Pest Megyei Hírlap, 1969. május (13. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-11 / 106. szám
4 1969. MÁJUS 11., VASARNAP A „rajkók” átutazóban itthon Két és félhónapos Szovjetunióbeli turnéjáról hazaérkezett a Rajkó-zenekar, valamint az együttes két énekes és táncos szólistája. A „rajkók” Moszkvában, L eningrádban, Ogyesszában, Kijev ben, Minszkben és számos városban összesen nyolcvanötször léptek közönség elé. Vendégszereplésük idején mintegy 12 ezer kilométert utaztak, s több mint félmillió néző tapsolt műsoruknak. A Rajkó-zenekar csak néhány hetet tölt itthon, nyáron ugyanis Franciaországba turnézik. Kiesek Lengyelországban Nagy sikerrel vendégszerepei Lengyelországban az Illés tánczenekar és Koncz Zsuzsa t áncdal énekesnő. A magyar együttess háromhetes turnéján Lublinban, Rzeszowban és az ország más városaiban lép fel. NÉGYKEZES A Pest megyei Állami Zeneiskolák Vác után tegnap Cegléden rendezték meg a III. Zongora-négykezes bemutatóját. A hangversenyek színhelye az Erkel Ferenc zeneiskola hangversenyterme. A részvevők az abonyi, a fóti, a ceglédi, a nagykőrösi, a monori, a szentendrei és a váci zeneiskolák növendékei voltak. Húsz évet f tíz esztendő alatt — a dánosi milliomosok Bolt fölött elefánt... Ha majd egyszer papírra veti valaki a dánszentmiklósi Micsurin Tsz történetét, érdekes, főként pedig tanulságos fejezetet írhat a közös gazdaság utóbbi tíz esztendejéről. 1959-ben még a Duna-Tisza köze egyik legtöbb bajjal, nehézséggel küszködő szövetkezeti közössége kereste a kibontakozást a dánosi tanyavilágban. Ma már Pest megye legjobb termelőszövetkezetei között emlegetik a Micsurint. Nem csoda, hiszen az elmúlt nyolc év alatt például kilencszeresére növekedett a gazdaság tiszta, tehermentes vagyona (már eléri a 40 milliót!). A tagok esztendei jövedelme tavaly meghaladta a 30 ezer forintot, miközben majdnem 10 milliót tartalékoltak. Megyeszerte párját ritkítja Dánszentmiklóson az 550 holdas nagyüzemi szőlőültetvény, meg a 300 holdas gyümölcsös, ami most fordul termőre. Elnöki vélemény: felsőfokon Nem titok, hogy a rátermett szakvezetés mellett nagy szerepe volt és van a kiemelkedő eredményekben a község fiatalságának. Székely István, a termelőszövetkezet elnöke .is erről beszél: — Bizony elég mostoha körülmények között vettük át 10 esztendeje a gazdaság irányiMonológ, egy új házból kilépve AZ UTCA, A TELEP, ahonnan a levél érkezett, dombok, erdők között fekszik: kertnegyed. Szilasliget s Széphegy az- ötezres lélekszámú Kerepeshez csatlakozó új települések. A húszas években kezdte itt meg feltehetően. néhány fővárosi tisztviselőcsalád az építkezést. Azóta mintegy ezer lakosú negyeddé fejlődtek. A lakosok többsége munkás, bár sok az értelmiségi is. Az utcában, ahonnan a levelet írták, most épül az aszfaltút. Villamosítási munkákat is végeznek itt. Kétoldalt többnyire egészen új házak, ápolt, virágzó kertek. A közös értékeknek, amint a tanácsházán elpanaszolták, kevesebb a becsülete: napirenden a szabály- sértések, értékes fák seregét vágják ki az utcákból. Ezenkívül csak itt-ott szegi néhány kőkupac — sziklakért, festett törpe, gipszgomba, neoncső-rózsakaró — kedvemet. „Azért nevesem Szilaslige- tet településnek, mert sem falunak, sem tanyának nem lehet nevezni, csak gazdátlan településnek ... Az össz-intéz- mény: egy bolt váci kezelésben, egy kis posta, amelyet már meg akartak szüntetni. No meg egy földszintes kis iskola is van, ahová csak alsó tagozatra járhatnak a gyerekek és utána fogják dz aktatáskát és mennek, ahová akarnak. Nincs egy nyomorult trafik sem. ahol vasárnap cigarettát lehetne venni." S mint okolja a panaszos az áldatlan állapotokat? „Hogy miért van itt minden így? Miért nincs előrehaladás intézmény terén? Mert Kerepeshez tartozunk intézmény terén. Kerepes tót község, elölnék itt a hazájában o magyart ...” A VAD ELLEN CSAK TÉNYEK érvelhetnek: nézzük a tényeket: Kerepesnek, a százados szlovák településnek — de ma mar az öregeket kivéve mindenhol. utcán, iskolában, s az otthonokban is csak a magyar szó járja —, valóban több olyan létesítménye van. me- Ivekből eddig nem építettek a szilasligeti. széphegyi újtelepen; így egy eszpresszó, egy bisztró, egy kocsma, egy szövetkezeti, ruházati bolt. Felépült (Slefibfen* •«»* ezw? — tehát ötször kevesebb — lakosú újabb településen az utóbbi években: két vegyesbolt. egy zöldségbolt, egy posta, egy iskola. Létesítettek egy külön orvosi körzetet, kihelyezték a gyerekes anyák részére az egészségügyi tanácsadó szolgálatot. Hozzájuk vezet az első községbeli műút, — abba az utcába, ahonnan a levél érkezett. Az útépítés teljes költsége, a világítást, a higanygőzlámpákat nem számítva. meghaladja a nyolcmilliót. Villamosításra különben a községi tanács közel négy- százezer forintot költött itt ebben az esztendőben. S időközben — a levél megírása óta —, helyi állomásukon nyílt egy trafik. „Bármerre elvisz sorsom útja, hazavágyom csendes kis falumba ” — hirdeti a falvédő az új hazban. Bizony, berendezésében, mai igényekkel mérve, még kezdetlegesnek tekinthető a levélíró családfő, a háztulajdonos új otthona. Az épület azonban szép, háromszobás. S hát fiatal ember — gyerekeire vigyázó édesapja elmondja, az ő korában egy istállóban lakott népes famíliájával, mint földnélküli paraszt. De hét gyereke közül ma már mindegyiknek saját új háza van! ITT A HÁZ, a kedvezményes telken, kedvezményes kölcsönnel épült. „Két évig könyörögtem építési kölcsönén, de csak azután sikerült kapni, miután írtam a rádióhoz. akik szerencsére intézkedtek" Magabiztos, kissé túl biztos, jogait illetően. Honnan, milyen mélységekből fakad gyanúsítása. sérloclótt-agresszi vitása? Rajta kívül ki fele'ős még buta indulataiért? Nem szeretem e levél íróját. Sajnálkozzam afölött, hogy viszonylag könnyen gyarapodik? Mondván, azért becsüli le a verejtéket? Dehogyis! Hanem az új házhoz, gazdagsághoz méltóbb gondolatokat, indulatokat. látásmódot kívánhatok neki. S azt is. hogy a társadalom ne csak az előbbihez, de az utóbbihoz is s^opse hozzá. Padányi Anna tását az előző vezetéstől. Akkor 54—55 év körül mozgott a tagok átlagéletkora, sokan itthagyták a falut, máshol keresték a boldogulást. Jelenleg 33 —34 év az átlag, tíz év alatt tehát 20 esztendőt „fiatalodtunk”. Hogyan? Megnyertük a fiatalságot. Helyzetüket, sorsukat ugyanis kezdettől fogva szívügyének tekintette a vezetőség. Ahogy javultak — a megfeszített, kemény munka "nyomán — az életkörülmények, úgy jöttek vissza hozzánk egyre többen és többen. Jelenleg a tagok és alkalmazottak egyharmada, több mint 200 fiatal KISZ-életkorú. Csak jót mondhatok róluk. Szorgalmasán dolgoznak, a legnehezebb munkák idején is számíthatunk rájuk. Értelmesek, tanulékonyak, nélkülük bizony nem tartanánk már itt... Dánszentmiklóson a legfeie- lősség teljesebb posztokon is megtalálhatók a fiatalok. A KISZ-titkár, Veszteg János, tavaly szerzett diplomát a kertészeti egyetemen, egy esztendeje dolgozik a termelőszövetkezetben, s február elején nevezték ki pincemesternek. Nem kevesebb, mint 10 millió forint értékű bor, gazdasági felszerelés tartozik a keze alá. Barcza Nándor, az állattenyésztés fiatal vezetője ugyancsak milliós értékekért felel. Főző Józsefné kertészmérnök is a múlt évben került ki az egyetemről: máris komoly beosztást mondhat magáénak. Rábízta a vezetőség a múlt év őszén elkészült 64 vagonos hűtőházat, s emellett ő vezeti a fiatalokból álló, úgynevezett Cardinal-brigádot. Krekács László gyümölcstermesztési brigádvezető, vagy Győrfy Hunor, gépcsoportve- zetq*, és a, viekerjei üzemegység KlSZ-litkárn. Dobrovolmji Ilona gondjaira is sok milliós értéket bíztak. Jól dolgozó KISZ-szervezet Az ifjúsági szervezetnek — legalábbis hivatalosan — 100 tagja van. Valójában sokkal többen jönnek össze a különböző rendezvényeken, többen vesznek részt a KlSZ-mumká- ban. A vezetőség tavaly rendezte be nekik a televízióval, magnetofonnal felszerelt, táncmulatságra Is alkalmas központi klubot. Dologidőben, amikor a szőlőmetszés, kötözés, a gyümölcspermetezés, vagy a szüret sürget, ritkábban, késó ősszel, meg télen gyakrabban összejönnek. — Dánszentmiklós, a tanyavilágból kinövő, most már önálló község, legalábbis, ami a szórakozási lehetőségeket illeti, még nem kényezteti el az ifjúságot. Veszteg János, a KlSZ-tit- kár mondja ezt, de hozzáteszi: — Elsősorban ránk hárul a feladat, hogy a fiatalok, akik anyagilag jól megtalálják számításukat tanulhassanak, szórakozhassanak. A politikai vitafórum telt házzal szokott összejönni. Pezsgő élet jellemzi klubdéliutánjainkat is. Hamarosan saját beat-zene- karunk szolgáltatja majd a zenét. Nemrégiben ugyanis egy 40 ezer forint értékű hangszerfelszerelést kaptunk a tsz-től. Kiss Tibi festő lesz a szólógitárosunk, Gázon Laci. az építőbrigád segédmunkása a dobos. Bárdi Jóska pedig a ritmusgitárt kezeli. Szorgalmasan gvakoro'nak a fiúk. ha minden ió1 meev egykettőre megtalálják az összhangot. Év végéig tagtoborzás Sok ambíció, lelkesedés fűti, a dánszentmiklósi fiatalokat. Nemcsak a szórakozásban, tanulásban, a közös kirándulások. vagy a színházlátogatások alkalmával nyilvánul ez meg, hr.nem a legkeményebb munkákban is. — Szeretnénk a területileg is eléggé széttagolt községünket még jobban összekovácsolni — mondja a tervekről a titkár — s anélkül, iiogy „felhígulna” a KISZ-szervezet. a legalkalmasabbak közül év végéig 40—50 tagot szándékozunk felvenni. Főző Józsefné kertészmérnökről már e sorok elején is szó esett. Ö — vagyis — Zsuzsa, a Micsurin Termelőszövetkezet KISZ-szervezetének egyik legszorgalmasabb tagja. Szervez, irányít, lelkesít, és közben kísérletezik. Mint a hűtőház vezetője leginkább azt kutatja, hogyan lehetne nagyobb tételben, hosszabb időn át tartósítani a szövetkezet két fő termákét a szőlőt, és a késői érésű őszibarackot. Tavaly már az augusztus végén leszedett gyümölcsöt november végéig tudta ..konzerválni”. A háziasszonyok meglepetésére Erzsébet napra v! > tek piacra friss őszibarackot Dánszentmiklósról. A Cardinal-brigád — Zsuzsa irányításával — ezen a tavaszon is határidő előtt fejezte be a több mint két és félmillió szőlővessző oltását. Hangulatos bállal tettek aztán pontot az év első nagy munkájára. Dánszentmiklóson. a korább; nehéz évek után egymásra találtak, összefogtak az idősebbekkel a fiatalok. Nemcsak az új ültetvények fordultak termőre, hanem a közös akarat is. s. p. Kedves olvasó, feltűnt már önnek is, amikor Vácott járt, hogy a főtéren az Alkalmi Aruk Háza fölött egy elefánt áll? Ez a rongyos fülű állat persze nem igazi — dísz. — Vajon mit jelent, és mi lehet a története — kérdeztük az arra haladó járókelőket, de hiába, mert csak széttárták karjukat, s röviden ennyit mondtak: — Csak azt tudjuk, hogy nagyon régóta itt van. Kutattunk tovább, bekopogtunk a házakba egészen addig, amíg Kristóf Bálinttal és feleségével találkoztunk. — Hogyne tudnánk! Régen gyarmat- és fűszeráru bolt volt itt és Inczédi Samu, a bolt tulajdonosa az elefántot találta a legjellemzőbb jelképnek. Azóta az üzletre ráragadt a név; „Elefántboltnak” nevezik. — Hogy mióta nézi a bolt felől a járókelőket az ormányos? Azt nem tudjuk —, mondja mosolyogva Bálint bácsi — én 74 éves vagyok, de amióta az eszemet tudom, már ott állt. Még apám is mesélt róla, úgy gondolom közel lehet a 100 évhez... M. S. Foto: Urban Anya és fia Kiütéssel győz: Bahorecz? Szigeti Lajosné tízévi szenvedés után szánta rá magát, hogy bemerészkedjen az új- sághóz: A törökbálinti tanácson számtalanszor könyör- gött: adjanak bármilyen romházat, csak megszabaduljon kínzóitól. Ottjártunk- kor ismerősként szól oda egy tanácsi tiszviselőnő: — Mi az, Szigeti néni, megint kidobta a fia? Szigeti Lajosné, Törökbálint, József Attila utca 13. szám alatti lakos. Hetvenegy éves. Fia: Bahorecz Ferenc, a néni első házasságából származik.- A rendőrségen nagyon kedvesek. Ahányszor kérem őket, mindig kijönnek. Múltkor is megmondták a fiamnak: — Vigyázzon Boharecz, mert megbüntetjük. De amint a rendőr kiteszi a lábát, a fiamék újra kezdik. Szigeti néni sírva mutatja, hol főz: a sufni tövében, az udvaron, 4—5 tégla tetején rozsdás vasplatnin két ócska fazék, mellette sámli. Ez a tartózkodási helyük. Idegbeteg férjét, Szigeti Lajost, a GAMMÁ-ból száza- lékolták le. A szomszédok elmondják: a bácsit télen az erdő aljából hozták haza. Hol ott aludt, hol a mozi mellékhelyiségében. A szomszéd ház végében Faragó Andrásáé, a férje által összeügyeskedett nyárikonyhát meszeli. — A szobánk valamikor istálló volt. Mi csak albérlők vagyunk itt, de szeretjük a tisztaságot. Betessékel. Csinosan berendezett szobácskát varázsoltak az egykori istállóból. Tiszta. frissen festett. Tv is /an benne. A fiatalasz- szony panaszkodik: a férje tejes, fél egykor kel, sokszor k/alvatlan. mert a szomszédból áthallatszik éjszaka is a perpatvar, a fiatalok trágár szavakkal ócsárolják az öregeket. A mosott ruhát sincs hová teregetnie: Szigeti néni kőkorszakbeli tűzhelyének füstje mindent vastagon bekormoz. — Dehát főznie kell szegénynek! — Mindig ilyen volt a fia. Szigeti néni? — Az apja is ugyanígy ivott, azért váltunk el. A fiam most 40 éves, de már őt is leszázalékolták, a napi liter rumot azért megissza. Kislányát kergeti a kocsmába és arra tanítja: köpje le a nagyanyját, amiért nem kot- ródik innét. A fiam 12 éves korában úgy megvert, hogy Aszódra vitték a javítóba. Fiatalon nősült, akkor anyó- sáékhoz mentek lakni — de vele is összevesztek és kidobta őket. A lakás története zavaros. Sem Szigeti néni, sem a tanácsbeliek nem tudják ösz- szeilleszteni a mozaikot ma már. Az azonban tény, hogy Szigeti néni lakott itt előbb. Már a felszabadulás után. A fiáékat, csak akkor fogadta be, amikor a komaasszonya kitette őket. A ház akttor nádfedeles volt, életveszélyessé nyilvánították, a ben- nelakókat átmeneti szükség- lakásba költöztették, de miután a házat helyreállították, Szigeti néniék nem kerültek bele vissza. Szigeti néni egy öregasszony konyhájában találta magát albérlőként, menye pedig, a jóisten tudja miképpen megoldott lakáscserével, az ő volt lakásukba került. — 56-ban a fiam disszidált, a fiatalasszonyt itthagyta a pici gyerekkel, a menyem bejelentkezett az én volt lakásomba, de egy percig sem élt benne: anyjához ment a pesti házmesterlakásba, vitte a gyereket is. Minket megkért, költözzünk a lakásba, így is lett. A felderíthetetlen lakásügyletből annyi világos, hogy Szigeti néniéket kisemmizték: ők, a lakás eredeti bérlői ma a konyhasarokban sem húzódhatnak meg. Menyüknek csak addig volt rájuk szüksége, amíg kellett a „házőrző”, nehogy valaki önkényesen beköltözzön, vagy elvigyen valamit a lakásból. Amikor a házőrzésre menye .megkérte, Szigeti néni feladta a konyhából álló albérletet. Volt háziasszonya akkor eltartót vett magához. Később meghalt, házát eltartójára hagyta. Bahorecz 1958-ban hazajött. Visszatérte óta úgy viselkedik, mintha itt mindig ő lett yolna a főbérlő, anyja és mostohaapja a betolakodók. A környező házak lakói jól ismerik az ügyet, de a ház első részében lakók nem avatkoznak be: a férfi szívbeteg nem akar kikezdeni Bahorecczel. Szigeti Lajost, a mostohaapát, Bahorecz két héttel ezelőtt seprőnyéllel úgy halántékon vágta, hogy miután hosszasan vérzett, az öreg orvoshoz ment. Fazekas doktor látleletével kereste fel az újságot Szigeti néni. — Miért csak most? — Azt mondták, úgysem állnak szóba velem... A Törökbálinti Községi Tanács elnöke: — Hogy gyako- riak-e az ilyen esetek? Egyre gyakoribbak, a Pest felé szivárgók hada fennakad, átmenetileg vagy végképp a környező falvakban. Házat, házrészt vásárolnak, ezekben többnyire családtagot, bérlőt hagy hátra az eladó: kezdjen vele az új lakó vagy tulajdonos, amit tud. És kezd! ötlet és szívósság kérdése, ki bírja tovább. A leleménytár nagyjából közismert. És kimeríthetetlen. Eltartási szerződések ezrei tanúsítják, hogy a kihalásra tippelő lakásszerzési módozatok mennyire bővelkednek krimiötletekben.- Megoldás ?... Semmiféle áthidaló megoldás nincs? Mit lehetne tenni mégis? Vályogtéglából hozzáragasztani egy 3x3-as helyiséget a ház tűzfalához? A szembeni vályogépületet bontják, téglaház kerül a helyébe. Mi lenne, ha egypár ember összefogna, és kis szobácskát toldana a házfalhoz? Csak olyat, mint a szomszéd fiatalasszonyéké... Szigeti néni gyermekének legújabb maszek „új mechanizmusa”: 200 forintot kér anyjától a 20 forintos lakbérű lakás konyhasarkáért —ahonnan naponta kizavarja az öregeket. A házat megvehetnék Ba- horeezék az államtól igen csekély készpénz és hosszú lejáratú részletfizetés ellenében, bővítésre bizonyára kapnának OTP-kölcsönt is. Néhány újonnan kicsinosított törökbálinti ház bizonyítja: megérné. Bahorecz nyugdíja a családi pótlékkal, a felesége zöldségboltkezelői fizetése és az öregek nyugdíja 4000 forint körüli havi keresetet jelent. Rumra, igaz, kevesebb jutna. De a felemelkedés áldozatokkal jár... Péreli Gabriella
