Pest Megyei Hírlap, 1969. május (13. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-14 / 108. szám

1969. MÁJUS 14., SZERDA PEST MEGYEI KrJCívUw 3 Három nyugati országban is érvényes a CASCO Az Állami Biztosítónál kö­tött gépjármű CASCO-bizto- sítás a szocialista országok területén — pótdíj fizetése el­lenében Jugoszláviában — előforduló baleseti törés, vala­mint betöréses lopás és rab­láskárok térítésére is fedeze­tet nyújt. Az Állami Biztosító az autósok kívánságának meg­felelően tárgyalt nyugati biz­tosítótársaságokkal — egye­lőre osztrák, NSZK és olasz biztosítókkal — a magyar CASCO kiterjesztéséről. A megállapodás értelmében ha az említett országokban a hazai autósokat baleset éri, kocsijuk elromlik, az ottani biztosító- társaság megelőlegezi a javí­tás költségeit. Ha a gépkocsi annyira megsérül, hogy nem lehet üzemképes állapotba hozni, az érintett ország bizto­sítója gondoskodik az autó hazaszállításáról. A sérült gépkocsi végleges javítása ugyanis csak itthon igényelhe­tő. Az ellopott és meg nem került gépjárműért az Állami Biztosító itthon forintban fize­ti ki a kártérítést. A három nyugati országra érvényes CASCÓ-ra pótdíj el­lenében köthető biztosítás. A nyugati CASCO kiegészítő dí­ja személygépkocsira minden megkezdett 15 napra 165 fo­rint. A nyugati országokra ér­vényes CASCÖ-t azok is meg­köthetik, akiknek ilyen belföl­di biztosításuk nincsen. Ebben az esetben a „nyugati CAS­CO” díja 15 naponként 330 forint. Az új kiegészítő bizto­sítás hétfőtől van érvényben. „Közvetítő" nádor 1609. május 14-én, 360 éve választották nádorrá Thurzó Györgyöt, korának neves magyar államférfiét. A diplomáciai pályára ké­szült és kitűnő nevelésben volt része. A törökkel vívott „tizenötéves” háborúban je­lentős érdemeket szerzett, így fiatalon a Dunán inneni te­rület főkapitánya lett. Köz­vetítő szerepet vállalt a ki­rály és Bocskai István kö­zött felmerült ellentétek meg­oldásában, ezáltal jelentős része volt az 1606. évi bé­csi béke létrehozásában. Nádori tisztségében a mér­séklet és a békés szándék emberének bizonyult, aki­nek megfontolt szavára egy­aránt hallgattak a szemben­álló felek. Több ízben ol­dotta meg a reá hárult ne­héz és bonyolult államügye­ket. Feleségéhez, Czobor Erzsé­bethez írt levelei a régi ma­gyar élet értékes és érde­kes emlékei. E levelek gyen­géd és bensőséges hangja ihlette Szász Károlyt „Thur- zóné ibolyája” és Kiss Józsefet „Czobor Erzsiké” című ver­seik megírására. TANTEREMTŐL - A KÖRLETIG (2.) Ismerkedés a katonaélettel - civilben Elmúlt alkalommal az isko­lai honvédelmi nevelésről be­szélgettünk. Nem kell sokáig követni a katonai előképzés nyomait, mert a tantermek után egyenesen a lőterek hez, különböző klubokhoz, szakkö­rökhöz, egyszóval az MHSZ- hez vezetnek. Több mint egy éve, hogy a szervezet neve sportszövetségről honvédelmi szövetségre változott. Az MHS-t átszervezték. — Mi a helyzet Pest me­gyében? A szövetség megújhodására szűkebb pátriánkban is meg­érett a helyzet. Az elmúlt években a honvédelmi neve­lés terén formálissá vált az MHS munkája. Beszélgető- partnerünk e témakörben Bá­lint Gyula, az MHSZ megyei titkára, megerősíti vélemé­nyünket — Az eredményesebb kato­nai elő- és utóképzésre való­ban szűknek bizonyult a régi keret — mondja. — Az MHS választott szerveinek munkája formális volt, s ez visszahatott aktivitásukra. Együttműkö­désre sem adódott annyi lehe­tőség, hiszen akkoriban még az iskolák sem foglalkoztak honvédelmi neveléssel. És a köztudatban élt egy azóta megcáfolt szemlélet, hogy a katonai előképzés csak a szö­vetség és a hadsereg dolga. Ma már senkinek sem kell magyarázni: ez közügy. Az is­kola, az MHSZ, a KISZ, a szakszervezet pontosan tudja, mi a feladata. — Kellően behádózza-e ma az MHSZ Pest megyét? — Közel háromszáz klub alakult községekben, üzemek­ben, ipari tanintézetekben stb. Jelenlegi apparátusunkkal évente 20 ezer iskolást vo­nunk be az előképzésbe, több mint 20 ezren vesznek részt lövészeteken, több mint 50 ez­rein az összetett honvédelmi versenyeken. Változott a tag­ság összetétele is. Korábban ugyanis csak 14 éves kortól lehetett az MHSZ-be belépni, a 12—13 évesek csak dönget­ték a kapukat. Most viszont már ezt a korosztályt is fog­lalkoztathatjuk. Az MHSZ „ereje” ma két és fél ezer tár­sadalmi aktíva munkáján alapszik. — Hol vannak még fe­hér foltok a szövetség tér­képén? — Még közel 50 községben nincs szervezetünk, és nem jutottunk el 8—10 most felfej­lődő ipari üzembe sem. A klubalapítás itt a jövő terve. — Szinte a képlet egy­szerűségével fogalmazva, hogyan készítenek elő egyes klubok a katonaság­ra? — Vegyünk négy példát. Az első a népszerű lövészet. A 187 klubban a fiatalság meg­tanul bánni a fegyverrel: meg­ismeri működését, gondozását, A PEST MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT HETI 44 ORAS MUNKAIDŐRE. JŐ KERESETI LEHETŐSÉGGEL AZONNAL FELVESZ KŐMŰVES. ÁCS-ÁLLVÁNYOZÓ, LAKATOS, ASZTALOS, VILLANYSZERELŐ, MŰKÖVES, BURKOLÓ. BÁDOGOS, vízvezeték- és központifűtés-szerelő, festő, szigetelő, hegesztő, vasbetonszerelő ÉS ÖVEGES szak- és betanított munkásokat, KÖNNYŰ- ÉS NEHÉZGÉPKEZELŐKET. DÖMPER VEZETŐT, KUBIKOS. SZAlLITO-RAKODÓ ÉS ALTALANOS segédmunkásokat. Az itt felsorolt szakmákban szakképzetlen dolqozoink háromévi folyamatos munkaviszony után szakmunkás- vizsqát tehetnek. Munkásszállásról és egyéb szociális juttatásokról gondoskodunk, ütlköltséqet térítünk. Ötnapos munkahét. Kiemelt munkahelyeinken 8 százalékos pótlékot fizetünk. jelentkezes a Budapest XXI. vállalat Munkaeröqazdátkodasan: (Csepel). Kiss János altábornagy u. 19 — 21. használatát. No, most képzel­je el ezeket a fiúkat, amikor a laktanyában kezükbe nyom­ják a puskát. Idegenkednek majd a fegyvertől, nehéz lesz megtanulni használatának elő­írásait? Oktatásunk után bi­zonyára nem. A rádiós klubok olyan alapismereteket nyújta­nak, amelyek alkalmasak arra. hogy a fiatalemberből kiválé híradó katona legyen. Vagy például Ráckevén most ala­kult meg az első víziklub, könnyűbúvárképzéssel foglal­kozik majd. A hadsereg tech­nikai igénye erre is kiterjed, vízijártas emberekre, a búvá­roknál vagy mondjuk a két­éltű járműveknél is szükség van. Csakúgy, mint gépjármű- vezetőkre, akiket szintén nagy számban képezünk ki. Ehhez már csak annyit fűznék, hogy az MHSZ nyújtotta ismeretek megkönnyítik a kétéves kato­naság tananyagának elsajátí­tását. Ezért kell az előképzés. A gyors technikai fejlődés mellett ma egy újonc többet tud, mint néhány éve a vég­zett katona. — Ad-e mindezen túl még valami pluszt az elő­képzés? — Feltétlenül. A szakmai tudás gyarapításán kívül cél, hogy az oktatás katonai eré­nyeket is kifejlesszen a tizen­évesekben. Mik ezek? A csa­patversenyeken például meg­szokják az egymásrautaltsá­got, kialakul a bajtársi szel­lem. A közös gyakorlatok nem­csak a tudás összegezését, fi­zikai próbákat jelentenek, ha­nem fegyelemre, bátorságra, parancsnok iránti tiszteletre is nevelnek. Mindez megköny- nyíti az alkalmazkodást a ka­tonaélethez. És általában — az élethez. — Az előképzés elősegít­heti ugyan az alkalmazko­dást, de a fiatal ettől még elveszett időnek érezheti a katonaságot. — Kezdem az általánosabb esettel, amikor a fiatalember hasznát látja a két évnek, mert szakmáját a honvédségnél folytathatja, ami továbbkép­zést jelent számára. A még meglevő „elveszett idő” nézet egyik fő oka pedig szerintem a munkahelyeken keresendő. Te­gyük fel, a fiú bevonul mint segédmunkás. Leszerel mint el­ső osztályú gépkocsivezető. Visszamegy munkahelyére — segédmunkásnak. Miért? Mert senki sem érdeklődött: no, va­jon mit'tanult az a gyerek a katonaságnál, és amit tanult, nem hasznosíthatnánk-e ugyanabban vagy más mun­kakörben? Utánanéznek-e a vállalatok, üzemek, tsz-ek, dol­gozójuk milyen eredményt ért el a honvédségben, változott-e magatartása, nem jutott-e olyan beosztásba, ami szakmai területén felelősebb posztra tenné alkalmassá? Kevés az olyan jó példa, mint a Nagy­kőrösi Konzervgyáré, ahol leg­utóbb minden — a hadsereg­ben érdemeket szerzett — le­szerelt katona legalább 1 fo­rintos órabéremelést kapott. Sok ilyen példa nyomán a be­vonuló és a szülő is azt mond­hatná: lám. "kötelesség a kato­naság, de még kamatozhat is. — E téren tehát még csak a kérdések felvetésénél iar- tunk? — Valamivel előbbre. A szakszervezetek megyei taná­csával, megoldásként, együtt­működési tervet készítettünk. A sokrétű programból kettőt említek: a szakszervezeti bi­zottságok hozzásegítik majd a leszerelt fiatalokat, hogy had­seregbeli munkájukat figye­lembe véve állapítsák meg bé­rüket. munkakörüket. S az ér­demeket szerző katonák szü­leinek kifejezik elismerésüket, megbecsülésüket, ezenkívül a bizottságok figyelemmel kísé­rik a szülők szociális helyzetét is. Interjúnk utolsó — szo­kásos kérdése: — Ha régen valaki alkalmatlan lett ka­tonai szolgálatra — szégyen volt. Ma — úgy tűnik — ez inkább öröm. Miért? — Nem nehéz a válasz — mondja Bálint Gyula. —, a ré­gi rendszer mindent alárendelt katonai céljainak. A szocialis­ta társadalomban a védelmi készültség fokozása párhuza­mos életszínvonalunk emelésé­vel. Ez éppoly természetes, mint amilyen érthető ma a fia­talok anyagiasabb szemlélete: hogy van, aki a két év kereset- kiesésé miatt szívesebben len­ne alkalmatlan. A néhány év­tized előtti múltra emlékezve, nekem a szegény falusi, ta­nyasi gyerekek jutnak eszem­be. Azok, akik közül sokan be­vonuláskor ültek életükben először vonatra, láttak először világot, s a katonaságnál kap­tak rendszeres kosztot. Aztán a katonaviselt valamilyen jobb munkára számíthatott, parti­képes lett a lányok szemében, s a leszerelt katonák vállát ve­regették meg hazatértekor az öregek a faluban: Na, fiam, most már visszategezhetsz, em­ber lettél! A mi fiaink csak tőlünk hallják ezeket a törté­neteket. Ügy, mint a mesét, amit sosem éltek át. Szitnyai Jenő KONYHÁBAN A Pest megyei Műanyag­gyár és a Faipari Vállalat solymári üzemegységének fia­taljai az érintett gyárak segít­ségével KISZ-lakásépítési ak­cióba kezdtek. A PEMÜ 10 000 forint kamatmentes kölcsönt adott egy-egy építkezőnek egyéves időtartamra, a Faipari Vállalat dolgozói pedig elvé­gezték a különféle famunká­kat, a fiataloknak csak a nyersanyagot kellett megfizet­niük. Családonként mintegy 30 000 forint értékű munkát is végeztek, amely lényegesen csökkentette a költségeket. Egyes lakásokba már beköl­töztek, a többit kisebb szere­lési munkák elvégzése után vehetik birtokukba a boldog tulajdonosok. — Fürdőt, öltözőt építenek a Pest—Nógrád megyei Ál­latforgalmi és Húsipari Vál­lalat balassagyarmati gyárá­ban. A szociális létesítmé­nyeket ősszel adják át ren­deltetésének. Szanálás Szobon A jó közérzet érdekében A szobi Üj Barázda Terme­lőszövetkezet elnöke Svéger József — akár az ökölvívók néha a ringben — bedobta a törülközőt... „Lemondok” — nyújtotta ki kezét az asztalon és nagyot sóhajtott: „Tizenhá­rom évi küszködés után ne­kem csak éz maradt.” Berezvai László, a tsz. volt főkönyvelője, akinek tevé­kenységéről a járási bank re­vizora azt mondta: „számvi­tele az összekuszáltság és megbízhatatlanság csimborasz- szója” — árkon-bokron túl jár, azaz a szanálás megkez­dése előtt elengedték más be­osztásba. De hol vannak a többiek? — Faragó László, Kotzó Géza, Glázer László, Orbán Ferenc agronómusok, állattenyésztők, akik mind részesei voltaic az 1962 óta folytatott gazdálko­dásnak, amely a 2 millió 115 ezer forintos deficitbe, vagy régi szóval élve mérleghiány­ba torkollott? ... Részben el­mentek, részben még Szobon vannak. De hol van Lencsés Jánosné volt főkönyvelő, avagy az a balassagyarmati fiatalember, aki egyhónapi számviteli vezetői munka után „ellépett"? ... Már máshol, más beosztásban, más „szfé­rákban”. És az Üj Barázda 142 tagja, akik közül az asszonyok a még ki nem fizetett jövedelmük után kiáltva, egy időre mun­kamegtagadással fenyegetőz­tek? ... Hol vannak az 1968. évi keresetüknek csak 73 szá­zalékát megkapó tsz-tagok és az 1968-as évre járó bér 123 százalékát viszont megkapó tsz-alkalmazottak, ők 63-an?... A tsz-ben vannak, maradnak és dolgoznak, vár­va a szanálás eredményeit. De sajnos a gazdasági eredmé­nyek lesújtóak. Csupán távirati stílusban az egy hónapig a tsz-ben dolgozó szanálási bizottság jelentésé­ből: ...„a tsz 1968 őszén hi­telképtelenné vált... 9051 ezer forintot kapott, mint költség- vetési óvadékot, de visszafi­zetni nem tudta ... Vesztesé­ge 2 millió 115 ezer forint... Idén újabb 773 ezer forintot kellett a kiadások fedezésére adni... a magas beruházási ráfordítások ellenére a tiszta vagyona egyre csökkent ... kiselejteztek 19 hold málnást, amelynek termőideje még hat év lett volna s annak ellenére, hogy gépészmérnökük volt, szakszerűtlenül selejtezték ki a gépeket... megfontolás hiá­nya jellemezte a gépbeszerzé­seket is.” Kardhordó Endre, a Pest megyei Tanács pénzügyi osz­tályának termelőszövetkezeti csoportvezetője, a szanálási bizottság vezetője szerint megkérdezték a gépészmérnö­köt. Az így válaszolt: „Nem mindig tudtam, milyen gépe­két veszünk”. Svéger József: „Ma már tíz gépünk van, két kombájn. En nem tehetek arról, hogy 300 ezer forinttal többet költöt­tünk gépbeszerzésre, mint le­hetett volna ...A 227 ezer fo­rintos lánctalpast öt hétig használni sem mertük __ M ennyit fizettünk belőle ki? 72 ezret. A többit?... Nem tudom, mert nincs pénzünk... A hajamat téptem, amikor megtudtam, hogy fedezet hiányában intézte Berez­vai ...” Növénytermelésből: 420 ezres veszteség Miért? ... A bizottság sze­rint: 1. A talajok gyenge ter­mőképessége, a szervesanyag utánpótlásának hiánya. 2. Szakszerűtlen trágyázás. 3. Vetésforgó hiánya. 4. Az őszi szántás részbeni elmulasztása. 5. Munkaszervezeti egységek kialakításának hiánya. 6. A nem időben végzett növény­ápolási munkák. Kardhordó Endre: „A ki­hordott trágyát szétteregették és csak tavasszal munkálták be. A talajok ki vannak zsa­rolva” ... K Svéger József: „Csináltunk, mi. kérem, 52 holdon kerté­szetet ... Hűvösek itt a völ­gyek, nem ment ...A málnást ki kellett szántani... 62-ben Szob, Zebegény és Ipolyda- másd egyesült. Azelőtt nem volt baj a kicsi tsz-szel. Az emberek között éltem, laktam, dolgoztam ... Aztán 2000 hold lett és 60—70 éves bácsik, né­nik jöttek, dolgos friss kéz alig ... Az Alföldről szerez­tem alkalmazottakat...” Állattenyésztés: „kecskeátlag" A megyei tanács vb elé terjesztett jelentésben így foglalták össze:... Az ágazat 1968-ban 630 ezer forinttal volt veszteséges. A tehénlét­szám emelkedett, de csökkent a sertés és a juh. Az 500 fé­rőhelyes hodályban 255 dara­bot tartottak. Nagy volt az ál­latelhullás. 1968-ban például 159 szopósmalac és 104 hízó­sertés. ebből 25-öt még az ál­latorvos sem igazolt. Az ön­költségi számok: tehéntej li­terjét 7,19 forintért, a sertés­hús kilóját 102 forintért, a gyapjú kilóját 112 forintért állították elő. Fejési átlag 5,51 liter, „jobb kecskeátlag’' A bizottság egyik szakem­bere: „két-három napra be­vágták az állatoknak a takar­mányt ... Fagyos répát etet­tek, holott ragyogó saját lu­cernájuk van ... Eves viszony­latban kimutatható az állatok túletetése, papíron, mert a va­lóságban szédelegnek az álla­tok az istállókban .. Svéger József : „Ha kitettem a lábam, mindjárt baj volt... 1963-ban hathónapos, 1967-ben egyéves iskolára küldtek ... Távöllétemben Molnár Lajos titkár helyettesített, de sajnos, szegény beteg lett és mondjuk meg őszintén, nem is tudta kellően vinni a dolgokat... Szerteszéjjel futott itt min­denki, a szakvezetés, a szám­vitel, aztán nyakunkon volt ez a főkönyvelőnek nevezett ember... Nagy baj volt.” Szüts I. Dénes (A cikk befejező részét lapunk holnapi számában közöljük.) A Magyar Hajó- és Oarugyár Váci Gyáregysége heti 42, illetve 44 órós munkaidőre FELVÉTELRE KERES lakatosokat, betanított munkásokat, férfi és női segédmunkásokat. • JELENTKEZNI LEHET: MHD VÁCI GYÁREGYSÉG Személyzeti osztályán, Vác, Derecskéi dűlő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents