Pest Megyei Hírlap, 1969. április (13. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-12 / 82. szám

1969. ÁPRILIS 12., SZOMBAT PEST MEGYEI &űrlap rt Schwarzkopf­dalest Elisabeth Schwarzkopf, a világhírű koloratűr és drámai szoprán Budapestre érkezett A tavaszi bérlet vendégművé­szeként hétfőn dalestet ad az Erkel Színházban. Rendezvényszolgálat Ismét újdonságról számolha­tunk be. A ceglédi Róna Ven­déglátó ugyanis életre hívta rendezvényszolgálatát, amely­nek céljáról, feladatairól Mé­száros Pétert, a csoport veze­tőjét kérdeztük. — Banketteket, névadókat, esküvőket üzemek dolgozói részére ünnepségeket rende­zünk. Tehát bármilyent, de hadd tegyem hozzá: külön díj felszámolása nélkül tesszük ezt. Cegléd és Nagykőrös idegen­forgalma a szakemberek szá­mára is meglepő hirtelenség­gel növekedett. Erőinkhez mérten nekünk is meg kell mindent tennünk, hogy a vendégek kellemes élmények­kel gazdagodjanak, s szívesen térjenek vissza. Ennek érdeké­ben adunlf többet, mint a szo­kásos: megszervezzük akár az üzemlátogatásokat, vagy a ta- nulmányutakat, de lehetősé­get biztosítunk úttörők járőr­versenyének a lebonyolítására is, hogy csak néhány ' említsek a sok közül. Sz. Áru és fogyasztó Áp®lhatpk~e kertjeinket} Kevés megyében van any- nyi kert, még kevesebben olyan magas szintű kertkul­túra, mint Pest megyében. Akár Vác környékén, Szent­endrén, vagy Érden járunk, az első, igazán tavaszi napok­tól a kertekbe csalogatott em­bereket láthatunk, amint ás­nak, gyümölcsfákat gondoz­nak, veteményeznek. Vajon van-e ezeknek a munkáknak az elvégzéséhez elegendő eszköz, szerszám, anyag? Erre a kérdésre kér­tünk választ a kereskede­lemtől, a felhasználótól. Hall­gassuk meg őket, és utána foglaljuk össze a tapasztalta­kat. Legyen az első nyilatko­zó a Pest megyei AG- ROKER-tő! Lakner Gá­bor! ... „Kisgépeinket, a lakos­ság részére szükséges árukat az ÁFÉSZ boltjaiban hozzuk forgalomba. Idén például mű­anyag permetezőgépekből 1500 darabra érkezett igény. Saj­nos a Vegyiműveket Szerelő Vállalat tiszakécskei gyár­egysége csak májusban tud szállítani. A HARMAT típusú permetezőkből, a VERMO- REL-ekből ki tudjuk elégi te­VESESPECIALISTA 1944. április 12-én, 25 éve halt meg Korányi Sándor, a budapesti egyetem nagyhírű belgyógyász professzora, Ko­rányi Frigyes orvostanár fia. Már orvosnövendék korában feltűnt kivételes tehetségével és alapos képzettségével. 25 évesen az állatorvosi főiskolán az élettan előadója és két év múlva 1893-ban magántanári képesítést és főorvosi állást nyert, majd apja klinikáján működött. 1900-ban lett egye­temi tanár. Atyja nyugalomba vonulásakor, 1908-ban átvette tőle a III. számú belklinika vezetését. Alig van a belgyó­gyászatnak olyan ága, amely­ről jelentékeny értekezése, cilcke ne jelent volna meg a hazai és külföldi orvosi fo­lyóiratokban. Számos új vizs­gálati eljárással, gyógyszer­rel, gyógymóddal gazdagította a tudományt. Legjelentősebbek a vese­működésre vonatkozó kutatá­sai, megállapításai és gyógyí­tási módszerei. Ezirányú munkásságához kapcsolódik, hogy az elsők egyikeként ve­zette be a betegségmegállapí­tásba a fizikai—kémiai mód- i szert és a szervek működési változásainak vizsgálatával egyik elindítója volt az úgy­nevezett funkcionális orvos- tudományi felfogásnak. Széles körű tudományos irodalmi munkássága, cikkeken kívül, több nagyobb munkát, számos német és francia szakenciklo­pédia belgyógyászati részét foglalja magába. Tanárként, kiváló belgyógyász generációt nevelt. VIRÁGZIK A FOLDIEPER Tavaszi „csúcs // a Szentendrei-szigeten Foga fos invázió a határban Áprilisi árpa, maradjon' a zsákban! így tartja a közmon­dás — ám a Szentendrei-szi­get szakszövetkezeteinek gaz­dái most mégsem hallgatnak a régi tanácsra. Tudják, hogy a megkésett tavasz helyrehoz­hatja mulasztását, ha ők is megteszik a magukét. Meg is teszik szaporán. Erről győződtünk meg tegnap határjárásunkon, Kisoroszitól, Tahitótfalun - át, Szigetmonostorig. Amerre csak megfordultunk, mindenütt szántó-vető, palán- tázó, szőlőnyitó, gyümölcsmet- sző emberekkel, asszonyokkal találkoztunk. A traktorok mel­lett valóságos fogatinvázió lep­te el a szigetet. Vetették az árpát, a zabot, s legtöbben a földieper-ültetvényeken dol­goztak. Tahiban a Kék Duna Szak- szövetkezet 70 holdas nagy­üzemi szőlőjében hamarosan be is fejezi a 40 tagú brigád a kora tavaszi tennivalókat. A MÉK kísérleti telepén, a me­legágyak üvegablakai alatt már virágzik a földieper — legkorábban alighanem innét kerül piacra a szamóca. Szigetmonostor határában, a Béke Szakszövetkezet birtokán öt, lánctalpas talajgyalu egyengeti telepítés alá az 50 holdas, hepe-hupás fu­tóhomokot. Igaz, csak őszre ültetik be a leendő gyümölcsöst kajsziba­rack- és meggycsemetékkel, de addigra szeretnék körül is keríteni a dombokból „előva­rázsolt” síkságot. A tagok most a 2 holdas fóliasátrak alatt zöldellő földiepret óvják, és készülnek az újabb 5 hold szamóca telepítésére. Nem számoltunk utána, de tegnap a szigeten legalább két- ezren keltek versenyre a föl­deken a duzzadó rügyfakadás- sal. sp. ni az igényeket. A HIDRONET permetezőket ugyancsak kés­ve szállítja a gyár. Az úgy­nevezett BATTÉRIÁS per­metezőkben sok hiba volt, s több robbanás is történt. Árusítását ezért leállítottuk. Permetezőkből 300—400 dara­bos hiány lesz a gyár hibá­jából. A SZÁMUM porozó, a KISKUNSÁG porozó, a kü­lönböző prések, motoroska­pák, kézi tolókapák teljes számban várják a vásárlókat. Motoros fűnyíróink is van­nak. Kézi, kerti szerszámokat a pesti HERMES vetőmag­boltok tartanak. Az ellátás jó...” Mi a helyzet a műtrágya- és növényvédőszer-igények ki­elégítésénél? Erre a kérdésre szintén az AGKOKER-től kaptunk választ. ... „A magánemberek az ÁFÉSZ, valamint a HER­MES boltokban kaphatnak 5—10 kilós csomagokban mű­trágyát. Sem nitrogén, sem káli, vagy foszfor műtrágyák­ból nincs hiány. Természete­sen korlátlanul nem szerez­hetők be, de a boltokban kapni, növényvédőszerel: kel együtt. Van rézgálic is a permetezéshez...” A következő felszólaló Földvári Károly, a diósdi szakszövetkezet elnöke. A szakszövetkezethez nagy kiterjedésű egyéni kertpar­cellák is tartoznak. ... „Növényvédőszerrel nincs problémánk. A műtrágyaellá­tás már nem ilyen jó. Káli­ból és foszforból bizonyos hiány mutatkozik. A kerti gépekről elmondhatom kedve­zőtlen benyomásaimat. .Az AGROKER által forgalomba hozott kisgépek nem alkal­masak arra, hogy magáno­sok, kis kertjükben jól hasz­nálhassák. Külföldön szá­mos kitűnő gép van, amelyek­kel a talajművelóst prakti­kusan el lehet végezni. Jó lenne, ha hoznánk be ezek­ből is. Kéziszerszámokkal jól el vagyunk látva, bár Pestre, Vagy Érdre kell utazni értük. A kisgépeknél meg kell je­gyeznem, alkatrészproblémák is előfordulnak. Permetezők­ből kielégítőnek tartom az ellátást.” Dékány István, az érdi termelőszövetkezet elnöke, mint kertes gazda nyilat­kozik: ......Tagjainknak a tsz-ből s zerszámokat adunk ki, hogy az otthoni gyümölcsfa-, szőlő­ápolási munkákat elvégez­hessék. így panaszunk nincs. Ami a boltok ellátását illeti, bizony sok helyen nem lehet megvásárolni a szükséges szerszámokat. Általában az embereknek Pestre kell be­menniük, ha választékot akar­nak ...” Dr. Huber Béla kőbányai orvos, akinek kertje és telke van vidéken: ... „Egy évig járkáltam ké­Két markolás - egy szállítmány FELHÍVÁS W/////////////Á YSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSS* T ermelőszövetkezetek, állami gazdaságok! A szövetkezetünkben gyártott TKF—120 típusú trágyakihúzó berendezéshez • KIHÚZÓSZÁN, • TENGELYKAPCSOLÓ, • TENGELYKAPCSOLÓ-POFA, • LANCKERÉK ÉS EGYÉB tartalék alkatrészeket raktárkészletből AZONNAL VAGY RÖVID HATÁRIDŐRE SZÁLLÍTUNK. MEGRENDELHETŐ AZ Óbudai Gépipari Ktsz-nél, Budapest III., Bogdán út 3. rém egy egyszerű szekercé- . ért. Nem lehet kapni, pedig ez fontos házi szerszám és szükség van rá ...” Szabó Lajosné nyugdíjas, Gyömrő: ... „Kerti szerszámokért Pest­re kell utazni. De megszoktuk már ezt és a Keleti pályaud­var melletti vetőmagboltban ■ mindent megkaphatunk...” j Mohacsek Istvánná, az em­lített Baross téri Hermes bolt vezetője. Választ ad a többieknek is! .. . „Tessék megnézni ennek a boltnak az ellátását. Kerti kapa, gereblye, ollók, sarló, metszőszerszámok, ásók... nagy választékban ... A mű­anyagzsákocskákban a mű­trágyák ... Az úgynevezett „petit” borsón és 1 dekás sár­garépán kívül mindenfajta kerti magot tartunk és adunk. Van rézgálic is és Neopol gyümöicsolaj. Szőlőprés, és ta­lajművelő-eszközök szintén. Nálunk jó az ellátás! Mi en­nek a titka?... Én már no­vemberben felkészültem a ta­vaszra és megrendeltem az árut. Nálam minden kap­ható és azt tudom mondani, a vidéki ÁFÉSZ-boltokban is lesz áru, ha megrendelik, mert a központi raktárak tele van­nak a kerti műveléshez szük­séges anyagokkal, szerszá­mokkal .. A 303-as Vetcmagbolt pult­ján négyféle permetezőgépet látok, közöttük az AGRO­KER által kifogásolt (robba- nós) Battériást is á 716 fo­rintért. Az üzletvezető nem tud arról, hogy a gép rossz konstrukció és nyugodtan áru­sítják. Nem lenne jó figyel­meztetni ?!. . . — sz—d — Ha egy átlagos teherautóról van szó, valóban csak kétszer kell a Naszály-hegy lerobbantott kőanyagába markolnia az óriás lánctalpasnak, s tele is van. Az ugyancsak nagyméretű dömpereknek ennél több kell, de a méretek a tonnák így is, úgy is sokat mondóak, mú lják a parányi ember erejét és uralmát a gépek által. A DCM nyersanyagbányájában is en­nek lehetünk tanúi nap mint nap. (Foto: Urban) Hatósági próba előtt a váci komp A telet átaludta a váci komp. Pedig már tavaly ősszel szerették volna átadni a for­galomnak az önjáró négymo­toros kompcsiodá't, de a soro­zatos műszaki hibák miatt a határidő addig húzódott, inig be nem állt a tél és a Duna. Ekkor úgy tudtuk, hogy az ér­dekelt vállalatok nagy erőfe­szítéssel ' dolgoznak a hibák kijavításán, adódik hát a kér­dés: — Megy már a váci komp? — Reméljük, rövidesen, üzembe áll — mondja a Pest megyei Kishajózási Vállalat igazgatója, Perényi István. —- Még a hatósági próba azonban hátra van — és sajnos, addig semmi nem biztos. Mi csak si­keres próba után vesszük át... Jó lenne már áprilisban cél­hoz érni. A perbáli doktornő Pápay Judit kisiskolás korá­ban elhatározta, ha megnő, csakis orvos lesz. Mindig ki­tűnő tanuló volt, 1958-ban Veszprémben pre dara matú­ra lett, vagyis az érettségi bi­zonyítványa is színjeles. Az­tán, sikeres felvételi vizsga után, helyhiány miatt nem vet­ték fel az egyetemre. Sajnos, ilyesmi gyakran megesik, Pá­pay Judit életének további alakulása mégis rendhagyó történet. Erre hívta fel figyelmünket olvasónk, Padányi Lajos „Szerkesszen velünk” pályáza­tunkra írt levelében, és most Perbálon, az orvosi szolgálati lakásban beszélgetünk dr. Pápay Judit körzeti orvossal. Nagy kerülővel jutott idáig. Hivatástudat és akaraterő ve­zérelte útján. — Hogy elutasították egye­temi felvételét, mit érzett? — Borzasztó, amikor össze­törnek az ember vágyai. Szen­vedtem, elkeseredtem, és el­keseredésem még nagyobb lett, amikor az egyetemi félév végén, amelyen én nem vehet­tem részt, megtudtam, hogy az az osztálytársam, akit fel­vettek, lemorzsolódott... Amikor élete első nagy csa­lódását ez a második megte­tézte, Pápay Judit már a Já- nos-kórházban, Korányi And­rás tanár osztályán, a belgyó­gyászaton volt kisnővér. (Az ápolónő-tanulókat becézik így.) — Néhány napig, akár a le­taglózott jószág, olyan tehetet­len bénaságban lézengtem. Akkor aztán összeült a család, töprengtünk, mitévők legyünk. Nyolcesztendős kislánykorá­ban vesztette el az édesapját. Nővére akkoriban képesítő­zött és került tanítónőnek Szentkirályszabadjára. Hozzá költöztek Ajkáról az anyjával, a fiatal pedagóguslány lett a családfő. Abban mind a hárman meg­egyeztek, hogy Juditnak a be­tegek gyógyításával kell fog­lalkoznia, legyen hát ápolónő, talán később mégis bejut az egyetemre. Igen ám, csakhogy a legközelebbi kórházban, Veszprémben akkor nem volt nővérképzés, a fővárosban pe­dig nem tudott bentlakásos helyet szerezni. Ekkor nővére addig talpalt, amíg néhány héten belül nem szerzett magának állást Buda­pest közelében, Perbálon. On­nan Judit már bejárhat a kór­házba, mégis együtt marad az árva család. — A kétéves, munka mel­letti képzésben rendkívül so­kat tanultam, és azután is még egy évig az osztályon az orvosok sokat magyaráztak. Hálával gondolok rájuk. Nem voltak ezek elveszett éveik. • Mielőtt becsöngettem lakása ajtaján, jártam a perbáli meg a toki tanácsnál, beszéltem kör­zetében, a két faluban sok em­berrel, mindenki csak dicsér­te. — Éjjel, nappal, ha hívjuk, azonnal jön, de jön a beteghez hivatlan is. Gyógyít a szava, még a nézése is — körül­belül így foglalható össze, amit róla a páciensek beszélnek. Fél Perbál meg Tök, össze­sen két és félezer ember egész­ségén őrködik, vagyis nem is túl népes körzet orvosa. Csak­hogy Perbál szélétől négy ki­lométerre esik az első toki ház... Amikor már képesített ápo­lónőként másodszor felvételi­zett az egyetemen, a vizsga- bizottság elnöke azt kérdezte tőle: „Mondja, mit akar maga, halmozni az okleveleket?!" Hiába érezte, sőt tudta, sike­rült a vizsgája, nem bízott a felvételben. Aztán egyszer csak hívják telefonhoz a kór­teremből. A nővére hangját hallja,: „Felvettek, most jött meg a papír". e Summa cum laude avatták doktorrá. Győrbe"küldtek állás­ba. Azonnal odautazott, újabb csalódás érte, nem volt ott semmiféle állás. Szaladgált az­tán a minisztériumba, végül is megtették mentőorvosnak. — A mentőknél sokat tanul- tam. Egyedül van az ember, senkitől nem kérhet tanácsot, gyorsan döntenie kell. És meg kell próbálni mindent, még ha a betegnek már a szíve se dob­ban, pulzusa sincsen. A kocsi­ban ott a reanimációhoz min­den kellék. Egyszer egy asz- szonyt sikerült visszahoznom az életbe. Szívinfarktus érte, életműködései percekkel oda- érkezésünk előtt már megszűn­tek. Három hét múlva érdek­lődtem utána a kórházban, mondták, gyógyulása a legjobb úton halad. Viszont, másik ha­sonló esetben hiába értem el, hogy újra lélegzett és élve szállítottam kórházba, még az­nap meghalt a beteg. Mamája, aki eddig némán de büszkeségtől ragyogó arccal hallgatta beszélgetésünket, most panaszkodik a lányára: — Mindig megsíratja a ha­lottakat. Nem értem. Tavaly szeptember 20-án foglalta el állását, fél éve, rö­vid ideje tehát. Ez alatt leküz­deni az új emberrel szemben mindenütt feltámadó bizalmat­lanságot, legalább olyan nehéz volt, mint eljutnia az orvosi diplomáig. Szigorló orvos korában férj­hez ment Sváby Pálhoz, a tele­fongyár gyártástechnológiai osztályának csoportvezetőjé­hez. A férje „bejáró". Éjszaka, ha megszólal a csengő, persze felébred. Gyakran csengetnek, nemcsak az orvosnak, az or­vos férjének sincs éjszakai nyugalma. Magánéletéről kérdem. Azt mondja, jóformán nincs is. Szakkönyveken kívül semmit sem olvas. Színházban egye­temi hallgató korában volt utoljára. Egyszerűen semmire sem jut ideje. — Nagyon szeretek sütni, főzni, ahhoz sem jutok hozzá. Nem merek hozzákezdeni tésztasütéshez, hátha közben beteghez hívnak. Mosolyog. — Elégedett vagyok a sor­sommal és boldog vagyok. Nagyon boldog. Szokoly Endre

Next

/
Thumbnails
Contents