Pest Megyei Hírlap, 1969. április (13. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-27 / 95. szám
196.9. ÁPRILIS 27., VASÄRNAP pfcvr «lECYEi KfCírlap • HETI KOMMENTÁR Látogatók Megszokott, hogy cgy-egy gyár, termelőszövetkezet, kulturális intézmény látogatót vagy látogatókat fogad. Megmutatják a vendégnek a nevezetességeket, eszmecserére is sort kerekítenek, ahogy mondani szokták: az ilyesminek megvan a menetrendje. Ha a héten csak egyetlen lapszámunkba kukkantottunk, abból is három látogatásról értesülhettünk. Az egyik baráti ország művelődésügyi miniszterhelyettese Foton, a gyermekvárosban járt, Duna menti országok kőolajipari szakemberei látogattak Százhalombattára, a Dunai Kőolajipari Vállalathoz, s mérnök- csoport — az egyik tudományos egyesület rendezésében — a Csepel Autógyárba. Jó érzés, hogy majd’ mindenütt van mit láttatni, van mivel büszkélkedni. Jó, hogy más országból érkezett vendégeink így is ismerkednek hazánkkal, nemcsak a főváros panorámájában gyönyörködnek a Gellérthegyről, de megnéznek egy-egy gyárat, termelőszövetkezetet, iskolát is. Jó dolog, hogy politikai vezetőinknek jut idejük egy vagy több napot eltölteni az ország valamelyik részén. A sokféle-fajta látogatás között azonban akadnak olyanok, amilyeneket aligha érdemes, hasznos rendezni, szervezni, tehát: fölöslegesek. Mire gondolunk? Arra például, hogy nagy divat lett tapasztalatcsere ürügyén a minden tartalmat nélkülöző ki- rándulgatás. Tapasztalatcserére mennek például műszaki emberek, mondván: megismerik, az ország másik részén levő gyárban mit csinálnak. Elmennek, a tett színhelyén azonban kiderül, hogy vendéglátóik ugyan nagyon kedvesek, de az égvilágon semmit nem árulnak el arról, ami lényeges. Mert csak nem bolondok a konkurrenciának kifecsegni, mivel is akarnak kirukkolni a piacra? Tapasztalat- cserére indul a szövetkezet áldozatos munkát végzett szocialista brigádja — maga az út is jutalom, a szövetkezet állja minden költségét —, de a másik szövetkezetben kiderül, hogy egészen eltérőek az adottságaik, termelési szerkezetük sem hasonlítható össze, s így tovább. A tapasztalatcsere egyetlen emléke: kedvesek voltak a vendéglátók. Szó sincs arról, mintha kardot rántanánk mindenféle tapasztalatcsere ellen. Bolond ember az, aki a jó ellenére hadakozik. Attól óvnánk: az elnevezés még nem tartalom. Egy kirándulás még nem tapasztalatcsere. Egy látogatás lehet baráti hangulatú, de egyéb értéke nulla. Minek hát akkor a költség, az elvesztegetett idő — a látogatóké is, a vendégfogadóké is —, ami mögött pénzbeli veszteség van. Mert éppen ez a lényeg: nincs még becsülete az időnek. Egyáltalán nem, vagy csak alig ismerik el a legtöbb helyen azt az elvet — nagyon is gyakorlati elvet —, hogy az idő: pénz! Sőt úgy pocsékolják az időt, hogy még pénzt is tesznek mellé. A kelleténél jóval nagyvonalúbban bánunk a — hivatalos idővel. A munkaidővel. Mintha nem ez lenne a forrása a hasznot hajtó tevékenységnek. Erőltetett, kiagyalt ötletek kapnak zöld utat, állampénzen tett kirándulások nyerik el a jóváhagyást. Ezért nem kell kivétel nélkül minden látogatásnak, látogatónak örülni. Sőt! Nem dőlne össze a világ, ha végre akadna egy hely — s majd csak követőre találna a példa —, ahol nemet mondanának a fölösleges látogatóknak, ahol a hivatalos címkével jelentkező magánvendégeket elutasítanák. Krónikás HATÁRIDŐ ELŐTT November 15-én felszereléssel együtt átadják a ceglédi új kórházat A magasba szökő épület messziről késznek látszik és az is — kívülről. Belül azonban még folyik a munka, igaz a legfelsőbb a hetedik emeleten már csak egészen rövid ideig. A többi emelet, mennél alacsonyabban fekszik, annál nyersebb állapotban van még, de: — Határidő előtt befejeződik mindenütt a munka — jelenti ki Kovács János, a ceglédi kórház ‘ gondnoka, aki az épülőben levő új kórházon büszke örömmel végigvezet. íme az építkezés hátralevő menetrendje: 1969. július 31-ig a Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat az épület hotelszárnyát, ahol a betegszobák vannak, műszakilag átadja. Augusztus elsején a kórháznak ebben a részében a gyógyítókészülékek, gépek felszerelését és a berendezést megkezdi a Medicor Kórházberendező Iroda és november 15-ig az esetleges hiányokat pótolja. Ezen a napon teljesen elkészül a kórház. A legnagyobb segítség A végleges átadás eredeti határideje ez év utolsó napja lett volna. Nos — hogy végre egyszer ellenkező értelemben is használjuk a hazai építészeti szaknyelvben oly gyakori kifejezést — ez a határidő „objektív okokból meghiúsult”. — A Bács megyei vállalattal volt már dolgunk, mindig jól dolgozott, ilyen jól azonban mint most, még soha. Ez azonban a határidő előbbre hozásának csak egyik tényezője — és sorolja Kovács gondnok a többit is. Például, hogy Bognár József, az építésvezető ceglédi lakos, ahogy az építőmunkások egy része szintén és feltehetően egészséges lokálpatriotizmusuk ösztökélte még jobb munkára őket. Aztán segített az építkezésnél a város és a járás lakossága, a tsz-ek építőbrigádjai, meg az ipari üzemek kőművesei. Együttesen félmillió értékű társadalmi munkát végeztek. A városi meg a járási pártbizottság és a tanács is minden lehetőt elkövettek, hogy a munka zavartalanul haladjon. Portré és költemény zi sajtó alá. Kora ifjúságától kezdve, kisebb megszakításokkal, különböző szerkesztőségekben dolgozott. Lapunknak két éve munkatársa. Pedagógusként kezdte. Első verseskötete 1950-ben jelent meg „Diadal” címmel. Ezt követte a „Töretlenül” c. ifjúsági regény. Andrej Malis- ko verseskötetét Gáspár Endrével közösen fordította „Túl a kék tengeren” címmel. További verseskötetei: Leszállt a dér; A lehetetlen próbája. Ez utóbbi műfordításokat is tartalmaz. Mint műfordító főleg a szovjet költészet alkotásait ülteti át magyar nyelvre. Legutóbb Eduardas Mie- zelaitis „Kardiogram” c. kötetébe és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára megjelent „Aurora” című antológiába fordított. A Magyar írók Szövetsége és a Magyar PEN Club tagja. 1966-ban Nógrád megyéhez kapcsolódó költészeti munkásságáért Madách-em- lékéremmel tüntették ki. Realista szemléletű költésze-, te, a Kortárs egy 1963-as számában publikált kritika szerint, főként „a fájdalom hullámhosszán” fogható. Egyes írásai bolgár, lengyel, orosz és román nyelven is megjelentek. Jelenleg „Láz és szakáll” című új verseskötetét rendePolgár István: Kemény parancs szerint Életem izgalmas kockázatok sorozata. Milyen veszély már az is, hogy vagyok, hogy éjszaka álmodhatok, hogy gondolatokat teremhetek, hogy láthatok, hogy alkotnom szabad ítéletet! Gyermekkoromban vigyáztak reám, s én, szertelen, úgy éltem, mint a boldog pávián, lábam, kezem használtam még csak, s két mohó szemem nézett csupán, aludt még bennem a veszedelem hús-vánkosán. Könnyű idő, haj, primitív idő — üvegcserép. Egy szép napon ott áll a hökkenő — most merre lép? Es napra nap, és évre év, amíg tart az iram, maga dönt, mit tesz, hogy teszi, s bukik, ha pechje van. Veszély, kockázat, álmaim, konok gondolatok, neki kell vágni hányszor, s torpanok, tapogatok, iszonyú-felelősség-életem, vállaltalak, munkállak, s mégis milyen torz, milyen gnómforma vagy. Pereljek érted? Mivel és kivel? Hogyan? Miért? Azt kapja ki-ki, amit érdemel, tetteiért? Viszem magam tovább, de más, kemény parancs szerint. Egy kis világ e földön még enyém, s az rám tekint. Zöld falak, zöld oszlopok Az épület hetedik emeletén, noha a bútorzat és felszerelés még hiányzik, mégis jól látható, milyen lesz az új kórház. Hatágyas betegszobái falát részben világoszöld csempék borítják, a fal felső felületét pedig hasonló színűre festik. Ez a' szín a széles ablakokon beáramló nappali fénnyel együtt derűssé teszi és bizakodó hangulatúvá az ápoltak tartózkodási helyét. A folyosók oszlopait ugyancsak világoszöld aprószemű, szinte mozaikszerű üvegcsempe borítja. A folyosókon a falak mentére vastartókba kapaszkodó léceket szerelnek, hogy a nehezen mozgó beteg is gyakorolhassa a járást, ha már felkelhet. Amit csak példaképpen említünk a betegek könnyebbségére megvalósuló sok apró elgondolás közül. A gyerekosztály betegszobáit ablaküvegfal választja el. Nem azért, hogy a kis betegek láthassák egymást, hanem hogy a nővér bármelyik szobából a többit is áttekinthesse, és ha kell nyomban ott teremjen, ahol a jelenléte legszükségesebb. Erre az osztályra, nehogy esetleg valami fertőzést vihessen be, látogató nem járhat. Csak a napozó erkélyről ablakon át láthatja betegét és beszélhet vele. Súlyos problémánk viszont — közli Kovács gondnok —, hogy hétszáz személyes konyha gáztűzhelyének megrendelését a gyártó vállalat csak 1970. június 30-ára igazolta vissza. A Medicor és a megyei beruházó vállalat, de úgyszólván az egész megye minden hivatala, hatósága most pank- rációs mérkőzést folytat a vállalattal a gáztűzhely korábbi szállításáért. Az építők minden eddigi igyekezete kár- baveszhet egyetlen szállító késedelméért? Ahol a holtakat életre keltik Folytatva a terepszemlét az építkezésem, a lepény formájú egyemeletes oldalszárnyba érünk, ahol a műtőket és laboratóriumi helyiségeket építik. Ismerős hangot hallunk. Dr. Békés Zoltán megyei főorvos sűrűn látogatja a megyében épülő két kórházat és véletlenül éppen itt jár megint. — Intenzívosztály kell, anélkül ma már nem lehet meg kórház — halljuk, amit dr. Korompay Tihamémek, a kórház igazgató főorvosának mond. — Itt mindjárt a posztoperatív szoba mellett van a gipszelő szoba, arra nincs szükség, hiszen van külön baleseti sebészetünk, ott pedig úgyis lesz. Talán megfelelne — javasolja a kórházigazgató ezt a helyiséget. A megyei főorvos azonban szűknek találja, de arra jónak, hogy műtét után néhány órára itt helyezzék el, amíg az altatásból magához tér, a beteget. Viszont a különböző drága gépekkel felszerelt, intenzívosztályra a másik helyiséget alkalmasnak ítéli, ha másként esetleg nem, de paravánnal elkülöníthető négy ágy fér el benne. Ide kerülnek tehát a klinikai halál állapotában levő, vagy mély kómába esett betegek, hogy mindegyik ágya mellett egy-egy különlegesen kiképzett nővér és az életrekeltés tudományában járatos orvos minden lehető módon megkísérelje visszaadni életüket. A felszabadulás 25. évfordulóián — Most már biztosra veszem — fordul felénk a megyei főorvos —, hogy az új kórházépületben felszabadulásunk 25. évfordulójára, jövő április 4-ére minden emeleten megkezdődik a gyógyító munka. És mi lesz a jelenlegi kórházépületekkel ? A városi tanács már régebben megrendelte, rövidesen kézhez veszi átépítési és korszerűsítési tervüket. Aránylag kis költséggel átalakíthatok. Az igazgatási épület kiürítése után néhány héttel már 25 nővérnek biztosít ideiglenes szál lást. Szokoly Endre Aranylakodalom — és névadók Nagy forgalma van az érdi új házasságkötő teremnek. Egy hete itt ünnepelte aranylakodalmát Csonkás János és felesége. Tegnap délután pedig ötös névadót rendezett a Vas- és Fémipari Ktsz. Négy fiú — Miákits Miklós, Tóth László József, Kirilla Gábor, Nagy József — és egy lány: Dongó Katalin kapott nevet a tegnapi ünnepségen. Rendelet készül a szociális segélyről Az Egészségügyi Minisztérium rövidesen újból szabályozza a rendszeres szociális segélyt, valamint a vakok rendszeres segélyének feltételeit és módját. Hazánkban az idős és munkaképtelen emberek döntő többsége ma már nyugdíjból él, vannak azonban még olyanok is, akik saját hibájukon kívül nem tudták a nyugdíjjogosultságot megszerezni, és ezért a társadalom támogatására szorulnak. Anyagi ellátásuk a helyi tanácsok — havonta fizetett rendszeres szociális segély útján — gondoskodnak. A készülő rendelet javítja a segélyezésre szorulók helyzetét. A rendszeres szociális segély felső határa a jövőben a legkisebb özvegyi nyugdíj összege, azaz havi 385 forint lesz. A vakok rendszeres segélyét pedig 400 forintra emelik. A segély összegét az említett határon belül a tanácsi szervek állapítják meg. Figyelembe véve a segélyezésre szorulók egyéni körülményeit és a tanácsok anyagi erőforrásait. Segélyben csak olyan, koránál vagy egészségi állapotánál fogva munkaképtelen személyt lehet részesíteni, akinek nincs tartásra köteles, illetve tartásra képes házastársa vagy rokona. A rendelet az összes segélyezési ügyek intézését a lakóhely szerint illetékes tanácsi szervekre bízza. A VACRA LATOGATÖ legalább olyan kíváncsian nézegeti, mint naponta a helybeliek: épül-e, szépül-e az új lakótelep. Legközelebb — június 30-ig az A 5-ös pontházat adják át. Július végére lesz kész a következő egy lépcsőházas pontház, s további négyet még idén elkészítenek a műszaki átadásra. Jól halad a — képünkön látható — 94 lakásos „hosszúház” építése is, november végén sor kerülhet avatására. Foto: Gárdos A PEST MEGYEI ALLAMI ÉPÍTŐIPARI VALLALAT HETI 44 ÓRÁS MUNKAIDŐRE. JO KERESETI LEHETŐSÉGGEL AZONNAL FELVESZ KŐMŰVES. ÁCS-ÁLLVÁNYOZÓ, LAKATOS. ASZTALOS VILLANYSZERELŐ. MŰKÖVES. BURKOLÓ. BÁDOGOS. VÍZVEZETÉK- ÉS KÖZPONTIFÜTÉS-SZERELO. FESTŐ. SZIGETELŐ. HEGESZTŐ, VASBETONSZERELŐ ÉS ÖVEGES szak- és betanított munkásokat, KÖNNYŰ- ÉS NEHÉZGÉPKEZELŐKET, DOMPER- VEZETÖT, KUBIKOS. SZÁlLITÚ-RAKODO ÉS ALTALANOS segédmunkásokat. Az Itt felsorolt szakmákban szakképzetlen dolgozóink háromévi folyamatos munkaviszony után szakmunkás- vizsgát tehetnek. Munkásszállásról és egyéb szociális Juttatásokról gondoskodunk, útiköltséget térítünk. Ötnapos munkahét. Kiemelt munkahelyeinken 8 százalékos pótlékot fizetünk. Jelentkezés a vállalat Munkaerőgazdálkodásán: Budapest XXI. (Csepel), Kiss János altábornagy u. 19 — 21.
