Pest Megyei Hírlap, 1969. május (13. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-11 / 106. szám

1969. MÁJUS 11., VASÄRNAP kKMop a HETI KOMMENTAR A valósághoz igazodva A héten látott napvilágot a Legfelsőbb Bíróság elnö­kének nyilatkozata arról, hogy felülvizsgálják a koráb­bi esztendőkben hozott elvi iránymutatásokat. Abban, hogy az igazságszolgáltatásban is időről időre szükség van a valóság s az elvek összevetésére, nincs semmi különös. A törvények, rendeletek, utasítások, elvi ál­lásfoglalások fölött éppúgy elmúlik az idő, mint min­den más fölött. Am éppen az igazságszolgáltatás ké­nyeztette el ilyen értelemben legkevésbé az állampol­gárt világszerte. Már-már megszokottá vált, hogy több évtizedes, de nem egy esetben évszázados jogi formula alapján mondták ki a verdiktet a bírói testületek, s mi tagadás, hazánkban sem ment ritkaság számba egy-egy matuzsálemi kort megért törvény vagy rendelet. Az utóbbi időben azonban a laikus számára is érzékelhe­tően felgyorsult a törvénykezési s ítélkezési korszerű­sítés. Űj törvények sorát — köztük a vasúti, a szaba­dalmi, a szerzői jogokról szóló törvényt — fogadta el az országgyűlés, régi rendeletek tucatjait fölöslegessé téve jelent meg egy-egy, a gazdaságirányítási rendszer reformjához kapcsolódó jogszabály, s most a bírói gya­korlatban igen nagy szerepet játszó elvi iránymutatá­sok fölmérő áttekintésére is sor kerül. Ez, a valósághoz való igazodás folyamatának gyorsa­sága, rugalmassága az,' ami lényeges, s megjegyzésre méltó. Elsősorban azért, mert alig van olyan ember, aki napról napra ne tapasztalná saját életében a jog ilyen vagy olyan hatását. Hiszen — csak példát említve — a munkajog, a családjog, az ún. eljárási jogok szorosan kapcsolódnak minden ember életéhez, medret szabnak tevékenységének, s ugyanakkor: biztonságot adnak. Ha „él" a jog, tehát ha szoros kapcsolatban van a gyakorlati élet alakította viszonyokkal, biztonságos, igazságos ítélkezésre teremt alapot. Ha „halott” a jog, ha elszakadt a valóságtól, ha régebbi állapotok és vi­szonyok tükrözője, akkor jog szerint igaz, de gyakorlati értelemben téves ítélet is születhet. (Mint volt is nem egy példa a termelőszövetkezetek melléküzemei eseté­ben a korábbi években.) A valósághoz való igazodás' lassúsága vagy gyorsasága tehát nagy hatással van min­dennapi életünkre, közvetve vagy közvetlenül érint majd’ minden állampolgárt, s éppen ezért végső soron nem pusztán szakmai, hanem nagyon is társadalmi kér­dés. Igaz, napjainkban a jogpropaganda éppúgy gyermek­cipőben jár, mint a jogismeret, s az emberek jó része nincs tisztában törvények, rendeletek adta jogaival, de: kötelességeivel sem. Akadnak hamis, sőt rossz indulatú nézetek is, s a pervesztesek sűrűn hangoztatják, hogy igazságtalanság történt velük. Szerteágazó s hosszú időt igénybe vevő feladat a jogismeret elmélyítése, s ehhez nemcsak az állampolgári érdeklődés szükséges, de elen­gedhetetlen a világos, félreérthetetlen fogalmazás — a törvény- és rendeletalkotók részéről. A Legfelsőbb Bíróság elnökének nyilatkozata, illetve az abban fog­laltak azt igazolják, hogy az igazságszolgáltatás mind­két irányba megfelelő utat jár. Krónikás EXPORT- VÍZ ALÁ Az idei egyik legnagyobb exportszállítmányát indította útnak a Tatai Műanyagipari Ktsz. Könnyűbúvár felszerelé­seket — uszonyokat, szemüve­geket, légzőpipákat — küld­tek csehszlovák, jugoszláv és keletnémet megrendelőiknek. A korszerű „békaember” öltö­zék igen keresett cikk külföl­dön. Kizárólag a tatai üzem szállít ilyen felszereléseket a KGST tagállamaiba. ÖRÖMBŐL KESERŰSÉG Bonyodalmak a mű út körül A Budapest és Székesfehér­vár között haladó 70-es műút Érd belterületét északkelet- délnyugat irányban, hét kilo­méter hosszan átszelő szaka­szának korszerűsítését, az Üt­és Vasúttervező Vállalat ter­vei alapján, a múlt év elején kezdte el az Aszfaltútépítő A kulcsok sárga angyala Bosszantó, amikor elvész a lakáskulcs, de az is, ha az autó használhatatlan indítókulcs hiányában. Ezért nevezhető Méder Dánielné a kulcsok „sárga angyalának”, mert va­lamennyi típusú autóhoz — percek alatt tud kulcsmásola­tot készíteni. Az ügyes kis szer­kezet nem nagyobb egy varró­gépnél és a megadott program szerint a legrafináltabb bizton, sági zárak kulcsait is lemásol­ja. Ügyfelei feledékeny házi- assszonyok, de elsősorban autósok. Vállalat. A község lakói meg­örültek. Nem a felfordulásnak, hanem az elképzelt befejezés­nek: három elágazási csomó­ponttal, benzinállomással, egy­irányú forgalommal, szélesebb útjuk lesz, biztonságosabbá válik a közlekedés. Feledékenység? Örömük azonban, ahelyett, hagy a munka haladtával nö­vekedett volna, fokozatosan csökkent, jobban mondva — keserűségbe csapott át. — Nyilvánvalóvá vált ugyanis — magyarázta Késő Géza, a helyi tanács építési csoportvezetője —, hogy a ter­vezés nem vette figyelembe a megemelt útszegélyen túli te­repet, a gyalogjárót és az út szintjénél mélyebben vagy magasabban sorakozó épülete­ket, az oda lehulló csapadék elvezetéséről megfeledkezett. Az út tudniillik, minthogy ta­karékossági okokból régi bur­kolatát meghagyták, „ráfejel­tek” egy újabb aszfaltréteget és 10—15 centi magas szegélyt is kapott, megemelődött. A víz most, sárral vegyest, a 15—20 centivel alacsonyabban húzódó járdán folyik, mert az építők az út melletti árkot is bete­mették. — Jóvátehetetlen mulasztás? — A 45/1966. KPM—ÉM. sz. együttes utasítás kimondja: „Ha országos közút községi át­kelési szakasza, magassági vagy vízszintes vonalvezetésé­nek megváltoztatása miatt, a meglevő járda átépítése, bőví­tése vagy szabályozása, illető­leg megszüntetése szükséges, azt a közút építési költségei­ítélet a soroksári vonat-összeütközés ügyében Koppány szlovákul beszélő utódai JÁRÁSI NEMZETISÉGI NAPRA KÉSZÜL PILISSZENTLÁSZLÓ Természetesen idén is meg­tartják Pest megyében az évek óta szokásos nemzeti­ségi napokat. Ez újabb ke­letű hagyomány fennállása óta a szentendrei járásban ez évben először tartják Pi- lisszentlászlón a járási nem­zetiségi napot. Négy nép, négy nyelven A község túlnyomó több­sége nemcsak szlovák ere­detű, de ősei anyanyelvét öreg és fiatal is beszéli. Kilencszáz- hatvanegy lakosából nyolc- százbetvsnhét a szlovák, vagy­is kifejezetten nemzetiségi község, feltétlenül alkalmas tehát a találkozó megrende­zésére. A járásból a dunabog- dányi német zene- és tánc- együttes, a pomázi szerbek, a budakalászi németek kul- túrcsoportja mellett a szom­szédos budai járásból a pilis- szentkereszti és pilisszántói szlovákoké is felvonul. Ahol három más náció összegyűl, nem hiányozhatnak onnan a magyarok sem. El is. megy a 'tahitótfalui magyar kul- túrcsoport. Négy nép zenéjét, négy nyelvű éneket visszhangoz­nak tehát a falut körülvevő hegyek, amikor június 8-án Pilisszentlászló szlovák ősla­kossága vendégül látja a járás három másik nemzetiségét. Kiátkozott magyarok De vajon valóban ősla­kosok a szlovákok a község­ben? Annak mondhatók, hi­szen a XIV. század elején már ott laktak a faluban. A felvidékről, a mai Csehszlo­vákiából. Urava vidékéről a pálosrendi szerzetesek tele­pítették ide őket. Szükség volt rájuk, hogy legyen, . aki a szerzet földjét megműveli. Mert az eredeti magyar lakosság semmiképpen sem volt hajlandó dolgozni a pa­poknak. Akik ki is átkozták őket, nemcsak a munka meg­tagadása miatt, hanem mert kerülték a templomot és ahelyett az erdőbe jártak ál­dozni a régi magyar isten­nek. Koppány nemzetségéből származtatták magukat, a nemzetség dunántúli földjé­ről, Kékes falvából hurcol- tatták ide, a pilisi hegyekbe őket még I. István király idején. Jött aztán a náluk is pogá- nyabb tatár meg török, azok elől a jó keresztény szlová­kokkal együtt elmenekültek, s amint elült a vész, minden valószínűség szerint vissza is jöttek. Talán a mostani szentlászlóiak között is akad­nak az egykoriaknak utó­dai. Feltehetően Koppány szlovákul beszélő ivadékai is, mert a falu kétnyelvű népe haramosan összekeveredett és a magyarok felejtették el az anyanyelvűket. Kékes volt a neve A Koppánytól való szár­mazás emlékét mind a mai napig, ha szlovákul ugyan, mégis őrzi egy erdőrész Koppányicának hívják. Ma­gát a községet pedig a kény­szerrel idetelepítettek bara­nyai szülőfalujukról nevezték el Kékesnek. Ezt a nevet viselte a falu még a múlt században is, noha már a XVIII. század elejétől kezdve temploma védszentje után Pilisszentlászlónak emleget­ték, aztán ez lett a hivata­los neve is. Szokoiy Égd re A Központi Kerületi Bíróság ítéletet hirdetett a soroksári állomás bejárati jelzője előtt történt vonat-összeütközés ügyében. Mint emlékezetes a jelzőnél egy álló teher­vonat végének nekiütkö­zött egy, Dunaharaszti fe­löl közeledő személyvo­nat. A baleset azért következett be, mert Zeie Sándor, 50 éves so­roksári forgalmi szolgálattevő munka közben elaludt, s meg­feledkezett a jelzőnél álló vo­natról, Kovács István, 40 éves dunaharaszti forgalmi szolgá­lattevő pedig nem tájékozódott arról, hogy az onnan elküldött vonat megérkezett-e Soroksár­ra. Mulasztást követett el Ké­pes Ferenc, a tehervonat 28 éves vezetője is, mert nem tett intézkedést az őt követő sze­mélyvonat megállítására. A baleset következtében a sze­mélyvonat egyik utasa és a te­hervonat vezetője könnyebben megsérült. A bíróság Zele Sándort nyolchónapi, Kovács Ist­vánt tízhónapi szabadság- vesztésre, Kepes Ferencet négyhónapi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. Ezenkívül Zelét három, Ková­csot öt évre eltiltotta a forgal­mi szolgálattevő foglalkozás­tól. Az ítélet Kováccsal és Ké­pessel szemben jogerős, Zelc fellebbezett. nek terhére kell elvégezni.” A KPM Közúti Igazgatóságtól azt kérjük, hogy az alacsonyabb szintű járda mellé, víznyelők­kel, betonvályút készíttessen. Ahol pedig erre nincs lehető­ség, ott emeljék megfelelő ma­gasra a járda. szintjét, s az egykori aszfalt, illetve beton­járdákat is állítsák vissza. — Egyéb panasz? — Az úttesteket kivilágító kandeláberek betonvasoszlo- pait itt-ott a járda közepén süllyesztették a földbe, pél­dául Újtelepen, a vasúti ke­reszteződés közúti aluljárójá­nál. Ha valaki gyerekkocsit tol arra, nem fér el a járdán, le kell térnie az úttestre, a nagy sebességgel robogó gép­kocsik közé. A gondolataiba merült járókelő neki is ütköz­het ezeknek az oszlopoknak. Vigyék a járda túloldalára va­lamennyit. Megnyugtató ígéret A KPM Közúti Igazgatósá­gán Mészáros János osztályve­zető főmérnök a következőket mondta: — A 70-es műút korszerűsíté­se, a főváros határától a megye határáig, vagyis a 28/4-es ki­lométerkőig, 51 millió forint értékű munka. Az érdi szakasz befejezése csak az év végére várható. Megnyugtathatom a község vezetőit és lakóit, a gyalogjárda vizének elvezeté­séről gondoskodunk. A városias jellegű út Érd belterületéről eltűnteti a nyílt árkokat, tere­lőszigetek alakulnak ki rajta. Aki jövőre megnézi a községet, tudom, ugyancsak elcsodálko­zik. De az év nagyobb fele még hátravan. Befejezésül szükségesnek tartott még egy megjegyzést: — Az állami út korszerűsí­tésével természetesen a község vízrendezése nem jár együtt. A mi rriunkánknak nem is a vízrendezés a céljai, Érden vol­tak és vannak az út mentén olyan mélyen fekvő területek, ahonnan a csapadék elvezetése tanácsi feladat. Szemle és tárgyalás Kedden helyszíni szemle és tárgyalás próbálja, az összes érdekelt bevonásával, tisztázni az átkelési szakasz korszerűsí­tése körüli bonyodalmakat. Hisszük, hogy olyan döntések születnek, melyeket megelége­déssel fogadnak majd az ér­diek. P. I. Cserépgyár épül Solymáron Az újlaki — Bécsi úti — téglagyárat felszámolják, s pótlására Solymáron építenek tégla- és cserépgyárat. Évente 34 millió téglát és 36 millió cserepet gyártanak majd itt. Ez 12—15 ezer lakás cserép­Érettségi előtt szükségletét, s az országos ter­melés 20 százalékát jelenti. A hatalmas kombinát felépí­tése 200 millió forintba kerül. Termelékenysége háromszoro­sa lesz a jelenlegi gyárakénak. Itt építik fel az ország első gyorsszárítóját, amelyet az alagútkemencéhez hasonlóan olajjal fűtenek. Az építés 1972-ben fejeződik be. Szombat dél­után a negyedikes gimnazisták balla­gása és a Gaudea­mus igitur jelezte, hogy az alma ma­terben eltöltött négy év vissza­vonhatatlanul el­szállt. — Nehéz volt? — Akadtak iz­galmas percek, de úgy gondolom ez még semmi. Az igazi csak ezután jön — az érettségi. Juj, attól minden­ki nagyon fél. — Pedig — pró­bálom megnyug­tatni Siflis Mag­dolnát, a monori József Attila Gim­názium „öreg diákját” — nem is olyan nehéz... De bizony, nagy fába vágja fejszé­jét, aki a felkészü­lés idején nyugtat­ni akar. Már késő, szárnyra kaptak a rémhírek, hogy az érettségire minden tételt megtanulni és tudni, képtelen­ség. Egyébként , a szőke hajú lány­nak nincs külö­nösebb oka az iz­galomra: az álta­lános iskola ne­gyedik osztályától egészen mostanáig minden évben ki­tűnő bizonyítványt vitt haza. így még írásbeliznie sem kell. — És hogyan to­vább? — Jelentkeztem a bölcsészkar orosz—történelem szakára, s ha Oda nem vennének fel, akkor egy évig dolgozom és utána megpróbálok jogra menni. Beszélge­tés közben szinte el is felejtkezett az érettségiről. Az­tán egy vargabe­tű: — Még mindig izgul? — Már nem annyira, de ... — Majd meg­látja, hogy nem olyan nehéz. — Ezt mondja mindenki, meg azt is, hogy később visszasírom még az iskolát. Sok szerencsét kívánok. Rémül­ten néz rám, majd nevetve mondja: — Ezt nem lett volna szabad! Most én rémü­lök meg, aztán rögtön kapcsolok: persze a vizs.gr k előtt rosszat Miit kívánni. M. S. A Magyar Hajó­éi Darugyár Váci Gyáregysége heti 42, illetve 44 munkaidőre FELVÉTELRE KERES lakatosokat, betanított munkásokat, férfi és női segédmunkásokat. • JELENTKEZNI LEHET.. MHD VÁCI GYÁREGYSÉG Személyzeti osztályán, Vác, Derecske! dűlő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents