Pest Megyei Hírlap, 1969. április (13. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-26 / 94. szám

1969. ÁPRILIS 26., SZOMBAT ílS! MEGYEI ■irZCíiiap Május elseje — Budapesten Színes, változatos program­mal köszönti a főváros május 1-ét a nemzetközi proletáriá- tus ünnepét. Látványos felvo­nulás és vidám műsorok, tér­zene- és sportbemutatók, vi­dám majálisok és gyermek­programok egymást váltó, per­gő események teszik majd em­lékezetessé a 25. szabad május 1-e ünnepnapját. Május 1-re díszbe öltözik Budapest. Az utcaképet több helyütt magasban átívelő nagyméretű vörös- és nemzeti­színű zászlókkal teszik majd ünnepélyessé. Ugyancsak ha­gyományos látványosság lesz az esti díszkivilágítás. Az ün­nep előestjén katonai tisztelet- adás közepette felvonják az ál­lami zászlót a parlament előtti Kossuth téren, a nemzeti lobo­gót és a munkásmozgalom vö­rös zászlóját pedig a Gellért­hegyi felszabadulási emlékmű előtt. Az ünnep reggelén sok he­lyütt zenés ébresztő köszönti a budapestieket, majd az elmúlt évekhez hasonlóan 8 óra tájt megkezdődik a hagyományos május 1-i „csúcsforgalom”, a főváros tizenöt kerületéből el­indulnak a felvonulási térre a seregszemle részvevői. Kilenc óra 50 perckor Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára köszönti Budapest és az ország dolgozó népét. A díszemelvé­nyen a párt és a kormány ve­zetői fogadják majd a felvonu­lókat, s a munkásmozgalom veteránjait. Az alkotó munka legjobbjai népesítik be a tri­bünöket. Tíz órakor indul el az emberfolyam — mintegy ne­gyedmillió felvonuló — amely­nek élén hatalmas betűk hir­detik: „Éljen Május 1.!” A má­jus 1-i seregszemlét, a felvonu­lók színes forgatagát az idén is látványosnak ígérkező sport- felvonulás zárja. Az ünnepre gazdag műsort állított össze a Magyar Rádió és Televízió is. A rádió két URH-kocsija például a fővá­ros utcáiról ad majd helyszíni közvetítést, s élve a rádió lehe­tőségeivel, néhány percre a vi­déki stúdiókat is bekapcsolják az adásba. A televízió már kora reggel adással kezdi a napot: 7 óra 45 perctől a moszkvai Vörös térről a katonai díssszemlét és a sportparádét közvetíti. Ez­után körkapcsolás következik Budapest és az Intervízió or­szágai között. Megyei tanácselnökök értekezlete A tanácsi szervek mezőgaz­dasági és élelmezésügyi te­vékenységével kapcsolatos ta­pasztalatokról és feladatok­ról, valamint a tanácsok nép­művelést irányító tevékeny­ségéről tárgyaltak pénteken a Parlamentben a fővárosi, megyei és megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottsá­gai elnökeinek értekezletén, melyen részt vett Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. DICSÉRET GYŐR MEGYÉBŐL Fejtörő, gépészeknek Győr-Soprom megyei laptár­sunk, a Kisalföld a napokban takaros cikket szentelt a me­gyében folyó útépítésnek, s azt adta címnek: „Elismerés a C—25 tervezőinek, gyártói­nak”. A C—25 jelű mozgó asz­faltgyárakat Cegléden, az Űí- építőgép Javító és Gyártó Vál­lalatnál készítik, s a több mil­lió forint értékű berendezés az ország minden táján — s kül­földön is — megtalálható. A C—25, mint arra a szám utal, óránként huszonöt tonna asz­faltot gyárt. A C—25 egyre tö­kéletesebb gép lesz. Ezért jöt­tünk Ceglédre. Miért dicsérik, miért dicsérhetik a fölhaszná­lok ezt a gyártmányt? A vá­lasz, amit kaptunk, túlmutat a szóbanforgó terméken: a tudatos gyártmányfejlesztés minden terméket felölelő fo­lyamatára utal. Nemcsak a C—25 Az igazgató, Ágoston Sán­dor: — Ha a vállalat nem fej­leszt, kiszorul a piacokról — ez ma már közhely. Mi azon­ban úgy fogalmaztuk meg a legfőbb vállalati célt: nem­csak ottmaradni a piacokon, hanem bővíteni is azokat. Eh­hez átgondolt, rendszeres gyártmányfejlesztés kell, s hogy járt némi eredménnyel, azt a többi között bővülő ex­portunk, s azon belül — a vál­lalat történetében első ízben — nyugati export létrejötte is igazolja. Vagy az, hogy 1968­ban harminc százalékkal csök­kentek garanciális javításaink költségei. Jó konstrukciót — jól elkészítve: ma ez vállalati aranyszabály. Az elmúlt hónapok gyárt­mányfejlesztő munkájának eredményeit áttekintve — mégpedig a gyakorlatban, az udvaron kiszállításra váró gé­peket szemügyre véve — ha­mar kirajzolódik a kép: a ceg­lédiek nemcsak a C—25-re fordították figyelmüket. Vala­mennyi terméküknél jelentős konstrukciós korszerűsítése­ket, önsúly csökkentő átterve­zéseket hajtottak végre. Érdekes fejtörő ez. A rajzok készek, megkezdődött a gyár­tás, kiszállítanak egy meg öt meg tíz berendezést, semmi baj velük, működnek, aho­gyan ők, a gyártó cég vállal­ta ezt, s mégis, a műszakiak, az üzemekben levő munkások elégedetlenek. A tökéleteseb­bet keresik, s ha megvan, ak­kor a — még tökéletesebbet. Van némi hasonlóság ebben ahhoz, amit a színpad művé­szei csinálnak. Előadásról elő­adásra formálják, tökéletesí­tik a szerep megkívánta figu­rát. Ott tapsban, itt — forin­tokban mérhető a sikpr. Megmentett alkatrészek A vállalatnál évente nyolc- száz-ezer darab dömperen vé­geznek nagyjavítást. A gépek­ből kikerülő alkatrészek tete­r 1 íj Az újhar­Gyakorlaion tyáni álta­lános isko­la kertjében vetik a borsót a VII. osztályos tanulók. A 800 négyszögöles területen hama­rosan megvalósítják az öntözé­ses gazdálkodás feltételeit, mely nagyban hozzájárul a diákok mezőgazdasági szakis­mereteinek bővítéséhez. Fotó: Urbán Áru és fogyasztó Bosszús vevők a vasüzletekben Bíróválasztás — szőlőkaróval i Híres-nevezetes esemény részesei voltak a gyöngyösiek 12S évvel ezelőtt, 1844. április 24-én. A szokásos György-napx bíróválasztáskor két pártra szakadt a város: a földes uraságok jelöltjeivel szemben a nép, a kiváló képességű szónokot és népvezért,, Csiba Antalt jelölte. A választáson a gyöngyösi kisemberek nem sok módszer között válogat­hattak, így hát „betyárosan” szereztek érvényt akaratuk­nak. A Csiba-párti szegény- parasztok, kézművesek, a Fő­téren összefogtak, s a bot vé­gére bízták a döntést. Hosszú sérelmek sora lobbantotta lángra a gyöngyösi kapás sze­génynép haragját, amelyet te­tőfokára emelt a választás napján az úri kortesek döly- fösködése. A gyöngyösi szegé­nyek miután „megtisztították” a városháza környékét, meg­választották saját jelöltjüket, Csiba Antalt bírónak. A város földesurai megóv­ták a bíróválasztást és a me­gyei törvényszék elrendelte a büntetőper lefolytatását. Csi­ba Antal ez idő alatt nem töltötte munka nélkül bojttal szerzett bíróságát. Lemásol­tatta a városi kiváltságlevele­ket, s a megszerzett értékes iratokat aztán a céhek ládáiba záratta. így maradtak azok meg az utókor számára törté­nelmi bizonyítékként. Vasgyűjtő hetek ÁPRILIS 21—JÚNIUS 10. 10 kg háztartási eredetű vas- vagy 1 kg alumíniumhulladékért az ellenértéken felül AJÁNDÉKSORSJEGYET IS AD A MÉH Érdemes körülnézni! A dolog ott kezdődött, hogy szerettem volna két falécet összeerősíteni, de ehhez szög kellett volna. Megyek a szak­üzletbe, s előadom szerény kí­vánságomat : adjanak nekem néhány darab tizenöt-húsz milliméter hosszú, nem túl vastag szöget. Gondoltam: né­hány pillanat várakozás és néhány fillér lefizetése után mehetek máris a dolgomra. Nem ez történt. Az eladó csak bámult rám, mintha nem is én, hanem ő akarna vásárolni tőlem — szöget. Nem maradt más hátra, vettem a kalapom, s mentem a következő üzlet­be. Azután megint tovább, így jutottam el az alsónémedi vas- és műszaki boltba is. — Szög? Az., sajnos, nincs — világosított fel Belügyi Fe- rencné üzletvezető.- Esztendők óta hiánycikk már. Akárcsak a szögacél vagy a betonba való vas­anyag. — Ezek szerint nem egy alkalommal távoznák bosszú­san és dolguk végezeteiül az üzletbe betérő, vásárolni szándékozó emberek? — kér­deztem akaratlanul is. — Sajnos — bólintott rá. — És ez nem a mi hibánk. Hiá­ba jönnek napról napra az emberek, hogy például zárat, lakatot szeretnének vásárolni. Nincs. Mint ahogy nincs lefo­lyócső, öblítőtartály sem. — S mi az, ami már csak múlt időben szerepelt a hiánycikkek listáján? — Örömmel 'mondhatom, hogy egyre több ilyen árucik­künk is van már. Tavaly pél­dául még a legkeresettebb cikkek közé tartozott a fürdő­kád. Két esztendeje meg leg­inkább csak az IKKA útján, valutáért lehetett beszerezni. December utolsó napján azon­ban hetven darab kádat kap­tunk. Többet, mint az előző tizenöt esztendőben összesen. És még ebben a negyedévben újabb harminc darabot ka­punk. Ez igen örvendetes do­log. És az is, hogy huzaláru- ból, így például a sokáig hiánycikklistán szerepelt ke­rítésfonatból is ki tudjuk elé­gíteni ma már az igényeket. Sőt, nemcsak hazai, hanem jelentős külföldi — szovjet, német, román és osztrák — készleteink is vannak. S ami szintén jó dolog, ma már mű­anyagcsőből is bőséges áru­készletünk van. Ha nincs hor­ganyzott árunk, legalább ezt tudunk adni helyette a vásár­lóknak. Néhány faluval odébb, Dabason, Spanyiel István üz­letvezető szintén panasszal kezdi a beszélgetést. — Műanyagcső? Bár lenne! De se műanyag, se horgany­zott cső nincs pillanatnyilag. Igaz, egyszer kaptunk már az idén, de az a mennyiség szin­te órák alatt elfogyott. Ha va­laki például fürdőszobát akar, hiába kap hozzá majdnem mindent, ha cső-ügyben még csak bíztatni sem tudjuk. — Más hiánycikkek? — Idomvasakból, zárakból, lakatokból az igényeknek még az ötven százalékát sem tud­juk kielégíteni. Pedig egyre többen építkeznek, nagy szük­ség lenne rájuk. Hiába. Nincs. Pedig higgye el, mi mindent megteszünk. Járjuk az egész országot, szerzünk árut, ahol csak lehet. Ezt könnyű bizo­nyítani. Az elmúlt esztendő­ben üzletünk mintegy tizen- kétmilliós forgalmat bonyolí­tott le. Ebben mintegy négy­millió forint értékű olyan áru szerepelt, amelyet más me­gyéből szereztünk be. Tudja, mit tűztünk célként magunk elé? Hogy ne minden máso­dik, hanem csak minden har­madik vásárlónknak mondjuk azt a keresett árucikkre, hogy: nincs. Szerény igény? Igen, az, mi azonban ezzel is beérnénk — egyelőre. — És a szög? Az van? — Csak ezt ne kérdezte vol­na — mosolyog kesernyésen a fiatal üzletvezető. — A szög ma a legkeresettebb hiány­cikkünk. Hogy miért? Szög mindig is'kellett a falusi há­zaknál. Hogy miért nem gyár­tanak belőle eleget? Köny- nyebbet kérdezzen tőlem, sok­kal könnyebbet. Még ígére­tünk sincs rá, hogy szögügy­ben változás várható.- S mi az, ami már van ? — Huzaláru, kerítésfonat. Ebből ma már bőséges kész­letünk van. Üjhartyán. Vas- és műszaki bolt. Jurik János üzletvezető. — Szög? Valamennyi még van. Az elmúlt héten kaptunk egy csekély mennyiséget. Hogy meddig tart még a készletünk? Ha megtudják a környező községekben, biztosan nem so­káig. És van kerítésfonatunk, huzalárunk is. — És mi az, ami nincs? — Lakat, zár, hengereltáru, idomvas. Pedig aki körülnéz a faluban, láthatja, hogy milyen mértékben építkeznek az em­berek. Idomvasakat, ajtó-, ab­lakzárakat naponta keresnek. Tudja, hány ember távozik emiatt bosszúsan az üzletből? És mi nem tehetünk semmit ellene. Pedig nekünk is érde­künk lenne, hogy minél töb­ben vásároljanak, s így na­gyobb forgalmat bonyolíthas­sunk le. Három üzlet — a sok közül. Lényegében azonos készletek­kel és azonos hiánycikkekkel. A kereskedők és a vásárlók közös bosszúságára. Vajon valóban olyan lehe­tetlen kívánság, hogy elegen­dő szög, lakat, zár és idomvas kerüljön végre az üzletekbe? Olyan bonyolult technológiai eljárások szükségesek a gyár­tásukhoz? Vagy csupán az egyszerű vásárlók igényeiről feledkezett meg az ipar és a nagykereskedelem ? Prukner Pál mes hányadának semmi baja, csupán a használattól meg­koptak. Űj került a helyükbe. Egészen addig, míg Lovász Pál, Tószegi Miklós és Bezzegh József ki nem dolgozta a meg­kopott alkatrészek fölhizlalá­sának — melegtechniikai eljá­rással Rinzál műanyagport visznek fel — módját Az el­járás négyszázezer forint megtakarítást eredményezett... Az AK—12-es mozgó aszfalt­keverőnél Szalisznyó Sándor és Türei Sándor dolgozta át az eredeti gyártásdokumentációt Az eredeti tervben két fogas­kerékszivattyú szerepelt ök azonos teljesítőképesség mel­lett az egyik szivattyút fölös­legessé tették. Könnyebb, egy­szerűbb lett a gép. s darabon-, ként 18 ezer forinttal olcsóbb is... Jónás Gyula, aki mutatja és magyarázza a gyártmányfej­lesztés laikus számára is ész­lelhető eredményeit, közbeve- tőleg megjegyzi: — Lehet hogy furcsán hangzik, de a terméktökéletesítés nem pusz­tán műszaki-technikai, s anya­gi folyamat. Lélektani ténye­zők is kellenek hozzá. Az pél­dául, hogy egy gyárban be­csüljék az újat, hogy igényel­jék azt, s ne azzal kezdjék egy-egy javaslatnál, miért nem lehet, hanem azzal, ho­gyan is lehetne... Nálunk szerencsére megvan ez a lég­kör, nem néznek ferde szem­mel arra, akinek nem jó az, ami van, aki jobbat akar he­lyette. Azonos ritmusban Igen sok példa kínálkozik t még. Módosították a C—25 ’ keverőlapátjai öntéstechnoló­giáját. Az öntöde készre önti a csavarfelfogó fúratok he­lyét, s így nagy mennyiségű forgácsoló munkát takarítanak meg. Szalisznyó Sándor mér­nök nemrég kidolgozta az AK—12-es gépek új futómű­vét. Számításai szerint 382 kg-mah- csökken a gép súlya, a gyártási költség pedig negy­venezer forinttal lesz keve­sebb. A példák sokasága bi­zonyítja azt, amit bevezetőben állítottunk. A gyártmányfej­lesztés minden termékre ki­terjed, s nem nélkülözi a fo­lyamatosságot sem. A gyárigazgató, Ágoston Sándor is ezt hangsúlyozza: — A reform első esztendeje, de nem különben most, az első negyedév tapasztalatai is arra intettek bennünket, hogy nagy „ugrások” nélkül, azonos rit­musban kell nemcsak gyárta­ni, hanem fejleszteni is, egyet­len területet sem tévesztve szem elől. Minden vállalat — mi is — ha tetszik, ha nem, arra kényszerül, hogy törje a fejét, maga gondoljon a jö­vőjére. Napjainkban nemcsak az üzletekben, de az egyéb ja­vak piacán is a jobbat keresi a vevő. Az azonos ritmus ab­ban segít, hogy ezt a jobbat ne csak ebben az évben, de a jövő esztendőben, s azután is megkaphassa Ceglédről. Mészáros Oltó A PEST MEGYEI ALLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT HETI 44 ÓRÁS MUNKAIDŐRE. Jű KERESETI LEHETŐSÉGGEL AZONNAL FELVESZ KŐMŰVES. ACS-ALLVANYOZO. LAKATOS, ASZTALOS. VILLANYSZERELŐ, MŰKÖVES, BURKOLÓ, BÁDOGOS. VÍZVEZETÉK- ÉS KÖZPONTIFŰTÉS-SZERELŐ. FESTŐ. SZIGETELŐ. HEGESZTŐ. VASBETONSZERELŐ ES ÖVEGES szak- és betanított munkásokat, KÖNNYŰ- ÉS NEHÉZGÉPKEZELŐKET, DÖMPER­VEZETŐT, KUBIKOS. SZAlLITŐ-RAKODÓ ÉS ÁLTALÁNOS segédmunkásokat. Az itt felsorolt szakmákban szakképzetlen dolgozóink háromévi folyamatos munkaviszony után szakmunkás- vizsqát tehetnek. Munkásszállásról és egyéb szociális Juttatásokról gondoskodunk, útiköltséget térítünk. Ötnapos munkahét. Kiemelt munkahelyeinken 8 százalékos pótlékot fizetünk. Jelentkezés a vállalat Munkaerögazdálkodásán: Budapest XXI. (Csepel). Kiss János altábornagy u. 19 — 21.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents