letartóztatta, csend­őrök kezére adta, akik Ta­tabányára vitték. Ott kihir­dették előtte, hogy kétesz- tendei kényszermunkát kell végeznie a bányában. A há­ború alatt részt vett az el- lenálló mozgalomban, negy­vennégy őszén a nyilasok le­fogták, Dachau és Buchen­wald foglya volt egészen 1945-ig. 1953 óta párttag. — Mielőtt megválasztották népi ülnöknek, vádlottként, sértettként, tanúként, fel­vagy alperesként, esetleg csu­pán hallgatóként részt veit-e bírósági tárgyaláson? Kovács: Soha. De azért volt dolgom a bírósággal. 1919-ben távollétemben a Pestvidéki Törvényszék el is ítélt öt és fél évet meghaladó szabad­ságvesztésre, amelynek pon­tos időtartamát kézrekerí- tésem után megtartandó újabb tárgyaláson állapítot­ta volna meg. Ugyanis szö­késben voltam, itt bujkál­tam Pesten, meglehet, hogy amikor ítéletet hirdettek fe­lettem, éppen a törvényszék előtt hajtottam el. Addig maradtam konfliskocsis, amíg huszonkettőben az amnesztia alapján megszüntették ve­lem szemben az eljárást. — Mi volt a vád? — Rablás is. Az uradal­mak gabonakészletét a direk­tórium nevében lefoglaltam és kiosztottam a község éhe­zői között. Bűnt én nem kö­vettem el, de az ellenforra­dalom által feltámasztott ré­gi törvények értelmében bün­tetendő cselekményt igen. Zalka Károly, a megyei bí­róság elnöke: Sanyi bácsi egyike legjobb ülnökeinknek, a járásbíróság ülnöki ön- kormányzatának alelnöke, pe­ren kívül is segíti a bírósá­got. önálló tevékenységet is fejt ki, békítő ülnök. — Nehéz munka lehet a be­csületsértésért, rágalmazásért, magánlaksértésért, könnyű tes­ti sértésért egymást följelen­tők összebékítése. Varga: (szintén békítő ülnök, most közbeszól) Mikor, hogy. Érteni kell az emberek nyel­vén, fel kell hozni minden le­hető, de mindig csak helytálló érvet, vagyis me^vőzni őket, hogy pernél, haragnál jobb a béke. Az esetek túlnyomó többségében sikerül. Vannak persze összebékíthetetlen, ko­nok haragosok. — Melyik volt a legcsúnyább ügy, amiben ítélkeznie kellett? Varga: Egy korrupciós per a Tiszántúlon. A mi bíróságun­kat jelölték ki tárgyalásra, mert a helyi járásbíróság egyik volt tagja is szerepelt a vád­lottak között. Hat hétig tartott a tárgyalás, a nyolc vádlott közül egyik hiáhyzott, fel­akasztotta magát, amikor kéz­hez vette az idézést. Községi tanácselnökhelyettes volt, elő­re lebélyegzett, kitöltetlen űr­lapokat adott a bűnszövetke­zetnek, amely állami ingatla­nokat árusított, mégpedig többször is eladta ugyanazt a telket. Kovács: Nekem még csú­nyább ügyem is volt. Válófél­ben levő asszony feljelentette férjét, hogy a lakrészüket el­választó ajtó elől eltolta a két szekrényt, behatolt a szobájá­ba és minden ékszerét ellop­ta. Gyanúsnak találtam, hogy a két nehéz szekrényt a tolvaj férj képes volt pontosan ere­deti helyükre visszatolni. Meg­kérdeztem a házaspár tanú­ként megjelent és apja ellen valló tizennyolc éves lányát: „Hol van anyuka arany kar­órája?” „Nagymamáéknál” — felelte. Aztán kivallotta, ott van a többi ékszer is. A vád­lottat persze felmentettük. — Mi volt, Varga elvtárs, a legsúlyosabb ítélet, aminek meghozatalában részt vett? Varga: Az említett korrup­ciós perben a volt telekkönyv­vezetőt három évre ítéltük. — Ont is csaknem ennyi időre fosztották meg szabadsá­gától ártatlanul. Amikor az ítélet mérvéről dönt, eszébe jut-e saját fogsága? Varga: Természetesen, saját fogságomat nem tudom elfe­lejteni. Ez azonban nem befo­lyásolhat. A törvényt tekin­tem és az elkövetett cselek­mény súlyát. Igaz, az embert is. akinek sarsáról döntenem kell. Zalka: Éppen ezek azok a határok, amelyeken belül a bíró az ítélet meghozatalánál mozoghat. A büntetés kiszabá­sánál a népi ülnökök is ehhez tartják magukat, de eseten­ként mintha enyheségre hajla­nának. — Talán sajnálják az elítél­tet. Kovács: Szánalmat termé­szetesen mindig érzek irántuk, de az érzelem nem befolyásol. Varga: Azt mégsem lehet soha elfelejteni, hogy ha bű­nös, akkor is ember áll előt­tünk. Zalka: Akadnak, akik azt hi­szik, hogy a népi ülnökök csak fejbólintójánosok, a szakbíró ítélkezik, ők csupán ráhagyják, bármit is mond. A valóság azonban más. Bár a bűnösség megállapításánál majdnem minden egyes esetben egyfor­ma vélemény alakul ki, de hogy a vádlottat mennyire ítéljék el, ez már gyakori vi­ta tárgya. A szakbíró, vagy a kettő közül akármelyik ülnök, a szótöbbséggel meghozott ha­tározattal, ha nem ért egyet, különvéleményt jelent be. A felsőbb bíróság pedig ilyen esetekben nem is egyszer a laikus ülnök, a szakbíróval el­lentétes álláspontját fogadja el. — Vajon előfordulnak-e az ülnökök részéről bírói tévedé­sek? Zalka: A legtöbben; bár a joggal és a peres eljárással csak itt ismerkednek meg ül­nöki gyakorlatukban, ítélet- hozatal előtt fejlett jogérzék­kel latolgatják a tárgyi bizo­nyítékokat és a tanúk vallo­mását. Lelkiismeretesen ítél­keznek. Néhány élenyésző ki­vételtől eltekintve valameny- nyi népi ülnök bevált a bíró­ságok ítélő tanácsaiban. Sanyi bácsi és Laci bácsi pedig át­lagon felül állta meg helyét, a legjobb1 ülnökeink közé tar­toznak. Sanyi bácsi most ka­pott kitüntetést: az igazságügy kiváló dolgozója lett. — Most pedig letelik a man­dátumuk. Sajnálják-e elhagy­ni a bírói széket? Kovács: Én alighanem ma­radok. Az érdi tanács ismét jelölt. Varga: Engem a budaörsi nem. Zalka: Hát ezt nagyon saj­nálom. Ám az a helyes, ha váltakozva, minél többen vesz­nek részt a bíráskodásban, mint a nép küldöttei, a dolgo­zó nép ítéletét mondják min­denféle jogvitában és a társa' dalomra veszélyes bűnök meg elemek felett. Szokoly Endre EMLEKEZES Ma a Kárpáti Aurél Iroda­lombarátok Társasága Ceglé­den a Kossuth Művelődési Központtal karöltve egész na­pos rendezvénysorozatot szen­tel a város szülöttének, a ki­váló irodalomkritikusnak, Kárpáti Aurélnak. Délelőtt Homoki Helikon címmel iro­dalmi műsort rendeznek, majd megkoszorúzzák Kárpáti Aurél emléktábláját. A ceglédi Kos­suth Múzeum is kiállítással adózik: A vándor visszanéz címmel emlékkiállítás nyílik, mely azokat a dokumentumo­kat mutatja be, melyek az író szülővárosával kapcsolatosak. Százkilométeres szállítószalag A közeljövőben Spanyol- országban megkezdik egy 100 kilométer hosszú szállító- szalag építését, ami világvi­szonylatban is egyedülálló technikai teljesítmény lesz. NÉZŐPONT A szavak inflációja A legnagyobb — a legkisebb Az utóbbi években országosan megnövekedett a gyógy­szerfogyasztás és természetes következményeként a gyógy­szertárak forgahna is. Az országban 1413 gyógyszertár műkö­dik. Árukészletük minden igényt kielégít. Budapest legnagyobb gyógyszertára a 703-as számú, (Rá­kóczi út 86.) a legkisebb, a XIII. kerületben a Visegrádi utcai SZTK rendelőintézetben működik. Szövetkezeti tanácskozás Tahiban A megye fogyasztási szövet­kezeteinek elnökei a napok­ban eszmecserét folytattak Ta­hiban, a MÉSZÖV meghívá­sára a gazdasági reform egyes problémáiról és feladatairól. Szikszói Sándor, a MÉSZÖV igazgatóságának elnöke vita­indító bevezetőjében a szövet­kezetek és a szövetség (MÉ­SZÖV) között kialakulóban le­vő új típusú kapcsolatról em­lékezett meg. Legfontosabb funkciójuk ma az érdekképvi­selet, s ennek megfelelően szolgáltatásokkal igyekszik se­gíteni a szövetkezeteket. Az eddigiekből az árubeszerzés szervezését, a hálózatfejlesz­tést és a közgazdasági jelle­gűeket fogadják kedvezően a szövetkezetek. Dr. Kovács Sándor, a SZÖ- VOSZ elnökhelyettese felhívta a szövetkezeti elnökök figyel­mét a szubjektív tényezők je­lentőségére az eredményes gazdálkodásban. Az azonos körülmények között működő szövetkezetek közül az dolgo­zik eredményesebben, ahol a szakértelem, a hivatásszeretet és más személyi tulajdonságok együttesen érvényesülnek. Érdekes gazdasági és ezen belül szövetkezetpolitikai fel­ismerés; lét jogosultak a kis- és középvállalatok. A kisválla­lat sokkal rugalmasabban al­kalmazkodik a tervidőszakon belül a gyorsan váltakozó tár­sadalmi szükségletekhez. A tsz-építőbrigádok — például — gazdaságilag is eredményeseb­ben dolgoztak, mint a nagy építőipari vállalatok. Megoldatlan még a szövet­kezeti demokrácia elmélyítésé­nek módszere. Egy azonban biztos: a tagság csak akkor kap kedvet a nagyobb beleszó­lásra a közös gondokhoz, ha anyagilag erősebben kötődik a szövetkezethez. A jogokkal megnőnek a kötelezettségek is, ez ugyanannak a folyamatnak a két oldala, ezért egymástól elválaszthatatlanok. Ennek a kimunkálása, érvényre juttatá­sa a fogyasztási szövetkezetek­ben szinte kulcsfeladat. Az eszmecserében részt vevő elnökök az új gazdálkodási módszerek eredményes alkal­mazásának tapasztalatait ad­ták közre. Furcsa dolog szavakkal szólni a — szavak inflációjá­ról. A szó azonban, öltse akár a hang, akár a betű for­máját, az emberi érintkezés s kifejezés legfőbb eszköze, nem lehet tehát másként szólni arról, hogy csökken a szavak értéke. Megfordult a szél. Volt idő, amikor az or­szágos politikai vezetés hasz­nált előszeretettel és könnyen nagy, s a valóságnak ellent­mondó szavakat. Ezt követte az az időszak, amikor minde­nütt mértékkel mérték a sza­vakat, amikor a szó azt fe­jezte ki, ami a valóság volt. Napjainkban föltámadóban van újra a nagy szavak di­vatja. Csak éppen nem az országos politikában, nem az országos ügyekben, ahol, amelyekben a mértéktartó fogalmazás, az egyszerűség a jellemző. Hanem „odalenn”. Falvakban, üzemekben, kö­zös gazdaságokban, hivatalok­ban. Ékes szavakkal ecseteli a községi tanácselnök, milyen „rendkívüli” terveket dédel­getnek. Nagyszerű idegenfor­galmi látványosságot szeret­nének tető alá hozni. Mi lenne ez? Csárdát építenek a falu bejáratánál... A terme­lőszövetkezetben rekordokról beszél a főállattenyésztő. Re­kordokról. holott fejósi átla­guk, a takarmányhasznosítás rosszabb az országos átlag­nál. Mi a rekord? Az. hogy a szomszéd falu gyengébb szö­vetkezetéhez mérten jobb eredményeket értek el. A gyárban világszínvonalat em­legetnek, de kiderül,: nem is végeztek összehasonlító méré­seket ... Honnét, miféle szó­tárakból ömíen-ek ezek a könnyű fajsúlyú kifejezések? Nagyszerű, színpompás, rend­kívüli. nagy horderejű, egy­öntetűen helyeslő, világszín­vonalat elérő, rekordokat ha­lomra döntő, a kollektívát fölle’kesítő... Folytassuk? Minek? Mindenki majd’ min­den nap vastag füzetet írhat­na tele a közvetlen környeze­tében elhangzó nagy szavak­kal. Éppen ezért veszélyes a szavak inflációja. Mert ter­mészetes, megszokott, s meg­unt közeggé teszi azt, aminek éppen különlegesnek, a fi­gyelmet felkeltőnek kellene lennie. Arról lenne sző. hogy a nagy szavakkal, a díszes szó­virágokkal a komor valóságot igyekeznének megszépíteni sok helyen? Azaz: a lakko­zás veszélye ütné föl a fejét? Igaz, előfordulhat egy-két esetben, egészében azonban nem erről van szó. Hanem a meglevő túlértékelésről, a fölnagyító optika alkalmazá­sáról, az értékítélet reális mércéjének sutba dobásáról. Arról, hogy ha valamit fon­tosnak tartanak helyben, an­nak súlyát szavakkal próbál­ják meg növelni. Eseményt faragnak egy bisztró megnyi­tásából, ünnepi hét rangjára Segédgépkotsivezetőket budapesti telephelyre, GYAKORLAT NÉLKÜL FELVESZÜNK. Előnyben részesülnek a katonaságtól leszerelt autójavító szakmabeliek. A gyakorlat megszerzése után jó kereseti lehetőség. UGYANITT GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ gépkocsivezetőket és rakodómunkásokat is felveszünk Budapest különböző kerületeiben levő telepeinkre és kirendeltségeinkre. Vidékiek részére munkásszállást és utazási költségtérítést adunk. JELENTKEZÉS: Építőipari Szállítási Vállalat 1. sz. Szállítási Üzemegység. Budapest III., Zay u. 1—3. Forgalmi Iroda. emelik az általános iskolások rajzainak kiállítását, s a he­lyi tánccsoport föllépését, ju­bileumot eszkábálnak abból, i hogy ötven vagy száz eszten­deje egy akkori híresség két napot töltött a községben, ki­állítást hoznak tető alá né­hány fotoamatőr gyengécske felvételeiből, s fűt-fát invi­tálnak rá. A szokásoknak, divatoknak — ilyen értelemben — mindig van társadalmi háttere. Van a szavak inflációjának is. Sok minden keveredik e háttérszí­nében, sötét és világos, ösztö- nösség és tudatosság, ravasz­ság és naivitás. Az alapvető ok — bármily furcsán hangzik is — a jót akarás. Annak eléré­se, hogy mindenki odafigyel­jen arra, ami történt vagy tör­ténni fog, amit helyben pro­dukáltak. Van ebben egészsé­ges mag is. Ma már minde­nütt tisztában vannak azzal, hogy az ún. publicitás ismeret­len falucskát emelhet ismertté, közepes gyár iránt keltheti fel az érdeklődést s így tovább. Ám éppen itt, ebben csap át az egészséges az egészségtelen­be. Mert a tetthez mérten jó­val nagyobb visszhangot kí­vánnak, nincs türelmük szor­gos munkával, egymásba kap­csolódó cselekedetekkel, fok­ról fokra följebb lépni, hanem rohanó tempóval, gyors sikert akarnak. Még akkor is, ha ma­ga a tett aprócska. Sőt akkor igazán. Van, persze, más is a nagy szavak mögött: akarnok- ság, személyi hiúság, remélt el­ismerés, annak vágya, hogy fölfigyeljenek rá. Az ún. sze­mélyi motivációk kétségtelenül jelentős helyet foglalnak el a nagy szavak föltámadásának okai között, mégis e föltáma­dás lehetőségét más teremtette s teremti meg. A kritikátlan jóváhagyás. A szűkebb és tágább kör­nyezet hajlandósága árra, hogy ne állítson gátat a;*sozuhatag- nak, • ne mérlegelje, “(arányban vannak-e szavak-és tények, ne csitítsa azt, aki a kelleténél jobban belelendült. Kínos len­ne? Tagadhatatlan, nem kelle­mes. Mégis: elengedhetetlen. Egy-egy kisebb vagy na­gyobb közösség a maga dol­gainak értékét pontosan képes megítélni. Jól tudja, mit ér egy új termék, mit a termés­átlag emelkedése, a községben fúrt kút, a művelődési otthon­ban rendezett kiállítás. A kö­zösség nem is értékeli túl ezek jelentőségét, hanem csak egy- egy személy. Igaz, a közösség nevében. Ezért a közösség dol­ga, hogy a szavak pontos, igaz megválogatására késztesse azt, aki képviseletében beszél. Okos szóval, s ha az nem hasz­nál, leintéssel. Mert a nagy szavak éppen fordítva hatnak. A valódit, az igazit is kétséges­sé, gyanússá teszik, mosolyog- tatóvá a maguk helyén tiszte­letre méltó erőfeszítéseket. Kőműves, asztalos, ács, festő, villanyszerelő, víz- és fűtésszerelő, tetőfedő, bádogos, parkettás, lakatos szök­és betanított munkásokat, kőművesek mellé segédmunkásokat (10 éven felüli fiúkat Is), szállítómunkásokat, gépkocsivezetőket, autószerelőket, raktári segédmunkásokat azonnali belépéssel FELVESZÜNK Munkásszállás díjtalan. Jelentkezni tehet a „Prosperitás“ Ktsz munkaügyi osztályán Budapest IX., Viola u. 45

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents