Pest Megyei Hírlap, 1969. április (13. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-27 / 95. szám
rfcsr »IfGYFI i'fFírim* 1*169. ÁPRILIS 21., VASARNAP Több lakás épiiS Segíthet egy lakbérreform Ellentmondásos helyzet Interjú a laknskérdésről Fonál Sándorra! és Tóth Lászlóval AZ ORSZÁG SZINTE VALAMENNYI NAPILAPJÁBAN ÉS FOLYÓIRATÁBAN VITÁZNAK A LAKÁSKÉRDÉSRÖL. AZ ELMÜLT HETEKBEN KÖZÖLT BESZÉLGETÉSEINK IS EZEKET AZ ÉLÉNK, SOKFÉLE KÉRDÉSRE KITÉRŐ VITÁKAT IGYEKEZTEK TÜKRÖZNI. KORÁNTSEM A PROBLÉMA LEZÁRÁSAKÉNT, MÉGIS, BIZONYOS ÖSSZEFOGLALÓ ÉS TÁVLATOKAT NYITÓ JELLEGGEL, MOST FONÁL SÁNDOR KÖZGAZDÁSSZAL, AZ OT TERVGAZDASÁGI INTÉZETE MUNKATÁRSÁVAL ÉS TÓTH LÁSZLÓVAL, AZ ORSZÁGOS TERVHIVATAL LAKÁS- ÉS KOMMUNÁLIS OSZTÁLYÁNAK VEZETŐJÉVEL KÉSZÍTETT INTERJÚNK SZÖVEGÉT KÖZÖLJÜK. ŰJSÁGÍRÓ: Javaslom, hogy beszélgetésünket kezdjük azzal a kérdéssel, — mi van most? Milyennek ítélik az ország és ezen belül Pest megye j lakáshelyzetét ? FONÁL SÁNDOR: Az ország lakáshelyzete javult, de a jelentős eredmények mellett, a lakosság növekvő és jogos igé- j nyeihez képest még közel sem kielégítő, különösen nem a városokban. Ami Pest megyét illeti, úgy vélem, hogy főleg a Budapest környéki községek lakáshelyzete jóval rosszabb, mint az ország más községeié. Ennek a jelenségnek az okai közismertek. TÓTH LÁSZLÓ: Minden általános ítélet előtt azt mondhatnánk, hogy Pest megye lakáshelyzete ellentmondásos. Ugyanis a megye városainak helyzete nem rosszabb, más megyék városainak helyzeténél. Előzetes számítások szerint a járási jogú városokban 1971-ben, országosan 100 lakásra 115 család jut. Ehhez képest Cegléden valamivel jobb a helyzet, 100 lakásra 106, Szentendrén 109, Nagykőrösön 109, Vácott 115 család jut. A megye városainak ellátottsága tehát nem kiemelkedően rossz. Sokkal súlyosabb a helyzet a községekben, holott a községi lakásellátottság országos átlagban sokkal jobb, mint a városoké. Pest megye községeiben előzetes számítások szerint 1970-ben a 100 lakásra jutó családok száma átlagosan 120 lesz. Ezért határozható meg legjobban Pest megye lakáshelyzete az ellentmondásos szóval. tJJSÁGÍRÓ: Államigazgatási szerveink vezetői panaszkodnak, hogy a lakáselosztási rendszer nem jó: igazságtalanul differenciált, és visszaélésekre is alkalmat ad. TÓTH LÁSZLÓ: Bontsuk a kérdést két részre. Korábban az volt a gyakorlat, hogy az Országos Tervhivatal szabta meg, hány lakás épüljön az egyes településeken. Ez a gyakorlat megváltozott, az elosztás kérdésében most már a megyék döntenek. A másik kérdés, a kiutalások kérdése. Ha visszaélésről van szó, akkor nemcsak a kiutalási rendszert, hanem a rendszertől való eltérést kell bírálni. Az alapvető szempont azonban az, hogy lehet-e egyáltalán jól elosztani, kiutalni a lakásokat? Az egy-egy településen élő társadalmi rétegek, például a szakmunkások, anyagi helyzete ugyanis többé-kevésbé kiegyenlített. Óriási különbségek a családi jövedelmekben nincsenek; a lakáskielégítés háromféle lehetősége, a bér, a szövetkezeti, és a magánerőből épülő lakás, azonban nagyon eltérő anyagi leterheléssel jár. A lakás megszerzése bérlakás esetében, nem igényel befektetést, szövetkezeti lakás esetében az induláshoz már készpénzre és a későbbi terhek vállalására van szükség, a magánerőből építkezőknek pedig a telekvásárlástól a fenntartási költségekig és a részletfizetésig, némi könnyítéssel ugyan, de minden terhet vállalniuk kell. Mivel itt körülbelül ugyanolyan anyagi helyzetű népességről van szó, — rendkívül nehéz jó lakáselosztást csinálni. FONÁL SÁNDOR: — Ezt nem is lehet igazságosan csinálni. A tanácsok lakásosztályainak ugyanis nem úgy kell dönteniük az esetek többségében, hogy van háromezer forintos jövedelmű és tízezer forintos jövedelemű családjuk, s a kérdés az, hogy kinek adják az állami, illetve kinek a szövetkezeti lakást, hanem pél- duál egy háromezer forintos jövedelmű és egy kétezer-ki- lencszáz vagy háromezer-egyszáz forintos jövedelmű család között kell dönteni. S a családok helyzetét ,nemcsak a jövedelem, hanem még sok minden egyéb is motiválja. Az ilyen alapon született döntés természetszerűen igazságtalanságokat eredményez. A megoldás módja az, hogy jóval több lakást kell építeni, és bizonyos közgazdasági módszerekkel a mi gazdasági adottságainknak megfelelően kell differenciálni az igényeket. A negyedik ötéves tervben (előzetes számítások szerint) az épülő állami lakások száma közel megduplázódik. Az igények reális korlátok közé való szorítását, véleményem szerint, jelentősen elősegítené a lakbérreform. A jelenlegi helyzetben a lakosság, még az ugyanolyan életnívón élő emberek is, különböző mértékben járulnak hozzá z ország^ lakásalapjához, ami egyazon rétegben is nagy különbségeket, feszültségeket okoz. ŰJSÁGÍRÓ —A Valóság című folyóirat januári számában Liska Tibor is a lakáskiutalás rendszerét bírálja, amikor kifejti bérlakás-kereskedelmi koncepcióját. Ezt írja Liska: „A lakásosztó hivatalok helyét egymással versenyző, jövedelmező bérbe adásra törekvő, állami lakáskereskedelmi vállalatok veszik át. Bérbe adásra ezek vásárolják meg az új lakóépületeket. s a lakosság önként eladni, illetőleg elcserélni kívánt lakásait.” FONÁL SÁNDOR: Liska Tibor tanulmányában nagyon sok a jó gondolat. Igaz, hogy aránytalanságok mutatkoznak a teherviselésben, igaz, hogy piaci viszonyok nélkül nehéz reálisan elhatárolni, megszabni a lakbéreket, de Liska elképzelése szerintem gyakorlatilag kivitelezhetetlen. Ha nem építünk lényegésen több lakást, mint eddig, és^ha nem biztosítjuk az építkezésekhez az építőipari kapacitást, akkor a lakás- helyzetet semmiféle közgazda- sági koncepció nem oldja meg. Abban is igaza van Liskának, hogy a jelenlegi bérlakáselosztás mellett az igények szinte végtelenek, de nekünk, közgazdászoknak az igényt úgy kell értenünk; igények az adott gazdasági viszonyok mellett. Az igények reálissá tételére, azok kielégítésére nagyon sok elképzelés született. Hiszen a lakás is tulajdonképpen áru, illetőleg áru jellegű szolgáltatás, amelyre a piaci viszonyoknak hatniuk kell, ugyanakkor elsődleges szükséglet, és ezt a primér szükségletet ki kell elégíteni minden esetben. Csak a kielégítés mértékét kell szabályozni, annak elfogadható módozatait kell megtalálni. Ami nagyon nehéz feladat, mivel az igények is változók, a család összetételétől és még sok mástól függenek. Egyes elképzelések szerint több szövetkezeti lakást kell építeni, ezzel szemben más elképzelések szerint több bérlakást. De a legfontosabb az építkezés, az ahhoz szükséges építőipari kapacitás létrehozása — például az ezt szolgáló házgyári konstrukció megvalósulása. TÓTH LÁSZLÓ: Amit Liska Tibor érint, az a központi kérdések egyike. De kivitelezhetetlen. Liska azt mondja, hogy adjuk el a lakásokat a piaci viszonyoknak megfelelően. De nálunk a nem termelő- ágazatokban csak igen korlátozottan érvényesülnek a piaci viszonyok, amelyekben ezt meg is lehetne tenni. Ezzel a kérdéssel foglalkozott a különféle szakemberekből álló távlati tervezési bizottság is. A bizottság véleménye az volt, hogy az állam által épített lakásokat, bérlakásként kell hasznosítani. ÚJSÁGÍRÓ: A Budapest vonzási övezetébe tartozó községek megoldhatatlan lakás- problémákkal küszködnek. A községi tanácsok nem rendelkeznek lakásokkal, az albérletben szorongok még igénylést sem nyújtanak be. Ezért úgy tűnik, hogy az adminisztrációban nyilvántartott és a potenciálisan meglevő igények között jelentős eltérés van. Módjukban áll-e ezt az eltérést a lakásépítés távlati terveinél figyelembe venni? TÓTH LÁSZLÓ: Pest megye kérdésével mi kiemelten foglalkozunk. Az eddigi előzetes számítások arra mutatnak, hogy az elkövetkezendő években Pest megyében jelentősen nőni fog az állam által épített lakások száma. Számításainkban természetesen figyelembe vesszük a , települések lélekszámúnak növekedését is. A következő öt évben előreláthatólag az öt városban mintegy 6000, a községekben pedig mintegy 60 ezer fő lesz a népességnövekedés. Ezekből a számokból adódik a következtetés feladatainkat illetően is. Nagyobb figyelmet kell fordítanunk ezekre a településekre mint eddig. A középtávú tervben kibővítjük a szükségletek felmérésénél konkrétan vizsgálandó települések körét. Gödöllő új városként jelentkezett, de figyelembe vesszük Százhalombatta, Érd, Nagy- káta, Monor, Ráckeve és Da bas gondjait is. Az már ma is valószínűsíthető, hogy Pest megyét az épülő állami lakások volumenének tekintetében csak három-négy ipari megye fogja megelőzni, holott eddig ennek a sornak valahol a végén kullogott. ÚJSÁGÍRÓ Visszatérve az igénylőkhöz. A Váci Városi Tanács 1300, a Ceglédi Városi Tanács 900 lakásigényt tart nyilván. A tanácsok mun káját megnehezíti, hogy nem tudnak saját távlati lehetősé geikről sem, nem tudják, hány lakás épülhet az elkövetkezendő években. Az igénylők reménytelenül várnak, s az igénylők száma elég magas ahhoz, hogy ez ne maradjon hatástalan a közhangulatra. TÓTH LÁSZLÓ: A kérdés jogos. Néhány hónap múlva a tanácsok is meg fogják ismerni, hogy az előzetes számítások szerint a beruházások milyen volumenű összegével számolhatnak, ebből mennyit célszerű lakásépítkezésre for dítani, és ezt az összeget hogyan kellene az egyes területek között szétosztani. Az előbbi — informatív jellegű — kiinduló adatok ismeretében fog megindulni a tervezési munka a megyéknél, járásoknál, és a városoknál is. A negyedik ötéves terv kidolgozása, jelenleg még nem ad módot pontos adatok közlésére, jelenleg csak a koncepció kidolgozásának szakaszában tart. ÚJSÁGÍRÓ: S amint beszélgetésünkből is kiderült, a lakáskérdés tekintetében rengeteg még a vitás, eldöntetlen kérdés. FONÁL SÁNDOR: Igen, de tegyük hozzá, hogy a közép és hosszútávú tervkészítés még soha nem állt olyan jól, mint most. Nádas Péter 95 Szerencsés44 ember... Különös ismertetőjele: a szerénység. Hogy öröklött tulajdonság-e nála, vagy a körülmények formálták ilyenné, azt ő maga lenne hivatott kikutatni, hiszen — egyebek között — éppen az örökléstan tudósa. öt esztendővel ezelőtt a pártfőiskolán hallgattam egy előadását a darwini fejlődéselméletről. Akkorra a középiskolában tanultakat kellően elfelejtettem ahhoz, hogy any- nyit tudjak a dologról, ameny- nyit Darwin vulgarizálói: „az ember a majomtól származik". Dr. Bálint Andor kétórás előadása után napokig sajnáltam, hogy diákkoromban nem szerettem — mert nem értettem — a biológiát. Ha volna predesztináció — eleve elrendeltetés —, talán mostanában fejezné be a dolgozók esti középiskoláját; hiszen fiatal éveiben minden összefogott az ellen, hogy tanulhasson. Apja, a szen-tmártonkátai kisbérlő, makacs ember volt: elhatározta, hogy mind a négy fiát taníttatja. Szatócsboltot nyitott — egy év alatt tönkrement. Piaci árus lett — felesége megsebezte lábát a szekéren, s egy hét múlva elvitte a vérmérgezés. Amikor fellázadt a nyomor s a kiszolgáltatottság ellen, internálták. Aztán rendőri felügyelet következett, majd az utolsó stáció: a koncentrációs tábor. — Apámon kívül két öcsém is elpusztult a táborban. A harmadik Bőrből szökött át a partizánokhoz, így élte túl... 1939-ben a József nádor Műszaki és Közgazdaságtudományi Egyetem mezőgazdasági osztályának hallgatója lett. Két év múlva behívták munkaszolgálatra, s a frontra vitték, aknát szedni. — Huszonnyolc hónap után, 1943-ban leszereltek. Az egyetem tanácsjegyzője ritka emberséges volt hozzám: elintézte, hogy két szemeszteremet beszámítsák. Egy év alatt tizenegy kollokviumot tettem le, jelesre, jóra — mellemen a sárga csillaggal. Már a szigorlatokra akartam készülni, amikor ismét behívtak. A Beszterce melletti repülőtér felépítése után visszavonultunk Léváig. Egy napon utolért bennünket egy szovjet páncélos ék. A „keret” szétszaladt, mi pedig átszöktünk a szovjet csapatokhoz. Vácra hoztak bennünket, ott csapott le közénk egy német gránát. Tizennégy bajtársam pusztult el, az utolsó pillanatban... Negyvenöt februárjában gazdasági szakelőadó lett a kiskunfélegyházi városházán. Azt a feladatot kapta, segítsen megszervezni a mezőgazdasági termelést. Azzal kezdték, hogy a gazdátlanul maradt úri birtokokat kiosztották az agrárproletároknak. Az egyházi birtokokat viszont, amelyeken 100—200 holdas vetések voltak egy tagban, együtt tartották, s betakarítás után a termést szétosztották az újkazdák között. Aztán összeszedték az elhagyott traktorokat, s gép- szövetkezetet alakítottak. A szovjet hadseregtől üzemanyagot kaptak, s amikor a földreformtörvény után immár szervezetten megtörtént a földosztás, Félegyháza országosan előnyös helyzetbe került: az újgazdák földjét nyolc traktor szántotta fel az egyházi birtokokról betakarított vetőmag alá. — A következő évben letettem az elmaradt szigorlatokat, s okleveles mezőgazdász lettem. Hírét vettem, hogy Mosonmagyaróvárotl egyéves felsőfokú növénynemesítő tanfolyam indul, s jelentkeztem. A téma nagyon érdekelt, hiszen ebből akartam megírni doktori disszertációmat. A tanfolyam után szerződéses növénynemesítő lettem a hosszú nevű Növényörökléstani és Nemesí- téstani Intézetben. Érden volt egy kísérleti parcellánk, ott folytattam a tanfolyamon elkezdett kísérleteket. Huszonnyolc éves korában a paradicsom-heterózis előállításáról írott disszertációjával elnyerte a doktori címet. Akkor „átnyergelt” a kukoricára. — Hosszú lenne felsorolni, hol mindenütt dolgoztam ezután, egy-két évnél sosem tovább, ahogy a szükség kívánta, míg végül tanszékvezető lettem az Agrártudományi Egyetemen. Előbb Budapesten, majd — 1954-től — Gödöllőn. hozama elég magas, fehérje- tartalma viszont alacsony, mindössze 8—10 százalékos. Kísérleteink arra irányulnak, hogy legalább 13—14 százalékra emelkedjék. RendelKezünk is már több olyan kukorica- hibriddel, amelyeknél ezt a fehérjetartalmat elértük. Igen ám, de szelektálás közben kitűnt, hogy csökkent a termő- képesség. Hiába, a természet semmit sem ad ingyen! Ráadásul, a kukorica fehérjetartalmának összetétele nem a legjobb, kevés van benne a rendkívül fontos aminósavakbol. Most ezt az arányt igyekszünk megjavítani. A borsónál mas a probléma; ennek fehérjetartalma — hasonlóan a lucernáéhoz — magas, jó minőségű, viszont alacsony a terméshozama. Itt a hozamot igyekszünk emelni. — A gödöllőiek babonás tisztelettel emlegetik az egyetem sugárkertjét. Mi az? — Kutatási módszereink között nagymértékben alkalmazzuk a besugárzást, a kukorica tulajdonságainak megváltoztatására. A babonás tiszteletre semmi ok, mert a gamma sugarakkal kezelt tenyészanyag maga sem lesz sugárzóvá, de mi ennek is csak a harmadikötödik utódát használjuk fel újabb hibridek előállításához vagy adjuk tovább a nemesítő telepeknek. — S akkor végre minden energiáját a kutatásokra fordíthatta ... — Jó lett volna! Előbb azonban meg kellett szervezni magát a növénynemesítő tanszéket, a kutatómunka feltételeit, s az oktatást. Közben, másfél évig rektorhelyettes is voltam, az ellenforradalom után pedig, három évig kari dékán. Mire a tanszéket megfelelően kifejlesztettük, s megépültek a laboratóriumok, 1958—59-et írtunk. Aztán kaptunk három gyakornokot is, s akkor végre megkezdődhetett az intenzív kutatómunka. — Ügy tudom, a kukoricán kívül borsóval és rozzsal is foglalkoznak. Miért éppen ezekkel? — Világszerte — nálunk is — növekszik az igény az állati fehérjék termelése iránt E szükséglet kielégítése megoldhatatlan a takarmányok fehérjetartalmának növelése nélkül. Hazánk jelenleg mintegy 30 millió dollárt költ évente a fehérjetakarmányok importjára. Kísérleteink azt a célt szolgálják, hogy eredményeink nagyüzemi alkalmazásával ezt az importot csökkenthessük. Magyarországon a szemestakarmány szükséglet hetven százalékát a kukorica fedezi. A kukorica holdankénti termést Meghívó. A Tudományos Minősítő Bizottság meghívja önt dr. Bálint Andor, a mező- gazdasági tudományok kandidátusa „A kukoricanemesítés egyes elméleti, módszertani kérdései” című doktori értekezése 1969. április 22-én délután 3 órakor a MTA felolvasó-termében tartandó nyilvános vitájára. Az utóbbi években két tankönyvet írt, egyet átdolgozott, s közreadott egy monográfiát. Oktatómunkájában szerzett tapasztalatait több pedagógiai tanulmányban publikálta. Éveken át filozófiát oktatott professzoroknak, orvosoknak. Tizenegy éve tagja az egyetemi pártbizottságnak, és egy év óta — ezúttal másodszor — a végrehajtó bizottságnak. — Van olyan dolog, amire nem jut ideje? — Van, s ez különösen fáj: a szépirodalomra. Az örökléstannak és nemesítésnek az utóbbi időkben olyan fantasztikus mennyiségű irodalma jelenik meg, hogy örülök, ha azzal lépést tarthat. — Hány nyelven beszél, olvas? Habozva válaszol: — Angolul, franciául, németül, oroszul. Szerencsés ember vagyok. Nálunk ezt másképp nevezik ... Ny. É. A Hajdúsági Iparművek keresi a 905122 gyártási számú HAJDÚ porszívógépet, amely a vállalat március hónapban meghirdetett SZÁZEZREDIK PORSZÍVÓJA VOLT. Kérjük a 905122 gyártási számú HAJDÚ porszívógép tulajdonosát, hogy vállalatunk kereskedelmi osztályát szíveskedjék értesíteni. HAJDÚ Hajdúsági Iparművek Debrecen 1. Pf: 126 Telefon: Téglás, 6. 248-as mellék Telex: 00—262.
