Pest Megyei Hírlap, 1969. április (13. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-04 / 78. szám

1969. ÁPRILIS 4., FENTEK HtST MtCYF.t %Mírlap 5 70 millió közművesítésre A közművesítés egyik leg­sürgetőbb feladat a megyé­ben. Mint Ganczer Ferenc, a Pest megyei Kőbánya és Út­építő Vállalat főmérnöke el­mondta, ez évben súlyának megfelelően napirendre került a közművek építése. Tavaly csupán egymillió forintot köl­töttek csatornázásra, s az idén már több mint 15 milliót. A közművesítésre szánt összeg megkétszereződött: 70 millió forintra nőtt Szentendrén és Vácott 6—6 kilométernyi csatornát építe­nek, s körülbelül ilyen hosszú­ságú új utat. Dunakeszin 7, Abonyban 4, Nagykőrösön 3 kilométernyi út épül. Kartal, Zsámbok, Páka, Albertirsa és Nagymaros 1—2 kilométeres új útszakasszal gyarapszik. Vöröskeresztes értekezlet A Magyar Vöröskereszt me­gyei titkárai szerdán Rostás Istvánnak, a Vöröskereszt fő­titkárának elnöklésével érte­kezletet tartottak a Vöröske­reszt székházában. Megvitat­ták a múlt évi munkáról szó­ló jelentést és a Vöröskereszt idei munkatervét. Rostás Ist­ván ismertette ezután a Vö­röskereszt közelgő harmadik kongresszusa tiszteletére ren­dezett verseny eredményét. A megyék versenyében első helyre a Vöröskereszt Nógrádi megyei szervezete került, a második Baranya, a harmadik Győr-Sopron megye. A buda­pesti kerületi vöröskeresztes szervezetek közül a IV. kerü­let bizonyult legjobbnak. Segített munkásain a Mechanikai Művek Gyorsabban, mint az Építőipari Vállalat Minőségi kifogások nélkül Szünet 1970-ig Interjú a lakáskérdésről Sátor János gyárigaigatóval AMIKOR EGY ÉVE A TÖRÖKBÁLINTI MECHANIKAI MÜVEK LAKÁSOKAT ÉPÍTETT DOLGOZÓINAK, AZ AK­CIÓ MEGYESZERTE ÉLÉNK ÉRDEKLŐDÉST VÁLTOTT KI, HISZEN AKKOR MÉG NEM VOLT ÉRVÉNYBEN AZ A RENDELKEZÉS, AMELY SZÉLESEBB KÖRBEN LEHE­TŐVÉ TESZI AZ ÜZEMI LAKÁSÉPÍTKEZÉSEKET. SÁTOR JÁNOST, A MECHANIKAI MÜVEK IGAZGATÓJÁT AZ ÜZEMI LAKÁSÉPÍTKEZÉS TAPASZTALATAIRÓL FAG­GATTUK. ÜJSAgIRÖ: Érdekelne, hogy az építkezés megkezdése előtt vagy utána, végeztek-e valamiféle ■ felmérést: milyen lakáskörülmények között él­nek az üzem dolgozói? SÄTOR JÄNOS: Nem, ilyen felmérést nem végeztünk, egy­részt azért, mert a lakásigé­nyek természetes úton jelent­keztek, másrészt azért, mert tudjuk, hogy az üzem nem lenne képes minden dolgozó­jának lakást biztosítani, még távlatilag sem. De a tapaszta­lat azt bizonyítja, hogy az a két négyemeletes, 72 lakásos ház az akkori igényeket majd­nem teljesen kielégítette. Mindössze öt-hat lakásigényt voltunk kénytelenek elutasí­tani, és azóta sem jelentkezett két-három dolgozónál több. ÜJSAGlRÓ: Hogyan szü­letett az építkezés ötlete? SÁTOR JÁNOS: Az utóbbi tíz évben összesen két álla­mi lakást kaptunk, amikor te­hát a megyei pártbizottság titkára jelezte, hogy lehető­Tsz-labor A Budapest környéki Termelőszövet­kezetek Területi Szövetségéhez tar­tozó 20 közös gazdaság mezőgazda- sági laboratóriumot létesített a fővárosban. Az új laboratórium­ban vetőmag-, műtrágyavizsgálatokat, talajelemzéseket és a takarmányok biológiai értékének meghatározását végzik, majd az eredmények ismeretében szaktanáccsal látják el a gazdasá­gokat. Érd vezet a betétgyűjtésben Tizenegyedik gazdálkodási évét zárta az érdi takarékszö­vetkezet. Az új mechanizmus lehetővé tette a választott ve­zetőtestület számára a helyi igényekhez igazodó bankpoliti­ka kialakítását. Többek között így került sor az építési köl­csön törlesztési idejének meg­hosszabbítására, a fogyasztási kölcsön kamatláb leszállításá­ra s az úgynevezett személyi kölcsön felső határának eme­lésére és törlesztési idejének hosszabbítására. A hatásköri önállóság alapján született meg az a döntés is, hogy az épülő korszerű MÁVAUT-pá­lyaudvar épületében alakítják ki a takarékszövetkezet új székházát saját eszközökből. Béres László igazgató elmon­dotta, hogy a betétállomány 13 és fél millió forint, a leg■ magasabb a megyében. Az 1968. évi növekedés 3 millió forint volt az előző évi 1 mil­lió 200 ezer forinttal szemben. A kölcsönforgalom 14 milliót ! tett ki. A taglétszám ezer fő- I vei növekedett a működési j körzet területén, így a jelen - | légi létszám 7300. A tagsági I részjegyek és a betét utáni ka- j mat címén több mint félmillió I forintot írtak jóvá a tagoknak. ség lenne üzemi lakásépítés­re, mi örömmel fogadtuk el ezt a lehetőséget. A gondolat 1967 májusában született. Az első kapavágástól kilenc hó­napra már be is költöztek a lakók. ÜJSÁGÍRÓ: Azt hiszem ez egyedülálló teljesítmény az építőipar újkori történeté­ben ... SÁTOR JANOS: Igen, az építőipari vállalatnál tréfá­san meg is jegyezték, hogy ezt ne csináljuk, mert ők képtele­nek követni a tempót. A gyors tempót úgy sikerült biztosí­tanunk, hogy a mi üzemünk volt az építkezés fővállalko­zója és nem az építőipari vállalat, ók csak a paneleket szerelték össze. Az egyik gép­kocsivezetőnk volt például a festők-mázolók irányítója, és kitűnően végezte a munkáját; betanított munkásnők végez­ték a betonszerelést. És a nagy építkezési láz mellénk állította a társvállalatokat is, úgy dolgoztak, mintha a saját lakásaikat építenék, ha kel­lett, akkor még szombat-va­sárnap is. Persze, rengeteg za­var, apró bosszúság kísérte az építkezést, de a dolgozók hihetetlen munkatempóval vágták ki magukat. Egyszer például felázott az út és a pa­neleket szállító vállalat, azt mondta, hogy ha reggel hatra nem lesz rendes út, nem tud­nak szállítani. Hónapokra állt volna le a munka. Reggel hat­kor telefonon jelentettük, hogy az út elkészült. ÚJSÁGÍRÓ: Társadalmi munkában is dolgoztak az építkezésen ? SÁTOR JÄNOS: Nem. Min­den munkát az érvényben le­vő építőipari norma és bér szerint fizettük. És nagyon szigorú volt a munkarend. Aki nem dolgozott, azt a pallér egyszerűen hazaküldte. Sokan lefogytak, de az egyik dolgo­zónk, akinek gyomorfekélye volt, az építkezés alatt meg­gyógyult ... De inkább az volt a jellemző, hogy alaposan lefogytak az emberek a mun­kában. Miután az üzemben befejezték a munkát, az épít­kezésen kezdték a műszakot. Berendeztünk egy ideiglenes szállást is, azoknak, akik ki­dőltek, ott kipihenhették ma­gukat, majd folytathatták a munkát. Konkrét társadalmi munkát csak a vállalat veze­tői végeztek, elsősorban igaz­gatási főosztályvezetőnk, Sán- tha Gyula elvtárs, aki a benti munkája mellett irányította, koordinálta az építkezést. ÜJSAGIRÖ: Kik kapták a lakásokat? SÁTOR JANOS: Fizikai mnkások, és elsősorban fiata­lok. Azok, akik tagjai a törzs­gárdának, tíz-tizenöt éve dol­goznak a vállalatnál. ŰJSÁGIRÓ: És az anyagilag jobban rászorultak nem ma­radtak ki a lakásépítési akció­ból? SÄTOR JÄNOS: Nem. Az indulásnál 15 ezer forintot kellett befizetni, de azoknak, akik anyagilag nem álltak jól, viszont törzsgárdatagok, a vál­lalat hosszú lejáratú hitelt biz­tosított — kamat nélkül. Ezen­kívül a ledolgozott építőipari munkát is beszámítottuk, és végső soron a lakásokat a ter­vezett teljes árnál sokkal ki­sebb összegért sikerült felépí­tenünk. A másfél szobás laká­sok hivatalos költségvetés sze­rinti tervezett ára 161 ezer fo­rint lett volna, ehelyett 126 ezer forintért építettük fel. Vagy a két és fél szobás laká­sokat 220 ezer forint helyett 170 ezer forintért tudtuk biz­tosítani. És azt hiszem, hogy ez nem kis különbség. Olyan is adódott, hogy mi fizettünk a lakástulajdonosnak, és nem ő fizetett nekünk. ŰJSÁGIRÓ: Ez már a cso­dák körébe tartozik ... SÁTOR JÄNOS: Nem. Néz­ze meg ezt a kimutatást. Pél­dául Magyar László nevű dol­gozónk másfél szobás lakást igényelt, ennek az ára 126 ezer forint. Ledolgozott 30 ezer fo­rintot, tehát a befizetett és le­dolgozott összeg különbségét, összesen 18 ezer forintot, ami­kor a lakásba beköltözött, visszafizettük neki. És véle­ményem szerint van még egy tényező, amit meg sem lehet fizetni... Dolgozóinknak sem miféle adminisztrációs tortúrát nem kellett végigcsinálniuk. Mindent a vállalat intézett. A hivatalos ügyintézésből csak annyi maradt rájuk, hogy a beköltözés után ki kellett töl­teni a bejelentőlapot. A laká sok minőségével úgy az átve­vők, mint a tervezők meg vol­tak elégedve. És amikor min­dennek a végére értünk, mi is sóhajtottunk egy nagyot. ÚJSÁGÍRÓ: Vannak hason­ló terveik a jövőre nézve? SÁTOR JÄNOS: Most előbb kipihenjük a konzekvenciákat. A szakszervezeti tanács is egyetértett azzal az elképze­léssel, hogy 1970-ig egyelőre ne foglalkozzunk üzemi lakás­építéssel. De a családiház­építkezéseket továbbra is se­gítjük vállalati eszközökkel, hosszú lejáratú, kamatmentes hitellel, önköltségi fuvarral, bontási anyagokkal, szerszá­mokkal is. Gyakorlatilag nincs megállás, de úgy érzem, hogy egy csúcson túl vagyunk, Nádas Péter NÉZŐPONT A cselekvés joga A megkülönböztetés leg­többször rangsorolás is. A megkülönböztetés lehet szán­dékos vagy akaratlan, a rang­sor mégis, az élet megkívánta szükségszerűség. Ilyen szük­ségszerű rangsort állítunk föl, amikor számbavesszük — az üzemben, a termelőszövetke­zetben, a hivatalban, a lakó­helyen —, kik azok, akik meg­értve társadalmunk erkölcsé­nek lényegét, már nemcsak a cselekvés kötelességét veszik tudomásul, hanem — és fő­ként — fölismerik a cselekvés jogát is. Azt a nemes és nagyszerű jogot, hogy alkotó móaon, kötelességükön túl működjenek közre közös dol­gainkban, gyarapítsák ered­ményeinket, küzdjenek a hi­bák, botlások ellen, azaz: az átlagosnál többet vállaljanak, mégpedig önként, s önzetlenül a szocialista gazdaság és tár­sadalom építéséből. Igazi, mert tényékre alapo­zódó rangsor ez. S ezrek és ez­rek neve kerül föl a képletes dicsőségtáblákra, mert úgy érezték, hogy akarnak és tud­nak többet adni, nem eléged­tek meg a kenyérkereset teen­dőivel, hanem jogot formáltak arra, hogy beleszóljanak a kö­zös ügyekbe, a társadalom s a gazdaság minden területén. Gazdag, s egyre bővülő rang­sor ez. Ott van rajta a tanács­tag, aki a gyűlésen szenvedé­lyesen érvel, házról házra jár, s elsőnek fogja meg az ásót, amikor vasárnap délelőtt ár­kokat mélyít, átereszeket tisz­tít a lakosság. Ott van rajta az üzemi munkás neve, aki a gyár szakszervezeti tanácsá­nak tagjaként odahaza, este előterjesztéseket tanulmányoz, s másnap felelősséggel, a té­nyeket mérlegelve adja le sza­vazatát. Ott a tanító, aki csa­ládokhoz kopogtat be, s taná­csokat ad, mivel segíthetik a gyerek tanulását. Ott az or­vos, aki munkája mellett elő­adásokat tart, a személyi hi­giénia fontosságát hangsúlyoz­za, a szövetkezeti paraszt, aki szakkönyveket böngész, hogy a küldöttgyűlésen jobban ér­velhessen azok igaza mellett, akik képviseletében megjele­nik, az önkéntes rendőr, a vö­röskeresztes aktíva, a szabad idejét a könyvtár kezelésére föláldozó nem hivatásos nép­művelő ... Csak Pest megyé­ben tíz- és tízezrek neve sze­repel e képletes, de a közös­ség által nagyon is számon­RAKTÁRRÓL VÁSÁROLJANAK TÖLÜNK! PG 1 N—10 T típusjelű, tüzelőolajra készült, 4.5— 11 kg/óra fogyasztású, PG 1 N—10 G típusjelű, gázolajra készült, 4.5— 11 kg/óra fogyasztású és PG 1 N—50/63 T típusjelű, tüzelőolajra készült, 30—50 kg/óra fogyasztású AUTOMATIKUS OLAJÉGŐKET Kiváló hatásfokkal alkalmazható sütőipari kemencéknél, központifűtés-kazánoknál, melegvíztermelő kazánoknál, ipari és mezőgazdasági szárítóknál, léghevítőknél stb. AZ ÉGŐKET ÜZEMBE HELYEZZÜK, A SZERVIZELLÁTÁST VÁLLALJUK FORDULJANAK HOZZÁNK! PESTVIDÉKI GÉPGYÁR Telefon: 140-432, 278—453, 478—5Ó2. A 128-as melléken felvilágosítást ad: Tárnái Magda. tartott ranglistán. Igen, rang­lista ez. Erkölcsi értékekért ad erkölcsi elismerést, önzetlen­ségért, áldozatvállalásáért fi­zet a legnemesebb fizetséggel: tisztelettel, megbecsüléssel. Igaztalan lenne azt állítani: csakis a mi szocialista társa­dalmunkban voltak és van­nak ilyen emberek. Voltak ilyenek a fölszabadulás előtt is. Tanítók, akik megkísérel­ték a lehetetlent. Orvosok, akik ingyen gyógyították a szegényeket. Munkások, akik fillérjeikből is adtak az utcá­ra tett társaknak. Voltak ilyen emberek, de: magukra maradottan, egyedül, a társa­dalmi áramlattal szemben küzdöttek, harcoltak. Igaz te­hát, ha azt állítjuk: a cselek­vés jogát fölismerő ember t í- pus át, s társadalmi méretek­ben egyre számottevőbb tábo­rát a mi társadalmunk, a szo­cialista társadalom teremtette meg, s teszi majd — hosszú, nem mindig egyenletes, s buktatóktól sem mentes út megtétele után — uralkodó típussá. Uralkodó típussá, mert a társadalmi fejlődés folyama ebbe az irányba visz, s az önzetlenek, a f árad­hatatlanok nem a társadalom ellenére, hanem éppen annak legfőbb akarata és szándéka szerint tevékenykedhetnek. Egyén és társadalom viszo­nyában soha nincsenek — nem voltak — örök, megvál­tozhatatlan törvények. Az egyén mindig történelmileg adott társadalom terméke, s éppen ezért, Marx szavaival élve, „az emberi lényeg a ma­ga valóságában a társadalmi viszonyok összessége”. A mai ember, a szocialista társada­lom mai egyede tükrözője a változó, az átmenet sok-sok jellemzőjét magában hordó kornak, tegnap ma és holnap együttélésének. Mert hat a múlt is: a szerezz, a kaparj kurta, neked is lesz, a sze­mesnek áll a világ, a segíts magadon, az isten is megse­gít. Hat a múlt, de: az adott s változó valóság ellenére, az­zal szemben hat, s éppen ezért ereje, hatása — ha nem is napról napra, hanem na­gyobb távlatokban — gyön­gül, csökken. És hat a holnap: a cselekvés kötelességének kényszerét a cselekvés önként vállalt jogával társítóké, azok típusáé, akik fölismerik, hogy egyén és társadalom szabad fejlődésének indítékai egybeesnek, s éppen ezért vállalják a közös dolgok ön­zetlen szolgálatát, hiszen ma­gukért is cselekednek. Ma még ők, a cselekvés jo­gát fölismerők vannak keve­sebben, a többség még a cse­lekvés kényszerét érzi első­sorban. Mégis: tegnap meg tegnapelőtt még kevesebben voltak, akik joguknak érezték a köz dolgainak formálását Változó társadalmunk hat az emberekre, s az emberek visszahatnak a társadalomra. E kölcsönhatás eredménye s következménye, hogy napról napra, hétről hétre bővíteni kell a rangsort, hogy sok ezrek mellé újabb ezrek állnak, s hogy nemcsak gazdasági alap­jaiban. hanem társadalmi szerkezetében is egyre kita- pinthatóbbá válik a holnap, a szocializmus teljes felépí­tése. SZOMBATHELY Japán táncok Hiroshi Iwata és Kazuko Iwata japán táncbajnok pá­ros jelentkezett a májusi Sa- varia nemzetközi táncver­senyre. Mr. Kyíyoshi Hara, a japán táncszövetség alelnöke, pontozóbíróként működik köz­re. A május 16—17 és 18-i ver­senyre elküldte nevezését a standardtáncok többszörös vi­lágbajnok párosa, a német szö­vetségi köztársaságbeli Bern- hold házaspár, az osztrák Hel­ga Thessl és Heinz Kern is jelezte érkezését. Tavaly 16 ország képviselői versenyez­tek Szombathelyen az idén en­nél többet várnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents