Pest Megyei Hírlap, 1969. április (13. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-22 / 90. szám

1969. ÁPRILIS 22., KEDD •» Termelőszövetkezeti elnökök a tsz-szövetségek munkájáról Beszélgetés Sápi Imrével, a váci „Kossut b" Tsz elnökével * ■ Műanyag a kertészetekben Nemzetközi tanácskozás kezdődik ma Lapunkban már foglalkoz­tunk Pest megye mezőgazdasá­gi termelőszövetkezeteinek te- rüléti szövetségeivel, a szövet­ségek elméleti munkájával, azokkal a fontos és eredmé­nyes erőfeszítésekkel, amelye­ket 'megalakulásuk óta me­gyénk termelőszövetkezetei ér­dekében folytattak, és folytat­nak napjainkban is. Az elkö­vetkező időben szót adunk a tsz-ek vezetőinek, mondják el, ők hogyan vélekednek a szö­vetségek munkájáról, célkitű­zéseikről, adjanak hasznos ta­nácsokat és javaslatokat, hogy az eddig végzett munka még hatékonyabb lehessen. Aláb­biakban először Sápi Imrével, a váci „Kossuth” Tsz elnöké­vel beszélget munkatársunk. ígéretek Igaza van a közmondásnak. Az ígéret szép szó, ha meg- tartjáK, úgy jó. Am nem min­dig tártján meg, nyilván a szolás így, s ezért született. Most azonban nem általában a be nem tartott ígéretekről, ha­nem azok nagyon is pontosan megfogalmazható válfajáról kí­vánunk szólni. Az elmúlt he­tekben több helyen is, igy pél­dául a Cement és Mészművek váci gyárában, az Egyesült Izzó Tv Képcső- és Alkatrész- gyárában, Százhalombattán, a köolajfinomító építésénél, sze­reztünk olyan tapasztalatokat, melyek arra intenek: baj van napjainkban az ígéretek-legne­mesebb formájával, a szocia­lista szerződésekkel. Egy-egy nagy létesítmény fölépítése mindig nagy erőfe­szítéseket követel. Sok és szép példa van arra, mimindent sikerült megvalósí­tani határidő előtt, áldozatkész emberek ezreinek közreműkö­désével, a szocialista szerző­dések nyomán. Nyugodtan mondhatjuk: a szocialista gaz­daság új, s nagyszerű vonása az, amit e szerződések kifejez­nek. Éppen ezért baj, ha nem teljesülnek az ígéretek, ha szerződés van, de — tények nincsenek. A papírok ugyanis — ebben az esetben. — nem sokat érnek. Csak akkor, ha az azokon rögzítettek a gya­korlatban öltenek testet. Szó sincs arról, mintha a szocialista szerződések aláírá­sakor bárki is felelőtlenül járt volna cl, mintha a látszat ked­véért fogta volna kézbe a tol­lat. Nem, nem. Jót akartak. Nemes dolgokra szövetkeztek. Hivatalos kötelezettségüknél többet kívántak adni. A szán­dék azonban csak akkor va­lósulhat meg a gyakorlatban, ha szervezeti intézkedésekkel, átgondolt együttműködéssel társul. Ezért történhet meg sorozat­ban, hogy szocialista szerző­désben vállalt határidők csúsz­nak hónapokkal későbbre, szerződésben rögzített szállítási határidőket nem tartanak be, nem érkeznek meg a berende­zések, szerelvények, műszerek, nincsenek ott a különböző szakemberek a munkahelye­ken. Ki tagadná: a szerződé­sek megkötése, s teljesítése közötti időben sok minden történhet, megváltozhatnak a körülmények stb. Mégis, ha egy-egy, kivételként fölbukka­nó esetben lenne így, akkor sem mennének el szó nélkül mellette. Itt azonban már többről van sző, bizonyos ér­telemben tipikus vonásról. Ar­ról, hogy formalitássá, muta­tós, de üres aktussá silányo- dlk egy szép, s fontos dolog. Arról, hogy ami korábban ön­kéntes fölbuzdulás volt, nap­jainkban olykor a hivatalos kívánalom megtévesztő köntö­sét ölti, afféle „illik” lesz be­10 Kinek van szüksége ilyen szerződésekre? Kinek van szüksége üres, alap nélküli ígéretekre? Ha rnncs lehetőség többet adni. vem kell szerző­dést kötni. Mert a szerződés ígéret: számítanak a teljesü­lésre. M. O. KÉRDÉS: Szeretnénk, ha be­mutatná nekünk a váci „Kos­suth” Tsz-t. Kérem, mondja el röviden a tsz gazdálkodásának főbb jellemzőit. VÁLASZ: A „Kossuth” Tsz 1523 holdon gazdálkodik. Eb­ből 1032 hold a szántóterüle­tünk. Van 124 hold gyümölcsö­sünk és 50 hold zöldségkerté­szetünk. Eredményeink növe­lésére több kisegítő részleget hoztunk létre, úgymint park­építő, festő és mázoló, vala­mint asztalosrészlegeket. 1968- ban 19 millió 168 ezer forint értéket termeltünk. A 164 tsz- tagunk jövedelme állandóan emelkedik, míg 1967-ben 21 ezer, addig 1968-bán már 22 ezer 015 forint volt az egy tag­ra jutó átlagos évi jövedelem. Termelőszövetkezetünket meg­felelő hozamú növénytermesz­tés és jó állattenyésztés jel­lemzi. A váci járásban a jó közepes tsz-ek közé tartozunk KÉRDÉS: Most arra va­gyunk kíváncsiak, mikor és ho­gyan kerültek először kapcso­latba a tsz-szövetséggel. VÁLASZ: Mi a Gödöllőn szé­kelő Észak-Pest megyei Terü­leti Szövetséghez tartozunk, il­letve velük állunk kapcsolat­ban. A szövetség hozzávetőle­gesen másfél év óta tevékeny­kedik a tsz-ek érdekében. E segítséget én különösen azért tudom értékelni, mert 1955 óta vagyok szövetkezeti tag, vol­tam brigádvezető, agronómus és most elnök vagyok. A tsz- munka minden területét jól ismerem, és kellő mélységig át tudom látni egy-egy tsz gaz­dálkodási lehetőségeit Elöl­járóban mindjárt azt tudom mondani — sommázás nélkül —, hogy a szövetségek felállí­tása hasznos, kitűnő ötlet volt. KÉRDÉS: Talán a leggya­korlatibb oldalánál kezdjük vizsgálni ezt a tevékenységet. Miben látja ön a máris érez­hető, konkrét segítségüket? VÁLASZ: Minden termelő- szövetkezet áruinak, termékei­nek értékesítése közben sokfé­le vállalattal áll kapcsolatban. Ezek a vállalatok korábban nem tekintették egyenjogú partnernek a szövetkezeteket, és ahol lehetett — tisztelet a kivételnek —, megrövidítették. Hangsúlyozni kívánom, nem készakarva tették ezt, inkább a jogszabályok ismeretének hiányában, a szerződéses le­hetőségek, a szerződésekben foglalható tényezők kihagyá­sával. Az egyenlő partnerség megteremtése volt a szövetség első és nagyon hasznos fel­adata. KÉRDÉS: Kérhetném önt, hogy mondjon erre példát is?! VÁLASZ: A mi t&z-ünk nem egy nagy gazdasági egy­ség, de a szállítási szerződé­sek nagyságán meg fog lepőd­ni. Például a tejiparral egy évre nem kevesebb, mint 1 millió 200 ezer forintos szer­ződésünk van. Az állatforgal­mival 1 milliós, a termény- forgalmi vei 1 millió 400 ezer forintos, a ZÖLDÉRT-tel 16 vagon őszibarackra, az annyi mint 600 ezer forint, a kon­zervgyárral cca 200 ezer fo­rintos szerződést kötöttünk. Elképzelhető, hogy e több mil­liós tételeknél adódhatnak differenciák, kihagyhatunk olyan tételeket, amelyek nem kedvezőek szövetkezetünk szá­mára. A tejipar például 1 liter tejért 3 forint 35 fillért fizet, ha azt beszállítják a területére. Tíz kilométeres körzetem belül a tejet be kel­lett szállítani, de a szállítá­sért a tejipar nem fizetett semmit, holott az 5/67-es rendelet értelmében fizetnie kellett volna. A szerződések­ből, ahol lehetett, kihagyták ezt a« záradékot. Sokan azt mondanák, nem nagy összeg, de nekünk mégis fontos, évente 11—12 ezer forintot kapunk a szállításért. Ha­sonló példákat tudnék, más termékek szállításánál is fel­sorolni. KÉRDÉS: Erre a lehető­ségre a tsz-szövetség hívta fel a figyelmüket? VÁLASZ: Igen. A szövet­ség jogi bizottsága felülvizs­gálja a szerződéseket és ör­kötök azok korrektségén. Ko­rábban a MÉK sokszor ju­tott 50 százalékot is megha­ladó árréshez az egyes zöld­ségféléknél. Ma már az el ér­hető hasznot is megállapítot­ták és a szövetség a terüle­téhez tartozó t&z-eknél egy év alatt 200 ezer forintos „hasznot” fogott meg Régen az állatok átadása úgy tör­tént, hogy az etetés utam több órával kezdték el mérni őket, és ezen felül még 7 százalékot levontak az állatok árából „feletetés” címén. Ma már az etetés utám két órával el kell kezdeni a mérést és így veszik át az állami szervek. Ezekből a példákból is lát­ható, hogy a szövetség jól képviseli a tsz-ek' érdekeit. KÉRDÉS: A felsoroltakon kívül milyen segítséget kap­tak, vagy kaphatnak a szövet­ségtől? VÁLASZ: A termelésfej­lesztéshez kérésünkre kidol­gozzák a tsz távlati tervét, adatokat közölnek a várható árakról, közük, mit érdemes termelni, elvi segítséget ad­nak a tsz-eik gazdálkodásá­nak megszervezéséhez, a kor­szerű növény-, vagy állatte­nyésztéshez, de a beruházá­sok, a közös társulások, ta­pasztalatcserék megszervezé­séhez Is közvetlen támoga­tást nyújtanak. KÉRDÉS: Ha, mint a me­sében hármat lehetne kívánni, ön a saját termelőszövetkeze­te érdekében mit kívánna az Észak-Pest megyei Területi Szövetségtől ? VÁLASZ: Elsősorban to­vább erősíteni az egyenjogú­ságot, a vállalatokkal való partnerséget. Még több koope­rációt létrehozni a termékek feldolgozására, tárolására, vagy a kiskereskedelemmel, hogy közös vállalkozást hoz­zunk létre élelmiszerek fél­késszé tételére, esetleg közös gépjavító állomást létesít­sünk többen, összefogva, anya­gi erőinket jobban koncent­rálva. Másodiknak kérném az informálás további javí­tását, árakról, termékek el­helyezési lehetőségeiről. Har­madik kérésem a tsz belső ellenőrzésének megszervezésé­re irányulna. Két-három, ál­landóan tsz-eket járó revi­zor sok pénzit tudna nekünk „megfogni”. KÉRDÉS: önök mennyi pénzt fizetnek a tsz-szövet- ségnek. Mennyi a hozzájáru­lás összege? VÁLASZ: Száz holdanként 250 forint és 10 000 forint termelési érték után 7 forint 50 fillért fizetünk. Bátran mondhatom, szövetkezeti tag­jaink nevében, örömmel fizet­jük ezt az összeget, mert a szövetség bőven visszaadja ezt nekünk. Egy szóval, illetve mondattal befejezve: én szö­vetségpárti vagyok! — mond­ta végezetül Sápi Imre, a vád Kossuth Tsz elnöke. — sz—d — a Kertészeti Egyetemen Hét ország képviselőinek részvételével, négynapos nem­zetközi koordinációs • munka- értekezlet kezdődik ma Bu­dapesten a Kertészeti Egye­temen. A szocialista országok mező- és erdőgazdasági tu­dományos kutatásában folyó együttműködés keretében „Műanyagok felhasználása a zöldségtermesztésben” címmel, a bolgár, a csehszlovák, az NDK, a lengyel, a román, a szovjet és a magyar szakem­berek számolnak be, cserélik ki véleményüket a hazájuk­ban végzett kutatómunka eredményeiről. Az értekezle­tet ma délelőtt fél 9-kor dr. Kerekes József, a MÉM fő­osztályvezető-helyettese nyit­ja meg, majd. a román kül­döttség vezetőjének bevezető előadására ikerül sor. A hazai eredményekről dr. Koródi László egyetemi docens és dr. Túri István egyetemi ad­junktus számol be. Délután a Mezőgazdasági Múzeumba lá­togatnak a munkaértekezlet résztvevői, este pedig dr. Ger­gely István, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter- helyettes tart fogadást a Gel- lért Szállóban a külföldi ven­dégek tiszteletére. p Holnap délelőtt tovább folytatja munkáját az érte­kezlet, délután pedig a Ker­tészeti Egyetem soroksári kí­sérleti üzemébe látogatnak a küldöttség tagjai. Csütörtökön vidéki tanulmányútra kerül sor, Pest, Bács-Kiskun és Csongrád megye néhány mű­anyag termesztő berendezés­sel dolgozó termelőszövetke­zetét tekintik meg. Többek között tanulmányozni fogják a nagykőrösi termelőszövet­kezetek' fóliás kertészeteit. A munkaértekezlet pénteken fé­rjezi be munkáját. Duzzasztómű a Kettős-Körösön Vasárnap a Kettős-Kőrös Békés alatti szakaszán ünne­pélyes külsőségek között új duzzasztóművet helyeztek üzembe. Az avatón ott ' volt Fehér Lajos, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese is. Az új vízügyi létesítmény biz­tonságossá teszi a Körösök völgyében a már meglevő 11 000 holdas öntözhető terület vízellátását, s ugyanakkor Bé­késcsaba, Elek, Üjldgyós, Két- egyh&za és Gyula térségében további 9500 holdas terület öntözését teszi lehetővé. Megkezdődött a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének kongresszusa Hétfőn megkezdte tanács­kozását a Néphadsereg Köz­ponti Klubjában a Magyaror­szági Délszlávok Demokra­tikus Szövetségének VI. kong­resszusa. A hazánkban élő délszlávok képviseletében 220 küldött vesz részt a kongresz- szuson. Ognyenovics Milán, a szö­vetség főtitkára összegezte a két kongresszus között eltelt négy év munkájának eredmé­nyeit. A beszámolóból kitűnt, hogy a nemzetiségi dolgozók teljes jogú állampolgárként élhetnek az alkotmányban biztosított jogaikkal, részt vesznek hazánk politikai és kulturális életében, és sok délszláv doigózó tölt be kü­lönböző területeken felelős funkciót. Az ország többi dol­gozójával együtt a délszlávok is részesei mindazoknak a vívmányoknak, amelyeket a szocializmus építése során el­értünk. Az országban 69 helyen oktatnak délszláv nyelven. Kulturális rendezvé­nyeiket az elmúlt négy évben csaknem 73 000-en tekintették meg. 42 nemzetiségi napén, továbbá a barátsági esteken csaknem 100 ezren vettek részt az utóbbi négy évben. A kongresszusi beszámoló az eredmények mellett szóvá tette főbb tennivalóikat is. Erek között különös nyöma- tékkal emelte ki az anyanyel­vi oktatás színvonala megja­vításának fontosságát, a nem­zetiségi pedagógusok tovább­képzését. A beszámolót követő vitá­ban felszólalt Óvári Miklós és a párt Központi Bizottsá­gának üdvözlését tolmácsolta. Á Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa képviseletében Baráti József köszöntötte a kongresszus részvevőit. Fel­szólalt dr. Kővágó László, a Művelődésügyi Minisztérium nemzetiségi osztályának veze­tője is. A kongresszus kedden foly­tatja munkáját Lenin útján V. I. Lenin Szamuely Tiborral 1919. május 25-én a Vörös téren az általános kiképzés csapatainak díszszemléjén. A magyar történelem fényes és dicső fejezetét lapoztuk íel a legutóbbi hónapokban, fel­elevenítettük munkásmozgal­munk izgalmas eseményeinek, a kommunista párt megalaku­lásának, a Tanácsköztársaság létrejöttének idejét. Az ünnepi hangulatban hányszor, de hányszor szóltunk arról az em­berről, akinek szellemében vív­ták nehéz, önfeláldozó harcu­kat I919-es elődeink, s akiknek útmutatását követtük mi is, is­mét, 1945 után. Most is Lenin­re emlékezünk, Lenin életmű­vére, amely : j korszakot ho­zott az emberiség egész fejlő­désében, az egész világ sorsá­nak alakulásában. Vlagyimir Iljics Lenin 99 év­vel ezelőtt, 1870. április 22-én született. Á kapitalizmus tob­zódása teljében volt akkor. „Is­ten kegyelméből” uralkodó ki­rályok, császárok és cárok ül­tek a népek nyakán, s őrültnek tartották volna azt, aki megjó­solja, hogy már érik, érlelő­dik a bukásuk. Hatalmas gyar­mattartó , birodalmak virágoz­tak, egzotikusnak nevezett földrészek kínálták kincseiket számukra. Cgy látszott, hogy a töke hatalmát ki sem lehet kezdeni. A tőke ereje, befolyá­sa mindent legyűr, s el tudja seperni a halandó embert, a kizsákmányolt munkásság szervezkedését. Vajon a min­denhatónak hitt burzsoáziában voltak-e olyanok, akiket leg­alább gondolkodóba ejtettek Marx látnoki szavai: „Ellen­tétben a régi társadalommal, amelynek velejárója a gazda­sági nyomor és a politikai té­boly, új társadalom születik, amelynek nemzetközi elve a béke, mert minden nemzetnél egyazon elv lesz uralkodó: a munka.” Milyen ma a világ? önálta­tás lenne idilli képet festeni erről. Még sok a baj, sok a ve­szélyes góc, még léteznek félel­metes lehetőségek a társadalmi haladástól irtózó erők kezében, de a szocialista eszmék térhó­dításának, a forradalmi gondo­lat terjedésének, a munka meghatározó szerepének már senki sem tud gátat vélni. Le­nin 1890-ben kezdte meg forra­dalmi szervező munkáját, s azóta szemünk láttára rázzák le bilincseiket a tőkésországok által igában tartott gyarmati népek, s ahol még a burzsoá­zia van hatalmon, a dolgozók tömegei egyre határozottabban kényszerítik ki az engedmé­nyeket. A II. világháború után az országok egész sora válasz­totta a szocialista világrendet, s 50—52 millió tagot számlál­nak a kommunista pártok. Ez a harcos, tettre kész, szavát min­dig hallató mozgalom mérhe­tetlenül erős tényező, még ha ezt jelenleg, sajnos, gyengíti is néhány párt belső válsága. Minden haladó ember sajnál­kozással szemléli azokat a je­lenségeket, amelyek a kommu­nista mozgalmat megosztó cso­portok, elemek működéséről tanúskodnak. A mozgalom féltésének oka teljesen érthető. Lenin jelentő­ségéről, munkásságának tanul­mányozásáról és megértéséről könyvek sokasága szól. Abban valamennyi megegyezik, hogy az emberiség nagy tanítójának legfontosabb érdeme a töme- gekkel^ összeforrott új típusú, a proleíárforradalmat megva­lósítani képes párt megterem­tése volt. A huszadik század története különösen bizonyítja, hogy a proletariátus forradal­mát csak a kommunista pártok tudják győzelemre vinni. Csak a kommunista pártok tapaszta­lataiból meríthettek azok a po­litikai erők, amelyek a fejlődő országokban küzdenek a társa­dalom szocialista irányú fejlő­déséért. A magyar munkásmozgal­mat szoros szálak fűzték Le­ninhez, Lenin tanításához. Le­nin nagy érdeklődéssel, meg­különböztetett figyelemmel kí­sérte az 1919-es Magyar Ta­nácsköztársaság munkáját, harcát. Lenin több üzenete tükrözte, milyen sokra értékel­te a Magyar Tanácsköztársa­ságot. Lenin emléke, neve a jobb jövő reményét jelentette a horthysta Magyarországon az elnyomott milliók számára. A felszabadulás óta eltelt 24 év meggyőzően bizonyította a né­pi Magyarországon a lenini ta­nítások igazát. Tapasztalataink tanítottak bennünket arra, hogy nehézségek szakadnak az országra, ha a lenini szellem­mel ellentétes nézetek kere­kednek felül. S tapasztalat ta­nított bennünket arra is, hogy akkor haladunk gyorsan előre, amikor Lenin elméletéhez mél­tóan. a szocialista eszmékhez ragaszkodva oldjuk meg dol­gainkat. A százesztendős jubileum évébe fordulunk most. A Le­nin év kezdetén mi is, mint az egész haladó emberiség hálá­val és jóleső érzéssel gondo­lunk a lenini eszme diadalút- jára. Vető József ÁTÉPÍTIK A VÁCI MÚZEUMOT — A váci múzeumot Tragor Ignác alapította, és a Múzeum­egylet vezetője is ő volt. Egy váci orvos végrendeletében házát rájuk hagyta. Ebben az épületben vagyunk ma is. A „Vak Bottyán” Múzeum ki­nőtte a rendelkezésére álló termeket, és a most megkez­dett renoválás módot nyújt arra, hogy — ha ideiglenesen is — valamicskét segítsünk a helygondokon — mondja Ste- faits István múzeum igazgató. A két pincét újjáépítik, a rak­tárt átalakítják időszakos -ki­állítási helyiséggé, és végre a „Vak Bottyán” Múzeum meg­kapja a kért fotólabort — a fáskamra helyén. Növelik a világítást, kifestik a belső ter<- meket. * — Mikorra szeretnék az át­építést befejezni ? — Augusztus 15-én már itt akarjuk megnyitni az 50 éves évforduló emlékére készült vándorkiállításunkat. mely majd végigjárja a járás na­gyobb községeit is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents