Pest Megyei Hírlap, 1969. április (13. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-04 / 78. szám
1969. ÁPRILIS 4., PÉNTEK ““%Mirhw REFORM TA PA SZTA LA TOK Gyorshajtás, józan fővel Megdolgoztak a többletnyereségért a Pest megyei Műanyagipari Vállalatnál Születésnap Süszler László 1945. április 4-én született. Szegény sorsú szülei még a 4 elemit sem tudták elvégezni. Laci a 8 általános befejezése után technikumba járt, édesapja korai haláláig. Munkát vállalt, hogy hozzájárulhasson négy leánytestvére felneveléséhez. A technikumi tanulmányokat az esti tagozaton folytatja majd. Jelenleg gépkocsivezető a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalatnál. Néhány évvel ezelőtt nősült, feleségével és másfél éves kisfiával lakik édesanyjánál Budaörsön. A harmadik tavasz ünnepén A műanyagipar dinamikusan fejlődő ágazat, s ez a dinamizmus jellemezte s jellemzi a Pest megyei Műanyagipari Vállalatot, egész gazdálkodását is. A ma már ezer fővel dolgozó PEMÜ 1968-ban 32 millió forintos nyereséget tervezett, s ezzel szemben 48 millió forintot ért el. A tizenhatmillió forintot kitevő többlet- nyereség kemény, rendkívül átgondolt munka eredménye. Hiszen 1968-ban a vállalat több mint ötven százalékkal (!) 63 millió forinttal növelte termelési értékét, s ennek nagyobb részét, 68,2 százalékát, a termelékenység emelkedésével érte el. Ilyen termelési mutatókhoz szigorú, józan fő, számolni tudás, bátorság és cél- tudatosság kellett. A vállalat vezetőiben és dolgozóiban mindez megtalálható volt. Nincs mellékes tényező Mi volt a legfontosabb tapasztalat? Az, hogy a megváltozott gazdálkodási körülmények közepette nincs mellékes tényező, a műszaki intézkedések ugyanolyan fontosak, mint az, hogy a vállalati célokra megnyerjék a dolgozók egészét. Ez utóbbira bizonyító erejű példa, hogy a kilencmillió forint értékben vásárolt új automata gépek csak a harmadik negyedévben érkeztek be külföldről, tehát a meglevő gépeken kellett megtermelni a jóval több árut. így lett Ám csak úgy volt ez lehetséges, hogy a dolgozók nem pusztán elfogadták, hanem megértették a vállalati célokat, s hogy — például — míg 1967-ben tizenhét munkabrigád dolgozott 130 fővel, Három szocialista brigád 21 taggal, addig 1968- ban harminchárom munkabrigád 236 fővel, s tizenöt szocialista brigád 117 taggal tevékenykedett. A vállalat igazgatója, Horváth Ferenc szavaival élve: a brigádmozgalom ilyen nagy mértékű fejlődése nélkül „leültek” volna, nem teljesíthették volna — mert bizony az előbb említett gépbeérkezés elhúzódása miatt szombati meg vasárnapi műszakokra is szükség volt — egyetlen tekintetben sem terveiket. Szigorúan csak a számok tükrében vizsgálva: az egy főre jutó termelési érték 21,2 százalékkal emelkedett, s ma egy munkásra 62 ezer, egy foglalkoztatottra 52 ezer forint termelési érték jut, ezer forint állóeszközre pedig 774 forint, míg ezer forint értékű beruházásra 4373 forint (!) nyereség! A reform tehát nemcsak arra késztette a vállalatot, hogy számolni kezdjen, hanem — és főként — arra, hogy alaposan megnézze: mit és hogyan számoljon. Mert például az ezer forint beruházásra jutó nyereség új mutató a vállalatnál, de aligha kétséges: a legfontosabbak között a helye. Számol a vállalat, s számolnak — természetesen — az emberek is: ezer forinttal emelkedett egyetlen esztendő alatt az átlagkereset, tavaly 130 ezer forinttal, idén pedig 450 ezer forinttal támogatja a vállalat dolgozóinak lakásépítő akcióját. A biztonságérzetet pedig többek között az is adja, hogy egymillió forintot tartalékoltak a részesedési alapon... Reális célok 1968, de 1969 első negyede is megtanította arra a vállalatot, hogy a realitások nincsenek ellentétben a gyorsasággal és rugalmassággal. Annak ellenére teljesítették huszonegymillió forintot kitevő exporttervüket, hogy piaci nehézségek miatt igen rövid idő alatt új termékeket kellett adni a partnereknek s hogy belföldön is változott a kereslet. Rendkívül sokrétű, s a céloknál összetalálkozó tevékenység kellett ehhez, fölépíteni az új csarnokot, megkezdeni más építkezéseket, beállítani az automata fröccsöntőket, s közben: zavartalanul termelni. A termékválasztékhoz új szerszámok tömege kell — a műanyagipar a leginkább szerszámigényes ágazatok élén halad —, de ezek egy részét kooperációban készítették. Most, hogy keserves tapasztalataik, kiszolgáltatottságuk csökkenjen, a korábbi 15 szerszámkészítő helyett negyvenet foglalkoztatnak. Megszervezték s üzembe helyezték a daráló üzemegységet, 340 tonna hulladékot dolgoztaik itt fel — saját, illetve vásárolt hulladékot —, s ezzel újabb jelentős forrást nyitottak meg a nyereségnöveléshez. Mindennek végső következménye az lett, hogy a kollektív szerződést „felrúgva”, az abban meghatározott nyereségnél jóval többet fizettek ki, s ezzel is kifejezve, hogy a sikerek valóban kollektív erőfeszítéseken nyugodtak. Átfogta tehát a vállalat egészét, a vállalati tevékenység minden területét a reform. Éltek a lehetőségekkel, a „gyorshajtást” azonban nagyon is józan fővel csinálták. Ugyanez a józanság jellemzi a további terveket is. Nem hajszolják minden áron az eredményeket, 1969-re például a tavalyinál szerényebb, 30—35 százalékos termelésnövekedést terveztek, igaz, a vállalat teljes termelésének értéke így is 220—230 millió forint lesz. Az újabb erőgyűjtés, a műszaki stabilizáció időszaka lesz ez, s végrehajtása — mégpedig 13 millió forintos költséggel — olyan járulékos beruházásoknak, melyek már a holnaputánba vezetnek. Biztos jövő A vállalat vezetői nagy gondot fordítanak arra, hogy minden dolgozó tájékozott legyen a tervekről, s nemcsak a közvetlen, hanem a távolabbi feladatokat is ismerje. Fontos tényező ez. A holnap biztonságát körvonalazza a vállalat egésze előtt, s ezzel egy--------------------- hollófekete I Bogarszemű, | szemöldökű--------------------- fiatal lány néz rám elgondolkozva a fényképről. Háttérben karácsonyfa, egy szem szaloncukorral, üveggömbbel, gyertyával. Ez Marija Alekszandrovna Sumilova felcsernő utolsó fényképe. Az üllői határban dúlt a 1 harc, amikor egy orvossal bejött a faluba. Kérdezték, van-e itt valamiféle járvány? A nemleges válaszra közölték, akkor ide telepítik a tábori kórházat. így is történt. Karácsony estén valaki egy fees kával ajándékozta meg a sebesülteket. akkor készült a kép Marijáról. Sumilova felcsemő meghalt. Április 4-én úttörők, halottak napján a gyászolók mindig tesznek virágot a sírjára. A község vezetői pedig megőrizték fényképét, amit holmija között találtak.-. augusztus 18-án I 1988 I Tuapsze városból,------------ a Marx tér 6. s zám alól levél érkezett. Lukács Lázár, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei titkára különös érdeklődéssel olvasta. Csacsuh Dagejev Ilje- szovicsot kereste benne testvérbátyja. Tudomása szerint Magyarországon esett el, egy Üllő nevű község határában, északi irányban, olyan út ben annak alkotó részesévé teszi a kollektívát. Így például előre tudták, hogy ebben az évben nagyarányú járulékos beruházásokra kerül sor, hogy gépvásárlásra csak négymillió forintot fordítanak, de 1970-től viszont a géppark bővül majd gyors ütemben, elsősorban nagy teljesítményű berendezésekkel. Az anyagi és erkölcsi biztosítékok oly szilárdak, hogy a vállalat vezetői tanulmánytervet készíttettek a poliolefin- cső gyártásának bevezetésére, s bár nagy fába vágták ezzel a fejszéjüket, törekvésükkel megértésre és támogatásra találnák a Műanyagipari Kutató Intézetnél, az Országos Műszaki Fejleszési Bizottságnál. Van ebben kockázat? Természetesen. Éneikül ma már nincs üzleti siker. A kockázattal szemben azonban igen sokrétű tevókenységfej- lesztés áll — mert a csőgyártás sok területet érint —, valamiért tehát valamit, mert ma már semmit sem adnak ingyen. A gazdaságirányítás mai rendjének bevezetése óta eltelt egy és negyed év legfontosabb tanulsága ez volt: semmit sem adnak ingyen. Akik viszont keményen megdolgoznak érte, íjiegérdemlik, hogy akár — tizenhatmilliós többletnyereséget is zsebre tegyenek ... Mészáros Ottó HÉLIUMSEPRŰ Ha egy lombikban vákuumot kell előállítani, nagyon sok kellemetlenséget okoznak az edény falaira tapadó gázmolekulák. Csak igen nagy nehézségek árán lehet őket onnan eltávolítani. Hiroo és Hi- rosi japán feltalálók egy különös „seprűt” gondoltak ki az engedetlen molekulák kiűzésére. Felmelegített héliumsugarat bocsátanak az edénybe, és a nemesgáz egyszeriben megtisztítja a falakat. Mind egy szálig „kiseprűzi” az önszántukból távozni nem óhajtó molekulákat. mentén, amelyen a fővárost lehet megközelíteni. Lukács Lázár évekig volt tanácselnök Üllőn. Sumilovan kívül nem tudott mást, akit a faluban temettek volna el. A harcok során elesett szovjet katonákat később mind elvitték Monorra, ahol a közös hősi sírban tértek örök nyugovóra. Hosszas nyomozás után "ábukkant Kiss Károly volt sírásóra, aki meglepő dolgokat közölt. | — Mostanában I nemigen--------------------------- mozdulok ki hazulról — emlékezik (Folytatás az 1. oldalról) alapokon nyugvó történelmi barátságunk és együttműködésünk erősítését, állandó fejlesztését.” A Népköztársaság Elnöki Tanácsa, hazánk felszabadulásának 24. évfordulója alkalmából, eredményes munkájuk elismeréséül sok dolgozót tüntetett ki. A Munka Érdemrend arany fokozatát 120-an (köztük dr. Duray Gyula, a Pest megyei Tanács Gyógyszertári Központja vezető szakfelügyelője), ezüst fokozatát 603-an, bronz fokozatát 939-en kapták meg. A fegyveres testületek 16 tagját Vörös Csillag Érdemrenddel, 87 tagját Kiváló Szolgálatért Érdemrenddel tüntette ki az Elnöki Tanács. A kitüntetéseket Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön délben adta át az Országház kupolacsarnokában. A. N épköz társaság Elnöki Tanácsa az állam és az egyházak közötti jó viszony érdekében kifejtett munkásságuk, valamint közéleti tevékenységük elismeréséül a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta dr. Hamvas András nyugalmazott kalocsai érseknek, dr. Káldy Zoltánnak, az evangélikus egyház egyetemes püspökének és Palotay Sándornak, titka Kiss Károly, cipészmester. — Megöregedtem, elhíztam, nehezen bír a két lábam. De régen sokat vallattam a határt., Meggyőződésem szerint Üllő földje még sok meglepetést tartogat. Árpád fiát, Iliét, vagy ahogy másképp nevezik, Jelsát keresem. Nyolc régi sírt tártam fel az évek során, az értékes leleteket átadtam a Nemzeti Múzeumnak. Akkoriban, negyvennégy- negyvenötben is én vállaltam a sírásást. Egyszer, a harcok jószerivel még el sem csitultak, jöttek hozzám a Maglód! a Szabadegyházak Tanácsa ügyvezető igazgatójának. Tegnap este ünnepi külsőségek között, katonai tisztelet- adással felvonták az állami zászlót az Országház előtti Kossuth Lajos téren, a Gellérthegyen pedig a Magyar Népköztársaság nemzeti lobogóját és a munkásmozgalom vörös zászlaját vonták feL Tegnap este 18 óra 10 perckor a rádióban, 19 óra 35 perckor a televízióban Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tartott ünnepi beszédet. Csütörtökön este az Erkel Színházban díszelőadást rendeztek a felszabadulás 24. évfordulójának tiszteletére. Megyénkben történt Tavaszi hangulatban, a négyes pihenőnapot megelőző jó atmoszférában kezdték meg az ünnepségek sorozatát Pest megyében is. Az elmúlt napon, április 3-án többek között fel- szabadulási ünnepséget és a városi KISZ-fiatalok fogadalomtételét rendezték meg Szentendrén, Lendvai István a Pest megyei Pártbizottság titkárának részvételével. A gödöllői ünnepségen Simon Pál, a Dunai Kőolajipari Vállalat igazgatója képviselte a megyei pártbizottságot, mint a úton. lakók. Mondták, fekszik ott egy fiatal katona, egy pár lapátnyi föld alatt, amit nagy sietve ráhúztak. Jó lenne, ha rendesen eltemetnék. A temetőben hántoltam el. az akkori elöljáróságnak szóltam is róla. Napokra rá ismertem meg Sumilovát. Szép, bánatos lány volt. Nagyon sajnáltam, amikor ő is meghalt. Koporsóba tettem, eltemettem a fiatal katona fölé. Gondoltam, a honfitársak legyenek együtt. Később sírkövet vettem nekik Holló Lászlótól. Nem is került 'nagyon sokba. Csak bajba’ voltunk a nevekkel, sehogy sem tudtuk a cirill betűket leírni. ;------j----------------- — mondI — Így történt, | ja lu------------------------- kács L ázár MSZBT-titkár — Evekkel ezelőtt másolatot küldtek Sumilova fényképéről, hátha valaki tudni akar a sorsáról. A mai napig soha senki nem kereste. Ki tudja, szülei, testvérei élnek-e valahol? Pedig még most is, havonta legalább három-négy levél érkezik hozzánk, amelyben elesett katonák után kérdeznek. Tavaly egy Komszomol-küldöttség járt Üllőn, ök is megkeresték Kiss Károlyt, adataink egyeztek. így derült fény rá, hogy a kegyelet virágai az emberek tudta nélkül huszonhárom éven át két hősnek szóltak. A községi tanács új márványtáblát tetetett a sírra- amely Marija Alekszandrovnr Sumilova és Csacsuh Dagejev Iljeszovics emlékét őrzi. —komáromi— párt vb-tagja. A nagykátai megemlékezésre dr. Bíró Ferenc, a pártbizottság osztály- vezetője látogatott el. Vecsé- sen a megyei pártbizottság munkatársa, Csömör József mondott ünnepi beszédet. Tegnap este Túrán lampio- nos felvonulást tartottak az úttörők és a KISZ-esek. Cegléd—Nagykörös- Jászapáti—Ráckeve Ma, április 4-én az első hivatalos pihenő- és ünnepnapon Cegléden és Nagykőrösön fogadalmat tesznek a fiatalok és emléktáblákat avatnak. Nagykőrösön Barinkai Oszkárné, a Pest megyei Párt- bizottság titkára, Cegléden Szilágyi János, a párt vb tagja, rendőrfőkapitány képviseli az MSZMP Pest megyei Bizottságát. Hattantermes iskolát avat fel Jászapátin dr. Csi- csay Iván, a Pest megyei Tanács vb-elnökhelyettese. Ráckevén a fiatalok fogadalomtételére és műsoros ünnepségre kerül sor, amelyen vendég lesz Németh Ferenc, a KISZ Pest megyei Bizottságának titkára. Kitüntetett szövetkezeti dolgozók Felszabadulásunk 24. évfordulója alkalmával id. Dinnyés József, a nagykátai fmsz alapító tagja, Duka Gyula, a pé- celi fmsz igazgató-elnöke a Munkaérdemrend ezüst fokozatát, Németh Pál a váci fmsz igazgatósági tagja a Munkaérdemrend bronz fokozatát kapta meg a szövetkezeti mozgalomban szerzett érdemeik elismeréséül. „Kiváló szövetkezeti munkáért” kitüntetésben részesült: Csáti János, a taksonyi fmsz igazgatósági tagja, Radóczi József, a dabasi MÉK-kirendelt- ség előadója, Szénást Zoltán, a túrái fmsz igazgató-elnöke. A „Belkereskedelem kiváló dolgozója” kitüntetést kapta Dudás Lajos, a péceli fmsz boltvezetője. Köles Péterné, a túrái takarékszövetkezet könyvelője pedig „Kiváló pénzügyi dolgozó” kitüntetésben részesült. Középkori város a jövendő tenger fenekén Az Ili folyón (Alma Ata közelében) épültj. kapcsagaji víztároló helyén egy középkori város maradványait fedezték fel. Mintegy húsz lakó- és gazdasági épület falait sikerült kiásni. A várost köralakú bástyákkal megerősített várfal vette körül. Demal Akisev ismert régész elmondotta, hogy a mai kaza- hok ősei. az ásatások tanúsága szerint, a középkor kezdeti szakaszában igen magas színvonalú anyagi kultúrát hoztak létre. Hősök nyomában Az üllői sír
